Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-30 / 24. szám
Harminc 1 Havannai telex] el enté síink Sokat utaztam a világban. Sóik nép érzelem nyilvánításának voltam tanúja. De mondhatom, hogy életemben nem láttam ahhoz hasonlót, amit akikor tapasztaltam, amikor a Jósé Marti repülőtérről Havannába vezető úton nyitott gépkocsiban haladtak végig a szovjet és a kubai vezetők. Majd egymillió ember vonult ki Leonyid Brezs- nyev fogadására — Kuba lakosságának egynyolcad része! Az egyik nyugati televíziós társaság tudósítója felkiáltott mellettem; „Elképesztő! Honnan ez a rendkívüli lelkesedés?. . .*• __ N yugati kollégám szavain elgondolkodva, önkéntelenül éreztem, hogy ez a harminc kilométer roppant távolságokat jelképezett. Az az óra pedig, amíg az autóoszlop a repülőtérről a rezidencia felé tartott — egy nagyszerű történelem éveit, évtizedeit tömörítetté magába. E lenyűgöző harminc kilométer nemcsalk azt a tízezer kilométeres légi utat foglalta magába, amelyen az IL—62 a szovjet nép és kommunista párt küldöttét kubai földre hozta, hanem azt a több millió kilométert is, amit a szovjet repülőgépek akkor tettek meg, amikor Moszkva és Havanna között kiépítették a barátság légihidját. E harminc kilométerbe beletartozik annak az 1700 hajó- útnak a hossza is, amelyeket 1973-ban tettek meg a 12 millió tonna rakományt Kubába szállító szovjet hajók, s, azok is, amelyeket napjainkban tesznek meg azért, hogy eljuttassák kubai barátainknak mindazt, amire a köztársaság gazdaságának szüksége van. Mindenekelőtt azonban — minden különbözősége mellett —, a két állam útjának közös jellegét szimbolizálta ez a harminc kilométer: a világ első szocialista országának és a nyugati félteke első szocialista országának közös útját. A Jósé Marti repülőtéren a szovjet vendég tiszteletére ' eldördült tüzérségi össztűzben az Aurorának, az emberiség történetében új kor hajnalát meghirdető lövegeit hallottam. E díszlövésekben hallatszottak azok a fegyverlövések is, amelyek alig több mint 20 éve dördültek el, amikor a kubai hazafiak kis. csoportja megostromolta a Moncada erődöt. És hallatszottak annak a 92 hősnek a lövései, akik a Granma kétárbocosról, a „kubai Auróráról” partra szállva Batista csapatai ellen harcoltak és győzitek. A kubai nép — Fidel Castro szavaival élve — tudja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az intervenció és az imperialista blokád ellen először helytálló, majd a fasizmus elleni harcban húszmillió áldozatot adó szovjet nép nélkül lehetetlen lett volna olyan nemzetközi erőviszonyok létrehozása, amelyek kedvező helyzetet teremtették a népek nemzeti felszabadításáért vívott harcához. Mindezt magába foglalta az a harminc kilométer, az a lelkesedés, amely előtt oly tanácstalan volt nyugati kollégám. Genrih Borovik, az APN különtudósftőja 9 sÉtís HCCMiSsn 1314. JANUÁR JA Megkezdődtek a szovjet—kubai tárgyalások Kedden délelőtt megkezdődtek Havannában a hivatalos szovjet—kubai megbeszélések. A szovjet küldöttséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a kubai delegációt Fidel Castro, a Kubai KP KB első titkára vezeti. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben tartott megbeszélést — amely kiterjedt a kapcsolatok minden területére — valamennyi elvi és politikai kérdésben a teljes nézetazonosság jellemezte. A hivatalos tárgyalásokat j megelőzően Leonyid Brezsnyev V megkoszorúzta Jósé Marti forradalmárnak, a kubai nép nagy fiának, a Forradalom téren levő emlékművét. A keddi • kubai lapok bő terjedelemben méltatják az SZKP KB főtitkára látogatásának jelentőségét. A , Granma „Népünk ünnepélyes tisztelettel, emlékezetes testvéri fogadtatással adózott Brezsnyevnek” címmel számol be a hétfő esti megérkezést követő órákról. Magyar idő szerint szerdára virradóra Havannában, a Forradalom terén barátsági nagygyűlést tartanak, amelyen Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro mond beszédet (MTI) Hasznos ienne a magyar- NSZK hosszú lejáratú egvülimükötíssi megállapodás Politikai nyilatkozatot adtak ki a tőkés országok kommunista pártjai Közzétették az európai tőkés országok kommunista pártjai Brüsszelben megtartott értekezletének politikai nyilatkozatát. A terjedelmes dokumentum részletesen elemzi az európai tőkés országok jelenlegi helyzetét, meghatározza a legsürgősebb tennivalókat a dolgozók védelmében, a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért vívott küzdelemben, a demokratikus erők egységéért folyó harcban. A nyilatkozat bevezető részében megállapítja: az európai tőkés országok életének minden területét súlyos válság hatja át. Ez a válság bizonyítja, hogy a kapitalizmus nem tud megbirkózni a modern társadalom égető kérdéseivel, sőt még inkább kiélezi azokat. Az imperializmus általános válsága, az állammoijopolista kapitalizmus válsága mind nyilvánvalóbban mutatja meg a dolgozóknak, á széles tömegeknek, hogy társadalmi és politikai változásokra van szükség. Európa minden tőkés országában új lendületet kap a néptömegek harca. Ma a lehető legkedvezőbb feltételek adottak a világ e részében a politikai változásokhoz — hangoztatja a nyilatkozat. * Európában új helyzet alakult ki, s az egész világon fontos változások következtek be. ,E változások a Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi politikájának, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tevékenységének, a nemzeti felszabadító erők, a demokrácia és a béke erői harcának eredményei” — szögezi le a dokumentum, hangoztatva: a változások a béke, a demokrácia. a nemzeti függetlenség, a szocializmus erőinek kedveznek, miközben az imperializmus, különösen az amerikai imperializmus súlyos helyzetbe került. Ma már nincs módja arra, hogy büntetlenül próbáljon erőszakot, elnyomást, hódítást alkalmazni a világon. „Európában fontos haladást értek el a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés útján. Földrészünkön ma reális lehetősége van annak, hogy döntő fordulatot hajtsunk végre az enyhülés és a béke irányában, megvalósítsuk a kollektív biztonsági rendszert és az együttműködést” — állapítják meg az európai tőkés országok kommunista pártjai. A nyilatkozat hangsúlyozza: „A békés egymás mellett élés eredményei nem csökkentik a nagytőke és az imperializmus ellen vívott harcot, sőt ellenkezőleg, jobb feltételeket biztosítanak a munkásoknak, a néptömegeknek ahhoz, hogy saját országukban és nemzetközi téren egyaránt még nagyobb határozottsággal vívják az osztály- harcot, megszilárdítsák és kiszélesítsék közös akcióikat, fejlesszék kölcsönös szolidaritásukat a béke, a szabadság, a függetlenség, a haladás és a szocializmus érdekében” — szögezi le a nyilatkozat bevezető része. A nyilatkozat további három része időszerű kérdésekkel foglalkozik. A nyilatkozat befejező része egyebek közt a következőképpen hangzik: A monopóliumok Európájával állítsuk szembe a munkások Európáját, indítsuk el Nyugat- Európát a biztonság és az együttműködés útján, védjük meg népeink jogát arra, hogy szabadon dönthessenek jövőjükről, járuljanak hozzá a megfelelő eszközökkel a társadalmi és emberi haladásért, a szocializmusért vívott általános harchoz. Ez nagy feladat, de a munkásosztály, a néptömegek, az ifjúság, a haladó erők kezdeményező ereje kénes arra, ho»v Európa e részében megvalósítsa ezt a célt. A kommunisták készen állnak arra, hogy a haladás, a demokrácia, a béke összes erőivel együtt elérjék ezt a célt.” (MTI) Kedden délelőtt folytatódtak a szövetségi fővárosban a magyar—nyugatnémet megbeszélések. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a nyugatnémet külügyminisztériumban Harts-Georg Sachs külügyi államtitkárral tárgyalt, kereskedelempolitikai kérdésekről. Délután Biró József Josef Érti szövetségi élelmezés-, földművelés- és erdögazdasagi miniszterrel találkozott. Hétfőn a magyar küldöttség Bíró József vezetésével Hans Friderichs gazdaságügyi miniszterrel tartott megbeszélést. A! tárgyalásokon részletesen ele- [ mezték a két ország gazdasági | kapcsolatainak alakulását és megállapították, hogy az árucsere-forgalom tíz év alatt megnégyszereződött. Jelentős haladás volt a gazdasági kapcsolatokban, hogy az NSZK és Magyarország csaknem 150 kooperációs szerződést kötött és hasonló szerződések megkötéséről további tárgyalásokra kerül sor. A felek egyetértettek abban is, hogy egy hosszú lejáratú gazdasági-műszaki együttműködési megállapodás megkötése lényegesen hozzájárulna á meglevő lehetőségek jobb kihasználásához. A megállapodás előkészítésére szaikérbői szinten tartanak majd tanácskozásokat. Izraeli visszavonulás Az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási egyezménynek megfelelően hétfőn a Szuezi-csatorna nyugati partján lévő izraeli egységek befejezték a visszavonulás első szakaszát. Képünkön: izraeli katona bevonja a Dávid-csillagos izraeli zászlót. (Telefotó: AP—MTI—KS) «■■anB£BeBBii9aBaiiRa>»aaa*Riiia«gBtaieigiaBBaaesB«as9«aseneass<í)S9«flaaaaaa9asitia«aeaBaeB BBgsBaacaaaaaaeBeas' Kubai napió Tanulás, munka, fegyver 2. A kubai KISZ jelvényén három nemzeti hős arcképe — Julio. Meya, Camillo Cienfuegos, Ohe Guevara — és három szó — Estudio (tanulás), Traibajo (munka), Fusil (fegyver) — látható. A hősök példája és a három szó alapvetően meghatároz, za a kubai fiatalok tevékenységét. Cnb'za’om és elkötelezettség — Fiataljaink legszebb jellemvonása a lendület, az önbizalom és a teljes elkötelezettség a forradalom célkitűzései mellett — mondta találkozásunkkor Luis Orlando Domingez* elvtárs a Kubai KISZ Központi Bizottságának első titkára. — Mindenütt ott vannak, ahol tenni lehet a szocialista társadalom építéséért. A Kubában töltött napok alatt minderről magam is meggyőződtem. Jártam a camagüeyi tartományban működő Centenáriumi; Ifjúsági Brigádnál, ahol 35 ezer 16—19 éves fiú és lány naponta megvívja a termelési csatát Cukornádat aratnák, kávé-, -ananász- és dohányültetvényeken, építkezéseken dolgoznak, részt vesznek a petróleumforrások feltárásában, Azt hiszem, munkájuk eredményességét jól érzékeltetik a számok is: négyéves fennállásuk alatt (a Centenáriumi Ifjúsági Brigádok 1968 augusztusában, a kubai szabadságharc századik évfordulója tiszteletére alakultai? meg -— a szerk.) 500 ezer hektár földterületet. 60,ezer hektár cukornádat és 22 ezer hektár zöldséget műveltek meg. Az itt töltött három esztendő alatt a fiatalok a munka mellett elsajátítják az alapvető politikai és katonai ismereteket, megismerkednek a közösségi élet semmi máshoz nem hasonlítható örömével és olyan pozitív emberi tulajdonságokkal gazdagodnak. melyek nélkülözhetetlenek a forradalom célkitűzé. seinek valóra váltásához? Délelőr fanii'ás, délután munka Kubában a forradalom győzelme előtt a lakosság többsége írástudatlan volt. Az analfabetizmus elleni harc eredményeként ez az arány azóta gyökeresen megváltozott: mindössze két százalékra tehető azoknak a felnőtteknek a száma, akik nem ismerik a betűvetést. Ezzel a győztes „ütközettel” természetesen nem ért véget a kubai oktatási forradalom. Az ország fejlődés,» olyan jól képzett szakembereket kíván, akik a legbonyolultabb feladatokat is képesek megoldani. A növekvő igények kielégítésének legfontosabb bázisai a Ceiba-iskolák, amelyekből jelenleg több, minit 50, 1980-ig pedig közel 2000 működik majd az országban... Egy-egy ilyen iskolában 500 fiú és leány fejezi be az általános iskola VII—X. osztályát úgy, hogy közben megismerkedik a fizikai munkával is. Havanna közelében alkalmam volt bepillantani a Gagarin nevét viselő iskola életébe. (Külön öröm volt számomra, hogy a nemzetközi, összefogással létesített iskola építési munkáiban magyar fiatalok is részt vettek.) Az itt tanuló gyerekek napirend szerint élnek. A csoportbeosztástól függően változik az elfoglaltságuk: délelőtt tanulnak, délután pedig dolgoznak. A kettős megterhelés nem megy a tanulás rovására: az iskolások tanulmányi átlaga 4,4; tehát jóval magasabb az országos átlagnál. Ezt az eredményt nagyon fiatal tanítókkal érik el, akik szinte a nap minden óráját együtt töltik diákjaikkal. Fidel Cas'ro Hangácsiján Kubáiban mindenütt nagy tisztelet övezi az ölivzöld. egyenruhás katonákat. A szeretet azoknak a harcosoknak szól, akik a Kubai F orradalmi Fegyvere« Erők tagjaiként felelősségteljes őrhelyeken teljesítenék szolgálatot. A fegyveres erők iránti megbecsülés elmélyítésére a hazafias és honvédelmi nevelés-
