Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
Revizorok Előítéletek nélkül Megkérdeztem vállalati vezetőket: szeretik-e p. revizorokat? A válaszokba! kiderült, hogy némelyik főként akkor kedveli a revizort, ha az a másik vállalatnál tart éppen pénzügyi ellenőrzést. Az egyik igazgató szerint azért fogadják csupán mérsékelt örömmel a revizort, mert köztudott, hogy könnyebb hibát tálalni, mint hibátlanul dolgozni. Egy tsz elnök szerint pedig a revizorral vigyázni kell, mert bár mint ember lehet kiváló, de foglalkozását tekintve az a szabály, hogy „minden, ördög, fekete”. Rendszerint azok a vezetők idegenkednék a revizoroktól, aikik változatlanul a régi módon egyszerűen „számvizsgálóknak” tekintik őket, alök sokat kukacoskodnak és csak a hibákat keresik. De szerencsére a vállalatok többségénél más a szemlélet. Ám még itt is előfordul, hogy féltik a vállalati önállóságot, és arra hivatkoznak, hogy a nyereség alakulása mér egymaga is kielégítő tájékoztatást nyújthat a vállalati gazdálkodás színvonaláról. Es olyan véleményekkel is találkozni lehet — talán ez a legáltalánosabb —, hogy a revizor csak az állami érdeket, a központi akaratot képviseli és ennélfogva közömbös a vállalati érdek iránt A revizoroknak tehát gyakran kell megküzdeniük előítéletekkel még akikor is, ha egyébként nagyon.' kedves és szívélyes emberek. A pénzügyi ellenőrzéseik egyébként nem. indokolnák a revizoroktól való félelmet, az irántuk érzett ellenszenvet Feladatuk ugyani® — a múlttal szemben — nem a központi tervezés parancsszerű előírásainak, végrehajtásainak az ellenőrzése, hanem a vállalati magatartás és ténykedés elemzése, szükségszerű — tehát hasznos — bírálata. Nagyon sok példát említhetünk arra, hogy tulajdonképpen így szolgálják legjobban egyaránt az ország és a vállalat érdekeit. Az elsőrendű országos érdek ugyanis végső soron a vállalat vagy más csoport alapvető érdeke is. . A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának békéscsabai igazgatósága — ahol 24 revizor dolgozik — 155 revíziós vizsgálatot végzett tavaly Békés megyében. A revizorok elszámoltatták a vállalatokat és megvizsgálták azt is, hogy eleget tettek-e az állam iránti kötelezettségeiknek, befízettéfc-e adóikat, szabályosan képezték-e nyereségüket, illetve vállalati alapjaikat. Mindezzel a társadalom, tehát egyúttal a .vállalat érdekeit is szolgálták. Ez utóbbit még közvetlenül is, mert például nemcsak 15 millió 894 ezer forint adóhiányt, hanem 8 millió 558 ezer forint visszatérítendő adótöbbletet is megállapítottak. Hasonlóképpen j* "talk el revizorok a hibás nyereségszámításokkal kapcsolatba^.. Néhány vállalatnak maga felé hajlott a keze, és szabálytalanul több nyereséget számolt. A revizorok megállapításai alapján— a megyében összesen — 67 millió 503 ezer forinttal kellett emiatt csökkenteni a vállalati alapokat, míg más vállalatoknál, ahol viszont a saját kárukra tévedtek a nyereség kiszámításakor, a revizorok „felfelé” korrigáltak, és az alapokat mintegy 37 millió 323 ezer forinttal kiegészítették. A pénzügyi revizor a' közértjeiket, a törvényes rendet képviseli, és a bajokat megelőzve vizsgálódik segít feltárni a hibákat. figyelmeztet a lazaságokra. a vállalati eseményeket a helyes mederbe tereli, tehát nyilván megbecsülést, munkája pedig' feltétlenül segítséget érdemei, — Serest; — Szükségesek a kora tavaszi öntözések Az őszi gabonák kelési százalékát, fejlettségét vizsgálva egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a száraz ősz, a száraz tél nem kedvezett a gabonaféléknek Az öntözés jelentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni. 1973-ban az öntözési kapacitások kihasználása jó volt a megyében. A tél végi időszakban azonban, hajlamosak vagyunk elfeledkezni az öntözésről, mivel a zárszámadások, a terv- készítések elterelik erről a figyelmet. Pedig a tavasz a jelek szerint száraz és aszályos lesz. Ha a VÍZIG területére számolva megvizsgáljuk a csapadék és a talajvízkutak állását, ilyen adatokat kapunk: 1970— 71-es hidrológiai évben a csapadékhiány 126 milliméter, 1971— 72-ben 100 milliméter, 1972— 73-ban pedig 132 milliméter. Az 1973—74-es hidrológiai év eddig eltelt időszakában ez a hiány további 27 milliméterrel növekedett. Talaj vízlkutaink sem mutatnak „jobb képet”. 1971-ben a békéscsabai talaj- * Vízügyi újítók A MEDOSZ kongresszusi termében szerdán tartották ágazati tanácskozásukat a vízügyi újítók és feltalálók. Micsuch László, a MEDOSZ főtitkárhelyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tartott vitaindító előadást. Többek között elmondotta, hogy a vízügyi dolgozók évente 1 200— 1400 újítási javaslat benyújtá- sawsl vesznek részt a mOzgakút vízállása a talajszinttől mérve 70 centiméter volt. Ez altkor még összefüggött az 1970. évi ár- és belvízzel. Í972-ben ez a szint 211 centiméterre, 1973. decemberében pedig 339 centiméterre csökkent. Ezek alapján jogosan számíthatunk a kora tavaszi öntözések szükségességéré. A közelmúltban végzett tájékozódó jellegű felmérések után megállapíthatjuk, hogy az öntöző- berendezések javítása csak 50— —60 százalékos készenléti fokon áll, a szerelvények pótlása pedig még ennél is alacsonyabb. Van tehát mit pótolni, ha az őszi gabonák tavaszi öntözését, esetleg a tavasziak kelesztő öntözését időben, kellő vízmeny- nyiséggel, a rendelkezésre álló kapacitás jő kihasználásával minél nagyobb területen él akarjuk végezni. A vízügyi szervek a gazdaságoknak a kora tavaszi öntözési idényben ingyenes szaktanács- adással szolgálnak, biztosítják a szükséges öntözővizet. Krasznai Ferenc tanácskozása lomban. Az utóbbi években mégis bizonyos fokú megtorpanás tapasztalható, amelynek egyik lényeges oka, hogy jó néhány vállalat, nem készít újítói feladatterveket. Ezért fontos tennivaló, hogy megfontolt műszaki fejlesztési előrelátás alapján kidolgozott feladattervekkel tegyék céltudatossá a mozgalmat, s kérjenek több segítséget az újítóktól a műszaki előrehaladás meggyorsításához (MTI) Tanya eladó, Pusztaszentetor- nya. Virágos dűlő 31» Horváth Imre, (Apróhirdetési lz öreg tanya sorsa Két évvel ezelőtt Békés megye Tanácsa V. B. tervosztálya sokrétű, alapos felmérő munkával elkészítette „A tanyarendszer helyzete, problémái és azok megoldásának hosszú távú koncepciója” című tanulmányát. Ebből az írásban szereplő idézetek. „A társadalmi-gazdasági körűm én vek hatására az Alföld jelentős részén két évszázaddal ezelőtt kezdődött a tanyarendszer kialakulása. A századforduló- . töl az 50-es évek elejéig a kisüzemi mezőgazdaság formájához kapcsolódva fontos szerepet töltött be, s még virágzó korát élte. A felszabadulás után a társadalmi-gazdasági tényezők megváltozása és a techni- niai haladás eredményeként már számottevő és viszonylag jelentős ütemű visszafejlődés volt tapasztalható. Békés megye a Dél-Alföld, egyik jelentős tanyavilággal rendelkező megyéje. Az 1970. évi népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 15,7 százaléka (70 066 fő) még külterületen lakott. Ez több mint a megyeszékhely lakossága.” Mii az apróhirdetés nyomába szegőd tűnik. Valahogy még csak bezötyögtünk az aprócska állomásépületig. De a gépkocsi vezetője onnan már az istennek se hajlandó tovább erőltetni a motort. Az épület homlokzatán tábla; „Pusztaszentetornya’’. Tanácstalanul topogók a latyakban, vajon innen merrefelé esik az igazán szép és hangzatos nevű Virágos dűlő? Mintha csak megérezte volna töprengésemet a kis állomás asz- szonya. Nyílik az ajtó, belülről gőz tolul az udvarra. Magasra púpozott frissen mosott ruhával lép ki az ajtón, s az idegennek kijáró bizalmatlansággal, de ugyanakkor segíteni akarással a. hangjában kérdezi — kit tetszenek keresni? — és fürkészve néz. Mondom mi járatban vagyok erre, és meg tudná-e mondani, hol találom a Virágos dűlőt? — S ott kinek a tanyáját? — Horváth Imréét. Csak úgy a drótkerítésen át beszélgetünk. Az asszony lete^ szí á lavórt, az udvaron kifeszi- tett kötél alá, s kijön az udvarból, hogy hasznosabb legyen az útmutatás. —■ Látja ugye azt a sárgára festett tanyát? — mutatott a távolba — attól balra van. Átmegyünk a sínen, hogy jobban belássuk a terepet. Ügy veszem észre, eloszlott az asszony bizalmatlansága, mert felaján- ' lotta volna a kerítéshez támasztott biciklit, hogy eljussak a tanyáig, de nem lehetett használ, ni. Az egyik gumija lapos. — Igaz, nincs messze, de hát csak könnyebb lenne, vagy legalábbis hamarabb oda lehetne jutni. Megnyugtatom, nem annyira sürgős az utaim, meg aztán jólesik egy kis gyaloglás. A tanya első látásra is barátságosnak tűnik. Valamikor jobb módú gazda építhette, mert az eleje téglával van kirakva a szokásos vert fa! helyett A fehérre meszelt külső falon hosszú létra függ. A takarmány-kazlak szabályos formája arra vall, hogy szakavatott kezek rakták. Az udvaron ócska, esőverte, rozsdásodó gépalkatrészek hevernek. Elmúlásra emlékeztető kép. Éktelen csaholással egy kaloaa- cos fekete kutya szalad elő. A nagy lármáira kijön a gazdasz- szony. A tornác mellé támasztott seprűvel tartja távol a derék házőrzőt, amíg félve beoldalgok a házba. Csak ott tudom elmondani, mi járatiban vagyok. — Az uram nincs itthon, de csak tessék helyet foglalni. A konyhában-az asztal melletti lócán csinál helyet. A vájd- lingot —, amelyben két szép sárga bőrű csirke van megkopaszt- va —• arrább tolja az asztalon. Amire hozzákezdenénk a beszélgetéshez, betoppan a gazda is, Horváth Imre. Széket húz j maga alá, megkínálom Fecské- ] vei. j, — Köszönöm, nem élek vele. , A vasútállomáson hallottam, hogy Horváth már nyugdíjas, de nem látszik meg rajta, hogy közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz. Elöljáróban elmon- | dóm, hogy nem vagyok vevő, de érdekei, mennyiért adná^ él a tanyát olyannak, aki afelől komolyan érdeklődne. Összenéznek az asszonnyal. — Ügy gondoljuk, megér olyan 70—80 ezret. — Régen élnek itt? — Még nagyapám vette vagy építette. Nem is tudom. —1 S most mégis el akarják adni? Mintha láthatatlan és régen lent nyugvó zsilipet’húzna fel a kérdés. A férfit az asszony segíti a válaszadásban, az asz- szonyt a férfi. Pereg a film, amelyet a nagy rendező, a történelem rakott kockaként egymás után. — Apám, nagyapám és talán még az ő apja is itt élt ezen a tanyán. Itt született, itt halt meg. Ez volt a bölcső is meg a koporsó is. Ez adott megélhetést mindegyiküknek. De hát hová is mehettek volna? — kérdi önmagától és ő se tudott erre válaszolni — 1948-ban kerültünk össze. Csorvásról hoztam ide az asszonyt. 1949-ben meglett Kati, egy év múlva Etelka. Itt járták ki a tanyasi iskolában a hatodik osztályt, a hetet meg a nyolcat Orosházán. Kati leérettségizett, -a VÍZÜGY-nél dolgozik. Etus is elkerült innen, Szente- tornyán női szabó. Ök már kiszakadtak a tanyasi életből. „Korábban a fiatal házasok vagy a nagy családon belül éltek — mielőtt az öregek helyébe léptek, volna —, vagy új tanyába költöztek. Ma a fiatal házasok egy része otthagyja a tanyát s vagy elvándorol más megyébe, vagy pedig elköltözik a városba, ritkább esetben községben.” —• Itt maradtunk ketten, ötkor kelünk, ötkor fekszünk.. Mi az előnye az itteni életnek? Azt mondják, könnyű a tanyasi embernek. Minden megterem a ház körül. Az élet itt nem kerül jóformán semmibe. De hogy mindezért mit kell dolgozni? Arról már nemigen beszélnek. Hoz az állat, igaz, szépen. Ha szerencse is párosul hozzá, Van tyúk, tehén, dizsnő, jő pénzt lehet kapni értük; Nem is panaszkodunk. Kibázasítottuk mind a két lányt, jutott arra is, hogy építsünk magunknak: js egy házat a városban, • „A tízezer forint feletti jövedelműek, a tanyai lakosságnak több mint a felét teszik ki. Ebben a csoportban található a legtöbb gépkocsi, motorkerékpár, ezek gondolnak dí-ginkább a tanyák bővítésére, korszerűsítésére és e csoport tagjai azok, akik megtakarítási lehetőségük következtében belterületi építkezésekre, vagy lakásvásárlásra is gondolhatnak. A háztáji gazdaságot többé már nem szükséges rossznak, hanem a termelőszövetkezet szerves részének kell tekintenünk A tanyai lakosság által termelt termékek a közellátás, ban egyelőre nélkülözhetetlenek. Nagy a részesedésük a piaci áruellátásban, különösen az állati termékék, zöldségfélék termelése nélkülözhetetlen. Ezek előállítására a tanyai gazdaság kiváló és olcsó lehetőséget biztosít” — Nem vagyunk mát. fiatalok. £n 1350 forintot kapok minden hónapban a tsz-től. Lehet haladni, ha az ember nem a péntek 11 órát várja. Mért a lottóra nem lehet építeni, csak arra, amiért megdolgozunk. Szombatonként bemegyünk alá_ nyomékhoz, megnézzük a tévét, de reggel már jönni kell vissza; Az állatokat nem lehet egyedül hagyni. „Az elkövetkezendő 15 évben a tanyák megszűnésének üteme mérséklődni fog, ami megyei átlagban évi 600 tanya megszűnését jeleníti. A megszűnés a városok körüli tanyavilágSban mérsékeltebb, a községeiknél magasabb lesz.” — 'Ha nem kél el a tanya? Télire akkor sem maradunk kint. Beköltözünk a városiba. A nyarat meg itt töltjük. Van egy hold föld a tanyához, megterem rajta ez is, az is. Jut belőle a gyerekeknek is krumpli meg zöldség. Voltak itt mór megnéz, ni többen. Ha meg elkél, nézünk valami munkát a városban. Tudja, azt mondják, aki várja a halált, az meghal. Mi nem várjuk, azt tartjuk, mozogni kell mindig. Dolog nélkül hamarabb eljön a kaszás is. Elmegyek valahová éjjeliőrnek, az asszony meg tart 30—40 tyúkot, egy-két hízónak valót, Elbabrál vele... A tanyaviiag megszűnése az ellentétesen Ható tényezők miatt hosszan tartó folyamat. Noha az egyre több „Tanya eladó” eredetű apróhirdetés, mintha sürgetné ezt a folyamatot, Bél!» Ottó
