Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

I

FORGALOM A PÉNZINTÉZETBEN;

Naponként sokan keresik fel a Szarvasi Takarékszövetkezetet, hogy elhelyezzék megtakarított forintjaikat vagy éppen kölcsön kérjenek háztáji gazdaságaik fejlesztéséhez, illetve nagy értékű cikkek vásárlásához. (Fotó: Balkus)

Országos operativ bizottság alakolt szarvasmarba-tenyésztés fejlesztésére

A szarvasmarha-tenyésztés

fejlesztésére hozott kormány- határozat végrehajtásának elősegítésére a MÉM létrehozta a szarvasmarha-tenyésztési országos operatív bizottságot, amely dr. Kovács Imre MÉM főosztályvezető irányításával megkezdte működését.

A bizottság folyamatosam vizsgálja meg a szarvasmarha-tenyésztés legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseit.

A bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a hizlalásra — az úgynevezett húsirányú szakosodásra — berendezkedő gazdaságok anyagi

ösztönző-rendszerét mielőbb ki kell alakítani. A bizottság azt is megállapította, hogy a kisebb gazdaságokban is lehetővé kell tenni az üzemen belüli szakosodást és az ipar- szerű nagyüzemi hizlaldák kialakításánál igénybe kell venni a kooperációs lehetőségeket, mivel a társulásokban részt vevő üzemeknek ez esetenként kisebb anyagi terhet jelent.

A bizottság indítványozta, hogy a megyénkben alakítsák meg a szairvasmarha-tenyész- tési megyei operatív bizottságokat.

— Azt mondják, a víz elönti a falut. Meg hogy előbb-utóbb megnyílik a föld.

— Marhaság! — mondtam neki. — Menjetek haza, jobb lesz! — És indultam tovább.

— Várj! — szólt utánam,

— Most nem érek rá» — mondtam es vissza se fordultam többé.

Ez a nő, alig őb-hat óira után olyan idegenné vált nekem, mintha akkor láttam volna először.

A konyhában égett a villany, de ott nem találtam senikit. Az öregasszony szobájába) hangokat hallottam, oda nyitottam hát be. Csiri, a kislány, az anyja ölében. Tóth néni az ágyon, Zsuzsa meg guggol az asztal mt^ött, s az asztallap szélén két rongybaba táncol. Hamupipőke, meg a királyfi. „Ki vagy te, gyönyörűségesen szép lány?” „Jaj, Felség, én azt el nem árulhatom!” Csiri tágra nyílt szemekkel figyelte a táncot.

— Lássa! — fordult felém a

menyecske. — Nem tudom hazavinni. Itt meg nem merem lefektetni. Magukkal van az uram? ,

_ Igen! — mondtam, de én

m

ór csak azt a két rongybabát láttam. Hamupipőkének aranyszőke haja nőtt, a királyfinak meg koronája.

Jó hírű bábszakkörünk volt a kollégiumban. Rengeteget utaztunk az ország különböző tájaira, előadást tartani. Mi magunk pénzeltük ezeket az utazásokat a bevételünkből. Igaz, szűkösen: a koszt, a szálloda épphogy futotta belőle, mert sokat költöttünk felszerelésre. De hát mi más kellett voürn* még? így is halál! jól éreztük magunkat az ilyen hétvégi ortszágjáróísokon.

Á Hamupipőkét Szegeden ad- ; tűk elő. Emlékszem, úgy volt, 5 hogy én lemaradok arról az út- 3 róL Ha akkor lemaradok, ma ; talán nincs mit mesélnem ma- * gának. Végül is mennem kellett, ; hiszen én játszottam a király- 3 fit Zsuzsa meg a Hamupipőkét. 3 Hét órakor még a szokványos ; módon kezdtük az előadást és ; a vége' felé, ahányszor a szín- : fal mögött hozzáért a kezem ■ Zsuzsáéhoz, mintha valami áram 3 futott volna át rajtam. Mint- 3 ha a kezünkkel beszéltük vol- 3 na meg a teendőket.

Előadás után egy kis 3 olcsó bisztróban vacsoráztunk, j Együtt a többiekkel. Még a : cukrászdába is együtt ültünk ; be. De mindjárt az első konyák 3 után mondtam Zsuzsának, hogy 3 én öt percen belül lelépek, ha s velem akar tartani, jöjjön. Ne- : gyedóra múlva egy táncos he- ■ ilyen voltunk.

Záróra után mentünk haza a : szállodába. A többiek már az ■ igazak álmát aludtak. Szó néü- j kül követtem Zsuzsát a szoba- - jába. Ne haragudjon', hogy így 3 részletezem a dolgot, de az az j éjszaka az én történetem ear- jj ka. Másnap resgel még nem ; tudtam ezt, másnap reggel még ■ tele voltam a Zsuzsával töltött ■ éjszaka diadalérzetével. Ma ■ már tudom, hogy sem azelőtt, 3 sem azóta senkinél nem érez- | tem azt a tökéletes együvé- 3 tartozást. Én a viszonyaimban ; olyan üres maradtam, mint egy • kitöltetlen kérdőív. Szeretkez- 3 tem, de nem szerettem. Engem 3 se szerettek, csak használtak. ; Érti? Csak használtak. Egyedül ■ Zsuzsa szeretett. Egyedül Zsu- j zsát szerettem.

S lám, milyen könnyelmű a 3 fiatalság! :

(Folytatfüle)

Zsadányi mozaik

Gyetvai Lajos, az MSZMP

községi csúcsvezetőség helyettes titkárát éppen nagy munkában találom. Jelentéseket készít, amelyeket beszámolókból, jegyzőkönyvekből, feljegyzésekből kell összeállítania. Annyi időt azonban szakít, hogy elmondja, milyen kérdések foglalkoztatják mostanában a község lakosságát. Ennek alapján indulok egy kis .Jelderítő” útra.

Mível ma már a zsadányiaknait sem a község határáig terjed a világ és a világban nem járnak beüotott szemmel, észrevették, hogy egyes iparcikkek ára magasabb a helybeli, mint a városi boltokban. Vajon mi rejlik emögött? A kérdésre Oláh Béla, a Zsadány és Vidéke ÁFÉSZ elnöke válaszol:

— Előfordul, hogy ugyanezt az árut a bolt — ha később szerzi be — magasabb áron kapja a nagykereskedelemtől. De van más is. Ha például a kiskereskedelem 500 hűtőszekrényt vásárol, akkor bizonyos százalék árkedvezményt adhat a nagykereskedelem. Nálunk egy félévben legfeljebb 20-at adnak el a boltokban. Ilyen kis meny- nyiségre természetesen nincs kedvezmény. Hogyan adhatnánk tehát mi olcsóbban?

Kérdésem:

— Sok ÁFÉSZ van a megyében. Nem lehetne a nagykereskedelemtől együttesen beszerezni az olyan árucikkeket, amelyek után kedvezmény jár?

— Lehet. Esetenként. Az olajkályhát és néhány más cikket a SZÖVKER útján szereztük be, ezért olyan áron kapható nálunk, mint a kiskereskedelmi vállalatok boltjaiban.

Mit lehet még ehhez hozzáfűzni?

Egy jegyzőkönyvben olvasom: „Felvetődik az iskolás gyerekeknél, hogy a túrós buktában nincs túró. Ennek mi az oka? Vonatkozik ez a lekváros tésztára is. A kifli nem mindig friss, amikor a kislány van bent (az üzletben), akkor elfekvő készletet kap az ember”.

No-no! Már a kifli is elfekvő? Azelőtt egyszerűen azt mondták, hogy száraz. De miért csak akkor, amikor a kislány van az üzletben?

„A kenyér minősége labilis” — olvasható még a jegyzőkönyv, ben. Labilis? Van ilyen szó. Jelentése: Olyan egyensúlyi állapot, amelyben a test súlypontja a test megtámasztási pontja felett van. Bizonytalan egyensúlyi helyzet. Ilyen jelzővel illetni mégsem illik a kenyér minőségét, inkább azt kell mondani, hogy néha jő, néha rossz. Bár lehetséges, hogy elég kockázatos egyszerűen beszélni. Mert előfordulhat, hogy azt gondolják az emberről, hogy túlságosan „falusi”.

Azért mégis ellátogatok a ke- nyérbóltba. ahol —sok vásárlón kívül — találkozom Révész Béláné boltvezetővel, Juhász Editke eladóval. Ott-tartózkodik éppen Révész Béla, a sütőüzem vezetője is.

— Nézzük csak azt a túrós buktát! — mondom és kérek is mindjárt egyet 1,60-ért, hogy megkóstoljam. — Friss és van is benne túró.

Szép tiszta az üzlet, tele mindenféle jóval, ami csak „szemszájnak ingere”. Pékárun kívül konzerv, kávé, száraztészta, száraz sütemény és sok más... Tejet is árusítanak. Innen viszik ki az iskolatejet és kakaót.

A szomszédban van a péküzem, ahol naponta készül a kenyér, a kifli, a kalács. Ezzel látják el az ÁFÉSZ boltjait is. Csakhogy reggel, amikor az ÁFÉSZ-boltok még kis sem nyitottak, itt már egymásnak adják a vásárlók a kilincset. A

falusiak koránkelflk, ezért fél 6-tól várják őket a bolt dolgozói.

A forgalom pedig havonta 130—150 ezer forint, ami nem csekélység. Az ÁFÉSZ-nek elég komoly konkurrenciát jelent. A lakosságnak azonban előnyt. •Ügy vélem, ezért a Békés megyei Tanács, 3-as számú (gyulai) Sütőipari Vállalatot, a bolt és az üzem tulajdonosát csak elismerés illeti.

Egy húsbolt van Zsadányban, ahol együtt mérik ki a Kereskedelmi és a hatósági húst Vannak, akik úgy vélik, hogy az ilyen társítás visszaélésre ad lehetőséget Mert honnan tudhatja a vásárló, hogy amikor a drágább kereskedelmi húst számolják el neki, „véletlenül” nem a hatósági húsból mért ki egy darabot a hentes?

Simon Sándor, a húsbolt vezetője határozottan cáfolja ezt:

— Kereskedelmi és kényszervágott hús egyszerre soha sincs a boltban — állítja. Azt pedig csak pletykának tartja, hogy egyes személyekkel kivételt tesz.

Az elbírálás persze a vásárlók dolga.

Sok szó esik a községben az új gázpalack-cseretelepről is, amely már 1971-ben elkészült. Tulajdonosa a tanács, amely a lakosság pénzét fektette a létesítménybe. Csakhogy ez a cseretelep még mindig nem működik, a régi cseretelep pedig már nem tudja kielégíteni a lakosság igényeit.

Hevesi Gáspár, az MSZMP községi csúcsvezetőségének a titkára is elítéli ezt a mulasztást és a tanácsnak címezve felteszi a kérdést?

— Vajon mikor lesz az „ünnepélyes” avatás?

Felszámolták a Zsadányi Építőipari Szövetkezetei., amely 1972-ben még jelentős mennyiségű építőanyagot vásárolt az ÁFÉSZ TÜZÉP-telepén. Ebből eredően 258 ezer forint adósságot hagyott maga után.

A felszámoló bizottság 1973- ban közölte az ÁFÉSZ-szel. hogy az adósság megtérítésére nincs fedezet. Oláh Béla, az ÁFÉSZ elnöke ennek alapján kérdezi;

— Az ÁFÉSZ-nek talán van kidobnivaló pénze?

Bizonyos. hogy legalábbis egyelőre 258 ezer forinttal szegényebb . lett a község. És amiatt vajon bezárnak-e valakit az „adósok” bjjrtörtébe vagy szép csendesen feledésbe megy minden ?

Nyolcvannál többen járnak a dolgozók iskolájába. Van egy- egy V—VT„ VII. és VIII. osztályos tagozat. Az „öregdiákok” szorgalmasan tanulnak, amiről Göndöcs Péter, az iskola igazgatója csak elismeréssel tud beszélni. Véleménye szerint az ő törekvésük annyira ösztönzőleg hat a pedagógusokra, hogy szinte nem érzik a napi fáradtságot

Mostanában ugyanis a rendes iskolai oktatásban, nevelésben is alaposan igénybe vannak véve a „csatasorba” állítható pedagógusok. Hét pedagógusnő szülési, illetve gyermekgondozási szabadságon van, kettő pedig (mert ezt nem lehet titkolni), hamarosan követi őket.

Göndöcs Péter derűsen jegyzi meg:

— A 22 tagú tantestület 10 tagja férfi. Ez a szerencse, ök tartják a frontot

És bár a szervezés elég gondot okoz neki, mégis örül, hogy ilyen szép számmal mutatnak példát a pedagógusnők a falubeli asszonyoknak. Szükséges is ez, mert amikor 15 éve Zsa- dányba került 500 tanulója volt az iskolának, ma pedig három- ezáz-egynéhány van csupán. Sl

úgy véli. a pedagógusnak szülési és gyermeknevelési szándékát elősegíti, hogy valamennyien szép és kényelmes lakással rendelkeznek, a keresetük is megfelelő. Letelepedtek és maradnak Zsadányban.

Az 1328 holdon gazdálkodó Dózsa Tsz-ből 15-en járnak a dolgozók iskolájába. A tsz megtéríti nekik a könyvek, füzetek, írószerek árát és biztosítja, hogy mindenki időben eljusson az órákra.

. Jenei Mihály, a tsz elnöke és Fábián Imre, a tsz párttitkára jó befektetésnek tartja azt a néhány ezer forintot amit a felnőttek tanulásának ösztönzésére biztosít a tsz.

— Nagyrészt fiatalók. akik a VIII. osztály befejezése után mehetnek szakmunkásképzésre — mondja Jenei Mihály.

— És szükség van szakmunkásokra?

— Most főként állattenyésztőkre. Ugyanis van 330 hektár legelőnk, de egyelőre még csak 40 szarvasmarhánk. Három év alatt hizlalásra 300 szarvasmarhánk lesz. De képzett emberek kellenek a gépekhez is.

A tsz további fejlődése, gépesítése során mind kevesebb szakképzetlen munkásra lesz szükség. Eljön az idő, amikor a • gyógynövény-termesztéshez is szakember kell majd. Gyógynövényt jelenleg 50 hektáron termeszt a tsz, később pedig majd ennél nagyobb területen.

Deák László, a Magyar—Lengyel Barátság Tsz párttitkára ugyancsak elismeréssel beszél a felnőttek szorgalmáról:

— Nálunk tíznél többen- járnak iskolába és huszonhármán vesznek részt állattenyésztő szakmunkás-előképzésben — mondja.

Van egy több holdijyi felületű tó a község mellett. Vize nagy esőzések idejen a közeli házakat veszélyezteti. Azt remélik, hogy egyszer majd csatornázással és zsilippel lehetővé válik a tó szintjének a szabályozása.

Lecsapolásről természetesen szó sem lehet Itt tartja az iskola a jégkorong- és a gyorskorcsolyázó-bajnokságot minden évben. Az idén is volt -és folytatják, ha ismét lesz fagy. A tél még félidejénél tart. A gyerekek és a pedagógusok egyaránt reménykednek abban, hogy Télapó nem lesz mostoha hozzájuk.

Göndöcs Péter igazgató azt is tervezi, hogy az iskola parkosítja majd a tó környékét. Legyen egy szép kirándulóhely, ahol nyáron a gyerekek és a felnőttek ismerkedhetnek a természettel, sportolhatnak, csónakázhatnak.

Bár jóval kevesebb a gyerek Zsadányban, mint másfél évtizeddel ezelőtt volt, az iskola mégis szűk. A váltakozó tanítás miatt minden tanterem délelőtt, délután foglalt. Két új tanteremre, mosdóra, WC-re lenne szükség.

Kissé meglep, amit Göndöcs Pétertől hallok:

— A vadásztársaság kérésére mémök-vadászvendégek tervet készítettek a két tanterem építésére, ami máris 30 ezer forint megtakarítást jelent. A HNF községi bizottsága pedig vállalta, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkákra em-. bereket toboroz.

Amennyire a szülők a gyermekeiket szeretik és tanulásra ösztönzik, bizonyára nem lesz nehéz a toborzás.

Pásztor Béla

1974. JANUÁR 29,