Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

) m£ae39£39S3sss:«$a««e3e£9asa5*M0e«ece«cej)&«3e-ereeffssessa-«9eaesat9a9Ces9£atac9eeea3ec%M«ea«eBSfis«eas .a»ae6amefi«sea®9S»a0SBsa«S6ee#aaeaaflaBsaa«aas**sssa*3-ssse*aafisefies29Maas*8S«8fiBa»*: lessaeastts A legkorszerűbb módszerek í meghonosításával, a termelési szerkezet ésszerű alakításával, a szakértelem a*. állandó növelésével gazdálkodik _______________________________ I a gyulai Munkácsy Tsz 1 Fizetett közlemény | K ét és fél évtizede im­már annak, hogy a mai Erkel Ferenc Vá­rosi Művelődési Ott­hon épületében, Gyuláin 1948. október 15-ón tizenhárom nincs­telen agrárproletár elhatároz­ta: Népköztársaság elnevezés­sel termelőszövetkezeti csopor­tot alakít. Az első küzdelmes átterelést követő tavaszon a tagok fele­ségei is beléptek a csoportba, vonzáskörében élő gazdák közül már négyszáznál is többen, je­lentették be a közös gazdaság elnökének a belépési szándéku­kat. s így az év végére az Aranykalász Tsz közös földte­rülete már csaknem 3000 hold- nyi lett Ott, ahol az új tsz megalakult, egyetlen igazán nagyüzemi gaz­dálkodáshoz rpegfólelő állattar­tó épület sem volt, ezért miár a legelső vezetőségi ülésen el­Ebben az évben a fólia és az üveg alatt! zóldsfhrtermesztés fejlesztésével szeretnénk a városi zöldségellátás javításához hozzájárulni. így a közös termést már csaknem félszázan takarították be. A csoport tagjai ekkor még min­den munkát kézi erővel végez­tek, ám az országos verseny­ben jó termelési eredményeik­kel 1949-ben mégis harmadik helyezést értek el. Erőfeszítéseik nyomán nem­csak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is hamarosan fejlődésnek indult, ezzel együtt a közös vagyon is számottevő­en gyarapodott. Igaz ugyan, határozták, hogy egy 100 fé­rőhelyes tehénistállót építenek. Az új épület alig nyolc hónap alatt el is készült és az első közösen ünnepelt augusztus* 20- án át is adták rendeltetésének. Esztendőről esztendőre szapo­rodtak most már az épületek az Aranykalász Tsz központi majorjában. Elkészült a bekötő út, gyorsan növő nyárfákkal telepítették be a központot, de a tsz gazdálkodását is hasonló­an szép eredmények fémjelez­hogy a személyes jövedelmek ték. Az 1960-as holdanként! 9 nem a vártnak megfelelő ütem- mázsáról 1966-ig 15 mázsára ben növekedtek, de a szövetke- emelkedett a kenyérgabona, 8 zet megszilárdult. mázsáról 24-re a kukorica és A Népköztársaság Tsz törzs- 113 mázsáról 240-re a cukorré- gárdája az 1952-es naigy aszály pa termésátlaga. Mindez ter­űién, majd az ezt követő évek mészetesen kedvező alapokat bizonytalan gazdasági helyzeté- biztosított az 1967-ben a Nép­ben is megakadályozta a kö­zösség széthullását Sőt ez a töretlen összefogás az ötvenha­tos események által kiváltott hatásoknak is ellenállt. Három év elmúltával pedig, 1959-ben a tömeges belépések következté­ben a Népköztársaság Tsz föld­területének nagysága megha­ladta a 3000 holdat és a város 8 szövetkezete közül a legna­gyobbé lett. Ettől kezdve okszerűen szer­vezett gazdálkodással, szilárd munkafegyelemmel az eredmé­nyeket évről évre javítják és 1966-ban már több, mint 18 ezer forint a tagok átlagos évi , jövedelme. Ennél többre azon­ban a három és fél ezer holdas gazdaság önerőből már nem ké­pes, ezért a lehetőségek növe­léséhez „társakat” keres és 1967 januárjában egyesül a város két másik közös gazdaságé­val, az Aranykalász és a Zöld Mező Tsz-ekkel. A gyulai Aranykalász Ter­melőszövetkezetet 1959-ben 70- ep alapították. Az alakulás napja után egy nettói az új tsz köztársaság és Zöld Mező Tsz- ekkel kimondott egyesülés sike­réhez. Az 1967-ben Munkácsy Ter­melőszövetkezet néven egyesült három gyulai tsz közül időren­di sorrendben a Zöld Mező Tsz alakult utolsónak. Az ala­pító 171 tag közös, másfél ezer holdnyi földjének minősége azonban az alakulás idejének technikai színvonalán csak külterjes gazdálkodást tett le­hetővé, ráadásul a Zöld Mező Tsz-ben szinte nagyüzemi ter­melőeszközök nélkül kellett 1959 végén a kezdő „nagyüze­mi” lépéseket megtenni. Négy évvel később. 1963-ban a szövetkezet közös földterüle­te már 3000 holdnál is több, s ennyi idő alatt a termelési ér­téket is a korábbi kétszeresére tudják növelni, miközben az egy tagra jutó évi részesedés átlaga 8600 forintról 14 ezer 600-ra emelkedik. Végül is termelőszövetkeze­tünket, a gyulai Munkácsy Tsz-t alkotó másik két közös gazdasággal való egyesülésekor, 1967-ben a Zöld Mező Tsz ter­mésátlagaival, termelési ered­ményeivel egyenrangú társként sorakozhatott fel az erőiket egyesítő közös gazdaságok mel­lett. Tagadhatatlan, hogy mindez kedvező hatást gyakorolt a ma már Munkácsy Tsz néven is­mert 6270 hektáros, azaz csak­nem 10 ezer 900 holdas gazda­ságunk fejlődésére. Nem is meg­lepő teíhát ezek után, hogy az egyesülést megelőző 1966. évi 47 millióról 1973-ig 90 millióra ■nőtt szövetkezetünk közös va­gyona. De még ennél is je­lentősebb előrelépésről adhat­tunk volna sízámot, ha nem jön közbe az 1970-es 16 millió fo­rintos belvízkár, amely nem­csak az ötmillió forintnyi biz­tonsági alapunkat emésztette föl, hanem hitelek felvételére is kényszerített bennünket. Mindennek ellenére mégis örömmel állapíthatjuk meá, hogy gazdasági felemelkedésünk üteme nem lassult, hiszen az 1972-es 17 millió 240 ezer fo­rinttal szemben az elmúlt év­ben már csaknem 27 millió fo­rint szövetkezeti bruttó jöve­delmet könyvelhettünk el. Az egy dolgozó tagra jutó éves jö­vedelem pedig az előző évihez képest több, mint 1400 forint­tal növekedett 1973-ban. A fejlődés természetesen az A szarvasmarha minden Irányi ségét a szabadtartásos technoi fokozni. átlagtermések és az állatte­nyésztés hozamainak alakulásá­ban is kimutatható. 1972-ben a búza 31,2, a kukorica 42,8, a zöldborsó pedig 16,2 mázsát ter­mett hektáronként. Tavaly e növények termésátlaga rendre 33,2, illetve 50 é6 33 mázsa lett. Ugyanígy az állattenyésztésben csak a hústermelést vizsgálva is hasonló kép bontakozik ki. Míg két évvel ezelőtt 1235 má­zsa marha- és 5585 mázsa ba­romfihúst „állítottunk elő”, ad­dig a múlt esztendőben már 1366 mázsa marhahúst és 6322 mázsa baromfihúst vett át tő­lünk a felvásárló. Sertéshústermelésünk az 1973-as ragadós állatbetegségek miatt érthetően visszaesett, eb­ben az évben pedig már — mi­vel a gyulai Köröstáj Termelő- szövetkezettel közös sertéstele­pet hoztunk létre — sertéstar­tással egyáltalán nem foglal­kozunk. Erőinket inkább teljes egészében a növénytermelés kompié^ gépesítésére, illetve a szarvasmarha- és a baromfi­ágazat továbbfejlesztésére igyekszünk összpontosítani. A közös szántó 31 százalé­kán termesztett búza és a 350 hektárt lekötő cukorrépa veté­si, ápolási és betakarítási mun­káit az idén gépesítjük, a szán­tónak ugyancsak 30 százalékát lefoglaló kukoricát pedig a ba­Az elmúlt egy év alatt 660-ről 1000-re növeltük, a következő kőt évben pedig 1500-ra növeljük a szarvasmarhák számát. Képünkön az új állattartó épületek tejházi részének homlokzata látható. habosításának jövedelmezü- gia kiterjesztésével igyekszünk jai zárt rendszerű programhoz kgjKSolódva már ebben az év­ben a legkorszerűbb technoló­giával termesztjük. Idei terveink közt szerepel még a telepített műréteken- a betakarítás gépesítése, az ön­tözhető ősgyepeink kezelésbe vétele, összefüggésben a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésével; illetve még az, hogy 1974-ben 100 hektáron szeretnénk szójababot természe­tem és városellátásra a fólia alatti zöldségtermesztést to- ■ vább bővíteni. Állattenyésztésünk legfonto­sabb feliadatának a jövőben is a szarvasmarha-tartásban ta­valy megkezdett és sikeresnek bizonyult faj taössizeb asonlí tó és tartástechnológiái kísérletek fojytatását, illetve az állomány gyarapítását és termelőképessé­gének fokozását tartjuk. Az elmúlt egy év alatt 860- ról 1000-re növeltük, a követke­ző két évben pedig 1500-ra nö­veljük majd a szarvasmarhák számát és szabadtartásos tech­nológia kiterjesztésével igyek­szünk fokozni a szarvasmarha minden irányú hasznosításának jövedelmezőségét. Vizsgáljuk a baromfiágazat továbbfejlesztésének lehetőségét is. Eredményeink eddig is szá­mottevőek, hiszen az elmúlt év­ben mintegy 63 vagon pecsenye­baromfit értékesítettünk. Szövetkezetünkben külön üzemágként kezeljük a háztá­jit is, ez érthető, mivel 1973- ban a háztáji gazdaságaink hí­zósertés-, hízőmarha-, tej- és takarmányforgalma már meg­haladta a 30 millió forintot is. B efejezésül és összegzé­sül talán annyit kell még elmondanunk, hogy ezeket az ered­ményeket természetesen nem valamiféle külön szerencsével, hanem a szakértelem, a hozzá--, értés állandó növelésével (je­lenleg 14 egyetemet vagy főis­kolát végzett, 36 középfokú végzettséggel rendelkező szak­ember, valamint 85 szakmun­kás dolgozik nálunk) továbbá a közgazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodással, a ter­melési profi] ésszerű alakításá­val és a legkorszerűbb terme­lési módszerek meghonosításá­val értük el. Célravezetőnek és követendőnek továbbra is ezt az utat tartjuk. (—) tXBBi

Next

/
Thumbnails
Contents