Békés Megyei Népújság, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-13 / 36. szám
Korai tavass awaBIt—Bi»BSHBMlBtfMMB«mraM8BaWafriaia«WafBaMBeBÍ8aaflEggaaiWBBÉf!l1<lHB188aaw tt I i Mesogasdasagi könyv hónap 974 író'olvasö találkozó \ a békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben Az idei mezőgazdasági könyv- £ hónap egyik megyei eseménye■ ként tegnap délelőtt a békés• csahai Május 1. Termelőszövet- S kezeiben író-olvasó találkozót « rendezett a TIT városi szerve■ zete és a tsz vezetősége. Ame- : zőgazdasági üzem dolgozói dr. 5 Földházi Sándor állatorvossal, • A fontosabb zoonósisok elleni £ védekezés fokozása című szak■ könyv írójával találkozhattak. : A vendég először is — általá■ nosságban — a szakikönyv sze- ; repéről és jelentőségéről be- S szélt. Hangsúlyozta: a tanulás* 5 az ismeretszerzés egyik legfon- : tosabb segédeszköze a könyv. A % mezőgazdasági dolgozóknak, az ; agrárértelmiségieknek azon kell S lenniük, hogy a szakkönyv „ter- S melőeszközzé” váljon, szolgálja kát, az eredményesebb- terme- S lést. Az előadás második részében : dr. Földházi Sándor a zoonó- ; sisok, azaz az állatról emberre % terjedő betegségek elleni véde- « kezés fontosságáról es e prob- : léma megoldásáról beszélt. Kü- ! lön szólt a leggyakrabban elő- * forduló állatbetegségnek, a bru- S cellózisnak az emberi szerve- 5 zetre gyakorolt károsító hatá- i sairól, a mindenkinek érdeké- £ ben álló megelőzés és gyógy- £ kezeltetés megoldásairól. A nagy sikerű, aktuális prob- £ lémákat is felvető előadás után a hallgatók kérdéseire válaszolt az előadó, majd dedikálta a nagy érdeklődésre számot tartó, gazdag fotóanyaggal illusztrált Valóban változott a világ. Valamikor a kávéházak voltak a hírcseréik színterei. Ma pedig a tömegközlekedési eszközök fcöltiik be ezt a szerepet Legalábbis jobbára. Az alábbi párbeszéd — amelyben két ifjú a gyors pénzszerzés lehetőségeit latolgatja — vonaton hangzott el. — Hidd el' nékem, ma éhben az országban a legjobban a ttsa-ftagoknak megy. — Miből gondolod? — Most jövök a nagyapámék- tól, Csorvásról. Két disznót vágtak tegnap. Húszat meg tegnapelőtt adtak el. Nem kérdeztem az öreget, de szerintem minimum 40 ezret vágott zsebre — Akikor két év alatt megvan a Zsiguli. *«•* Nem minden arany, ami fénylik! A háztáji gazda élete sem arany attól, hogy tízezer forintoktól fénylik. Mert mi van akkor, ha a csorvási nagyapó meg a többi néhány tízezer Békés megyei társa tényleg zsebre vágja a hízók átvételi árált. Az utóbbi négy év átlagában megyénk háztáji gazdaságai mintegy 300 ezer sertést hizlaltak évente. Ez azt jelenti, na minden gazda zsebre tenné a háztájiból, nem is akármilyen munkával „kitermelt” pénzét, vagy kétévenként Zsiguliit vásárolna — választási malac, koca és takarmány helyett —, Békés megye sertésállománya egy szempillantás alatt csappanna éppen a felére. Erről valahogy mindig megfeledkezünk, amikor a buszokon és a vonatokon, illetve a társadalmi élet egyéb, nem . hivatalos fórumain régi vagy éppen alkalmi ismerőseinkkel a paraszti jövedelmek nagyságát méricskéljük. • #« A helyzet hasonló és hasonló hibákat követünk el a közös gazdaságok jövedelmi viszonyainak megítélésében is. Képzelgéseink tartalmát ilyenkor, a zárszámadások idején a több csatornán- a közös gyűjtőbe csordogáló százezrekről, milliókról szóló hivatalos és kósza hírek egyaránt gyarapítják. Olvassuk és halljuk, hogy a csárdaszállás! Petőfi Tsz több mint 12 millió forint, a körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz hatmillió forint tiszta haszonnal zárta az elmúlt gazdasági évet. Az orosházi Üj Siet Tsz növénytermesztése 20 millió nyereséget, a gyulai Munkácsy Tsz 27 milliós, a mezőkovácsházi tfj Alkotmány Tsz 44,5 milliós bruttó jövedelmet ért el 1973-ban. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz termelési értéke csaknem 200 millió forint lett. És így tovább. „„ SMS * v Milliók, tízmilliók, százmilliók. De tegyünk egy sétáit e milliók körül Kezdjük utunkat a milliók forrásánál; a termelésnél. A mezőgazdasági termelés már régen nem azonos a kapás földműveléssel. Am a mezőgazdaság lassan a már csak egyszerűen gépesített földműveléssel sem azonos, hanem egyre inkább a komplex géprendszerekre épülő, szigorú agronómiái előírásokon, nyugvó, a tudomány eredményeit magába építő, zárt rendszerű növénytermesztés és állattenyésztés. Ezgn az úton pedig, aki lemarad — az végiképp marad' le. A géprendszerek árát a legkorszerűbb technológiák anyagi feltételed — eredményeikhez hasonlóan ■— ugyancsak milliókban határozzák meg. Mégpedig minden eddiginél gyorsabban növekvő összegekkel. Annál is inkább, mert a korszerűsítés követelménye mellett fellép' még egy sürgető ok is; a mezőgazdaságiban dolgozók számának csökkenése. Az ő munkájukat is gépek — milliókért megvásárlandó gépek — helyettesítik. Igaz, annyira azonban mégsem csökkent a tsz-ek munkásainak létszáma, hogy ne kellene a munkahelyi szociális ellátottságukkal törődni. Mert ha nem épül üzemi étkezde, zuhanyozó és öltöző a közös gazdaságban, ha nem biztosítanak idők múltán szabad szombatot, vasárnapot* munkaruháit — akkor a „munkaerő” bizony előbb-utótíb elvándorol oda, az iparba, ahol mindezt megtalálja. Ez elsősorban áh a fiatalokra. A fiatalokra, akik mind- emellé ráadásul legalább egy klubhazat elvárnak a tsz-től, ha már a lakóházat megkapták. Mindez ismét csak pénzbe kerül, nagyon sok pénzbe, százezrekbe, milliókba. *** De térjünk vissza a termeléshez, ahhoz a termeléshez, amelynek feltételeit — mint láttuk — egyre növekvő befektetésekkel lehet csak megteremteni. Nagy és növekvő értékekről van tehát szó. De mi / , ' Ángyom ke®» tavaszi napsűté s fényárba borította Békéscsabán is a Tanácsköztársaság útját. A meleg napsugár kigombolta a nagykabátokat is. Fotó; Dentény «HHHS»jL«Sf«S£i»VKV««S2£3asiSCaf%££2tST£*«aft'Za«a«Stte£«*SaiM9aF»saMfi«M*KiKM£aKS*l> Mi van, ha a drága szarvasmarha-istálló építése nem fejeződik be a tervezett határidőre, ha árvíz, ha állatbetegség viszi el a várt nyereségét. Nem is lehet másképp — legfeljebb a jövő rovására. Ott, ahol nem fejlesztenek, ahol nem törekszenek biztonságra, ahcft az utolsó befolyt fillért is felosztják, vagy többet osztanék a végzett munka, az eredmények és az előbbre jutást célzó tervek adta lehetőségeknél. Kováry E. Péter műm'Sm 1914, FEBBUÄK 1*. A ts® könyvbizományosa, Kovács Jánosné már a könyvhonao első napjaiban közel ifl ezer forint értékű könyvet adott el. A tsz tagjai 50-íé!e szakkönyv közöl választhatnak. (Fotó: Demény) 1 o 5 fi B •nB8MM0MfiMflMKÉMm3MaaNMMSmiraK9a«Bft8M0e van akkor, ha ez az érték, a sok millió forint veszélybe kerül? és segítse a mindennapi mun- könyvét. Bizony baj van! Baj van, ha erre a bajra a biztonsági tartalékok gyarapításával a közös gazdaság nem készült fel. És minél nagyobb bruttó jövedelemre számít a tsz, annál nagyobb tartalék teremtheti meg csak annak biztonságát Hiszen a termelési költségek rohamosan növekvő összegei mellett a központi támogatás súlya pontról pontra csökken. És folytathatnánk a sétáit, mert a termelőszövetkezeti óvodáról, bölcsődéről, üdültetésről, az idős tagok támogatásáról itt még nem is beszéltünk. Pedig ezekre is mind-mind azokból a milliókból kell kihasítani, amelyek most — a zárszámadások napjaiban. — meglódí- tottók fantáziánkat, A termelőszövetkezeti milliók , körüli kőrútunkat fejezzük be • végül ott, ahol elindultunk: a | tagok személyes jövedelménél. S Növekszik ez is. Évről évre. A S kifejtett munka hatékonyságé- : val egyidőben. Növekszik, de £ nem jobban, mint az állami gaz- £ daságokban vagy ipari, üzemelő- £ ben dolgozók keresete. Dr. Földházi Sándor könyvét dedikálja. Mert megtehetik ezt is. De j csak egyszer. Ezzel ugyanis ma- £ guk ütnek olyan rést „hajó- £ juk” falába, amit betömni az- ! után legfeljebb csak évek gyöt- | relmével vagy a népgazdaság < más feladatok megoldására j szánt millióinak elvonásával ; lehet. ,Ez utóbbira számítani ; pedig — enyhén szólva — tisz- ■ tességtelienség. Séta a tsz-milliók körül
