Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-31 / 25. szám
A párttagfelvételről egy év múltán Több mint égy esztendeje már a Politikai Bizottság 1972. november 21-1 határozatának szellemében végzik a pártszervezeteinkben a tagfelvételi munkát A tagfelvételek szabályozására született átmeneti intézkedések ez idő alatt egy sor területen pozitív hatást váltottak ki. Kedvező változások következtek be a párttagság összetételében. Az ezzel kapcsolatos nevelőmunka tudato- sabbá és tervszerűbbé vált. De jótékonyan hatott a határozata párt belső életére és fegyelmére is: megjelenése óta fokozódott a párttagság aktivitása, a pártrendezvények látogatottsága. a pártmegbízatások teljesítése. A tagfelvételüket kérőkkel. szemben támasztott fokozott követelmények növelték a párttagság tekintélyét. Az összetétel alakulása Hosszú idő után a múlt esztendőben megállt a fizikai munkakörben dolgozó párttagok arányának csökkenése, sőt, valamelyest emelkedett is a munkások aránya pártunkban. A legutóbbi adatok szerint a párttagságon belül a fizikai dolgozók aránya (az ilyen foglalkozásból nyugdíjba mentekkel együtt) 44,8 százalékot tesz ki. A határozat megszületése óta felvett új párttagok több mint hetven százaléka a fizikai dolgozók soraiból került ki. Ez tette lehetővé, hogy noha az elmúlt évben is 'jó néhány kommunista munkás került szellemi pályára, irányító munkakörbe, mégse csökkenjen a párttagok között a munkások aránya. Tanulságos, hogy ezzel párhuzamosan a szellemi dolgozók aránya is növekedett — sőt még mindig gyorsabban, mint a fizikai dolgozóké — a csökkenés tehát az úgynevezett egyéb kategóriába soroltaknál következett be. örvendetes, hogy a szellemi dolgozók közül elsősorban az értelmiségiek száma gyarapodott pártunkban. Párt- szervezeteink megértették, hogy a fizikai munkások arányának növelése jmellett elsősorban a magasan képzett szakemberek, az alkotó értelmiség felvételére kell nagyobb gondot fordítani, és ezzel hozzájárulni a párt Összetételének minőségi javításához. A határozat céljainak megfelelően tovább emelkedett a párttagságon belül a nők aránya, s jelenleg már meghaladja a 26 százalékot. Ennek értékét növeli, hogy ez a javulás elsősorban a munkásnők fokozottabb felvételének következménye. Ugyancsak pozitív jelenség a fiatalok magas aránya: az újonnan felvettek több mint 60 százaléka harminc éven aluli Volt, s ennek eredményeként ma már ez a korosztály alkot- 1 ja a párttagság egynyolcadát Törekvéseinknek megfelelően — a múlt évben csökkent az új tagok felvételének üteme. A párt taglétszáma 1.9 százalékkal emelkedett, s ez azt bizonyítja. hogy a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlesztés került a pártszervek és alapszervezetek munkájának előterébe. Nem statisztikai kérdés! 1 Az ismertetett tények alapján levonható az a következtetés, hogy a pártszervezetek és a párttagok többsége megértette a tagfelvételi politika lényegét, s a múlt év elején jelentkezett félreértések zömét sikerült eloszlatni. Az értelmezés azonban még mindig nem teljesen egységes. Ebben a munkában is tapasztalható volt helyenként a formalizmus. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a párt politikai, szervezeti erősítésének feladatát valamiféle statisztikai kérdésnek fogták fel. Egyes helyeken olyannyira „óvatosak” voltak, hogy szellemi dolgozókat alig vettek fel a pártba, az erre adódó lehetőségeket nem használták Iá. A járási és városi pártbizottságok általában viszonylag jelentős mértékben „túlteljesítették’’ a fizikai dolgozók kívánatosnak tekintett arányát. Ez a túlteljesítés egyáltalán nem kedvező, mivel az ilyen gyakorlat fékezi a párttagságra méltó, a kommunisták sorait erősítő értelmiségiek, alkalmazottak és tanulók felvételét. Elgondolkoztató az is, hogy az 1973. évi felvételek csaknem egyharmada az esztendő utolsó két hónapjában következett be. Emiatt félő, hogy ebben az időszakban a számszerű célok teljesítése, vagy megközelítése érdekében néhol a párttagságra még nem érett embereket is felvettek. A jövőben kerülni keli az ilyen felvételi „hajrákat”, és egyenletes tagfelvételi munkát kell kialakítani, mert a kampányszerűség ezen a területen különösen káros, ezért megengedhetetlen. A Politikai Bizottság döntése értelmében a tagfelvételi munkában 1974-ben változatlanul az eddigi szabályozó intézkedések érvényesek, s a pártba történő felvétel elvei, követelményei is változatlanok. Tehát a pártba jelentkezők elé továbbra is a korábbinál magasabb követelményeket állítunk, személy szerint alkalmazva ezeket a fizikai, illetve a szellemi dolgozók megítélésénél. Továbbra is a minőség javítása a cél, s nem a mennyiség növelése. A fizikai dolgozók körében folytatott nevelőmunka során ezután is a nagyüzemekben dolgozó szakmunkásokra, a munkásnőkre és a fiatalokra kell összpontosítani a figyelmet. Ugyanakkor kellő gondot szükséges szentelni az erre alkalmas értelmiségiek céltudatos párttaggá nevelésének, nem várva csupán a spontán jelentkezőkre. Az egyetemeken és a főiskolákon a tavalyinál erőteljesebb felvételi munkát látunk célszerűnek és indokoltnak. Megválunk a pártba nem valóktól A Politikai < Bizottság» határozata arra is kötelezte a párt- szervezeteket, hogy a párttagNemzetiaégi klubot nyitnak Pécsett, az ország legnagyobb délszláv lakta területének központjában, nemzetiségi klubot nyitnak. A klub létre4 MSMMMSSs JANUAR SE 1974. hozásának gondolata a baranyai falvakban lakó horvátok, bosnyákok. szerbek körében született, megvalósítását pedig délszláv szövetkezetek vállalták. Létrehozásához társadalmi munkát ajánlottak fel a Pécs »környéki délszlávok. A nemzetiségi klub elsőrendű feladata az anyanyelv ápolása 1esz. ság aktivitásának és fegyelmének javítása érdekében folytassanak beszélgetéseket az egyes párttagokkal. Akik a szervezeti szabályzat által rögzített követelményeknek Önhibájukból tartósan nem tesznek eleget, azokat töröljék vagy javasolják nekik ä kilépést, anélkül, hogy ez az egzisztenciális helyzetüket érintené. Az eljárás nem jelenthet felülvizsgálatot, ugyanakkor biztosítja a párt folyamatos tisztulását. A határozatnak ez a része biztosítja a lenini elvek érvényesülését. A pártnak aktív, a szervezeti életben részt vevő politikájáért harcolni kész tagokra van szüksége. Nem elég, hogy valaki belép a pártba és tagdíjat fizet, tevékenységével is hitet kell tennie meggyőződése mellett. A beszélgetések eredményeképpen 1972-höz viszonyítva 112 százalékkal növekedett tavaly a kilépők és 22 százalékkal a töröltek száma. E folyamatot kedvezőnek értékeljük, hiszen ezáltal fokozatosan kikerülnek a pártból azok, akik nem ütik meg az élcsapathoz való tartozás mértékét, akik nem hajlandók munkát végezni a pártban. Távozásukkal a páft nem veszít erejéből. A közös megegyezéssel történő elválás egyúttal azt is jelenti, hogy meg tudjuk tartani ezeket a pártba besodródott, de egyéb- • ként becsületes embereket, a pártot körülvevő szimpatizánsok körében, és adott esetben mozgósítani is tudjuk őket a párt előtt álló célok megvalósítására. A tagfelvételi elvek következetes érvényesítése és a pártba nem valóktól történő megválás ugyanannak a folyamatnak a két oldalát jelenti. E folyamat eredményeként pártunk tovább erősödik, s még alkalmasabbá válik vezető szerepének betöltésére. Barát Károly az MSZMP KB alosztályvezetője. Emberségre is szükség van Adminisztrátori munkakörbe, egyhónapi próbaidőre vette fel a Békés megyei AGROKEB Vállalat Papp Évát. A próbaidő letelte után meghatározott időre ismét szerződést kötött a fiatal lánnyal, aki több mint egy évig dolgozott így. Közben j férjhez ment Hadobás István-1 hoz. Amikor a szerződése lejárt' és a vállalat már nem akarta tovább alkalmazni, bejelentette. hogy kéthónapos terhes. Szeretné, ha tovább dolgozhatna. Á bejelentés érthetően egy kis zavart akozott, mert az az asszony, akinek a helyére őt felvette a vállalat, közölte, hogy a gyermekgondozási se. gélyezést megszakítva visszajön. Ketten pedig nem dolgozhatnak egy munkakörben. A vállalat talán nem követett volna el törvénysértést, ha nem hosszabbítja meg Hadobás Istvánná szerződését. De hát emberség is van a világon. Valami módot kellett találni arra, hogy a fiatalasszony ne veszítse el a jogcímet a gyermekgondozási segélyre. Ezrt különösen indokolta a fiatalasszony korábbi betegsége, amely alkalmatlanná tette fizikai munkára, valamint az is, hogy a férje éppen tényleges katonai szolgá. latra való bevonulás előtt állt A vállalatnál a megoldás keresése közben elkövettek hibákat. Néhány olyan megjegyzés is elhangzott, ami miatt a fiatalasszony joggal megbán tott- nak érezhette magát. Az ügybe belekapcsolódott a szakszervezet is. amelynek közreműködésével végül is sikerült megoldást találni. Kiss Sándor igazgatókig mondta; Hadobás Istvánná meghatározatlan ideig a vállalat dolgozója marad. Szülés, majd a gyermekgondozási segélyezés idejének lejárta után visszatérhet a munkahelyére. A munkakönyvét tehát a vállalat nem adta ki. A történet óta hosszú idő telt el. Robi, Hadobás Istvánná kisfia ma már 15 hónapos. Szép, egészséges, masszív gyerek. Anyukája féltő gonddal neveli nagyszüleinél. Édesapja katona. A fiatalasszonv a második gyér. mekét várja. Tudja, hogy előző betegsége miatt nem lesz köny- nyű a szülés, mégis vállalja. Édesanyja sokat segít néki. így időt szakíthat magának arra is, hogy tanuljon, mert az idén érettségizni szeretne. Az adminisztrátori munkakörben az érettségi követelmény. Most már nemcsak önmagáért, ha>- nem Robiért és a jövendő gyermekéért is tanul. Megsokszorozódott erővel. Abban reménykedik, hogy a második gyermek megszületése után férjét elengedik a honvédségtől. A férje egyébként autószerelő a Volán 8-as számú Vállalatnál. Anyagilag elég szépen gondoskodik róla és Robiról az állam. Cáaknem 1500 forintot kap havonta. De hát más az. ha a férje is itthon van. Jobban lehet együtt nevelni a gyermekeket A kereset is több. A pénzre pedig nagy szükség van, mert előbb-utóbb kell egy önálló lakás. Nem élhetnek állandóan együtt szüleivel másfél szobás lakásban. Talán a Volán 8-as számú Vállalat is segíti őket majd abban, hogy befizethessék a szükséges előleget egy lakásra. Egészen kislányosnak tűnik a Robival foglalatoskodó fiatalasz- szony, aki ebben a helyzetében is elégedett a sorsával. Olykor azonban kellemetlen emlékekkel gondol az AGROKER Vállalatnál elhangzott bántó megjegyzésekre. Amiatt még most is kételyei vannak: vajon tényleg a vállalat dolgozójának tekintik-e? Nem küldik-e vissza a munkakönyvét? Vágrétá Lászlóval, az SZMT képviselőjével éppen ezért keressük fel, hogy megnyugtassuk: nem kell semmitől tartania. Kiss Sándor, a vállalat igazgatója személyesen intézkedett arról, hogy Hadobás Istvánmé minden lehető támogatást megkapjon. Meggyőződtünk róla. Az SZMT Társadalombiztosítási Munkabizottság pedig segélyt utalt ki részére. Gsak nevelje továbbra olyan szeretettel és féltő gonddal a kis Robit, mint eddig tette. Az tán majd a második gyermekét is. Mindenki nagyon jól tudja, hogy az anyáknál (több áldozatot senki sem hozhat. Még a legnehezebb munkát végző férfiak sem. Ezért minden rendű és rangú ember kötelessége, hogy tisztelje őket. És segítse, hogy a társadalom védőszárnyai alatt biztonságban tudják teljesíteni hivatásukat Pásztor Béla ■•••■•■••■»■■•■■■«■■a« Szűts László: Pokoltűz KISREGÉNY 9. Gyurka maradt csak mellettem, Kicsi, így hívtují a eurmó legénykót. Arra figyeltem föl, hogy lopva engem leseget a gyerek. — Na. Kicsi! — szóltam hozzá. — LáttáLe már ekkora gyér. tyát? — Még nem! — mondta. — Maga se, igaz? — Hét. hogy őszinte legyek... — Nem folytattam. Csak álltunk, s néztük a tüzet. Látványnak szép volt, én meg akkor még nem tudtam, mivel is jár az ilyesmi tulajdonképpen. Törődtem én akkor már egyáltalán az égő gázzal? Ügy éreztem, bennem legalább olyan tűz ég, s legalább olyan mélyről tőr elő. Gyurka megszólalt mellettem. — Vissfeautazik az asszony. A nyolchúszassal visszautazik. Rácsodálkoztam. Miért mond. ja ezt nekem? Lehet, hogy ez a kis kamasz .jobban ráérez a dolgokra. mint a beszáradt, megcsontosodott férfiak? Lehet, hogy Kicsi látja az én tüzemet is? — Honnan tudod? — kérdeztem. — Hallottam! — mondta. — Az ablakon át hallottam, amikor Flórián szaki azt mondta neki: Ha akar, menjen, akár azonnal mehet — Jól van! — mondtam Kicsinek. — Derék legény vagy! És otthagytam. De magamban vitatkozva hagytam ott. »Hadd menjen mi közöm hozzá? Igaz, akkor lehet, hogy soha többé nem látom! Na és? Az élet úgysem nyújtja kétszer ugyanazt a pillanatot. De hátha éppen ez a pláne, hogy most még egyszer felkínálja? Azóta sok minden változott. Csakhogy ebben van a dolog nehézség,, is! Közben emberek közé keveredtem, a legelőre merészkedő fennhangon vitatkozó emberek közé. Hogy mi mindent mondtak azok ott, atyaúristm! Látták. hogy az olajmunkások közül való vagyok hát féliig-med_ dig nekem címezték a mondandójukat. Azt mondja egy postás: gőzzel kell a szuszt a földbe fojtani, nemegyszer látta Romániában hogy gőzzel oltották el a kigyulladt gázt. A fenéket, mondta egy gépkocsivezető, fel kellene robbantani a kutat, hogy betemetődjön, akár ő is vállalja a robbantást, elegét csinált Ilyesmit a katonaságnál. A kétféle vita, amj bennem folyt, meg ami körülöttem, úgy összekavarodott, úgy kavargóit az agyamban, ahogy a föld mélyP fortyoghatott a fúrótorony alatt. Mentettem volna én is magamat, de nem akadt józan gondolatom, amit a bennem feszülő érzés ki ne dobott volna az agyamból, lángolva, sisteregve. Elszabadult a pokol bennem is. Azt hiszem, áz emberek megrökönyödve nézteir utánam. Faképnél hagytam őket, s futottam a szállásunkra. Nem törődtem már azzal, hogy megláthatják, hogy Flóri megláthatja. hogy bután elárulhatom, magamat, hogy mindent elronthatok. Az öregasszony udvara már vízben állt — azzal sem törődtem, átgázoltam a vízen. Bedobbantam a konyhába, mint akit kergetnek. Tóth néni éppen tüzet rakott. Csak oda köszöntem' neki s mentem a szobánkba. Ki is fordultára mindjárt. — Elment?