Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
) m£ae39£39S3sss:«$a««e3e£9asa5*M0e«ece«cej)&«3e-ereeffssessa-«9eaesat9a9Ces9£atac9eeea3ec%M«ea«eBSfis«eas .a»ae6amefi«sea®9S»a0SBsa«S6ee#aaeaaflaBsaa«aas**sssa*3-ssse*aafisefies29Maas*8S«8fiBa»*: lessaeastts A legkorszerűbb módszerek í meghonosításával, a termelési szerkezet ésszerű alakításával, a szakértelem a*. állandó növelésével gazdálkodik _______________________________ I a gyulai Munkácsy Tsz 1 Fizetett közlemény | K ét és fél évtizede immár annak, hogy a mai Erkel Ferenc Városi Művelődési Otthon épületében, Gyuláin 1948. október 15-ón tizenhárom nincstelen agrárproletár elhatározta: Népköztársaság elnevezéssel termelőszövetkezeti csoportot alakít. Az első küzdelmes átterelést követő tavaszon a tagok feleségei is beléptek a csoportba, vonzáskörében élő gazdák közül már négyszáznál is többen, jelentették be a közös gazdaság elnökének a belépési szándékukat. s így az év végére az Aranykalász Tsz közös földterülete már csaknem 3000 hold- nyi lett Ott, ahol az új tsz megalakult, egyetlen igazán nagyüzemi gazdálkodáshoz rpegfólelő állattartó épület sem volt, ezért miár a legelső vezetőségi ülésen elEbben az évben a fólia és az üveg alatt! zóldsfhrtermesztés fejlesztésével szeretnénk a városi zöldségellátás javításához hozzájárulni. így a közös termést már csaknem félszázan takarították be. A csoport tagjai ekkor még minden munkát kézi erővel végeztek, ám az országos versenyben jó termelési eredményeikkel 1949-ben mégis harmadik helyezést értek el. Erőfeszítéseik nyomán nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is hamarosan fejlődésnek indult, ezzel együtt a közös vagyon is számottevően gyarapodott. Igaz ugyan, határozták, hogy egy 100 férőhelyes tehénistállót építenek. Az új épület alig nyolc hónap alatt el is készült és az első közösen ünnepelt augusztus* 20- án át is adták rendeltetésének. Esztendőről esztendőre szaporodtak most már az épületek az Aranykalász Tsz központi majorjában. Elkészült a bekötő út, gyorsan növő nyárfákkal telepítették be a központot, de a tsz gazdálkodását is hasonlóan szép eredmények fémjelezhogy a személyes jövedelmek ték. Az 1960-as holdanként! 9 nem a vártnak megfelelő ütem- mázsáról 1966-ig 15 mázsára ben növekedtek, de a szövetke- emelkedett a kenyérgabona, 8 zet megszilárdult. mázsáról 24-re a kukorica és A Népköztársaság Tsz törzs- 113 mázsáról 240-re a cukorré- gárdája az 1952-es naigy aszály pa termésátlaga. Mindez terűién, majd az ezt követő évek mészetesen kedvező alapokat bizonytalan gazdasági helyzeté- biztosított az 1967-ben a Népben is megakadályozta a közösség széthullását Sőt ez a töretlen összefogás az ötvenhatos események által kiváltott hatásoknak is ellenállt. Három év elmúltával pedig, 1959-ben a tömeges belépések következtében a Népköztársaság Tsz földterületének nagysága meghaladta a 3000 holdat és a város 8 szövetkezete közül a legnagyobbé lett. Ettől kezdve okszerűen szervezett gazdálkodással, szilárd munkafegyelemmel az eredményeket évről évre javítják és 1966-ban már több, mint 18 ezer forint a tagok átlagos évi , jövedelme. Ennél többre azonban a három és fél ezer holdas gazdaság önerőből már nem képes, ezért a lehetőségek növeléséhez „társakat” keres és 1967 januárjában egyesül a város két másik közös gazdaságéval, az Aranykalász és a Zöld Mező Tsz-ekkel. A gyulai Aranykalász Termelőszövetkezetet 1959-ben 70- ep alapították. Az alakulás napja után egy nettói az új tsz köztársaság és Zöld Mező Tsz- ekkel kimondott egyesülés sikeréhez. Az 1967-ben Munkácsy Termelőszövetkezet néven egyesült három gyulai tsz közül időrendi sorrendben a Zöld Mező Tsz alakult utolsónak. Az alapító 171 tag közös, másfél ezer holdnyi földjének minősége azonban az alakulás idejének technikai színvonalán csak külterjes gazdálkodást tett lehetővé, ráadásul a Zöld Mező Tsz-ben szinte nagyüzemi termelőeszközök nélkül kellett 1959 végén a kezdő „nagyüzemi” lépéseket megtenni. Négy évvel később. 1963-ban a szövetkezet közös földterülete már 3000 holdnál is több, s ennyi idő alatt a termelési értéket is a korábbi kétszeresére tudják növelni, miközben az egy tagra jutó évi részesedés átlaga 8600 forintról 14 ezer 600-ra emelkedik. Végül is termelőszövetkezetünket, a gyulai Munkácsy Tsz-t alkotó másik két közös gazdasággal való egyesülésekor, 1967-ben a Zöld Mező Tsz termésátlagaival, termelési eredményeivel egyenrangú társként sorakozhatott fel az erőiket egyesítő közös gazdaságok mellett. Tagadhatatlan, hogy mindez kedvező hatást gyakorolt a ma már Munkácsy Tsz néven ismert 6270 hektáros, azaz csaknem 10 ezer 900 holdas gazdaságunk fejlődésére. Nem is meglepő teíhát ezek után, hogy az egyesülést megelőző 1966. évi 47 millióról 1973-ig 90 millióra ■nőtt szövetkezetünk közös vagyona. De még ennél is jelentősebb előrelépésről adhattunk volna sízámot, ha nem jön közbe az 1970-es 16 millió forintos belvízkár, amely nemcsak az ötmillió forintnyi biztonsági alapunkat emésztette föl, hanem hitelek felvételére is kényszerített bennünket. Mindennek ellenére mégis örömmel állapíthatjuk meá, hogy gazdasági felemelkedésünk üteme nem lassult, hiszen az 1972-es 17 millió 240 ezer forinttal szemben az elmúlt évben már csaknem 27 millió forint szövetkezeti bruttó jövedelmet könyvelhettünk el. Az egy dolgozó tagra jutó éves jövedelem pedig az előző évihez képest több, mint 1400 forinttal növekedett 1973-ban. A fejlődés természetesen az A szarvasmarha minden Irányi ségét a szabadtartásos technoi fokozni. átlagtermések és az állattenyésztés hozamainak alakulásában is kimutatható. 1972-ben a búza 31,2, a kukorica 42,8, a zöldborsó pedig 16,2 mázsát termett hektáronként. Tavaly e növények termésátlaga rendre 33,2, illetve 50 é6 33 mázsa lett. Ugyanígy az állattenyésztésben csak a hústermelést vizsgálva is hasonló kép bontakozik ki. Míg két évvel ezelőtt 1235 mázsa marha- és 5585 mázsa baromfihúst „állítottunk elő”, addig a múlt esztendőben már 1366 mázsa marhahúst és 6322 mázsa baromfihúst vett át tőlünk a felvásárló. Sertéshústermelésünk az 1973-as ragadós állatbetegségek miatt érthetően visszaesett, ebben az évben pedig már — mivel a gyulai Köröstáj Termelő- szövetkezettel közös sertéstelepet hoztunk létre — sertéstartással egyáltalán nem foglalkozunk. Erőinket inkább teljes egészében a növénytermelés kompié^ gépesítésére, illetve a szarvasmarha- és a baromfiágazat továbbfejlesztésére igyekszünk összpontosítani. A közös szántó 31 százalékán termesztett búza és a 350 hektárt lekötő cukorrépa vetési, ápolási és betakarítási munkáit az idén gépesítjük, a szántónak ugyancsak 30 százalékát lefoglaló kukoricát pedig a baAz elmúlt egy év alatt 660-ről 1000-re növeltük, a következő kőt évben pedig 1500-ra növeljük a szarvasmarhák számát. Képünkön az új állattartó épületek tejházi részének homlokzata látható. habosításának jövedelmezü- gia kiterjesztésével igyekszünk jai zárt rendszerű programhoz kgjKSolódva már ebben az évben a legkorszerűbb technológiával termesztjük. Idei terveink közt szerepel még a telepített műréteken- a betakarítás gépesítése, az öntözhető ősgyepeink kezelésbe vétele, összefüggésben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével; illetve még az, hogy 1974-ben 100 hektáron szeretnénk szójababot természetem és városellátásra a fólia alatti zöldségtermesztést to- ■ vább bővíteni. Állattenyésztésünk legfontosabb feliadatának a jövőben is a szarvasmarha-tartásban tavaly megkezdett és sikeresnek bizonyult faj taössizeb asonlí tó és tartástechnológiái kísérletek fojytatását, illetve az állomány gyarapítását és termelőképességének fokozását tartjuk. Az elmúlt egy év alatt 860- ról 1000-re növeltük, a következő két évben pedig 1500-ra növeljük majd a szarvasmarhák számát és szabadtartásos technológia kiterjesztésével igyekszünk fokozni a szarvasmarha minden irányú hasznosításának jövedelmezőségét. Vizsgáljuk a baromfiágazat továbbfejlesztésének lehetőségét is. Eredményeink eddig is számottevőek, hiszen az elmúlt évben mintegy 63 vagon pecsenyebaromfit értékesítettünk. Szövetkezetünkben külön üzemágként kezeljük a háztájit is, ez érthető, mivel 1973- ban a háztáji gazdaságaink hízósertés-, hízőmarha-, tej- és takarmányforgalma már meghaladta a 30 millió forintot is. B efejezésül és összegzésül talán annyit kell még elmondanunk, hogy ezeket az eredményeket természetesen nem valamiféle külön szerencsével, hanem a szakértelem, a hozzá--, értés állandó növelésével (jelenleg 14 egyetemet vagy főiskolát végzett, 36 középfokú végzettséggel rendelkező szakember, valamint 85 szakmunkás dolgozik nálunk) továbbá a közgazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodással, a termelési profi] ésszerű alakításával és a legkorszerűbb termelési módszerek meghonosításával értük el. Célravezetőnek és követendőnek továbbra is ezt az utat tartjuk. (—) tXBBi
