Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

Játsszunk együtt! Ai úttörő sportvetélkedő első fordulőjo az ifjúsági házban Vasárnap délelőtt közel más­félszáz úttörő szurkolt és ver­senyzett; érezte jól magát a csa- oai úttórőházban. Valóban nagy sikerű — legfőképpen: követésre méltó — délelőtt volt a Jáfesz- szunk együtt! úttörő sportvetél­kedő sorozat első fordulója. Dn Marosi Jenőné játékvezetésével három általános iskola két-két csapata mérte össze ügyességét. A fordulót gondosan szerveztek, s akik nem versenyeztek, azok a pajtások is. .végigélvezték az ötletes játékokat, s minden bi­zonnyal az őrsi vagy a rajfoglal­kozáson megismételik a látot­takat. A háromtagú zsűri, amelynek vezetője Kúti Gábor pajtás, az ifjúsági és úttörőház úttörőtanácsának elnöke volt, megfontolt és igazságos ítélete­ket hozott. A háromórás verseny leg­ügyesebbjei a 7—8. osztályos ka­tegóriában a 4-es számú is­kola Hámán Kató úttörőcsapa­tának pajtásai, az S—6. osztályos kategóriában pedig a 9-es számú iskola Kállai Éva úttörőcsapatá­nak pajtásai lefctek.Velük a má­jusi, Pósteleken megrendezendő döntőben találkozunk ismét, a további két forduló első helye­zettjeivel együtt A második és harmadik helyezett csapatck 9 ©immna A KSH eddig két alkalommal «— 1964-ben és 1968-ban — ké­szített statisztika! adatfelvételt a munkáslétszámnak, illetve a munkás és a kisegítő alkalma­zottak létszámának a végzett te­vékenység jellege szerinti meg­oszlásáról. E feltételek megis­métlését jelentette a KSH 1972. május 25-i eszmei időpontra vo­natkozó úgynevezett létszám­struktúra-adatfelvétele. A felvétel a minisztériumi ipar vállalataira terjed ki. és a mun- kásLétszám, továbbá a kisegítő alkalmazottak létszámának meg. oszlását — a tevékenységnek a terme­lő folyamatban elfoglalt helyet — a munka gépesítettsége — a munkakörülmények jel­lege és — a végzett tevékenység szak- képzettségi igénye szerint tuda­kolta. Az alap és a kisegítő tevé­kenységek, valamint a tevékeny­ségi körök szerinti elhatárolás a tevékenységek „túlnyomó jelle­ge” alapján történt, aszerint. hogy az adatfelvétel napján a munkás munkaidejének nagyobb részében milyen jellegű tévé. kenységet végzett, A munkakö­rök kategorizálása pedig azok „általános” jellegén alapul. Az 1972. évi adatfelvétel a munkáslétszámot Budapest—vi­dék relációban közli, ami lehe­tővé teszi a Budapesten települt ipar és a vidéki ipar munkás- | létszám-struktúrájának az előző.; ek'ben említett ismérvek szerinti egybevetését is. A könyv az 1960-tól üzemibe helyezett ipari létesítményeknél dolgozó munkások létszámának megoszlását egybeveti a vonat­kozó ágazatra jellemző általá­nos megoszlással. Az 1976-ra tervezett létszám­struktúra-felvétel adataival tör­ténő összehasonlíthatóság bizto­sítása érdekéiben az 1972. évi adatok feldolgozása során — a munkások létszámának és a fi­zikai tevékenységet végző kise­gítő alkalmazottak létszámának összevonásával a kiadvány meg. határozza a fizikai dolgozók lét­számát is. A kiadvány képet ad a négy év alatt bekövetkezett struktu­rális változásokról, valamint, nemzetközi összehasonlítással kapcsolatos eredményeket is tartalmaz. egészségügy* helyzet, mst Á kiadvány az ország egész­ségügyi helyzetéről ad képet. Is­merteti az 1972-ig elért ered­ményeket és a.még meglevő hi­ányosságokat. Az országos ada­tokon túl számos táblát tartal­maz területenként is. Foglalko­zik az egészségügyi dolgozók számának alakulásával. Ismerte­ti a járó- és fekvőbetegellátást, a® anya- és csecsemővédelem, a társadalombiztosítás helyzetének alakulását. A több fejezetből álló közle­mény nemzetközi adatokat is tartalmaz. A FŐVÁROSI 4. SZ. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT — íapadlőző-műanyagburkuló — villanyszerelő .— víz-gázszerelő —- vas- és fémszerkezet-lakatos —. szobafestő-mázoló-tapétázó — építőgép-szerelő szakmunkástanulónak az 1974—75-ös tanévre FIATALOKAT VESZ FEL «— kőműves — bádogos — épületburkoló — tetőfedő — műkőkészítő — vasbetonkészítő — ács-állványozó — épületasztalos A vidéki szakmunkástanulókat tanulóotthonban helyez­zük el. Ösztöndíjon, szerszámon, munkaruhán, védőfelszere­lésen kívül kulturális és sportolási lehetőséget is biztosítunk. A kőműves, ács-állványozó, tetőfedő tanulók a fenti jutta­táson kívül havi 200 Ft ősz töndíj-kiegészítést is kapnak. Kü­lön szerződés alapján társadalmi ösztöndíjat is fizetünk, havi 250 Ft-tól 500 Ft-ig. Jelentkezhetnek: jelenleg VIII. ‘osztályos tanulók, valamint azok a fiatalok, akik a 17. életévüket még nem töltötték be. Jelentkezni lehet: Levélben: vállalatunk személyzeti és ok­tatási osztályán. 1450 Budapest Pf. 34. Személyesen: vállalatunk tanulóotthonában, Budapest VIII., Bláthy Ottó u. 6—8. m x értékes tárgyjutalmakat vihettek iskoláiknak, de az „igazi juta! mat” a nagyszerűen eltöltött délelőtt jelentette. A vetélkedő sorozat következő fordulója február 17-én, vasár­nap délelőtt lesz. Szimes magazint Fából—cigaretta APN Az angol „Planet” cég. amely eddig csak műszálas szövetek készítésével foglalkozott, most bevezette a... cigarettagyártást is. A cég vezetősége új termé­két reklámozva azt állítja, hogy kutatói hat évet fordítottak a hagyományosnál kevésbé ártal­mas cigaretta kidolgozására. A Planet márkájú cigaretta csak 50 százalékban tartalmaz do­hányt, a töltőanyag másik fele különlegesen preparált anyag. Hogy ezt milyen fáiból és ho­gyan készítik — ez a cég titka. ' A dohányosok megkedvelték az új cigarettát, ám az adóhi­vatali központ elégedetlenke­dik: az ilyen fajta dohányké­szítmény eladása után befize­tendő adöilletéket felére kell csökkenteni. P. M.„ Gyenge idegzetnek a fogorvosok ? o APN Az Egyesült Államokban a közelmúltban lezajlott fogorvos- kongresszuson érdekes vizsga, latra került sor. A vizsgálat eredményekén t megállapítást nyert, hogy a tereimben jelenle­vők 95 százalékának bizony meglehetősen rosszak a fogai. E jelenség okált magyarázva több fogorvos beismerte, hogy látva, milyen- szenvedéseket kell elvi- selniök pácienseiknek, kialakult bennük a páni félelem a fúró­géptől, és ezért nem kezeltetik magukat, ha baj van a fogaik­kal. P, M. Igazán jó hétvége volt Ha nem is különösebben igé- gényes, de az átlagnál nem rosszabb egy órának lehettünk tanúi szombaton a Híres szöké­sek sorozat Bajor Jakobea adá­sát nézve. Szép emlékezést kap­tunk Ady Endre halálának 55. évfordulóján -— bár ezt az öt esztendővel ezelőtti összeál­lítást azért felülmúlta Latáno- vits Zoltán legutóbbi szuggesz- tív Ady-vallomása. Amit azon­ban nemrég láttunk s nyilván ezért még korai lett volna az ismétlése. A szombat este egyik nagy él­ménye feltétlenül az Adáshiba volt. Annak ellenére, hogy Em­beris és Imrus íróilag is gyen­gébben formált alakok, amelyek­be a színészek sem tudtak iga­zán és* igazi életet lehelni. Mert a darab többi szereplője — teli­találat. Páger Antal, Bulla El- ma, Halász Judit . csodálatosan pontos képét adták jelenünk egyik társadalmi visszásságá­nak, a buta önzésnek. Ami ez esetben nem anyagiakban nyil­vánul meg, hanem a többi em- 'ber sorsa iránti közömbösség­ben, a kényelmes langyosság iránti feltétlen vonzalomban. Hiszen erről volt szó és nem pusztán a tv-imádatról, a Bó­dog család tv-fóbiája csupán csak tünete a társadalmi kö­zömbösségnek. Egyébként is: nem mindig a televízióban van a hiba. Sőt. Éppen az Adáshiba dicsérte legjobban a képernyő lehetőségeit, S utána Csuhrai ki­tűnő dokumentumfilmje, az Em­lékezés. Remekül rimát a meg­előző Szakonyi-mű tanulságaira, felhívta a figyelmet a közösség- centrikusság fontosságára, a tör­ténelmi tanulságok levonásának elkerülhetetlenségére. Húsz­millió szovjet állampolgár — sok-sok százezer nő, öreg és gye­rek — halálával hitelesítve a tárgyilagos formában fogalma­zott indulatot, az embertelenség engesztelhetetlenül égő gyűlöle­tét. Ez volt a legemlékezetesebb mozzanata a vasárnapi francia filmnek, A nagy ábrándnak is, amely 1958-ban bekerült a világ addigi tizenkét legjobb filmje közé. Egy jelenet különösein megragadhatott a nézőben: a fo­golytábor egyéniség-eltipró lég­körében a francia frontgyőze­lem hírére a Marseillaise-t kez­dik énekelni a táborlakók, így harcolva a reménytelen helyzet­ben Is emberségükért, az általá­nos humanizmusért. Nem lehe­tett, nem volt véletlen, hogy 1937-es születése után néhány esztendővel Goebbels betiltatta Jean Renoir filmjét. Tetszett az Arany Páva szlo­vák középdöntője — nem mű­faji, hanem hangszerválasztási érdekességből adódóan s termé­szetesen elsősorban zenei érté­keiért. Ami viszont a szokottnál erőtlenebbnek hatott: az öt­szemközt adása. Nem azért, mintha Vitray elfelejtett volna okosan kérdezni. Nem is azért, mintha Törőcsik Mari nem lenne eléggé érdekes, Okosan gondol­kodó, beszélő egyéniség. Min­denestre meggondolandó, hogy érdemes-e ilyen gyakran erre a párbeszédre irányítani az „ötö­dik szemet”. Ha ritkábban lát­juk. bizonnyal érdekesebb, fris­sebb lenne az élmény. (danlss) iSBsaiESiaasssBissBBssissi fflälEaläisiBBffliäBstBiBEEssBisiaEBESseaaae i Á tanárok a legrosszabb betegek ? DPA Minden harmadik orvos ar­ról panaszkodik, hogy a betegek nem követik utasításaikat, akár gyógyszer szedéséről, akár diéta­előírásokról. akár ágyban fek­vésről van szó. Az egyik orvosi lapban ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőt írják: „Az olyan or­vosságok, amelyek csak akkor hatékonyak, ha naponta vagy rendszeresen szedik őket, a há­zi patikában porosodnak. A cu­korbetegek tiltott édességeket fogyasztanak, a dohányzás ti­lalma pedig fairahányt borsó. A szívbetegek túlerőltetik magú. kát”. Az Egyesült Államokban vég­zett vizsgálat szerint legkevésbé a tanárok fogadják el az orvosj utasításokat, (, mert megszok. ták, hogy ők dirigálnak a tan­teremben”). Ugyanez a „dina­mikus fiatal vezetőkre” is érvé­nyes. A legjobb és legszófogadóbb betegek viszont a mérnökök. Szinte kényszerítőnek érzik, hogy mindazt lelkiismeretesen végrehajtsák, amit az orvos ta­nácsol Szüts László; Pokoltűz KISREGÉNY 7. Addigra már egészen besö­tétedett. Az a morajlás a fúró­torony felől a sötétben még félelmetesebb volt. A tömeg mégsem tágított a falu szélé­ről. Álltak állhatatosan a szél­ső házsorok mentén, ha valaki elunta, elment, de mindig jöt­tek a helyébe újak, megboly­dult a falu, mint a hangya­boly. Karon ülő gyerekektől kezdve a vénekig mindenki látni akarta: mi történik az otthonuk közelében. Nem mindennapi látványt nyújthattunk ott a libalegelőn. A sötétben a kocsik reflektor- fényei, s a fényben a jövő­menő emberek, az össze-vissza kiabálás, a munkazaj, s a hát­térből az a félelmetes moraj­lás — akár egy alvilági rém­látomásnak is beillett volna. A tanácstitkár feladata volt, hogy ne engedje pánikba esni a fa­lut ettől a rémlátomástól. A Zöld Mező elnökétől pe­dig még segítséget is kellett kémünk. A három brigádból harmincán se kerültünk ki, s látnivaló volt, hogy ennyien két nap alatt se készülünk él a csatornával. Mozgósítani kellett a szövetkezet tagjait. De foiactgy, azok alig-alig szál­lingóztak. Inkább csak a szélső házakból jöttek, akiket a ve­szély érzete sarkallt. Meg az elnök hozatott agy traktort, földforgató ekével, az szabta ki előttünk a csatorna útját. Hanem én mindezt csak a szememmel, a fülemmel fog­tam fel. A csákányt is csak a kezem fogta. A gondolataim állandóan Zsuzsa körül forog­tak, de olyan erővel, hogy ké­sőbb már bele-bele szédültem. Igaz, a gyomrom is üres volt. Borostás dolgozott mellettem, — Puskást neveztük így, mert nem szeretett borotválkozni —, tíz óra kiörül szóltam neki, hogy én megyek, eszem valamit, mert egész nap nem ettem. Tóth néni fia akkor érkezett oda, az vette át tőlem a csá­kányt. — Hozzon helyette magának az anyámtól! — mondta. Így aztán magyarázattal is tudtam szolgálni a távozás­hoz. Gyérültek ugyan a bá­mészkodók a falu szélén, de még mindig akadt belőlük ele­gendő. Ahogy közéjük vegyüld tóm, valaki utánam szólt — Gyuszi! Sn bizony, észre sem vettem a tömegben Pirit = Mit akarasz? Statisztikai könyvszemle AZ IPARI MUNKÁSOK ES A KISEGÍTŐ ALKALMAZOT­TAK létszámának a véglett tevékenység jel­lege SZERINTI MEGOSZLÁSA — 1972.

Next

/
Thumbnails
Contents