Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Legégetőbb ai általános iskolai

Tovább bővül, korszerűsödik az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi hálózata

tanteremépítés és korszerűsítés

Mexükovácshuxán arukon épül

A Művelődésügyi Minisztérium képviselőivel tanácskoztak megyénk vezetői

A közművelődés és a közoktatás időszerű kérdéseiről ta- j nacsíkoztak kedden Békéscsabám. a megyei tanács székhazában a Művelődésügyi Minisztérium és megyénk párt-, illetve tanácsi, vezetői. Ott volt 'többek között dr. Garamvölffyi József miniszterhelyettes, Enye- di G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke is.

Legégetőbb probléma az általános iskolai tanterem-hálózat fejlesztése — állapították meg a tanácskozás résztvevői. Béíkés megyei ugyanis speciális nehézségekkel küzd, aminek fő oka a szegényes örökség és a településpolitika. A nagy kiterjedésű tanyarendszer s a nagyközségi hálózat sok gondot okoz, ugyanis a nagyközségekben szétszórtan találni a tantermeket, s kevés a korszerű iskola, az iskolakörzetesítést pedig a kellő számú diákotthon hiánya hátráltatja.

Megyénkben rendkívül bevés es elavult iskolát talált a felszabadulás. A megye vezetői segíteni akartak a bajom, s nagy ütemben láttak hozzá kocsmák, gazdasági épületek, máladozó falú olvasótermek tanteremmé való átalakításához. A jóindulat azonban kedvezőtlen hatást hozott: a

statisztika szerint megyénkben jelentős a tanterem, a valóságban azonban az össz-általár- nos iskolai tanterem egyötöde ^ szükségtanterem. Zsúfoltan, egészségtelen körülmények kóló a zsúfoltság a napközis termekben. Gondos felmérés tanúskodik arról, hogy legalább 340 millió forint kellene a tantermek korszerűsítésére, csakhogy a tantermek egy részét non érdemes felújítani, annyira elavult az épület.

Az eszközellátás ugyancsak hiányos, nemcsak az általános, de a középiskolákban is. A jelenlevők egyebek között úgy határoztak: kiemelt feladatként kell kezelni az általános iskolai tanteremhálózat fejlesztését. Az anyagi erőket koncentrálni kell, s csak korszerű iskolákat szabad építeni tornateremmel s egyéb szükséges helyiséggel felszerelve. Természetesen a szakkos^pi ákótók fejlesztése is égető kérdés ezen a tájon.

A közművelődésben a megyei könyvtár építését sorolták az első helyre, de szorosan mögötte áll a megyei művelődési központ ügye is. A megye több nemzetiségű lakosságát tekintve sürgető a nemzetiségi múzeum, illetve a múzeumi osztály létrehozása. Megállapodtak abban is, hogy — bár a megye más helységeiben is fontos lenne —, de Békéscsabán kívül egyelőre Mezőhegyesen épül 100 személyes általános iskolai diákotthon a majorban élő gyermekek tanulmányi feliételeinek javítására.

Hosszú idő szükséges ahhoz, hogy az elmaradást minden téren pótolni tudjuk, de a keddi tanácskozás a további jó együttműködésnek fontos állomása volt

(Folytatás az 1. oldalról)

mi létesítményt helyeztek üzem- : be; ezen belül 181 jelentősebb,! nagyobb üzletházat, ABC-áru-1 házat, éttermet.

— 1974—75-ben még további 106 nagy egység kapcsolódik a hálózatba — mondotta a SZÖVOSZ alnökihelyettese — egyebek között Pécsett, Kiskun- majsán, Mezőkovácsházán, Makón, Móron, Nyíregyházán és Balatonfüreden épülnek áruházak; Lajosmizsén, Solton, Kapu- várótt, Komódiban és Nádudvaron pedig nagyobb étterem létesül. 1975-ben előreláthatólag 11 olyan beruházás — áruház- építés — kezdődik, amelyek megvalósulása 1976-na húzódik majd át.

— Az utóbbi három év során nagyot léptek előre az ÁFÉSZek, a helyi árualapokat bővítő ipari tevékenység fejlesztésében is. Egyebek között 16 húsfeldolgozó üzemet adtak át rendeltetésének: több régit korszerűsítettek, illetve bővítéttek. Az ÁFÉSZ-ek jelenleg mintegy 160—170 ezer darab sertés és egyéb vágóállat feldolgozására alkalmas kapacitással rendelkeznek. A működő 54 korszerű szövetkezeti sütőipari üzemben 22 a jelen ötéves terv idején kezdett munkához. A szövetkezeti sütőüzemek évi teljesítménye ma már 350 000 mázsa kenyér és péksütemény.

— Nagy erőfeszítéseket tettek az ÁFÉSZ-ek a hűtőtér növelésére, amihez állami támogatást is kaptak. Ennek köszönhető; a múlt évben 568 darab nagykapacitású, összesen 20,8 millió forintot érő hűtőgéphez jutottak. Ezek 50 százaléka mélyhűtő berendezés, ami lehetővé teszi, hogy a falvak lakosságát újfajta élelmiszerekkel és I mélyhűtött cikkekkel láthassák. |

el. Saját beszerzésként még további 1400 darab különböző hűtővitrin, pult, hűtőláda és ipari hűtőszekrény — valamint í

•as«M»e

zott tanúinak a diákok. HasonIMsaBHaHaiBaaaaBSHaasa iiiiiitiiiiiiMMiiiii«*

Ary Róza

pedig nem történhet másként, mint a szocialista demokrácia közvetlen és közvetett elemesnek, eszközeinek, formáinak együttes felhasználása, kombinálása révén.

A „közvetlen” és a „közvetett” kifejezések az egyén, a közösség munkáját, életét meghatározó, befolyásoló döntések előkészítésében, meghozatalában való részvételre vonatkoznak. Ha a dolgozok munkásgyűlésen üzemük egy-egy problémájáról véleményt mondanak, vitáznak, s mindezt észrevételeiknek. javaslataiknak megfelelő döntések követik, akkor a közvetlen demokratikus részvétel egyik példáját említettük. Természetesen egy-egy nagyobb közösség (pl. nagyvállalat) bonyolult és rugalmas tevékenysége, gazdálkodása nem teszi lehetővé minden egyes döntésnél a kollektíva összes tagjának előzetes, közvetlen meghallgatását. Ezt a dolgozók erdekeit, véleményét kifejező és érvényesítő „képviselet”, „testület” (pl. brigádvezetők értekezlete, szakszervezeti bizottság) döntések előkészítésébe, meghozatalába való bevonása helyettesíti. Általuk tehát — most eltekintünk a mulasztásoktól, torzulásoktól — minden dolgozó közvetve részt vesz ezekben a döntésekben. A közvetlen részvétel lehetőségét nyújtják’az állampolgárok számára például a falugyűlések, de közvetett a részvételük a tanácsi döntésekben, amelyeket az általuk megválasztott — és vissza is hívhasé — tanácstagok hoznak

A szocialista demokratizmus fejlesztése a dolgozók, a tömegek egyre nagyobb arányú, mind intenzívebb bevonását jelenti a termelés, a politikai élet, az államélet stb. irányításába, vezetésébe. Ez azonban nem történhet az ókori kas közösségek életében alkalmazott módszerekkel. Már a XVIII. században Rousseau is úgy foglalt állást Társadalmi szerződés című művében, hogy a modem államokban a nagy tömegek közvetlen és állandó részvétele az állami ügyek végzésében megoldhatatlan, tehát lehetetlen. Különösen így van ez napjainkban. A szocialista demokrácia, mint a közügyek intézésének társadalmasítása, nem fejlődhet a közvetett eszközök, módszerek megkerülésével. Hiszen a közvetítés megjelenése és kibontakoztatása, a közvetettség gazdagodása a társadalmi fejlődésnek szükségszerű velejárója. Maga az ember első „történelmi tette” is, a szerszámkészítés azt jelentette, hogy önmaga és a természet közé egy közvetítő elemet állított, a munkaeszközt, amellyel a társadalom és természet közötti kölcsönös kapcsolatot megvalósította. Ez a kapcsolat a közvetítő elemekkel, tehát a munkaeszközökkel együtt fejlődött, s fejlődik.

A társadalom és az egyén kapcsolatát vizsgálva ez érvényes a szocialista demokráciára is, amelynek fejlődése mindenekelőtt a dolgozók, a tömegek érdekeit kifejező és érvényesítő közvetítő fórumok, elemek, eszközök (a párt, a tömegszerve■

1

■

zetefc sitb. különböző képvisele- : ti szervei, választott testületéi) ! gazdagodása, mind jobb funk- £ cionálása révén történik. A szó- ; cialista demokrácia közvetítő « elemeket tartalmazó rendszere ; azonban egyre jobban átszövő- ■ difc egyúttal a közvetlenség ele- £ mei által. A közvetett mögött • ott húzódik a közvetlen is; a £ testületi, vagy egyszemélyi dön- ■ tés például akkor a legjobb, ha ! a döntést hozó (vagy hozók) is- : meri az adott kollektíva véle- ! menyét, az érintett társadalmi : rétegek állásfoglalását. A szó- ! cialista demokratizmus fejlő- £ dése tehát, a közvetett módsze- £ rek tökéletesítése mellett, fel- £ tételezi a közvetlen elemek élő £ funkcionálását és gyarapodását « is. Azaz a dolgozók, a munká- ; sok részt vesznek és véleményt S mondanak a fórumokon, érte- 1 kézieteken, összejöveteleken, í arányuk nő a párt- az állam, a ; tömegszervezetek különböző tes- ; tületeiben, itt aktívan részt vál- 5 Iáinak a döntésekben és kedve- : zően formálódnak önmaguk is. £

A dolgozók — a munkások — * ilyen értelmű közvetlen £ részvétele hazánkban min- £ den területen fejlődik, kü- £ lönösan az MSZMP Központi j Bizottságának 1972. novemberi ‘ ülése óta. Ez is hozzájárul ah- • hoz, hogy tovább erősödnek, fej- £ lödnek szocialista termelési vi- £ szörnyűink. Mart a szocialista • viszonyok erősödése és a nép- ■ tömegek, a munkásosztály fo- S kozódó részvétele, szerepe a £ társadalmi életben — végered- | menyben egyet jelent.

fagylaltgép „állt munkába”, összértékük meghaladja a 26 millió forintot .Kifejezetten az ÁFÉSZ-ek külterületi és tanyai boltjai számára készült a „Lehel” hűtőgépgyárban több mint kétezer darab kisméretű hűtőgép. Ilyenformán a múlt évben 2 460 tanyai és külterületi boltban teremtették meg a tej- és tejtermékeik, az alkoholmentes üdítő italok, felvágottak stb. árusításának minimális technikai feltételeit. A múlt évben elkészült 67 darab, összesen 903 köbméternyi hűtőteret biztosító hűtőkamra is, de ezen túlmenően több millió forintot fordítanak arra, hogy továbbfejleszt- hesisék a hűtőapparátusok és f-agylaltgépek kölcsönzésére a múlt évben megindított akciót.

— Általában arra törekszünk,

hogy bővítsük a tagságnak és a terület lakosságának nyújtott szolgáltatásokat is. Az ÁFÉSZ- ek Üllőn,, Tápiószeosőn. Csanád- apácán, Nyíregyházán szolgálta- toházat, Mezőkövesden pedig vegytisztító szalont állítottak üzembe. Nőtt az egyéb ipari tevékenységek mértéke is: Nyír- adonyban, Okányban, Kertán faipari; Mezőkövesden, Füzesabonyban. Balatonkeresztúron és ugyancsak Kertán beton-; a dél-budai ÁFÉSZ-nél pedig műanyagüzem létesült. Egyébként a szövetkezetek számára ezen a területen is az 1974-es esztendő a tagság és a lakosság érdekeinek fokozottabb szolgálatát jelenti — fejezte be n;-ilatkoza- tát Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. (MTI)

„Rekord év” a Tudományát* ismeretterjesztő Társulat történetében

Üzemi, hivatali, intézményi szervezetek alakultak

Á számszerű adatokat és a minőséget tekintve egyaránt sokat fejlődött az elmúlt évben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkája — mondotta dr. Vonsik Gyula flő- | titkár. Első alkalommal fordult elő a TIT történetében, hogy a tanfolyami órák száma jóval meghaladta az előadások számát: ez különösein azért örvendetes, mert így megfelelőbb, szervezettebb körülményeket tudunk teremteni a tudományos ismeretterjesztés számára. Az előzetes becslések szerint tavaly 120—130 ezer óra hangzott el a különböző komplex programokon, a munkavédelmi felkészítőkön és más tematikus sorozatokon és mintegy 100 ezer órában tartottak különböző egyedi előadásokat.

— Ebben az évben jöttek létre alsóbb szinten a különböző üzemi, hivatali, intézményi TIT-szervezetek is — mondotta dr. Vonsik Gyula. — Ezeknek kettős előnye van, egyrészt egy adott cél érdekében jobban össze tudják fogni az illető terület értelmiségét, másrészt lehetővé teszik, hogy a társulat közelebb kerüljön a mindennapi élethez, nem utolsósorban a termelési gyakorlathoz, ezáltal pedig könnyebben felismerhetők a helyi igények és problémák. Az új szervezési formával tovább nőtt a TIT taglétszáma is.

1973-ban két belső kiadvány látott napvilágot a társulat életében. A Tájékoztató az intézmény szervezeti életéről , ad információt, míg a Műhely \

módszertani segítséget nyúji az érdeklődőknek.

Nagy munkát végzett a választott testületekben dolgozó 4500 főnyi aktíva. A társulat ilyen hatalmas létszámmal eddig még nem dolgozott. Rendkívül jól sikerültek vándorgyűléseink is, a nyári egyetemek résztvevőinek száma elérte a 2200-at, amire ugyancsak nem volt még példa. Valameny- nyi szocialista országból és 23 tőkés országból vettek részt az elmúlt nyáron szervezett 17 társadalmi, gazdasági. művészeti szabadegyetemen.

Az idei évben tovább kívánjuk folytatni 1973 sikereit — folytatta a TIT főtitkára. — Munkáinkat elsősorban a mezőgazdasági fizikai dolgozók, az üzemi munkások és az ifjúság körében kívánjuk erősíteni. Eddig a tudományt akartuk megismertetni az emberekkel, most azt mondjuk — hogy az embereknek problémáik vannak a hétköznapi életben, amire tőlünk várnak tudományos választ. Ebben kell segítségükre lenni országos szinten Jövőre szervezetté kívánjuk tenni az előadók módszertani felkészítését, biztosítjuk a rendszeres módszertani tájékoztatást. Tovább erősíjük a tanfolyam jellegű tevékenységet Sok újdonságot ígérnek a nyári egyetemek is. A tervek szerint 17 működik majd 21 tagozattal. Üj nyári egyetemeik várják majd az érdeklődőket Salgótarjánban. Miskolcon.

Kecskeméten és kísérletképpen Baján. (MTI).

Az ÉDOSZ Központi Vezetőségének ünnepi ülése

Négy nagy múltú szakmai szakszervezet — az élelmezési, az édesipari, a húsipari és a í molnár — egyesülésének 25. évfordulója alkalmából kedden I ülést tartott az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. Az ülés , előtt a szakszervezet elnöksége megkoszorúzta a szakszervezet székházéban a mártírok emléktábláját.

Az ünnepi központi vezetőségi ülést — amelyen részt vett Ka- j rákos László munkaügyi miniszter — dr. Dabrónaki Gyula. a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd dr. Tamás László főtitkár ünnepi beszédében emlékezett a négy szakszervezet harcos munkájáról, az ÉDOSZ negyedszázados tevékenységéről (MTI)

1974. JANUÁR 9

W O