Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

TenseiiszSvstkezeti DinlíMzottsági Akadémiát indítanak Évefe óta folyik megyénkben a M'ankaügyi Minisztériummal, a SZOT-tal és a jogászszövet­séggel karöltve a vállalati munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők oktatása. A ter­melőszövetkezeti döntőbizottsá­gok tagjainak és elnökeinek to­vábbképzése a tsz-szövetségek feladata. Munkájukat segítő és alapos jogi ismereteket nyújtó előadásokat 1972-ben hat eset­ben, 1973-ban pedig öt esetben tartottak a szövetkezeti döntő­bizottsági elnökök részére me­gyénkben. A tapasztalatok azt igazolják, hogy noha ezek az előadások nagyon hasznosak voltak, a jövőben azonban a továbbképzést rendszeresíte­ni kell, kiterjesztve azt a ter­melőszövetkezeti döntőbizottsá­gok tagjaira. A közelmúltban Orosházán tartott tanácskozáson elhatározták, hogy a termelő­szövetkezeti döntőbizottságok elnökei részére bentlakásos tan­folyamot indítanak. Ezen kívül a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezési osztálya a két termelőszövetkezeti szövet­séggel, a megyei főügyészséggel és a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezetével karöltve azt tervezik, hogy a közeljövőben a Vállalati Mun­kaügyi Döntőbizottsági Akadé­miához hasonlóan Termelőszö­vetkezeti Döntőbizottsági Aka­démiát indítanak. A rendsze­res oktatásban a szövetkezeti döntőbizottságok valamennyi tisztségviselője részt vesz. A megyei főügyészség dolgozói a törvénysértések megelőzése vé­gett a Szövetkezetekben lefoly­tatott vizsgálatokról is tartanak majd előadást. Élű sem A nagyszénás! vasútállomás Hunyadi szocialista brigádja az elmúlt évben is gyakran végzett . társadalmi munkát. Szorgalmuk is segített abban-, hogy az állomás az Idén is elérte az „Élüzem” szintet. fádból tízmillió forint forgalom a MÉIGnél — Ismét napirenden a megyei vadászból! — Lőkombinát Gyomén Február 7-én megyei kiüdittiiözgyíílés Békéscsabán A MAVOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága január 28-án, hétfőn megtartotta 1974. évi első ülését. Napirendjén a va­dászfegyelem, a balesetek érté­kelése, a baleset-elhárítással kapcsolatos oktatás, az 1973. évi költségvetés teljesítése és az 1974. évi költségvetés terveze­te, valamint a MAVAD és a vadásztársaságok kapcsolata sze­repelt Csatári Béla, a JB elnöke kérdésünkre elmondotta: a múlt esztendőben kedvezően alakult a MAVAD és a vadásztársasá­gok üzleti kapcsolata. A Bé­kés megyei MÉK összesen 10 millió forint forgalmat bonyolí­tott vadból, melynek jelentős részét a megye vadásztársaságai adták. Kilencvenezer fácánt 2540 vadkacsát, 81 szarvast, 20 vaddisznót, 853 mázsa őzhúst, s hatezernél több nyugat ké­szítettek ölő a belföldi kereske­delem részére, illetve exportra. Az élő vad befogása általában jó eredménnyel járt. A vadász- társaságok eszközellátottsága, ennek biztonsága nem megfe­lelő. Az IB rendelkezésére bo­csátott hálókhoz egyidőben csak néhány, vadásztársaság juthat hozzá. Az időjárás is gyakran közbeszólt, így a munka rend­je nem volt minden esetben megfelelő. A MÉK vadforgalmá arra ösztönöz valamennyiünket, s ezt majd mi is szóvá tesszük a MAVOSZ-ban: az eddigiek­nél jobban szereljék fel a me­gye vadásztársaságait a vadá­szathoz szükséges eszközökkel. Néhány év óta vajúdik a me­gyei vadászbolt és a fegyverja­vítás lehetőségének ügye. Az in­téző bizottság január 28-i ülé­sén is állást foglalt ennek szük­ségessége mellett. Az országos szervektől kapott információk alapján a megye vadászai re­ménykedhetnek az üzlet meg­nyitásában, mivel a MAVOSZ, a MA VAD és a MÉK kooperá­ciójában létrejön a vállalkozás. Szó volt arról Is, hogy a gyo­mai skeet-pályát lőkombináttá fejlesztik. A válogatott keret is Gyomán edz rendszeresen. Az ottani berendezések alkalmasak arra, hogy a vadászok iőtech- íjikajának fejlesztését szolgál­ják. Február 7-én megyei küldött- közgyűlésre hívják a vadász- társaságok elnökeit és a köz­gyűlési küldötteket. Az 1973. évi vadgazdálkodási munka, az 1974. évi feladatok szerepelnek a programiban. A közgyűlés vá­lasztott bizottságai is ekkor ad- na|k számot az 1973. évi mun­káról D. K. Napi 20 millió kibméte földgázszolgáltatás Új gázszárítók Algyőn Az iparban és a villamos ener­gia termelésében jó néhány ka­zán és technológiai fűtőberen­dezés kétféle tüzelőanyaggal, olaj­jal és földgázzal is működhet. Ez a rugalmas tüzelési átváltható­ság nyújt most' lehetőséget ar­ra, hogy a magas világpiaci áron kínált olajból kevesebbet vásá­roljon a népgazdaság. A meg­takarítás másik feltételét az or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt dolgozói teremtik meg a földgáz­termelési előirányzat túlteljesí­tésével. A tröszt elsősorban Algyőnél új gázszárítók üzembe helyezésé­vel, a korábbi kísérleti beren­dezés rekonstrukciójával nö­velte a termelést, s a téli csúcs­igények kielégítése érdekében országosan napi 20 millió köb­méter földgáz szolgáltatására készül fel. A szinte tavaszi as té­li napokon azonban 3 5—1 mil­lió köbméterrel kevesebb volt a felhasználás. Az első negyedév­ben a 100 millió köbmétert is meghaladja a megtakarítás, ami több mint 100 000 tonna fűtőolaj helyettesítését, felvásárlását te­szi lehetővé Algyőn. Az év vé­gén helyezik üzembe a mintegy 800 millió forint beruházással lé­tesített propán-bután gáz levá­lasztó telepet, amelynek terme­lése majd évente 600 000—800 000 háztartást lát el ezzel a kere­sett fűtőenergiával. EZEI1SZERVEZŐK MEZŐGAZDASÁGBAN Miéirt van az, hogyha a szoci­alista brigádmozgalomról szó. I lünk elsősorban az iparvállala­toknál, a gyárakban, az üze-| mekben dolgozó munkabrigá-! dókra gondolunk. Miért van az. hogyha a iram-; ka- és üzemszervezésről, a ter­melésszervezés korszerűsítésé­ről, az ügyvitelszervezőkről vagya számítástechnika gyakor­lati alkalmazásának; lehetősé­geiről esik szó meglepődünk, ha ipari helyett mezőgazdasági jó példákról hallunk. Két eset lehet: Az egyik: tudatunk a valósá­got tükrözi, vagyis a mezőgaz­daságban eleddig nem született mé£ olyan eredmények soka­sága. amely az ipar korszerű­ségének mindenek-felettiségé- be vetett hitünket megingatta volna. A másik magyarázat pedig így hangzik: tudatunk a való élet mögött kullog s egy évszá­zados: előítélet béklyóiban nem vesz tudomást arról, hogy a me­zőgazdaság kinőtte gyermekci­pőjét. Pedig kinőtte. mezőgazdaságának üzem- és? munkaszervező eredményeivel, j Az eredmények ugyanis arról I tanúskodnak, hogy a KB ide vo_ i natkozó határozatának végre-1 hajtására Békés megye élelmi­szergazdaságában sikeres moz- > gialom bontakozott ki a negye-1 dík ötéves terv teljesítéséhez szükséges és éppen a szervezés­ben rejlő tartalékok feltárásá­ra. Békés megyében is tervezik — Gyertek csak! — mondta nekik. — Adok én harapnivalót a tea mellé mindenkinek... Te nem jössz? — kérdi tőlem. — Nekem nem kell! — for­dultam éL Mindig idegesített, valahányszor atyáskodni akart felettünk. Most meg egyenesen kihívónak éreztem, hogy engem külön is felszólított. i — Könnyen beszél — ütötte el a dolgot Borostás. — ő már az éjszaka gondoskodott magá­ról. Puskás Is dühített a fecsegé­sével. Flóri még azt gondolja, az éjszaka meglógtam a mun­kából. Indultam, hogy valame­lyik szélső házban lemosakód- . jam. Nem akartam velük tar­tani. Alig telt el fél óra, az apostolok kezdtek vtisszaszállin- gózni. De igen fancsali képet vágott mindegyik. Akkor már ott volt a tea is, én kértem be. lóié egy csajkával. Mondom Csi­gának, hogy talán torkukon akadt a falat, azért saóüanok annyii'a. Csak dünnyögött rá. Valami olyasfélét, hogy' „sava­nyú a szőlő”. Akkor én ezt nem értettem. — Hát Flóri? — kérdeztem aztán. Erre meg azt mondja, hogy jobban teszem, ha nem törődöm vele. Ez már szeget ütött a fe­jembe. De csak ittam a teámat. Egyszerre pukkanást hallok a hátam mögül. Olyat, mintha egy léggömb pukkant volna szét. Egy óriási léggömb. Megfordu­lok, hát látom, hogy vízsugár helyett lángnyelvek csapnak elő a csőből, meggyűlt a gáz. Ké­sőbb mondták, hogy alighanem ’ egy kis kavicsdarab ütődhetott a cső falának, az szikrát vetett, s a gáz attól fogott tüzet. Be­következett. amivel kezdettől fogva számolhattunk. A fúróto­rony egyetlen hatalmas égő fák­lya lett. Ma már tudom, hogy Zsuzsa e pillanatban szállásunk abla­kában állt. háta mögött Flóri- val. Felelnie kellett volna a kér­désre, amit feltettek neki. Be a látványtól elállt a szava. „Igen. ismertem” — mondta, amikor magához tért És megfordult. De Flórt akkor már nem volt sehol. Ott futott el mellettem. En- ■ «'em észre sem vett, rohant egye- í nesen a főmérnökhöz.-— Hová rohan? — néztem | Csigára. — Most már aztán iea_ : zán semmi tennivalónk a to- S ronynál. ! — Gondolod, hogy itt hagy-j juk tábortűznek? — mondta Csiga a tapasztalt szaki fölé­nyével. < aztán szép komótosan megindult Flórián nyomában. összesereglett ott akkor min. denki. A kiskatonák meg leáll­tak a csatornázással, de marad­tak a helyükön. Teljesen vilá­gos volt már. s a fáklya vörös­be hajló, narancsszínű lánggal lobogott. A falu jó része fenn virrasztót! egész éjszaka s a ko_ ra hajnali órán már megint tó­dultak az emberek a faluvégre, riadóznii, véleményt cserélni, rémhíreket szülni. És én milyen kívülről néztem ezt az egészet! (Folytatjuk) Korszerűsítik a termelést A meggyőző választ kérdése­inkre természetesen nem a filo­zófiai kategóriák értelmezésé­ben, hanem a mindennaipi gya­korlatban kapjuk meg. Tagadhatatlan, hogy a mező- gazdasági üzemek a mezőgaz­dasági technika forradalma­sítását jól követő ütemben kor. szerűsítik a termelést. Gondol­junk csak itt a növénytermesz­tő zártrendszerekre, illetve az állattenyésztő szakosított téle­pekre. Megyénkben jelenleg 16 szarvasmarha- ég 28 sertéstelep működük, az utóbbiakból pedig egy év alatt 260 ezer hízott ser­tés kerül ki. s ez a megye ossz- sertés kibocsátásának csaknem egyharmada. Világos, ha máson nem is, hát a tartástechnológián feltét­lenül változtatni kellett. S az is biztos, hogy ott, ahol mindent gépek, méghozzá nagy teljesít­ményű gépek végeznek — mint a nádudvari ktikoricatermeszlő társulat földjén —, . valahogy másként kell a munkát szervez­ni mint a kézi kapálás és be­takarítás korában. Máshogy szervezni, azaz szer­vezni kell! S szerveznek is, mert nem tehetik hogy ne te­gyék. Ha pedig már szerveznek, szervezhetnek rosszul is meg ;ól is. Tehát a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítésének jó péU dáit az ipar mellett szogálhat- ja a mezőgazdaság is. Megyénkben is! Ezt bizonyította az, hogy az elmúlt héten Békéscsabán meg­rendezett szervezési és szerve­zéstechnikai kiállítás mezőgaz­dasági szakmai napján külön előadás ío&lalkozobt mesénk A termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok 70 százaléka el is készítette megyénkben az in­tézkedési terveket Ezt követő­en a különböző tudományos in­tézetek, szervek és szervezeteik jól felkészült szakembereinek közreműködésével egymás után születtek tanulmányok Békés megyében is a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezetének ésszerű átalakítására, a terme­lésirányító munka és a gazdál­kodás korszerűsítésére, vala­mint az ügyviteli információs rendszerek tökéletesítésére. « A tsz-szövetségek kezdemé­nyezésére így dolgoztak ki jól megalapozott szervezési modellt a nagyszénási Lenin, a medgyes- bodzási Egyetértés, a mezőko­vácsházi Űj Alkotmány és az orosházi Űj Élet termelőszövet­kezetekben. Mindez természetesen már csak az utóbbi agy-két évben tapasztalható fellendülés ered­ménye, mint ahogy az ügyvitel­gépesítés is csupán néhány esz­tendős múltra tekint vissza Bé­kés megye termelőszövetkezeti gazdálkodásában. Napjainkban mintegy 15 tsz fáradozik ügyvL telének részleges vagy teljes gé­pesítésén. köztük a legsikereseb­bek a mezőkovácsházi Űj Al­kotmány, az újkígyósi Aranyka­lász és a gyulád Köröstáj Tsz. A közös gazdaságok elsősor­ban — főleg anyagi megfonto­lásból — a részleges gépesítés felé hajlanak. Az állami gazda­ságok sorából a mezőhegyesi és a szarvasi emelhető ki ügyvitel- gépesítési eredményeivel. Mind­két gazdaságiban gépekkel—-ha nem is éppen a legújabbakkal • — végzik az anyag, és forgal­mi könyvelést, illetve a bérel­számolás adatainak feldolgozá­sát. Egy dolog biztos: a számítás- és tervezéstechnikai eszközök vi­szonylag drágák. Ha egy traktor vagy egy számítógép vásárlásá­ról keli dönteni, az üzemi veze­tők többsége — a főkönyvelő és üzemgazdász kivételével — fenntartás nélkül a traktor mel­lett dönt Legtöbbször jogosan. Hogy legyen mit számolgatni, ahhoz előbb termelni kell. De ha már termelünk, igazán nem árt számolgatni, hogyan termelhet­nénk még többet a lehetőségek Érdemes tehát a számvitelt együtt korszerűsíteni a terme­léssel. Még ha sokba kerül is. És érdemes éppen az utóbbi mi­att azon is elgondolkodni, hogy egy-egy körzetben, tájegységben gazdálkodó több tsz miként szervezhetné meg együttesen, közös beruházással ügyvitelének gépesítését. Igaz. nem ez az egyetlen szer. vezési gond megyénk mezőgaz­daságában. Növelni a hozzáértők számát' Az üzem. és munkaszervezés korszerűsítésében is az első és legfontosabb tényező maga az ember. Hiába a legkorszerűbb termelőgépek, a legdrágább szá­mítástechnikai eszközök, ha nincs aki működésbe hozza, irá­nyítsa, értelmet adjon az auto­matizált és mechanizált „gon­dolkodásnak”. Hiába minden ha — mint me­gyénk jó néhány gazdaságában — az üzem- és munkaszervezés megoldandó kérdése; nem vál­nak szerves részeivé a vezetés és. irányítás feladatainak. Ha hozzáértés híján nem tisztázzák a szervezési célokat és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, — mely eszközök egyike lehet éppen az írásunk elején emlí­tett szocialista munkaverseny mozgalom is —, a vállalati in­tézkedési tervek formálisak ma­iadnak. Ellenkező esetben azonban vi­lágos, hogy a szervezés végső céíja maga az ember. Emberről dönteni pedig csak felelősséggel lehet, s e felelősség megkövete­li, hogy a döntéseket hozzáértő, jól képzett szakemberek készít­sék elő. Mindenütt. Tehát a me­zőgazdaságban, a mezőgazdasági üzemben is. Ez utóbbi pedig röviden és egyszerűen annyit jelent, hogy a korszerű mezőgazdasági üzem ma már nem nélkülözheti a füg­getlenített szervező szakember munkáját. Kőváry E. Péter Azonnali belépéssel felveszünk 210 órás r *• 1 • *» (férfi). Amfora—ÜVÉRT, Békés­csaba, Kazinczy 1—2. ___________ 97359 B tmHBsren 187i. JANIJÁÉ 30. 5

Next

/
Thumbnails
Contents