Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Növekvőben a fiatal szakmunkások aránya Az ÉDOSZ felmérése Az élelmiszeriparba® dolgozó szakmunkások — elsősorban a fiatalok — továbbtanulási, szak­mai képzési leheitőségeit vizs­gálta meg az ÉDOSZ. Arra a megállapításra jutott a szak- szervezeti vizsgálat, hogy a vál­lalatok az utóbbi időben lénye­gesen többet törődtek a szak­munkásutánpótlás biztosításá­val, mint bármikor korábban. Az üzemeknek azonban további erő­feszítéseket kell tenniük, mert az elemzés kiderítette — a vég­zett szakmunkásoknak csak alig több mint fele, pontosan 58 szá­zaléka dolgozik képzettségének megfelelő munkakörben, 28 szá­zalékuk csak résziben végez szak­mája szerinti munkát, 13 száza­lékuk pedig teljesen eltérő be­osztásban dolgozik. Kedvező jel ellenben, hogy a vállalati kol­lektívákban a fiatal szakembe­rek aránya növekvőben van, de ez egyúttal arra is figyelmeztet, hogy meg kell gyorsítani a fel­nőtték, idősebb dolgozók szak mai képzését, mert az élein íi- szeriparban — a többi iparág­hoz képest — arányosan keve­sebb 40—50 év közötti dolgozó­nak van szakmája. Az élelmiszeriparban 35 ezer dolgozó még nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát; közülük 6 500 fiatal. Nehezíti a helyzetet, hogy az érvényben levő rendelkezés szerint azok a fiatalok, akik 16 éves korukig nem fejezték be tanulmányaikat az általános is­kolában, csak 20 éves koruk után fejezhetik be felnőttokta­tás formájában a nyolcadik osz­tályt. Ezen — az ÉDOSZ véle­ménye szerint — változtatni kel­lene, mert a fiatalok négy év alatt lemondanak a tanulásról; * segédmunkát vállalnak és ké­sőbb igen gyakran nem hajlan­dók ismét beülni az iskolapad­ba. «sansansaBsassaiscsszsazi re igen nagy figyelmet fexrdífa- nak Kubában. A gyerekeit már az iskolában megismerkednek hős elődeik tetteivel és a hadsereg életével. Ezt szolgálják azok a túrák is, amelyeken végigjátsszák — perc­nyi pontossággal — a Moncada és a Santa Clara-i laktanya be­vételét A tanulásban és az út­törőmunkában élen járó pajtások pedig abban a kitünitetésben'ré- saesülnek, hogy partra szállnak a történelmi nevezetességű „Granma”. hajával, illetve Fidel Castro egykori harckocsiján vé­gigjárják a Playa Giron-i csata színhelyét. Gyakran ■ felkeresik a gyerekeket a harcokban edzett idősebb elvtársak is, köztük Fa­ust» Diaz. aki az intervenciósok és az ellenforradalmárok elleni győztes csatában mindkét lábát és egyik kezét elvesztette. Az ő élete nemcsak azért példa az if­jú nemzedék számára, mert bá­tor harcos volt. hanem azért is, mert óriási akaraterővel újra megtanult járni és még arra is futotta erejéből, hogy elnyerje a politikai tudományok doktora címet Szívesen látott vendégek az iskolások a laktanyában is. A katonák nagy szeretettel be­szélnek velük nehéz, de szép szolgálatukról időnként bábelő. adással lepik meg őket, a diá­kok pedig maguk rajzolta könyv­jelzőkkel és más apróságokkal kedveskednek a katonáknak. Testvéri segítség, jé kapcsolatok Tizenöt esztendővel a forra­dalom győzelme után, szocialista 1785. szeptember 26-án a me­zőhegyes) katonai ménesbirtok parancsnoksága megkezdte mű­ködését. Jövőre lesz ennek 190. éve. Csaknem két évszázad. Több mint három emberöltő. Hogy meddig jutott a település ez idő alatt, arról csak könyvek­ben lehetne számot adni. E ri­port csak arra vállalkozhat, hogy felvillantsa a legnagyobb változást: a mezőhegyes! em­berek szellemének napvilágát. A települ«: ma nagyközség. 8785 lakosa van, de egyre csak nő ez a szám. Mezőhegyesen nincs gond a családtervezéssel. Mással is mind kevesebb. Szor­galmas, érdeklődő, barátságos emberek. Hogy érdeklődők, azt legjobban a községi művelődési ház programjainak látogatott­sága bizonyítja. Rétegklubok Sáros, nyálkás januári dél­előtt. A parkban frissen ki­vágott öreg fák várnak a szál­lításra. Még így, kopaszon és kifosztva is szép ez a liget. A környék századfordulós épüle­teinek levegője megszédíti a lá­togatót. .. A parkban elnyúló klub 1969-ben épült Tavaly, júliusig klubkönyvtár rangja volt, de még két épületet adott mellé a tanács és ezzel műve­lődési házzá lépett elő. Hollós László, az igazgató fiatal ember. Most végzi Szege­den a népművelő-konyvtáro^ főiskolai szakot: — Szerintem a közművelődés­nek az a legfontosabb felada­ta, hogy a lakosság minden ré­tegére terjessze ki a kultúrát Munkánkban ez az alapelv. Huszonöt rétegklubunk csak­nem ezerötszáz embernek ad programot. Ennyien körülbelül el is járnak a különböző ren­dezvényekre. Ebben természe­tesen van egy nagy létszámú társadalom épül 90 mérföldnyi. re az Amerikai Egyesült Álla­moktól. Ezt ma már senki sem tartja csodának. Kuba gyors fej_ lődése a nép forradalmi elszánt­ságát és a szocialista országok erejét, összefogását példázza. A szocialista országok — kü­lönösen a Szovjetunió — min­den segítséget megadtak a távo­li testvéri szigetországnak. Biz­tosították számára a védelmi be. rendezéseket és eszközöket; az amerikai gazdasági blokád után pedig a piacot, az ország életé­hez szükséges nyersanyagokat és gépeket. A testvéri segítségnyúj­tásból — a magyar—kubai ke­reskedelmi egyezmény alapján — hazánk ás kiveszi, részét. Na­gyon jó hírük van Kubában vil- lanymozdonyainknak, szerszám­gépeinknek, híradástechnikai be. rendezéseinkjiek és nem utolsó­sorban szakembereinknek. Kap­csolataink az elkövetkező évek­ben tovább szélesednek. Dr. Carlos Rafael Rodriguez mi­niszterelnök-helyettes tárgya­lásai eredményeként lehetősé­günk nyílik arra, hogy közre­működjünk Kuba húsiparának, konzerviparának fejlesztésében Négy baromfivágóhidat is szállí­tunk, amelyek egyenként és óránként 2000—3000 baromfi vá­gására alkalmasak. Amikor Kubában esteledik, nálunk már kel a Nap. Az idő és a távolság azonban nem akal dály azok számára, akik közös úton járnak. * csoport is. A zenebarátok kö­rének négyszáz tagja van. Az ifjúsági klubnak 40—50, a szak- munikásklubnak 150, a nyug­díjasnak 40, a községi nő- Mubnak 90 az állandó tagja. A napokban indul a „Megméret­tünk Klub”, amely az általá­nos iskola tornatermében fel­nőtteknek szervez „öreges” ed­zéseket. Ugyancsak új klubunk a vasútmodellező és az értel­miségi. Rendkívül népszerű az óvodás és az iskolás gyerme­kek szülőinele akadémiája, az ovi-mozi, a filmmúzeum, a nj elvklubotk, programja. Nehéz lenne mindent t'eäso- rolni. Az asszonyok — Harmadik éve vezetem a nőklubot. Eleinte nehezen jöt­tek az asszonyok, nem voltak szokva az ilyen összejövetelek­hez. Arra gondoltunk, hogy a pedagógusok között kezdjük a szervezést. így is lett. Ök aztán hozták magukkal a többi ász- szonyt. A községi nőbizottság aktivistái saját körzeteikből toborozták a jelentkezőket. Ma már 94-en vagyunk. Ötvenan min­dig összejönnek. Mindig mások az érdeklődés szerint. Tizenegy tagú bizottság szervezi a klub­esteket. Természetesen az asz- szonyok igényei szerint állítjuk össze az előadások tervét. Elein­te csak írásban mertek javas­latot adni, de most már rend­szeresen beszélgetnek az elő­adókkal is — mondja Varga Ferencné óvónő, a nőklub veze­tője. Februárban férjeikkel együtt rendeznek farsangi összejöve­telt és magyamóta-esfet. Prog­ramba vették a tanzániai nők helyzetét, a díszítő művésze­tet, a népesedéspolitikai hatá­rozatot. ; és egy Duna-kanyará kirándulást;. Az ovisok A cukorgyári óvoda háló­termének meseképei között éb­redeznek a legkisebb mezőhe- gyesiek. Egy kislány sóvárogva nézi az ágyat. Szeretne vissza­bújni, de nem lehet. Sorakozni kell, kezdődik a tornaóra. — Szerettek tornázni? — Szeretünk — szólnak kórusban. — És még mit szerettek? — Moziba járni — moso­lyognak a tagira nyílt szemek. A művelődési házban havon­ta egyszer óvodásokkal telnek meg a kultúrterem foteljei. Csaknem kétszáz „ifjú” bérlet­tulajdonos izgulja végig ilyen­kor a mozgó, hangos mesefil- meket: A csuka ajándékát, A török és a teheneket, a Dani mackó az utcán-t, a Hegyen- völgyön cimborákat. Amióta van ovi-mozi, elég csali annyit mondani a kis ren- detlenkedőknek: „A csuka pa­rancsára'”, s máris rendet te­remt a varázsszó. ^ alaki azt mondta Azt mondta valaki, hallotta, hogy a vasipari ktsz egyik elektromérnöke vasútmodellező, • de niás fiatalok, is szeretnének egy ilyen klubot. Elkészült a programjavaslat, megvan az önálló klubhelyiség és az in­duláshoz szükséges kétezer fo­nni. — Nagyon őrültem a műve­lődési ház kezdeményezésének. A vasútmodellezés nemcsak hobby. A foglalkozás részt­vevői játszva megtanulhatják az elektromos áramköri meg­oldásokat, a vezérléstechnikát — mondja Imre Béla klubveze­tő. Először terepasztalt építünk két szerelvénnyel, váltókkal, kapcsolópulttal. Később majd kiegészítjük a berendezést. A ház kérésére vasárnaponként játékteremmé alakítjuk a helyi­séget, ahol bárki játszhat majd a terepasztalon. Az ifjúság A mezőhegyes! fiatalok köré­ben közkedvelt a hagyomá­nyokkal rendelkező ifjúsági klub és a vasárnapi Disc- Jockey. Pósa István és Zombo- ráez Tibor lemezlovasok 24 sza­lagon gyűjtik a beat-világ leg­frissebb felvételeit. Nem csak a helybeliek jönnek ezekre a rendezvényekre. A környező községekből is sok a látogató. A klubban nem ritka vendégek az országosan isimert művészek és szakemberek; A Disc- Jockey-ban zenei ismeretterjesz­tés * folyik. A klubhelyiségben ilyenkor soha nincs ötvennél kevesebb fiatal. Nem véletlen az sem, hogy Mezőhegyesre nagyon so­kan visszaköltöznek a főiskola és az egyetem után. — Rendkívül sok a művelő­dési lehetőség. Lehet válogatni — mondja Pósa István. Sós György, a községi párt­bizottság titkára is fiatal em­ber. (A tanács elnöke is az!) Ugyanezen a véleményen van. Hozzáteszi: — A község kultu­rális lehetőségei gazdagok. Most már az a feladat,, hogy egyez­tessük ezeket a programokat, kerüljük el a torlódásokat. A szálak a művelődési ház­ban futnak össze. A község üzemeinek, intézményeinek ön­álló kulturális tevékenységét is az ottani munkához kell iga­zítani. Gondok Lehet, hogy merészen hang­zik a kijelentés, de a mezőhe­gyes) művelődési háznak nin­csenek anyagi gondjai. Évente 360 ezer forintból gazdálkod­nak. Ebből 140 ezer forint a községi tanács támogatásából származik(l). A többi saját be­vétel. — A gondot a korszerű he­lyiségek hiánya okozza. Vegyük sorra az épületeket: A park klubépülete az ÁFÉSZ tulajdona. A szerződés szerint 1979-ig innen ki kell költöz­nünk. A tulajdonosok presszó­ja sokszor zavarja rendezvé­nyeinket. Olykor szükség len­ne a presszó és a klubterem összenyitására, de azt a presz- szó vezetője nem engedi meg. A másik épület elavult orvosi lakás. A harmadik a múlt szá­zadban épült... Egyelőre így dolgozunk. A lényeg talán mégis az, hogy a legtöbb rendezvényünk jól si­kerül, marasztalja a fiatalakot, az idősebbeket, a legkülönbö­zőbb érdeklődésűeket. Annál is inkább, mert ők igényelték ezeket — mondja a művelődési ház igazgatója. Késő délután lett. Szitál a köd. A művelődési házban feil- gyúlnak a villanyok. Emberek sietnek arrafelé. 1 Hazai körkép A BAKONYBAN és a Bala­ton-felvidéken megkezdődött a * felkészülés a tavaszi kiránduló­idényre. Az útvonalaikon újjá- festik a turistajelzéseket. A Oso. pák és Veszprém közötti erdő­ben, Devecser mellett és Far. kasgyepün asztalokat, rönkök, bői. kialakított székeket és pa­dokat* helyeztek el. A csesznek) vár alatti turistapihenőnél .f autóparkírozót alakítottak ki. A Veszprém és Csopak közötti gép­kocsi kiránduló központban er­dei toroapályát is építettek. Itt rövidesen a vízellátásról ás gon­doskodnak. A KESZTHELYI Agrártudo­mányi Egyetem hallgatói — tu_ dományos és esztétikai céllal — arborétumot hoznak létre a Ba- laton-parti város peremén. Az egyetemi kollégium és a városi temető közötti területen már megkezdték a terület előkészí­tését telepítését. Azt tervezik, hogy fokozatosan Magyarország valamennyi fafajtáját meghono­sítják itt. SZOMBATHELY és egyben Vas megy*, első fedett — 8X15 méteres — tanmedencéje épül a Fürst Sándor Általános Iskolá­ban, A tanmedence felépítése ég műszaki berendezése 3100 000 forintba kerül. A megyeszékhely második tanmedencéje a Derkovits vá­rosrész most épülő új általános iskolájában kap majd helyet, s a következő tanévben mán- a gyerekek rendelkezésére áll. GYÖK megyei város Ta­nácsa elhatározta, hogy tnegren. dezi a város két neves Kossuth- díjas szülöttének. Kovács Mar­git keramikusnak és Borsos Mik­lós szobrászművésznek állandó kiállítását. Mindkét kiállítás nagy értékű és a célnak megfe. lelően helyreállított műemlék­épületben kap helyeit. i A BALATON -FELVIDÉKI Erdő. és Fafeldolgozó Gazda­ságban termőhelyfeltáró csoport és kutató laboratórium műkö­dik. A csoport tagjai feltérke. pezik a felújításra és az új te­lepítésre váró területeket. A helyszíni vizsgálatokat alapos laboratóriumi elemzésekkel egé­szítik ki. A talaj vegyelemzése alapján minden területegységre megjelölik a legalkalmasabb fafajiakat. Az idei több száz hek­táros telepítési programot már ilyen módszerrel alapozták meg AZ IDÉN az építőipari mun­kások százai kerülnek jobb élet. körülmények közé Báos-Kisfcun megyében. A kedvezményes munkáslakás-vásárlási akció­ban csak a megyei állami épí­tőipari vállalat 140 családos törzsigárdatagjának nyújt anya­gi támogatást laikásvételhez. Negyvenen már be is költöztek új kecskeméti otthonukba. Ugyanez a vállalat nyárra ú ötszintes munkásszállót ad át. dolgozóinak a megyeszékhelye, ken. gracaok Istvá# Réth} irtva» l»?4. JANUÁR m Közművelődés Mezőhegyesen

Next

/
Thumbnails
Contents