Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
Munkaerőhiány és többiét Dévaványán Naponta 1800-an ingáznak Dévaványa a szeghalmi járás legnagyobb községe. Az elmúlt év végén — egy felmérés szerint —• lakosságának száma meghaladta a tízezret. Jellegénél fogva mezőgazda- sági, amit az is bizonyít, hogy a 4483 aktív kereső közül csaknem kétezren, pontosan 1926-an dolgoznak mezőgazdasági üzemekben. Örvendetes viszont az, hogy a nagyközségben erőteljes ütemben nő az iparban foglalkoztatottak száma, az elmúlt két évben hozzávetőlegesen 100— 150 dolgozóval. A fejlődés ellenére azonban vannak problémák is. A munkahelyekben való szűkös állapotokat jellemzi, hogy a nagyközségből naponta csaknem 1800-an járnak el a környező községekbe, Gyomára, Endrédre, Füzesgyarmatra, Vésztőre dolgozni. Sajnos, egyelőre nem is látszik megnyugtató helyi megoldás. Ezt a problémát a jelenlegi üzemek korszerűsítésével, vagy bővítésével lehetne megoldani. A munkahelyi ellátottság a községben igen változó. Egyes üzemekben van elegendő munkás. nincs munkaerőhiány, míg mások — MEZŐGÉP, kosárfonó, szőnyegszövő — szinte állandóan csökkentett létszámmal dolgoznak, nem tudják a tervezett létszámot biztosítani. Ezek több okra vezethetők vissza, de elsősorban az alacsony bérszínvonalra. A Gyomai Háziipari Szövetkezet helyi részlegeiben az átlagkereset nem éri el az 1500 forintot. Nem mindenütt megfelelő a munkakörülmény sem, s így nemigen van még csak remény sem arra, hogy a vidéken dolgozók helyben keressenek munkát. Az az érdekes ellentmondás tapasztalható ezért a nagyközségben, hogy bár csaknem kétezren eljárnak dolgozni — tehát van munkaerő —, mégis a helyi üzemek egy része munkaerőhiánnyal küzd. Ennek megszüntetése csak akkor várható, ha a helyi üzemek olyan kereseti és munkalehetőséget biztosítanak, amely egyaránt vonzza a dolgozókat és az iskolából kikerülő fiatalokat. Ezeket a problémákat természetesen rövid időn belül nem lehet megoldani, de lehetne mérsékelni, ha a vállalatok is több segítséget nyújtanának ehhez. Idegenvezetők Több mint ötszázan vesznék részt az IBUSZ-nak a napokban indult idegenvezető továbbképző tanfolyamán. A héthetes továbbképzés után egyebek között kül- es belpolitikai ismeretekből, művészettörténetből és módszertanból vizsgáznak a „tanulók”; Idén új tárgyakkal is kiegészítik a tananyagot, mint például a városrendezéssel. Ebben az új lakótelepekről nyújtanak új ismereteket, a Budapest és a többi város megismerésére induló városnéző buszok ugyanis gyakran érintik a lakótelepeket is. Az IBUSZ idegenvezetőinek legtöbbje két nyelven beszél, de több mint százan közülük három nyelven is. öt idegenvezető japánul beszél, spanyolul húszán tudnak. A kötond Liptak Pálné — Lípták Pálné vagyok — kezdi a bemutatkozással a körkötőben dolgozó megnyerő modorú asszonyka. — Az idén már a 21. éve dolgozom itt a vállalatnál. 1973-ban először a legnagyobb izgalmait a márciusi bérrendezés jelentette számomra. Az év végén, pontosabban a negyedik negyedévben csőiként a munkánk- Az anyag és a megrendelések hiánya volt az oka. Január végére várjuk az új „Camber” körkötőgép megérkezését. Ezekkel a gépekkel többet, korszerűbb termékeket tudunk majd előállítani. Az új gépek biztos segítségeit nyújtanak majd a gyárnak. A vállalatnál jelenleg egy új üzemcsarnokot építenek. Az átköltözések közvetve érintik a mi üzemrészünket is, s remélhetőleg kicsit tágasabb helyünk lesz majd. Mit várok még az új évtől? Mi dolgozók jobb munkaszervezést, folyamatosabb anyagellátást várunk a termelés érdekében, valamint a brigádmozgalom kiszélesítését és hatékonyságának növelését. A brigádunk célül tűzte maga elé az eredményesebb munkát. 1974-ben már úgy akarunk, úgy kell dolgoznunk, hogy nyereséget tudjon fizetni a gyár. Az esztergályos Molcsányi Mihály — A legnagyobb gondot az elmúlt években a szerszámgépparkunk hiányossága okozta. 1973- ban kaptunk két esztergapadot, egy mérőgépet, gyalugépet, edzőkemencét, fúrógépet és fűrészgépet — kezdi a beszélgetést Molcsányi Mihály esztergályos, aki 1949-től dolgozik a Kötöttben. — Ma már szinte mindem munkát el tudunk végezni a gyáron belül, könnyebbem és gyorsabban. így ennek az eredményeként 1973-ban két kelmeátnézőgépet, hidraulikus henger- beemelő gépet és az új beruházásaink vasszerkezeti munkáit végeztük el. Természetesen ezekkel a feladatokkal párhuzamosan a tmk-ás munkákat is becsületesen megoldottuk. 1973-ban szocialista szerződést kötöttünk valamennyi terület tmk-saival a munkák gyorsabb elvégzésének az érdekében. Szeretnénk, ha az idén ez a mozgalom kiszélesedne, létrejönne a szerződés valamennyi brigád között. Az űj üzemrészbe való átköltöztetés könnyítésére készítünk speciális szállítókocsit és célszerszámot, mert nélkülük nehéz lenne mozogni egy 40 mázsás géppel. Az új épület átadásával remélhetőleg nekünk is végleges helyet biztosítanak, mert amióta én itt vagyok, azóta állandóan csak ideiglenes műhelyünk volt. Elsődleges célunk, hogy a termelőgépek állóóiráit a legkisebbre leszorítsuk, ezt is elősegítik többek között a szocialista szerződéseinkAz idén úgy akarunk dolgozni, hogy év végére azt mondhassuk ; eredményesen dolgoztunk, nyereséggel zártuk a vállalat gazdasági évét. Á mi munkaterületünkön a feltételek biztosítottak, a mechanikád osztály- lyal a kapcsolatunk jó. Brigádunk bromzkoszorús, így többek között a szocialista ver- senymozgalam kiszélesítésére is törekszünk. Felszabadulásunk 30. évfordulójára az idénre még több társadalmi munkát vállaltunk a korábbi évekhez képest. Február elején lesz a vállalatnál a szocialista brigádok vetélkedőjének döntője, ahol ott szeretnénk lenni, és eredményesen akarunk szerepeim. A varrónő Az egyik gombfelvarrőgép mellett szorgoskodik Krizáén Pálné. Fürge ujjai alatt valósággal ég a munka. A beszélgetéstől kicsit szabódik, de a vé gén azért vállalja a riportalany szerepét. — 1964-től dolgozom a gyárban. Az Iparitanuló-éveimet is a Kötöttben töltöttem — kezdi a beszélgetést Krizsán Pálné. Zavarát gyűrűje forgatásával igyekszik leplezni, levezetni — Szakmunkásvizsga után bedobtak a „mélyvízbe”. Azóta is Itt dolgozom a varrodában. Univerzális dolgozó vagyok, minden gépen szívesen dolgozom. Az 1973-as gazdasági év kereset szempontjából jól alakult, igaz, mindig 100% fölött teljesítettem a normát. Ezit viszont csak folyamatos anyagellátás mellett lehetett elérni. Tavaly ezt legtöbbször biztosították részünkre. Igaz, sok átállással, ami egy kicsit lassította a termelést. Kellékhiány az utóbbi időben már csak „átutazó vendég”, de azért még előfordul. A múlt évben sok exportterméket gyártottunk, az elmúlt évekhez képest jobb minőségben- Ezt a minőségi előrelépést az idén javítani akarjuk. Ehhez viszont az is szükséges, hogy minél kevesebb legyen a szabás- és kötéshiba, valamint a kelmékben a szálhiány csökkenjen. Ahhoz, hogy a vállalat nyereséges legyen, véleményem szerint jobban meg kell szervezni a munkát, nekünk a varrodában is eredményesebben kell dolgoznunk. Én bízom abban, hogy az 1974-es évre már tud nyereség- részesedést fizetni a vállalat. Krizsán Pálné m,k igazgató Szajbély Mihály 1972. januárjában került a vállalat élére. Munkáját szinte reménytelen helyzetben kezdte. Az elhanyagolt géppark és a rosszul megválasztott piád struktúra mellett meg kellett oldani a belső bajokat, gondokat A gyár egyes dolgozóiban uralkodó zavaros szemléletből ki kellett szűrnie azokat, akik a későbbiek során tartópillérei lehettek a komoly Szajbély Mihály munkának. Ez a folyamat is hosszú hónapokat vett igénybe. A vállalat által megkezdett beruházás téves indítása még csak növelte gondjait. De mindezek ellenére megküzdött a kitűzött feladatokért, sokszor igen nagy nehézségek árán. __ 1973-ban a termelési volumen és a termelési érték — az árbevétellel párhuzamosan — 25%-kal nőtt az 1972-es évhez viszonyítva. A főbb termelési mutatók a következőképpen változtak: Á rbevétel: 1972- ben: 248 millió Ft 1973- ban: 300 millió Ft Termelési érték: 1972- ben: 320 millió Ft 1973- ban: 394 millió Ft Termelési volumen: 1972- ben 1330 tonna 1973- ban 1670 tonna Az elmúlt gazdasági év egyik eredménye: pontosan meg tudtuk mutatni, hogy a jelenlegi gyártmánystruktúránkban a lakosság olcsó cikkel való ellátása milyen gond. A Könnyűipari Minisztérium a mostani időszakban foglalkozik azzal, hogy milyen segítséget adjon a gondok megszüntetésére. Az elmúlt években — így tavaly is — a legnagyobb gondot a nyersanyagellátás okozta. Ismeretes, hogy a világom általános nyersanyagválság uralkodik, A mi egyetlen tartalékunk a minőségben rejlik. Ez vállalatunk valamennyi munkaterületén, valamennyi dolgozó kezében van. A jó minőség elérésével tudjuk a betervezett 10%-os termelés- növekedést elérni, ami óriása előrelépés! eredményez a vállalatnak mindenféle szempontból. Ez azt jelenti, hogy elindultunk azon az úton, ami a korszerű gyár működtetéséhez szükséges, s még azt sem mondhatjuk, hogy azt a munkatecjmo* lógtad fegyelmet helyreállítottuk, ami a korábbi érvekben voltSzemélyileg is azokat a területeket erősítettük, ahol a legjobb minőséget várjuk, így elsősorban a kötőtermeket. Ebben a munkában igényeljük a társadalmi szervek és dolgozóink segítségét is, mert az 6 kezükben van a minőség. Dolgozunk a termékek és a gépek közötti minőségi összefüggések feltárásán, a jó karbantartás és a minél jobb kihasználás érdekében. A fejlesztési területen a hibás indítás és az ebből származó felügyeleti szervek vitái ellenére a módosított beruházással tervszerűen haladunk előre. A fejlesztési tevékenységünk ebben az évben jelentős eredményt hoz a munkakörülmények és a termékek vonatkozásában. Remélem, hogy a hullámzó munkát, teljesítményt és eredményt sikerült felszámolnunk, s az idén már egyenletesen jó eredményt tudunk produkálni — fejezte be a beszélgetést a kötöttárugyár igazgatója. Szekeres András S Új év, új gondok a régi gyárban Békéscsabán — nem messze a vasútállomástól — a Tanácsköztársaság útja és a Kazinczy utca kereszteződésénél épült meg több mint hatvan esztendeje a mai Kötöttárugyár elődje, a „Rokka RT". Abban az időszakban alig néhány száz dolgozónak biztosított kenyérkereseti lehetőséget a textilüzem. A felszabadulás új fejezetet nyitott a gyár életében. De most nem a múlttal akarunk foglalkozni, nem akarjuk a már történelmet felidézni. A jó hírű, s a hajdan kiváló vállalat az elmúlt 2-3 évben, nehéz időket élt át. A helytelen piacpolitika meg választása a szakadék szélére sodorta az üzemet. Az 1973-as gazdasági évnek közel 2 milliós veszteséggel indultak. A dolgozók nem a legrózsása bb hangulatban, de változatlan szorgalommal kezdték az új évet. S az eredmény, amit elértek önmagáért beszél: az 1973-as gazda sági évet nyereségesen zárták. Igaz, hogy ez az eredmény nem egetrengető, s az év végi részesedésre nem nyújt kellő fedezetet, de viszont ahhoz elég, hogy a kátyúból kikerülve most már pozitív alapról rajtoljon a vállalat az 1974-es gazdasági évben. Az új év új gondokat, feladatokat is jelent. Ezekről beszélgettünk, s a következő válaszokat kaptuk. •■■■■■■■■■■•■■■■■•■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBSS*BBBaBBaSB»SBBeSaaBBBBBBBBBBflBS«#B®