Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

Ha közüggyé válik a bizonyítás... Akarss egy „menő” Kl&Z-titk árral talákosni? Kérlek, ne tárd szét a karod és ne hümmögj, inkább figyelj. Akarsz egy jó beszámolót hal­lani arról, hogy az új vezető­ség hogyan akar dolgozni a jö­vőben, mi az, amit tovább kell fejleszteniük és mi az, amit feltétlenül meg kell valósíta­niuk? Szóval olyan dolgokat, amitől nem alszik el az ember: van benne fantázia. Na, akkor ülj le egy kicsit és hegyezd a füled, mert az egész KlSZ-szer- vezetről lévén szó_ „Két év eseményekben, mun­kában, tanulásban eltelt idő­szakáról kellett számot adnunk a közelmúltban. Rengeteg tö­rekvés, tevékenység, siker — és mi tagadás — kudarc áll mögöttünk. A KISZ kommu­nista jellegének '«erősítése köz­ben az értelmi és az érzelmi ráhatás számtalan kipróbált vagy új formáját vettük igény­be. Meg kellett es a jövőben is meg kell küzdenünk egyes if­júsági vezetők tapasztalat­lanságával, gyakran félreérté­sekkel, a megértés hiányával, s nem egy esetben a közöm­bösséggel, a passzivitással. Az új vezetőség felmérte az alap­vonásokat s ennek alapján ki­jelölte a főcsapás irányát. Tag­ságunk a szocializmusban szü­letett, nem tudja másképpen elképzelni az életet. Értelmileg és érzelmileg hozzánk kötődött. De őszintén meg kell mondanunk, hogy elsősorban érzelmi alapon * vallják magukat ifjúkommu­nistáknak, tudatosan szerzett marxista képzettséggel már ke­vesebben rendelkeznek. Az a törekvésünk, hogy a jövőben szélesítsük a politikai oktatá­sok skáláját és a létszám növe­lése mellett elsősorban a tartal­mi színvonalat emeljük. Hogy a politikai képzés különböző fórumain kapott ismeretanya­got minél többen tudják át­vinni a gyakorlatba. Eddig problémát jelentett, hogy a KISZ politikai oktatásoknak nem volt tematikájuk. Nagy segítség számunkra, hogy az új tankönyvek ezt a hiányossá­got kiküszöbölik:, tartalmasak es érthetőek, sokban igazodnak a korosztály igényeihez. Üze­münkben négyféle oktatási for­ma van. Az Ifjúsági előadás- sorozat az ipari tanulók részé­re, a Fáklyavivők köre, a Po­litikai ’Vitakör, valamint az Ál­lampolgári ismereteik. Célunk az, hogy ezek az előadássorozatok előkészítsék a KISZ-fiatalokat a pártoktatás különböző fóru­maira. Előiskolái legyenek a marxista—leninista világnézet magasabb fokú elsajátításának. Feladatunk alapvetően a párt ifjúságpolitikai és az 1972. no­vember 14—15-i határozatából adódik. Eszerint minden mun­kahelyen valamennyi ifjúsági réteggel meg kell értetnünk, hogy az ifjúság jövője, ereje és tekintélye a munkában való helytállástól függ. Emberi kö­zelségben kell megmagyaráz­nunk a társadalom célkitűzé­seit, a gazdaságpolitikai megfo­galmazások lényegét. Ezért tö­rekszünk arra, hogy kialakít­suk a képzés helyi formáit, ahol aktuális politikai, társa­dalmi ismereteket kapnak az ifjúsági vezetők. A helyi KISZ- vezetöképző taníoly^mot már januárban beindítjuk, április­ban pedig összehívjuk az if­júsági parlamentet. A honvé­delmi nevelés területén hiá­nyosságok merültek fel az el­múlt időszakban. Ennek meg­szilárdítása érdekében kétéves intézkedési tervet dolgozunk ki, amelyet folyamatosan végrehaj­tunk. Agitációs tevékenységünk so­rán sok nehézséggel kell meg- Icüzdanünk. Néhány alapszer- vezetünkbem az egyes feladatok elvégzésére még ma sem agi­tálunk, hanem szervezünk. Ez nem jó. Éppen ezért a jövő­ben az egyik legfontosabb fel­adatunk lesz az alapszerveze­ti munka sokoldalú támogatá­sa. Ez azt is jelenti, hogy nö­velni kell a kisebb-nagyobb KISZ-megbízatások számát. Ah­hoz, hogy e megbízatások cél­jukat elérjék, személyre szóló feladatok kiadása szükséges. Ezeket a megbízatásokat meg­bízatási naplóban rögzítjük, hogy bármikor ellenőrizni le­hessen. Elöljáróban harminc fiatalnak állandó megbízatást, negyven KISZ~tagnak pedig ideiglenes megbízatást adunk. Gyárunkban 750 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Eb­ből 130 fő KISZ-tag. Ezért a létszám folyamatos emelése el­sődleges feladatunk. Kapcsola­tunk a pártszervezettel nagyon jó. Érezzük a felelősséget irán­tunk, számos esetben kapunk elvi és gyakorlati segítsiéget. A jövőben nemcsak titkári, ha­nem alapszervezeti szinten tartjuk a kapcsolatot és közös KISZ — párttaggyűlést ren­dezünk. Jövő évi feladataink közé tar­tozik a tagkönyvérvényesítés, melyet a demokratizmus kiszé­lesítésére használunk fel. Egyenként ' elbeszélgetünk a KISZ-tagokkal; megkérdezzük, hogy mit szeretnének a jövő­ben. mit tartanak jónak vagy rossznak vezetési módszerünk­ben. A gazdasági vezetés segíti munkánkat és elismeri tevé­kenységünket erkölcsileg és anyailag egyaránt Az ifjúsági törvény megjelenése után ja­vaslatot tettünk a helyi vég­rehajtás szempontjaira és fel­hívtuk a figyelmet az általunk legfontosabbnak vélt feladatok­ra. A gazdasági vezetők az in­tézkedési tervet a társadalmi szervek megkérdezése alapján állították össze. Megbízták a középvezetőket, hogy a fiatalok politikai, szakmai fejlődését intenzíven támogassák. Segítsék a pályakezdő fiatalokat beil­leszkedni a gyár közösségébe. Fiataljaink a jövőben is részt vesznek a kommunista műsza­kok megszervezésében, de emellett nagy giondot fordítunk az egyéni vetélkedők beindí­tására, amely a gazdasági mun­ka hatékonyságát emeli. A Fiatal Műszakiak és Köz­gazdászok Tanácsának nagy szerepe lesz a fiatalok szak­mai felkészítésében. Békés me­gye felszabadulásának 30. év­fordulójára megrendezzük a Kiváló Ifjúmunkás és Kiváló Szakmunkás- versenyt. Üze­münk szocialista brigádjaiban 300 fiatal vesz részt, ebből 152 harminc éven aluli nyerte el a szocialista címet és öt KISZ- tag szocialista brigádvezetőnk van. További célunk a gazdasági és a társadalmi munka össz­hangjának megteremtése. An­nak érdekében, hogy a szabad időt hasznosabban és célsze­rűbben tölthessük el, jövőre egy ifjúsági klub létrehozását tervezzük, amely anyagi és technikai feltételeit a gyár ve­zetői, társadalmi szervei biz­tosítják számunikra. Irodalmi színpadunk tevé­kenységét olyan szintre _ sze­retnénk emelni, hogy a szórako­záson kívül bizonyos irodalmi, politikai műveltséget is adjon fiataljainknak. Az idő elrepül. A terveket meg kell valósítani. És ha minden KISZ-tag számá­ra közüggyé válik a bizonyítás, nem félek a jövőtől. A tettek beszélni fognak.” íli? — Na mit szólsz? És ne ha­ragudj, hogy formabontó va­gyok, utólag mutatom be ne­ked a Békéscsabai Férfifehér- neműgyár Kommunista Ifjúsá­gi Szövetségének csúcstitkárát: Kiss Lászlót, örülsz, hogy meg­ismerted? Meghiszem azt! Most pedig megihatsz egy jó erős feketét a büfében-. Lejegyezte: Ser ess Sándor „Éreztem, hogy engem Is meg akar ölni” Msgláioga’tak n gyulai kollégák Is A karácsonyfán égtek a gyer­tyák. A két Schubert kislány ön­feledten játszott az ajándékok­kal. Anyjuk a konyhában tett­vett, várta Imrét, aki — éppen a Bem rakparton igyekeztem üresen, amikor egy fiatalember integetett a járda szélén. Megálltam. Amikor be­szállt, fémes csattanást hallot­tam, tudtam, hogy ö az. A taxi­állomáson beszélgettünk reggel a kollégákkal, felháborodottan, a reggel történt taxis gyilkos­sá gróL Féltem. Felvillant előttem a két gyerek képe. Éreztem, hogy engem is meg akar ölni. Több címre vitette el magát. Szágul­doztam, a megengedett sebes­ségnél jóval gyorsabban, hát­ha egy rendőr megállít. Annyi szabálytalanságot követtem el a közlekedésben, amennyit az­előtt egész életemben sem. Még­sem állítottak meg. Semmi sem jutott eszembe, hogy tud­nék megszabadulni tőle. Be­szélgetésbe elegyedtem, hogy eltereljem a figyelmét. Aztán valami nyugodtság fogott el. Nem a bátrak önfegyelme, in­kább a sarokba szorítottak, az életért küzdők rettegő nyu­godtsága. Elhagvtuk Soroksárt, a dunaharaszti úton robogtunk» Óvatosan megfogtam a kilin­cset, térdemmel meglöktem az ajtót, a két kezem a fejem kö­ré kulcsoltam, és kidobtam magam. Amikor feltápászkod- tam, még láttam, hogy a kocsi az útról a mélybe zuhan. Az­tán rohantam a legközelebbi házba. Nem éreztem fájdalmat, csak valami végtelen örömet, hogy élek. Schubert Imre családjával most a jól megérdemelt 'juta­lomüdülést élvezi Gyulán, az AFIT-üdülőben. Sókat szerepelt a rádióban, a tv-ben, az újsá­gokban, nem csoda, hogy Gyu­lán is hamar ráismertek. Min­denki kérdezett valamit tőle; mindenki kíváncsi a taxis bra. vúrjára. Meglátogatták a gyu­lai kollégák is, és sok ismeret­len kereste fel, hogy kezet szo­rítson, és néhány szót válthas­son vele. A rettegés óráiról nem szívesen beszél, bár nem is uta­sít el senkit, de időnként, a történet mesélésekor még átsu­han az arcán a szorongás rárv* ca. Persze a gyerekek semmit sem tudnak az esetről. Leg­alábbis a kisebbik nem, kétéves, s mindössze csak azon csodál­kozik, hogy mennyi idegen bá­csi. néni jön apuhoz. A gyulai AFIT-üdülő vezet® és a személyzet megkülönböz­tetett figyelemmel sürőg-forog a Schubert család körül. Jól ér­zik magukat, és úgv tervezik, hogy jövőre újra ellátogatnak Gyulára. A KIVER NYOMDA felvesz segédmunkásokat Jelentkezés: Békéscsaba, Lenin út 9. Terv- és munkaügyi osztály. 97055 Gyerekeim, a iöld.~ Sz. Lukács Imre.: Betegágyában fekszik Lázár György. Dócon, a szép házban. Lábánál kezdte ki az élet. Trom­bózis. A sándorfalvi Rózsa Fe­renc Tsz nyugdíjasa. Az öreg­ember reménykedő. — 1910-ben költözött apám a Pallavicini birtokára, a Károlyi­majorba, ahol 38 család élt. Nyolc gyerekével a Tiszántúlról, ökrösszekér szállította egy szo­ba, fél konyhás, kamrás cseled- lakásba. Pásztorkod ott. — Tizennégy éves voltam, munkába hívott az élet, nap- számoskodtam, dolgoztam. Ké­sőbb elszólított a katonaság, a világháború. Utána visszajöttem a cselédházakba. Horthynál is kitöltöttem két és fél esztendőt. Megint az lett a sorsom, szolgá­lat az uraságnál, a majorban. Negyven évig éltem ott. 1950-ig, akkorra épült fel a ház Dócon. Negyven esztendő cselédházak­ban. — Az urasági lovakat gon­doztam, istállóban aludtam. Az első fizetségem, amit napszám­ban kerestem, 50 fillért tett ki. 1922-ben nősültem, az asszony­nyal együtt ütöttük, vertük a világot. Esküvőnapon öt kocsit kaptunk, szaladtunk Ó-Puszta­szerre, iratkozni, Anyásra pedig HONFOGLALÁS a parókiára, megesküdni, öt bir­kát vágtunk, baromfit, volt en- ni-innivaló, Sándorfalváról fo­gadtuk a zenészeket. Jöttek a gyerekek, szaporodtak, kilencet neveltem. Amíg a legnagyobb munkába nem állt, jártak ránk nehéz esztendők. Megéltünk. 1923-ban felvitte isten a dol­gom, tiszti kocsis lettem, Mayer József intézőnél. Micsoda jó lo­vaim voltak; Hamlet, Antónia Árnál, Bohó, Mirkó, Monaco. Furcsa nevük volt, az urasági gyógykovács ragasztotta rá­juk. — Nagy uradalom volt: Irma, Homok, Levélény, Percsora, Hantháza, Baks, Dóc, Üjmajor, Tömörkény. Anyás, Károlyi- és Péteri-major. Tömérdek föld. 1945-ben behívattak Sándorfal- vára, a községházához, kettőn­ket, engem és idős Ács Pált. A földosztó bizottság tagjai let­tünk. Ideadták a listát, azon rajta: osszuk szét a földet, ki­nek, mennyi jár, 38 családnak a majorban. Szóltunk az emberek­nek: osszuk a földet, gyertek. Március elején mindenki meg­csinálta a karót, baltát hozott, mértük az uraság földjét. Bak­tatóöllel (96 centiméter). Lever­tük a karókat. Bőven mértük, ne mondja senki, hogy sajnál­juk. Beleszabadultunk, legyen. Jó töld volt, réti, kötött talaj. Ké­sőbb a hivatalos mérnökök so- kallották, s az újraméréseknél odébb kellett verni a mezsgye­karókat. — Műveltük a földet. Tizen­két holdat kaptam. Maradtak a majorban jószágok, szerszámok, szétosztottuk magunk között, két tehénkével és visszamaradt üszővel szántottunk. Akadt aki­nek se jószágból, se felszerelés­ből nem jutott. Kivárta, míg a másik végez, aztán sorra került. Búzát, kukoricát, árpát, zabot termesztettem, lucernát telepí­tettem. 1947-ben kivetették ránk az ipari növényeket: kendert, lent, cukorrépát. Majd a gyapo­tot. Megéltünk. — Az uradalmi épületeket, is­tállókat, górékat lebontásra ad­ták. Szentesre kellett mennünk, ahol igazságot tettek közöttünk, és szétosztották. A családot munkára fogtam, vályogot ver­tünk, 1949 tavaszán, májusban, kezdtük és 1950-ben még ver­tük. összesen 22 ezret. Építkez­tünk. Sándorfalváról két mes­tert fogadtam, a család, a ro­konság nagy volt, 21 nap alatt tető alá vettük a házat. A mes­tereknek 2 500 forintot fizettem. Házszentelést csaptunk, négy kismalacot vágtunk, Balástyáról jó bort hoztunk. Év végén be­költöztünk. — Legjobban 1956 után ment a sorom, a gyerekek nagyok voltak, tanulgattak. Volt két te­henem, üszőm, két jó lovam, a Kedves és a Csinos, kocsi, eke, gazdasági fölszerelés. És a ház. — 1960-ban léptem a közösbe. Minden felszerelésemet bead­tam. Két esztendeig fogatosként dolgoztam, aztán a dóci üzem­egységben, mint rakodóőr. Ta­karmányokat vettem át, s ki­adtam a jószágoknak. Megta­láltam a számításomat. Mindig tudtam, hogy munkám után megélek, életemben nem kellett kenyeret hosszú időre kölcsönkérni. A betegség leütött, de érkezik már a televízió. El­nézegetem, az ágyból. Ürimód- ra. Lázár György kilenc gyereket nevelt. Mind messzire szaladt a földtől. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents