Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-31 / 25. szám

ßrezsnyeyet köszönti Havanna lakossága Waidheim Tizenkét százalékkal nfi nyilatkozata a magyar-NDK árucsereforgalom Kedden megkezdte munkáját a gyarmati kérdéá megoldására alakított különleges ENSZ-bi- zottsáig. Ebből az alkalomból Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár is felszólalt és többak között ki­jelentette, hogy a Dél-Afrikában uralkodó rezsimek fokozzák nyo­másukat a politikai jogokat, sza­badságot és valódi függetlenséget követelő népekre. Az ENSZ! — mondotta — nem nézheti ezt kö­zömbösen. A továbbiakban kijelentette: bízik benne, hogy 1974-ben a gyarmati kérdés megoldásával foglalkozó ENSZ-bizottság min­dent meg fog tenni annak érdé. kében, hogy megvalósítsa a gyarmati országok és népek füg­getlenné válásáról szóló ENSZ- deklarációt. (MTI) A Külkereskedelmi Miniszté­riumban a közelmúltban fel­mérték Magyarország és az NDK gazdasági együttműködé­sének alakulását, beleértve a szakosítás és a vállalatok kö­zötti termelési kooperáció ered­ményeit és kilátásait is. ASzov- jetunió után ugyanis az NDK hazánk második legfontosabb külkereskedelmi partnere, a két ország áruforgalma rendkívül dinamikusan fejlődik, . s még sok a kihasználatlan lehetőség. 1974-ben az áruforgalom 17 szá­zalékkal lesz nagyobb a tava­lyinál, és megközelíti a 700 millió rubelt. A Külkereskedelmi Miniszté­rium megítélése szerint az együttműködés fejlesztésének fontos eszköze a szakosítás és a termelési kooperáció. Jelen­leg 12 jelentősebb termékcso­port gyártásában működnék együtt magyar és NDK-beli vál­lalatok A folyamatban levő tárgyalások pedig arra utalnak, hogy a szakosítás gyorsuló ütemben bontakozik ki. A Külkereskedelmi Miniszté­rium felmérése szerint több mint száz együttműködésről folytatnak eszmecserét az ille­tékesek. Ezeknek több mint fele hazánk könnyűiparának rekonst­rukciójához kapcsolódik. Más szakosodások alapján az NDK bőr- és cipőipari berendezése­ket. nyomdaipari gépeket, Ma­gyarország a többi között kon­fekcióipari gépeket szállít majd partnerének. Hazánk tervezési és szerelési tevékenységgel is részt vesz az NDK több fontos beruházásának kivitelezésében. (MTI) Csak az olaj az oka? Óriási lelkesedéssel üdvöz] Leonyid Brezsnyevet, az SZK1 Havannáiban kedden a Forra­dalom Palotájában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára tárgyalásokat folytatott Fidel Castróval, a Kubai KP KB első titkárával, a forradal­mi kormány miniszterelnökével. A megbeszélések kezdetén Fi­del Castro tolmácsolta Leonyid Brezsnyevnek a kubai nép és a KP Központi Bizottságának mélységes örömét, amellyel Leonyid Brezsnyevet és a kísé­retében levő szovjet személyi­ségeket fogadták. Hangsúlyozta a látogatás nagy jelentőségét a szovjet—kubai kapcsolatok to­vábbi fejlődése szempontjából. Leonyid Brezsnyev kérte Fi­del Castrót, tolmácsolja saját­maga és kísérete mély háláját a kubai népnek. Havanna la­kosságának és a kubai kommu­nistáknak azért a testvéri forró fogadtatásért, amelyben őket ré­szesítették. Mint mondotta, ez a fogadtatás is kifejezte azt a testvéri barátságot és szolidari­tást, amelyet a kubai nép a Szovjetunió és annak népe iránt táplál. A megbeszélés során Leonyid Brezsnyev beszámolt azokról a hatalmas feladatokról, amelye­ket a szovjet nép az ötéves terv negyedik évében megold. Leonyid Brezsnyev szólt a pártépítésnek az SZKP 24. kongresszusa óta végbement fejlődéséről, a párttagok számá­nak növekedéséről, azokról az intézkedésekről, amelyek célja, hogy a pártszervezetekben fo­kozódjék a párt és a nép egy­ségének még erőteljesebb meg­szilárdítására irányuló tevé­kenység. Kedden este Havannában, a Forradalom téren több mint egymillió kubai dolgozó vett részt a szovjet—kubai barátsá­gi' nagygyűlésen, amelyet Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és kíséretének tiszteletére rendeztek. A ma­gyar idő szerint éijel 11 órakor kezdődött nagygyűlés előtt már órákkal, hosszú sorokban vo­nultak a gyárak, intézmények, iskolák képviselői a térre, a Kissinger űj Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter — az A1 Ahram cí­mű kairói lap szerdai száma sze­rint — sürgős üzenetet küldött Iszmail Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszternek, és ebben új javaslatokat vázolt fel a Szí­riái fronton szemben álló csapa­tok szétválasztásával kapcsolat­ban. A lap szerint Fahmi az elmúlt a kubai főváros lakossága KB főtitkárát. (Telefotó: UPI—MTI—KS) két nép barátságát éltető transzparensek ezreivel. A több mint fél kilométer hosszú, pálmaligetetókel szegé­lyezett tér több pontján elhe­lyezték Lenin, Guevara és Brezsnyev óriási méretű arcké­peit. A vörös drapériával be­vont, 3000 személyes dísztribünt kétnyelvű feliratokkal díszítet­ték. Helyi idő szerint pontosan öt órakor lépett a díszemelvényre Fidel Castro társaságában Leo­nyid Brezsnyev és a kíséreté­ben levő magas rangú szovjet személyiségek. A milliós tömeg szűnni nem akaró éljenzéssel köszöntötte az SZKP KB főtit­kárát Még inkább fokozódott a lelkesedés, a forró hangulat, amikor Brezsnyev spanyol nyel­ven éltette a kubai népet. A barátsági nagygyűlésen Fi­del Castro és Leonyid Brezs­nyev mondott beszédet. A szerda reggeli kubai kom­mentárok kiemelik Brezsnyev nagygyűlési beszédének 'ezt a mondatát: „Az együttműködés méretei lehetővé teszik, hogy azt mondjuk: az óceán, felett híd létesül, a béke, a barátság, a testvériség hídja.” A hírma­gyarázók felhívják a figyelmet az SZKP főtitkárának arra a megállapítására is. amely sze­rint a Szovjetuniónak nem az a célja, hogy élezze a nemzet­közi helyzetet a térségben, ha­nem hogy segítse megvédeni Kuba forradalmi vívmányait. Fidel Castró beszédéből töb­bek között azt a részt emelik ki, amely a szovjet békeprog­ram jelentőségét és ennek Kuba részéről való határozott támo­gatását hangsúlyozta. Az SZKP KB főtitkárának lá­togatása iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődésre utal. hogy a havannai nagygyűlést, az ott elhangzott beszédeket két amerikai tv-állomás a gyűlés után két órával újra közvetí­tette. Az SZKP főtitkára szerdán, kubai látogatásának harmadik napián folytatta a hivatalos megbeszéléseket a kubai veze­tőkkel. (MTI) javaslatai két nap során két alkalommal is tárgyalt Kairóban Hermann Eilts amerikai misszióvezetövel a javaslatokról, amelynek rész­letei egyelőre ismeretlenek. Mint tudott, a' hivatalos ka­irói álláspont szerint .Egyiptom csak a Szíria probléma megol­dása után hajlandó visszatérni a genfi tárgyalóasztalhoz. (DPA) j Talán egyetlen terjedelmes, sok-sok érvet használó tanul­mány sem adott olyan világos magyarázatot az olaj-, illetve az energiaválság egyik legfon­tosabb kérdésére, mint a fran­cia kommunisták napilapjának, az Humani tónak egy . minapi grafikonja. Az Humanité. azt mutatta meg (hivatalos adatok alapján), hogy a francia fo­gyasztó által fizetett, most fel­emelt benzin-, fűtőolaj-, általá­ban olaj termékárból ki meny­nyit kap. A grafikon megmutat­ta: egy-egy tonna nyersolaj árából a termelő ország 28,3 százalékot kap, az olajtársasá­goké 34,7 százalék, a francia állam pedig az adók révén 37 százalékot. (A benzin esetében a termelő csak 22,8 százalékot kap, az államé'viszont 54,9 szár zalék __) Más szóval: az olaj­á rak emelkedése, amelyet utol­só fillérig behajtanak a fogyasz­tón, nem a termelő országok­nak a legnagyobb üzlet... Az olajtermékek árának emel­kedése még gyorsabb mozgásra készteti az inflációs spirált. Meggyorsul más ipari nyers­anyagok, majd késztermékek árának emelkedése, nyilván követi őket az élelmiszerárak növekedése is, majd pedig — elmaradva ugyan, ütemben az áraktól — a bérek ’S emelked­nek. De az inflációs spirál mozgásának egyik törvénye: mindig az árak emelkedése a gyorsabb? S ha gyorsan példát akarunk találni ra, elég az ang­liai gazdasági gondokra utal­ni. Az angol konzervatív kor­mányzat azt állítja: az energia- válság gondjai (amelyekről az Humanité grafikonja kimutat­ja, hogy csak a kisembernek je­lentenek gondokat, az olajtársa­ságok és a tőkés államok szá­mára a profit és az adóbevétel növekedését hozzák!), azért érintik súlyosabban a szigetor­szágot, mert ott a szénbányá­szok és egy Ideig a mozdony- vezetők bérkövetelési sztrájk­jukkal -zavart okoztak a gazda­ságban. A Heath kormányzat nem teljesítette a bérköveteléseket. „Gyórgyszerként”, megoldás­ként csökkentették az ipar ener­giaellátását, ennek következmé­nyeként rendelték el a három­napos munkahetet. Ez a dolgo­zó munkások 20—38 százalékos jövedelemcsökkenésével járt és egyelőre megállapíthatatlan ütemben gyorsítja a munkanél­küliek számának növekedését. Persze Heath angol minisz­terelnök sem mulasztotta el, hogy a súlyos gazdasági prob­lémák, a növekvő munkanélkü liség okai között elsőnek az energiaválságot említse, amely­re „nem tud befolyást gyako­rolni egyetlen kormány, Őfelsé­ge kormánya sem.” Ám ez egy­általán nem állja'meg a helyét. Hiszen az olajtermelő országok szervezete, az OPEC — amely éppen most hozott határozatot, hogy április elejéig nem lesz újabb olajáremelés — rámuta­tott: van mód a további olaj- áremeilés elhárítására. Az OPEC-nyilatkozat emlé­keztet arra, hogy a Közel-Kelet egyes országaiban kitermelt olaj esetében a nagy monopó­liumok haszna meghaladta az Grafikon az Humanité egyik januári számából. Ki milyen arányban részesedik az olaj árábói. (A bal oldali • szám­adatok a benzinre, a jobb ol- ■ daliak a nyersolajra vonatkoz­nak. Fisch franciais = francia adóhivatal, Cies Petrolieres = olajtársaságok. Pays produc­ts urs — termelő országok.) 300 százalékot is. „A monopó­liumok saját kormányuknak adó formájában nagyobb össze­get fizetnek, mint az olaj kin­csek tulajdonosainak... A kő­olaj áremelkedésének nem kell szükségszerűen maga után von­nia az olajtermékek árának emelkedését. A monopóliumok mérhetetlen' profitját kell csu­pán csökkenteni” — szögezi le az OPEC-nyilatkozat Ez a nyilatkozat segít eliga­zodni azokban az egyre szapo­rodó hitekben és kommentárok- bán is, amelyek a tőkés világ­gazdaság növekvő általános gondjait elemezve mar-már katasztrófák bekövetkezését jó­solják. Az egyik nagy nyugat­német hetilap, a Die Zeit leg­utóbbi számában „Az olajválság csak most kezdődik” című cik­kében már az úgynevezett „mú- lanövekecfés” (ha egy ország ipari termelése nem növekszik az előző esztendőhöz viszonyít­va) és a valuta-káosz várható következményeit az energia- válság okozta gondokhoz csatol­va, azt jósolja, hogy 1974-ben szükségszerűen kiéleződnek a tőkés országokban a szociális ellentétek, azaz nyíltabbak lesz­nek az 'Osztályküzdelmek. Azt jósolja, hogy az energiáköltsé- gek növekedése miatt emelkedő iparcikkárak újabb emelésre késztetik majd az inarcikkeket vásárló olajtermelőket, úgyhogy a nemzetközi infláció üteme meg­gy orsuL A Die Zeit cikkéhez hason­lóan a prognózisok többsége az infláció növekedése mellett a munkanélküliség emelkedésé­ről beszél Angliáitól az NSZK- ig. A számítgatáspk alapja a december és január közötti kü­lönbség — az NSZK-ban pél­dául 100 ezerrel, Angliában több mint 135 ezerrel nőtt egy hó­nap alatt a munkanélküliek száma, S a mottó mindenütt ugyan­az: a gondok oka csak az olaj­válság... Amikor Nixon elnök éppen erre az. általános nyugati hangulatra támasz­kodva összehívja az olajfogyasz­tó tőkés országokat, szinte a legnagyobb nyilvánosság előtt hirdet meg olyan tőkés szövet­séget, amelynek jelszava: együtt az olajtermelő országok ellen, a monopóliumok * hasznáért! Csak úgy mellékesen, az ame­rikai vezetésű együttes fellépé­se arra is jó lehet majd, hogy az amerikai vezetés és uralom. megszilárdítását segítse a reni­tens Nyugat-Európa felett. Energiaválság és növekvő gazdasági gondok: sok más mel­lett azt is jelentik, hogy újabb meg újabb területen bontakoz­nak — a régiek mellett — új érdekellentétek a tőkés világ országai között. G. M

Next

/
Thumbnails
Contents