Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

MI 5 KÖZMŰVELŐDÉS MEZŐHEGYESEN (3* oldal) ÜZEMSZERVEZŐK 'A MEZÖGAZDASÄGBAN (5. oldal) HAZAI KÖRKÉP (3. oldal) Névódíjat kapóit a Jókai Ssímhás Villámfénynél előadása Január 29-én, kedden délelőtt tartotta meg idei első ülését a Szakszervezeteit Békés megyei Tanácsa. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára és Pratsch Vilmos, a SZOT instruktora is. A testület ülésén Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnök- helyettesének „A megye 1973. évi gazdasági tervfeladatainak teljesítéséről és az 1974. évi főbb feladatokról” összeállított írásos tájékoztatójához, az el­nökség nevében, dr. Takács Lő­rinc, az SZMT titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A jelentés mindenekelőtt részletes átte­kintést adott megyénk múlt évi gazdasági helyzetéről, a népgazdasági ágazatok fejlődé­séről. A szocialista ipar 1973. évi termelése várhatóan mint­egy 6 százalékkal haladja meg az egy esztendővel korábbit. Ezen belül, az egyes szektorok­ban és iparfőcsoportakban el­térő termelésemelkedéssel szá­molnak. Az állami élelmiszer- ipar termelés-visszaesésére és a szocialista ipar mérsékelt ter­melésemelkedésére elsősorban a cukoripar gyakorolt kedve­zőtlen hatást. A megye két cukorgyára ugyanis mintegy 12 százalékkal kevesebb cukrot termelt tavaly, mini 1972-ben. Kitűnt a tájékoztatóból az is, hogy az iparban foglalkoztatot­tak számának viszonylag nagy­arányú emelkedésével a terme­lésnövekedés kis hányada, az­az csak mintegy egyharmada származott a termelékenység­ből. Ez a kedvezőtlen tapasz­talat — amiről a vitában is töb­ben szóltak ■— az egyik idei legfontosabb tennivalóra kell, hogy irányítsá a figyelmet Jő esztendőt zárt a megye mezőgazdasága. A természeti csapások ellenére a tavalyi ter­melés várhatóan eléri az orszá­gos 4—4,5 százalékos növeke­dést. A kőt főágazaton belül — az aszályos időjárás ellenére a növénytermelés nőtt dinamiku­sabban. Á bruttó termelési ér­ték 1972 ->höz képest tavaly mintegy 10 százalékkal növeke­dett. Elgondolkoztató ugyanak­kor, hogy a szarvasmarha­állomány gvek óta tartó csök­kenését a múlt évben sem si­került megállítani, A vágósertés­termelést és -értékesítést vi- szónt a korábbi állatmegbete­gedések vetették vissza. A különböző gondok éllenére megnyugtató, hogy mégis ja­vultak a lakosság életkörülmé­nyei. Ennek érzékeltetésére csu­pán néhány számot ragadnánk ki. Tavaly, a március 1-vel vég­rehajtott központi bérrendezés­ben és vállalati bérfejlesztés­ben a megyében 30 ezer dolgozó részesült, aminek tízhavi bér­kihatása 50 millió forintot tett ki. Kedvező politikai hangula­tot váltott ki — állapította meg l szóbeli kiegészítőjében dr. Ta­kács Lőrinc —, hogy a kötelező béremelésen túl, kiemelten ré­szesültek bérfejlesztésben a több műszakban dolgozók, a ne­héz fizikai munkások, valamint a túlnyomó többségében nőket foglalkoztató vállalatok eseté­ben a női dolgozóit. Magától értetődő, ahhoz, hogy tervezett életszínvonal-politikánk megvalósuljon, ahhoz csakis a termelés növekedésével, a munka hatékonyságának emelé­sével teremthetők meg az anya­gi feltételek. Éppen ezért, me­gyénk idei terve az iparban 8, az építőiparban 2-3, a mezőgazda­ságban 2,5-3 százalékos terme­lésnövekedést határoz meg. Ahhoz azonban, hogy ez telje­süljön, még a múlt évinél is szervezettebb és termeléke­nyebb munkára van szükség. Mindenekelőtt ezt az igényt hangsúlyozta az írásos előter­jesztés, a szóbeli kiegészítő és a vitában valamennyi felszó­laló. Pratsch Vilmos, & SZOT instruktora az üzem-' és mu^ kaszervezés korszerűsítésének személyi oldalát boncolgatta. Mint mondotta: azért is szük­séges erre nagyobb giondot és energiát fordítani, mert minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül is jó eredményeket hoz­hat A folyamatos munka- és anyagellátás megteremtése tör­vényszerűen hozzájárul a ter­melékenység növeléséhez. Már­pedig a múlt évi kedvezőtlen tapasztalatok alapján erre igen nagy szükség van. Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára hozzá­szólásában először a tavalyi eredményeket és tapasztalato­kat összegezte. A megye gaz­dasága — mondotta — összes­ségében teljesítette, egyes ága­zatai túlteljesítették feladatai­kat. E megállapítás után jó né­hány gond megoldásához kérte a szakszervezetek segítségét. Elsősorban az iparban a munka termelékenységének gyorsabb növeléséhez. Előbbre kellene jutni, főként a könnyű- és élel­miszeriparban is a régi techni­kai berendezések és eszközök lecserélésében, mivel ez a fo­lyamat módfelett lassú még. Az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítéséről szólva elmondta, hogy most már határozottabb cselekedetekre és teltekre van szükség. Az sem megnyugtató, hogy itt ott a kelleténél na­gyobbak a készletek, egyrészt, mert a termelésnél nem igazod­tak megfelelően a szükségletek­hez, másrészt pedig, mert egyes termékeik minősége kifogásol­ható. És legalább ennyire fi­gyelmet érdemel az a megálla­pítása is, mely szerint ésszerűb­ben kellene gazdálkodni az élő- és holtmunkával, valamint az a tapasztalat, hogy a beruházá­sok egy része még mindig el-. húzódik. Sürgette, hogy a beru­házások termelésbe állítása után törődjenek többet azok ki­használásával. A tanácsülés vitájában fel­szólalt: Galovicz György, a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat szb-titkára, Vándor Pál, a 8-as Volán igazgatója, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára, Lapusnyik Lajos, a Mezőhegyes! Ál­lami Gazdaság pártbizott­ságának titkára. Hajdú Antal, az SZMT Kulturális, Agitációs és Propaganda Munkabizottsá­gának vezetője, Vajda János, a Vasutasok Szakszervezete Terü­leti Bizottságának titkárhelyet­tese és Prókai Ferenc, az SZMT Munkavédelmi Bizottságának vezetője. Hozzászólásaikból ki­vétel nélkül kicsendült az a jo­gos igény, hogy a megye idei gazdasági tervfeladatainak tel­jesítése mindenkitől, vezetőktől és munkásaktól, szakszervezeti tisztségviselőktől a tavalyinál szervezettebb és gondosabb munkát és irányítást követel. S amint már a felsoroltakból is kiderült, tennivalókban az idén sem lesz hiány. A testület ezután jóváhagyta az SZMT, valamint az elnökség 1974. évi munkaprogramját és első félévi munkatervét, majd a tanácsülés az elnöklő Erdős Károly zárszávával befej "-^ött. P. P. A békéscsabai MEZŐGÉP teg­nap, január 29-én összehívta azokat a gépkezelőket, akik ta­valy ősszel a kukoricabetaka­rításban az általa gyártott FKA 421 és 411 típusú gépekkel dol­goztak és a legnagyobb teljesít­ményt érték el. Ezt a gépet lé­nyegében 1973-ban bocsátották a mezőgazdasági üzemek rendel­kezésére azzal, hogy a nagy ter­mést adó kukoricák betakarítá­sát biztonságossá tegyék. Az Orosházán és Mezőkovács-' házán kooperációban gyártott adapterekkel a békéscsabai ME­ZŐGÉP kiválóra vizsgázott. A konstrukció alkalmas a hektá­ronkénti 76—85 mázsa termés betakarítására is. A napi telje­sítmény kedvező időben elérte a 10 vagont, a 6—7 vagon termés betakarítását „nevetve” teljesí­tette az új konstrukció. Műsza­ki hiba alig fordult elő. Varga József, az abda-kunszigeti tsz ke­rületvezetője mondotta: „Mi nem kértük a garanciális részleget, hogy látogasson el hozzánk, mert probléma van a géppel. Mégis el­jöttek, mert nem tudták,/ mi van velünk: A gép megállás nél­kül dolgozott. Kiváló műszaki teljesítményének köszönhetjük, hogy a kukoricát októberben be­A Művelődésügyi Minisz­térium nívódíjban részesítet­te a Jókai Színház Villám­fénynél előadását. Németh László drámájának rendezésé­ért Lovas Edit, rajta kívül Vágvöjgyi Ilona jelmezterve­A Mezoberenyi Faipari Szö­vetkezet — Halasi László el­nök tájékoztatása szerint — 1973-ban a tervezett 63 mil­lió helyett 70 millió forint ér­tékű bútort gyártott, amit mű­szaki átszervezéssel és kisebb létszámemeléssel ért el. Az idei termelési terv érték­ben 75 millió forint. A növeke­dést elősegíti az az 1980-ig megvalósuló 35 millió forintos fejlesztés, melyből 1974-re 15 millió forint jut. Ezt az össze­get új gépek, berendezések vá­sárlására, szociális létesítmény építésére, az üzem bővítéséhez szükséges telek megvásárlására és ezen a területen anyagtároló tér és szín kialakítására hasz­nálják fel. Jelentős összeget fordítanak a forgóalap növelé­sére is. A következő évekre maradó 20 millió forintból kétszintes | takarítottuk.” Ugyanez volt a véleményé Styecz Györgynek, aki a kondorosi Vörös Október Tsz műszaki vezetője. Bordás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa így vélekedett: az FKA 421 és 411 típusú gépekkel megtaláltuk azt az eszközt, ame­lyik a BRAUD adapternél 30 százalékkal nagyobb teljesít­ményt nyújt és szebben, tisztáb­ban dolgozik. Ezért alkalmas ar­ra, hogy a nagy terméshozamú kukoricát időben betakaríthas­suk. Kiss Sándor, a békéscsabai MEZŐGÉP igazgatója ezután át­adta a díjakat. A 421 típusú adapterkezelők versenyét a kar­cagi Béke Tsz nyerte. A hűtő- szekrényt Nagy Lőrinc és Job­bágy Lajos kapta, mivel 260 hek­tárról 32 műszak alatt átlago­san 76,8 mázsa termést takarí­tott be. Második helyen Lau- rinyecz Pál.' a békéscsabai Lenin Tsz kombájnosa végzett. 274 hektárról 34 műszaknorma alatt átlagosan 82 mázsa terméssel. Ő is hűtőszekrényt nyert. Har­madik az ugyancsak karcagi Béke Tsz-ben dolgozó Kun Jó­zsef és Csomboréi Sándor. Ju­talmuk egv táskarádió. A 411. típusú adapterkezelők versenyében a kondorosi Vörös Október Tsz-ben Búzás Pál és ző, az előadás színészei, s a §zínpadraállításban részt ve­vő műszakaiak kaptak jutal­mat. A nívódíjakat hétfőn es­te a Jókai Színházban, adta át Gácsér József, a megyéi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője. kárpitosüzem, >rái amint készáru- raktár épül és új faipari gépe­ket. berendezéseket is vásárol­nak. Évek óta igen keresett ter­mék a Márta és az Irén elne­vezésű szekrény, továbbá a Berény kombinált szekrény. Ezekből az idén is több ezer készül. Gyártanak 10 ezé# ágy­neműtartót, 4600 kárpitozott garnitúrát, ezer fotelt, 6 ezer dohányzó- és 3 ezer íróasztalt, A Gyulai Fa- Fémbútoripari Szövetkezettel együttműködve ötmillió forint értékben külön­böző irodaberendezéseket, a budapesti Üj Élet Ipari Szö­vetkezet megrendelésére pedig — exportra — stílbútorokhoz asztalokat készítenek. A máso­dik felévben 2—3 millió forint értékben Kolonial elnevezésű íróasztalt is gyárt majd a szö­vetkezet nyugati exportra. Pekárik István bizonyult a leg­jobbnak. Teljesítményük 266 hektárról 38 műszaknorma alatt átlagosan 84,6 mázsa termés be­takarítása. Második a hódmező­vásárhelyi Bem József Tsz két kombájnosa, Tatár K. István és Tóth Sándor 289 hektárról 38 műszaknorma alatt átlagosan 59,4 mázsa hektáronkénti termés betakarításával. Harmadik a Győr-Sopron megyei Abda- Kunszigetről Szabó Imre 245 hek­tárról 32 műszaknorma alatt 63 mázsa hektáronkénti termés be­takarításával. Megjutalmazták a szervizszol­gálatban kiemelkedő/ teljesít­ményt nyújtókat is. Ezeket az orosházi gyáregység látta el fel­adattal, telepítette azokba a kör­zetekbe, ahol ezekkel az adapte­rekkel dolgoztak. Egy csoport Csehszlovákiában is részt vett az üzembehelyezési munkákban. György János és Bognár József, Kisvárdai Sándor és Megyeri János. Náfrádi Mihály és Gulyás József nevét említették a leg­jobbak között. Az eredményhirdetés után az ország különböző részéből érke­zett vendégeknek bemutatták a békéscsabai MEZŐGÉP orosházi gyáregységét, ahol az idén ezer FKA'421 és 411 típusú adaptert készítenek. Dt, Kiválóra as FKA korszerű adapterek Ifleglutalmaz'ák a legnagyobb tellesítmlnyf femutaté kombáfnosokat Hetvenötmillió forint értékű bútor készül egy év alatt Jelentősen fejlesztik a Mezőfeerényi Faipari Szövetkezete! Tavalyi eredményeink jé alapot teremtettek idei gazdasági tervfeladataink teljesítéséhez Ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa

Next

/
Thumbnails
Contents