Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Azt keressük, ami összetart bennünket Irta: Vichnál Pál, a Béke és Barátsági Munkabizottság megyei titkára A békemozgalom aktív és támogató közvéleményt alakí­tott ki a párt és a kormány bé- kepolitikája mellett — állapítot­ta meg a VIII. magyar béke- kongresszus. Tömegmunkátjával hozzájárult a békeharc és a szo­cialista építőmunka összefüg­géseinek megértéséhez, a szocia­lista nemzeti egység kialakításá­hoz. Eredményesen segítette á párt szövetségi politikáját. Tu­datosította, hogy az emberek helytállása a munkában, józan ítéletalkotásuk, tájékozottságuk a világ ügyeiben nagyon fontos tényező a béke megőrzé­séért folyó, küzdelemben. Sokol­dalú munkát végzett annak ér­dekében, hogy a magyar dol­gozók minél szélesebb körben ismerjék meg szocialista külpo­litikánk törekvéseit, nemzeti ér­dekeink és a nemzetközi szoli­daritás közötti szoros kapcsola­tot. A békemozgalom kezdeménye, zések egész sorozatával járult hozzá korunk legerősebb szoli­daritási mozgalma fokozásához, segítette azt a nemzetközi kam­pányt, amely érezhetően járult hozzá az 1973. januári párizsi egyezmények megkötéséhez. Né­pünk cselekvő szolidaritása ju­tott kifejezésre a dolgozók munkafelajánlásaiban, a vietna­mi műszakok szervezésében, 4 a véradómozgalomban, a Viet­namba küldött üzemi, kórházi és iskolai felszerelésekben, szál­lítóeszközökben, ruházati cik­kekben és gyógyszerek, vitami­nok tömegében. A békemozgalom ereje abban van. hogy akcióinak megvalósí­tásán vállvetve munkálkodnak tudományos életünk kiválóságai, az üzemek, termelőszövetkeze­tek, hivatalok dolgozói, fiatalok, idősek, férfiak és nők egyaránt. A mozgalom vonzóerejét nö­veli, hogy a közös munka során tiszteletben tartja mindenki egyéni meggyőződését, amennyi, ben az nem ellentétes céljaink­kal, a béke ügyének szolgálatá­val. A békemozgalom által szervezett, kezdeményezett ak­ciók, rendezvények jó lehetősé­geket adnak a különböző világ­nézetű állampolgároknak —köz­tük a politikától távolállóknak is — az állásfoglalásra. A béke- mozgalom azt keresi, ami ösz- szeköt és nem azt hangsúlyoz­za, ami szétválaszt. Ez az irány­adó a magyar békemozgalom hazai és nemzetközi tevékenysé­gében egyaránt. A VIII. magyar békekong­resszus megállapította, hogy a nemzetközi helyzet és hazánk belső élete kedvezően fejlődik. A Szovjetunió és a többi szocia­lista állam következetes béke­politikája elérte, hogy a nem­zetközi egyezmények egész so­rában ölt testet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve. A békemozgalomnak a szocia­lista országokban — így hazánk­ban is — szocialista feladata az offenzív fellépés az erősödő im­perialista fellazítási törekvések­kel szemben szocialista vívmá­nyaink, békés építőmunkánk eredményeinek népszerűsítése, a tömegek szervezett békemoz­galmát támadó nézetek vissza­verése. A VIII. magyar békekong­resszus elhatározta, hogy na­gyobb erőfeszítéseket tesz az egész magyar nép tudatos béke­harcának megszervezése érdeké­ben, folyamatosan ismerteti a párt és a kormány következetes békepolitikáját Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a mi körülményeink között a békéért akkor teszünk a legtöbbet, ha mindenki a maga helyén becsü­letesen, áldozatkészen és oda- adóan dolgozik a hazánk legszebb hagyományait beteljesítő szocia­lista nemzeti egységért, és Ily módon a szocializmus teljes fel­építéséért. Ez az az alap, ame- . syen a magyar békemozgalom fejlesztheti a népek közötti kap­csolatait. Fűnek jegyében határoz­tuk meg a béke, barátsági és szolidaritási munka 1974. évi feladatait is. Főbb célkitűzésein­ket a VIII. magyar béke.kong- resszus, a békeerők moszkvai világkongresszusa állásfoglalá­sai, a megyei párt-végrehajtó bizottság 1973. III. 23-i határo­zata — az 1974—75. évi politi­kai rendezvényekre — felszaba­dulásunk 30. évfordulója tiszte­letére határozzák meg, Így: 1. Elősegíteni a békés egy­más mellett élés politikájának további térnyerését, a nemzet­közi feszültség enyhülésének tartóssá és visszafordíthatatlan­ná tétélét. Sokoldalúan ismer­tetni az SZKP XXIV. kongresz- szusának bekeprogramját, a Szovjetunió és a szocialista or­szágok békepolitikáját 2. Ismertetni, népszerűsíteni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját, elősegíteni a ha­zai és nemzetközi feladatok egysége összefüggésének jobb megértését. Társadalmunk min­den rétegében'tudatosítani. hogy a mi körülményeink között, a bé­kéért folytatott harc legeredmé­nyesebb megnyilvánulása: a szocializmus teljes felépítéséért végzett becsületes, odaadó mun­ka. 3. Töretlenül tovább folytatni Vietnam, Laosz és Kambodzsa, valamint az izraeli agresszió felszámolásáért küzdő arab né­pek, a palesztin nép igazságos harcát támogató szolidaritási akciókat 4. Sokoldalúan kifejezésre jut­tatni népünk szolidaritását a fa­sizmus ellen küzdő chilei nép­pel. Támogatni a görög és spa­nyol nép fasizmus elleni har­cát. 5. Segíteni a nemzetközi biz­tonságért folyó küzdelmet, min­denekelőtt az európai bizton­sággal összefüggő mozgalmi fel­adatokat az általános és teljes leszerelésért, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért folytatott küzdelmet. Támogatni az ázsiai biztonságért küzdő erőket. 6. Erélyesen fellépni a hideg- háborús köröknek a nemzetközi feszültség enyhülését akadályozó tevékenységével szemben. Részt venni az agresszió megelőzését, leleplezését, a háborús válság-'; ....... g ócok felszámolását szolgáló küzdelemben. 7. Támogatni a fejlődő latin­amerikai, afrikai és ázsia orszá­goknak a gyarmati rendszer tel­jes felszámolásáért, az újgyar­matosítás és faji elnyomás el­len folytatott küzdelmét. A VIII. magyar békekong­resszus és a békeszerető erők világkongresszusa a magyar békemozgalom számára is hosz- szútávú programot adott, amelynek ismertetése és végre­hajtása fontos feladat. A nép­frontbizottságok és munkabizott­ságaik testületi ülésen vitassák meg a két kongresszus állásfog­lalásai széles körű ismertetésé­nek feladatait. Kérjük fel az állami, társadalmi és tömegszer­vezeteket, a szövetkezeti moz­galmakat és a békemozgalom­ban részt vevő valamennyi más szervezetet, hogy ismertessék és vitassák meg a két kongresszus állásfoglalásait és erre használ­janak fel minden egyéb más le­hetséges gyűlést, megmozdu­lást. Ez évben van a nemzetközi és magyar békemozgalom meg­alakulásának 25. évfordulója. Arra törekszünk, hogy az em­lékünnepségek a békeprogram megvalósítását, a szocialista étrf- tő munka feladatait segítsék elő. A jubileumi év alkalmá­ból“ az Országos Béketanács iro­dalmi pályázatot hirdet ,.Béke, barátság, szolidaritás” címmel. A KISZ rajzpályázatot „Béke gyermekszemmel” témakörben. A népfrontbizottságok — együtt az állami, társadalmi és tömeg­szervezetekkel — az évforduló tiszteletére kezdeményezzék társadalmi munka szervezésével békeparkok, ligetek és sétányok létrehozását. Méltó lenne e lé­tesítményeket a nemzetközi bé­ke és szolidaritási, a nemzeti felszabadítani mozgalmak egy- egy kimagasló személyiségéről elnevezni. Az Országos Béketanács ez évben is megrendezi — május 9—június 9 között — a már ha­gyományos béke és barátsági hónapot. Javasoljuk, hogy a hó­nap időszakában az akcióban részt vevő szervek békegyűlése­ken, rétegtalálkozókon, kulturá­lis és sportrendezvényeken ér­vényesítsék a hónap politikai célkitűzéseit. A Szovjetunióban járt béke­barátsági vonatok utasainak egész napos baráti találkozót rendezünk meg 1974. augusztus 20-án Gyulán, a HNF megyei titkársága, az IBUSZ megyei iroda és Gyula városi szervek szervezésében. Október 6—12 között, me­gyénk , felszabadulása 30. évfor­dulója tiszteletére — első alka­lommal — rendezzük meg me­gyénkben a szovjet kultúra he­tét a megyei titkárság és a Szov­jet Tudomány és Kultúra Háza szervezésében. A turisztikai munkával kap­csolatos feladataink legjelentő­sebb részét képezi két béke- és barátsági vonat indítása az első félévben a Szovjetunióba és az NDK-ba, a második félévben pedig — megyénk felszabadulá­sának 30. évfordulója tisztele­tére ugyancsak a Szovjetunióba tervezünk béke-barátsági vona­tot Indítani. Megyei munkabi­zottságunk évi programja tartal­mazza a szovjet turistacsoportok érkezését. Megyénk és ha?énk felszabadulásának 30. évforduló­jára való készülődés alkalmából kérjük a népfrontmozgalom vá­lasztott testületéit, hogy megkü­lönböztetett módon fáradozzanak pártunk és kormányunk külpo­litikai célkitűzéseinek tudatosí­tásában, a VIII. magyar béke- kongresszus és a békeerők moszkvai világkongresszusa ál­lásfoglalásai ismertetésében és megvalósításában. Segítsünk ab­ban, hogy sikeresen teljesítsük a szocializmus építése ez évi I tervfeladatait. • Gyermekrajz-kiállítás Erzsébethelyen f T udósítónktól) Békéscsabán, az erzsébetihelyi 5—6-os összevont általános is­kola és a kerület közművelődési intézményei között megkötött együttműködési terv egyik szín. foltjaként nyílt meg hétfőn dél­után az a gyermekrajz-kiállítás, amelynek vendéglátó „háziasz. szonya” özv. Huszár Rezsőné, az ottanj fiókkönyvtár vezetője Szavalat és úttörődalok vezet, j téik be a kis ünnepséget, ame- i lyen Bozó Dezső iskolaigazgató mondott üdvözlő szavakat, majd I Lipták Pál Kossuth-díj as me- ] gyei könyvtárigazgató nyitotta j meg a tárlatot és szólt arról nagy elismeréssel. Az elsősöktől a nyolcadikoso­kig, valamennyi korosztály kép- i viselve van a minteev negyven] festményből álló kiállításon,! amelynek találóan a „Legked- ] vesebb könyvem hőse” címet adták. A kezdetlegesebb és a kiforrottab alkotások egyaránt elhájolóan megkapóak. Az üde, eleven színek még meghittebbé teszik az egyébként is hangula­tos, otthonos könyvtárhelyisé­get. híven tükrözik a gyerme­kek sokoldalú érzés- és gondo­latvilágát Az egész így együtt szinte szimbolizálja a képző­művészet iránti őszinte érdeklő­dés és a könyvszeretet mély kapcsolódását. S a gyermekek példamutató igyekezete nem volt hiábavaló. Az is talán csupán szimbolikus, hogy a házi zsűri által legsike­resebbnek ítélt piktúrák szerzői már a megnyitón — a tárlat színhelyéhez illően — könyvju­talomban részesültek. Ennél mégis többet mond az, hogy a számos spontán elismerő nyi­latkozatot a vendégkönyvben már az első délutánon százhar- mincnégy (!) aláírással „hitele­sítették” a látogatók, többen kö­zülük egy-egy őrs, raj vagy fel. nőtt látogató-csoport képvisele­tében. Arra persze már kevesebben gondolnak, hogy mennyi igye­kezet és gyakorlás, az iskolai nevelők mily áldozatos munká­ja öltött testet e sikeres reni dezvénybem. A gyakori szakköri foglalkozásokon túl e siker ki­vívásában komoly részt vállal­tak Kovács Ilona és Tóth Valé­ria rajztanárok, akik — a már említett együttműködési prog­ram szerint — a közeljövőben saját tárlataikkal is bemutatkoz­nak, a Népújság kamaratárlat sorozata keretében, illetve a szakmunkásképző iskolában. Kazár Mátyás Diaporáma-est a csabai Tízekben A békéscsabai ifjúsági és út- törőház Tízek Ifjúsági Klubjá­nak hétfő esti közel félszáz ven. dége minden bizonnyal még so­káig emlékezni fog a legutóbbi klu-bestre. Wilpert Imre, a Nép­művelési Intézet zenei osztályá-i nak munkatársa két órán át fogú lalta le a fiatalok figyelmét, gondolatát — ós a csodálatát is. A diaporámg „műfaja”, vagy in­kább az ismeretterjesztés terü­letén alkalmazható új módszere ismeretlen volt ezidádg. Két — Kendékkel felszerelt automata diavetítő egy erősítő magnó, kötegekbe foglalt veze­tékek, néhány kapcsoló, kiváló diaképek, megfelelő zenével magnószalagok, no meg egy kis kézügyesség: ez szükségies a bár­ki által otthon barkácsolással, is elkészíthető diaporáma eszközé­hez, az azonos felületre vetítő, a magnóról szóló zene képi alá­festését szolgáló készülékhez. A géppel való megismerkedés után indult a'kétszeres blokk, a Beatles-Story. Az első részben a megalakulás éveitől 1968-ig ter­jedő időszak zenéje a „gomba- fejű lordok” nyilatkozatai hang­zottak el, az Apple-Story című második részben pedig a mam- mutvállalattá nőtt együttes fénykoráról, hanyatlásáról majd a szétválásról hallhattak a fiata­lok. A képi összeállítás szép, érdekes és illő volt. ■■■•»■■■■■■■■■■■■■■«■■■IB■•■■■■■■■■■■■■■■■•■■•■■«■■«■ Szűts László: Pokoltűz KISREGÉNY 8. Elvált asszony volt a kollégi­um szakácsnője, kétszer is el­vált Nekem legalábbis azt mondta, hogy a kislánya a má­sodik házasságából született. Sok mindent mondott az nekem. Hogy jobb, ha a lányokkal nem kezdek abból csak baj le­het; hogy viszont őhozzá nyu­godtan kijárhatok a kollégium­ból, arra senki se jön rá; s hogy ő már nem tapasztalatlan baba. Be is bizonyította egypór. szor. No, ezt csak azért mondtam el, mert emiatt az asszony mi­att csaptak ki a kollégiumból. Amikor már csomagoltam, a fo­lyosón összetalálkoztam Zsu­zsával. Beszélni szerettem vol­na vele. de visszautasított. „Nem szabad találkoznunk többé!” — mondta. És most ott guggolt az asz­tal mögött, két kezében két rongybabával. — Neki nem vinnél? —emel­kedett fel az asztal mögül. Zsebregyűrtefn a kenyeret, szalonnát. — Úgyse nyúlna hozzá! — mondtam. — Jöjjön, fiam! — hívott az öregasszony. — Keressen magá­nak valami szerszámot! Én nem találom a sötétben. Flórinak volt egy elemlámpá­ja, azért bementem a szobába. Zsuzsa már kirakodott a bő­röndjéből, női ruhaneművel volt tele az asztal, a szoba meg a kölnije illatával. És akkor ott látom a könyvet a bőröndön. A Paul Geraldy könyvét, a Te meg Én-t, Ismeri? Irtó jó szerelmes versek vannak benne. Még a kollégiumból maradt nálam a kötet ott adta kölcsön valaki, azóta is velem van. Tóth néni öreg almáriumán tartottam, a kalendáriumok között. Zsuzsa hát igen hamar felfedezte. Szét volt nyitva annál a versnél, ami emlékszem, neki is mindig tétszett. Ha ismeri a könyvet, biztos emlékszik *rá. „Jaj, úgy szeretlek! Úgy szeretlek! Hal­lod? Bolond vagyok. Bolond”. No de, hogy folytassam, az öregasszony odakint várt rám, a konyhában meg tovább táncolt a királyfit. Hamupipőkével, A két rongybaba mögül az a zöldes szempár egy pillanatra rám­vetette tekintetét. Zsuzsa ar­cát soha nem kellett látni ah­hoz, hogy az ember tudja: mi ült ki az arcára — a beszédes cicaszemek mindig mindent el­árultak. Tudtam, hogy a rongy­babák mögött rám mosolygott. Most először. És az a tekintet velem ma­radt egész éjszaka. Pedig, ahogy mondtam, az el­lenségemnek sem kívánnám azt az éjszakát. Éjfélkor riadóztat­ták a legközelebbi laktanya mű­szaki alakulatát, de pirkadt már, amikor a kiskatonák felváltot­tak bennünket Addigra a víz gyalogléptekkel haladt a házaik felé, locspocsbán dolgoztunk a libalegelőn. S még jó ötven mé­ter hiányzott hogy csatornán­kat a másikba köthessük. És persze, az országút átvágása. Méglis, aki akart most pihenhe­tett egyet. Én akartam. Úgysem ért már az én mun­kám egy fabatkát sem. . Mondták, hogy ne széledjünfc szót a katonákkal tábori kony­ha is jött mindjárt hoznak for­ró teát De bizony, senkit sem nagyon csábított a tea, az em­berek inkább éhesek voltak. Különben is. mire a szomszéd faluból ideérnek a teával, ad­digra ki-ki a magáéitól is ta- risznyázihat. Akinek nem volt üres a tarisznyája, az hát a szállására sietett Akadtak az apostolok között is, akiknek üres volt. No, Flórián ezek előtt most megiátszhatta a kollektív érzésű brigaderost

Next

/
Thumbnails
Contents