Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-13 / 10. szám
/ Év elején Békésszentandráson Csak a 30-as években kapta Szemtamdrats a Békés előnevet, ám ez éppen úgy nem illett hozzá, mint a szent az előző évszázadokban. A Péró-féle parasztiázadas óta sohasem volt béke Békésszentandráson. A község nincstelenjei a fel- szabadulásig „békétlenek” maradtak. Mozgalmukra a XX. században jelentős befolyást gyakorolt a Szociáldemokrata Párt. Ma is 430 kubikos dl Békésszentandráson. Többségük — mint régen — messze vidékekre eljár, mintegy 180-an a környéken dolgoznak. A forradalmi hagyományokat a szivük mélyén őrzik. Ennek különösen az 1956-os ellenforradalmi esemenyek idején adták tanú- bizonyságát, amikor október 29-én egy emberként ásót, csár kányt fogtak és tüntetést rendeztek azok ellen, akik a régi világot akartak visszaállítani. Nem is merte itt senki sem megkísérelni a rendbontást. Azt éppenséggel nem lehet mondani, hogy ma egyáltalán nincs békétlenség Békésszentandráson, csakhogy ennek a lehetőségek keretén belül a mind jobb életkörülmények kialakítására való törekvés a mozgatórugója. A lakosság nemcsak kér és vár a társadalomtól, hanem készséggel vállal is olyan munkát, ami a köz javát szolgálja. Ha rövid a hordod... Vegyük először az óvodákat, amelyekben jelenleg 120 gyermek részére van hely, de a 3 és 6 év közöttiek sízáma 160-nál is több. Az anyáknak' pedig módjuk van arra, hogy a szőnyegszövőben, a tsz-ben vagy a szarvasi ipari szövetkezetekben dolgozzanak. Mit lehet ilyen esetben csinálni? Nyilvánvalóan bővíteni kell az óvodát. Ahhoz azonban pénz kell, ám abból — ahogy Pálos Andrástól, a községi tanácselnöktől megtudom — éppenséggel csak 200 ezer forint áll rendelkezésre. Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel 1 — tartja a közmondás, de éppen úgy érvényes ez is: Ha kevés a pénzed, toldd meg társadalmi ösz- szefogassal. Nos, a Tessedik Tsz az alapozást, a Zalka Máté Tsz a falak felhúzását és a tetőzet elkészítését, mindkettő pedig az építőanyag helyszínre szállítását is vállalta. Segítenek a Dél-körösi Vízgazdálkodási Társulat, az ÁFÉSZ, a Szőnyegszövő Hsz, a tanács dolgozói, az iskola pedagógusai, a munkásőrök, a kisiparosok, az úttörők. így tesz 200 ezer forintból egy-, másfél millió forint értékű óvodabővítés, amely 50 gyermek elhelyezését teszi majd lehetővé. Am ha bővül az óvoda, ráadásul az iskolai napközi is, akkor több személyre kell főzni. Nagyobb napközis konyhára és megfelelő felszerelésre van tehát szükség. Ehhez is pénz kei!. Honnan teremti elő a község? — Netp sok a pénz, ide is társadalmi segítséget várunk — mondja Pálos András és teljes határozottsággal kijelenti: — 1974. évi cél, megoldjuk. Elkészül a tornaterem Biztos benne, mint ahogy biztos volt, hogy kevés pénzből elkészül a központi iskola tornaterme is. Ez pedig visz- szavomihatatlanul igaz, mert már kész az épület, csak a befejező munkák vannak hátra. Tavaly Júniusban kezdték és várhatóan márciusban birtokba is vehetik a gyerekek. Greksza György, az iskola igazgatója, Bencsik István, a helyettese és Szekeres János, a pártalapszervezet titkára. Peda- gógustársaikkal és másokkal együtt ők is alaposan kivették részüket a társadalmi munkából. A tornaterem létrehozását azonban mégis elsősorban Pálos András érdeméül tudják be, aiki fáradhatatlanul szervezett, irányított. Még tornaszerek kellenek: gerenda, szekrény... Az iskola az OTSH-hoz fordult, amely bizonyára méltányolja majd, hogy Békésszentandráson társadalmi összefogással tornaterem épült. A pedagógusok es a szülők reménykednek. A központi iskolának egyébként nagy az udvara, ami jó lehetőséget nyújt a nyári sportolásra is. Most már „csak” az iskolaépület nem felel meg a eélnaik, amelyben egyébként 320 gyerek tanul. Rossz az alapja, gyenge a fala. Az állandó süllyedés miatt olyan a tantermek padlója, mint a teknő. És hogy a tanulók ne hintázzanak, a padok lábát aranyosain meghosszabbították. — Ezen csak egy 12 tantermes új iskola építése segít — állapítja meg Greksza György, magamban pedig arra gondolok, hogy ilyen építkezést már aligha lehet társadalmi munkára alapozni. Összefogásban az erő i Sokan járnak más helyre dolgozni, azért alapvetően mégis a Tessedik, valamint a Zalka Máté Tsz és a szőnyegszövő hsz nyújt elsősorban lehetőséget, a megélhetésre. A 450 tagú Tessedik Tsz 5 500, a 430 tagú Zalka Máté Tsz 4 300 holdon gazdálkodik. — Van konkurrencia? —kérdezem Oláh Gézától, a Zalka Máté Tsz főagronómusától. — Egy dologban van: ki tud jobban és gazdaságosabban termelni? összehasonlítást teszünk és levonjuk a következtetéseket. Természetesen átadjuk egymásnak a jó módszereket. Az egymásra utaltságot jelzi. hogy a két tsz 22 millió forint költséggel közösen létesít terményszárítót, lucernaliszt- és takarmánykeverő üzemet. Közös a tejcsarnok és tejbolt is. ahova naponta mintegy 2 ezer liter tejet szállítanak be a tsz-ekből és a háztáji gazdaságokból. — A Tessedik Tsz-haz hasonlóan jó gazdasági évet zártunk — állapítja meig Oláh Géza és felsorol néhány termésátlagot —. Búzából holdanként több mint 25 mázsa, kukoricából (májusi morzsoltra áit- számítva) 29 mázsa 50 kiló, rizsből 17 mázsa, napraforgóból 10 mázsa 40 kiló átlagot takarítottunk be. — Mennyi az egy tagra jutó átlagkereset? A kérdésre Borgulya György- né főkönyvelő válaszol: —- Mintegy 25 ezer forint, ami ezerrel több a tavalyinál. Ehhez természetesen hozzájön a háztájiból származó jövedelem is. A családtagok közül pedig sokan az iparban dolgoznak, akik ugyancsak szép összegeket tesznek az asztalra. Az idén 5 es fél millió forintot fordít a tsz beruházásra, melyből 3 millió jut erő- és betakarító, valamint munkagépek beszerzésére, 1 millió 300 ezer a két tsz közös üzemének az építésére, 700 ezer rizstelep-építésre, 450 ezer pedig egyéb fejlesztésre. ,,Hatmázsás perzsaszőny eg Ha Békésszentandrásról hallunk, a község forradalmi múltja, a Hármas Körös duz- : zasztója, nem utolsósorban pedig a háziipari szövetkezet kézi csomózású perzsaszönyege jut az eszünkbe. Az Utóbbiról sokat írnak az újságok. Most csak egy-két érdekességet akarok megtudni Csík Bélától, a termelési osztály vezetőjétől, ö mondja Is: — A hírnév titka, hogy eredeti mintákkal és színekkel dolgozunk és gyapjúíonalat használunk. A dolgozók szinte művészei g munkának. Olyan szépen és jól csinálják, hogy 1973-ban egyetlen reklamáció sem volt. Egyébként a szövetkezet fennállása óta a tavalyi eredményünk a legjobb. — Valamilyen különlegesség nem készült mostanában? — Tavaly februártól szeptemberig 14 asszony és lány elkészített egy 7 méter széles és 21 méter nosszú saját tervezésű kézi csomózású perzsaszönyege t. Hat mázsát tett ki a súlya. iVúöii tehergépkocsin szállítottak a Országházba. Az idén meg egyet rendeltek belőle. A szövetkezetben 1100-an jutnak keresetnez szorgos munkával, köztük 670-en bedolgozóként. Vannak vídéziek is, de a többséget a békésszentand- rási nők képviselik, akik a keresetükért a legszívesebben helyben szeretnének vásárolni. Ezt segíti elő majd az az ABC- áruház, amelyet az ÁFÉSZ 3 millió 600 ezer forint költséggel épíjtet a község központjában. Szécsj András, az ÁFÉSZ főkönyvelője nehány érdekessée get tud elmondani róla: — ötszáz négyzetméter lesz az alapterülete, előregyártott elemekből készül. A Budapest —Békéscsaba közötti főútvonal mellett helyezkedik el, ezért előtte 20 személygépkocsi részére parkírozóhelyet is kialakíttatunk. Kivitelező a Békés megyei SZÖVKER, amelynek ez az építkezés a vizsgám unka ja. Bízunk abban, hogy kifogástalan lesz. Abban is, hogy szeptember 30-ig elkészül. De ha előbb, az sem lesz baj. Sőtl Megoldódnak a gondok is — A 44-es főút szinte lesöp- ri a helyi forgalmat — állapítja meg Pálos András, hogy kellően érzékeltesse, mennyire szükség van a község régi ma- kacUim útjának a megjavítására. Bízik is abban, hogy erre sor kerül, mert Boros József, a KPM Békéscsabád Közúti Igazgatóságának vezetője tavaly nyáron ígéretet tett rá. Gond az ivóvízellátás is, mert a kút vízhozama jelentősen csökkent. Emiatt nagyobb tárolómedencére lenne szükség, hogy csúcsfogyasztás idején se legyen vízhiány. Főként szombati napokon fordul elő. Ilyenkor aztán a tanácsot szidják a békésszentandrási asszonyok. — Szolgáljon azonban megnyugtatásul, hogy Kendra János, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója ígéretet tett a víztároló bővítésére. Meg is egyezett a tanáccsal — mondja Pálos András. Ha lehetne, talán az üt javítását és a víztároló bővítését is elősegítené a lakosság társadalmi munkával. De ehhez már nagyobb szakértelem és felkészültség szükséges. Laczkó József, a községi pártbizottság titkára a helyi üzemek, gazdaságok munkája, valamint a közérdekeket szolgáló fejlesztés szempontjából igen eredményesnek tartja az 1973-as esztendőt. — Mindezért köszönet és elismerés jár a község lakosságának — jelenti ki. majd folytatja: — Az igények azonban nőnek. Ha mindenki továbbra is szorgalmasan dől aozik és lelkes munkával elősegíti a község fejlesztését, akkor egy év múlva ismét elmondhatjuk: teljesítettük azt. amit a társadalom elvár tőlünk. Ezzel De- őiff mindnyájunk javát szolgáljuk. Pásztor Béla 5 Hazai gyermekfápszer Hatezer doboz, azaz 3 tonna gyermektápszert gyártanak naponta a körmendi LA CT A Tápszergyárban. Az üzemszerű termelést a napokban kezdték meg. Hazánk egyetlen gyermek tápszergyárából az első szállítmány január közepén kerül az az üzletekbe. (MTI fotó: Matusz Károly felvétele) laaBBaaeagBasaaBaaaaaPBaaarBaaBaaaBSBBBaaceaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaasBaaaaaaaaaaaa»» Különleges ruhák, elegáns öltönyök a jelmezkölcsönzőben Január, február — a vidám bálák, jelmezes mulatságok, a farsang időszaka. Ebből az apropóból kopogtattam be a minap a békéscsabai jelmezköl- csonzőbe, ami nincs. A köztudatban jelmezkölcsönző néven ismert üzlet ugyanis ma már nem létezik. Es ez így van rendijén. A színésztársulatok, a tánccsoportok, amelyek kedvéért a kölcsönző üzemelt, már nem igénylik ezt a szoigálta- tást. Az üzlet azonban nem szűnt meg. Sőt, az elmúlt év szeptemberétől a régi, elavult és zsúfolt bolt helyén modern, szép kivitelű helyiség fogadja az ügyfeleket. Gavenda Béláné, a bolt vezetője elmondta, hogy a mai üzlet kimondottan menyasszony, és vőlegényruhákat kölcsönöz. A rak .árban közel 70-féle szebbnél szebb csipke, jersey- anyagból készült, marabu és gyöngy díszítésű, légies szabású, hosszú és rövid ruhák várnak kölcsönzésre. Természetesen a vőlegények sem távoznak innen üres kézzel, hiszen 30-féle szmoking és öltöny közül választhatják ki a legcsinosabbat, a legelegánsabbat. A kiegészítő kellékekből sincs hiány. Fátylak, pelerlnek, kesztyűk és kalapok tömege áll a fiatal párok rendelkezésére. „Menyasszony, vőlegény, de szép mind a kettő” — így szól a nóta, s ezt tartja szem előtt a Budapesti Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat és persze a békéscsabai bolt iß. Mindent megtesznek, hogy az általuk felöltöztetett ifjú pár szép és elegáns ruhában álljon az anyakönyvvezető elé. Ha valakinek mégsem felel meg az itt található készlet egyike sem, még akkor is tudnak segíteni. Az anyagmintá-kollekció és divatlapok segítségével, a menyasz- szony 6—8 héttel az esküvő előtt megrendelheti az általa kiválasztott ruhát, amelyet a méret levétele után a vállalak készít el. Gyakran vidékről is felkeresik a kölcsönzőt, s a megelégedést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 310 ezer forintos terv helyett. 360 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le az elmúlt évben. Fiatal lány lépett az üzletbe, s az ajtóból még hallatszott néhány szó: — Valami nagyon szépet szeretnék... Biztos nem fog csalód”!! N. A. Könyvpremier Jan. 15-én, kedden délután fél 3—fél 5 óráig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat gyulai Ady Endre Könyvesboltjában (Városház u. 4) Kallós Zoltán dedikálja gyűjteményes kötetét, a „Balladák könyvét”. A kötet a helyszínen megvásárolható. Szeretettel várjuk!
