Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

■MM»tlHBWMa8MB»wwBniiimHmni>Hawimis9a8»a«M»fl»tMM8eBiB8nmMetiaaiaafl6wtft>M»Hi>g»HWI<miHIIHimHHm*MatitflMilimiiniaiiil

::

i

*

:

\

5

:

5

I

»

:

■

:

i

»

Partnereket keresünk kisegítő és melléküzemágak létesítésére

A magyar bánh egyesi Egyetértés Termelőszövetkezet fizetett közleménye

Ebben a munkában — ügy érezzük — csak a megye közösségének támogatásával, megértésével léphetünk előbbre. Ezért Is fordulunk bizalommal a többi termelőszövetkezethez, ipar- vállalathoz, s mindazokhoz, akik segítséget tudnának adni a foglalkoztatásban elért eredményeink továbbjavítására.

Szövetkezetünk tagsága munkaszerető, példás munkavállaló. Az utóbbi öt esztendőben bekövetkezett gazdasági fejlődéssel tudjuk ezt bizonyítani. Szövetkezetünk árbevétele 1988- ban 48,6 millió forint volt, 1973- ban pedig 64,1 millió.

A növénytermesztés gépesítésével, kemizálással, a szakosított állattenyésztői telepeken folyó iparszerű munkával, a minimális kisegítő és melléküzemágakkal munkaerő- foglalkoztatási gondjaink vannak Magyarbán hegyesen. Éppen ezért partnereket keresünk,

re a kért műtrágya-mennyiséget Árbevételünk a 22,8 millió forintról így is 35,1 millió forintra nőtt. Búzából a múlt esztendőben 46.9 mázsa hektáronkénti termést értünk el. Kukoricából a nagy szárazság miatt és a műtrágya hiánya következtében terméseredményünkkel nem dilák talaját. Foglalkozunk cukorrépa-termesztéssel és seprűci- rokkal is. A seprűcirkot az egyik legnagyobb jövedelmet adó növénynek tartjuk. Ez a növény is, a kukoricához hasonlóan, zárt technológiai rendszerben ter- . meszthető. Az is a célunk, hogy ezt megvalósítsuk. De ebben az esetben a tagságnak valamilyen munkaalkalomról kell gondoskodnunk. A kertészeti növények közül vöröshagyma-termesztéssel foglalkozunk még. Hektáronként 173 mázsára növeltük a hozamot. Termékünk kiváló minőségű, melyet a MÉK nagyobbrészt exportra szállít, kisebb részben a megye ellátására és az iparvidék zöldségboltjaiban hoz forgalomba.

Az állattenyésztés is fellendülőben van. A mi községünkben hagyományai vannak az állattartásnak. Szövetkezeti tagságunk hű maradt ehhez a hagyományhoz. Elsők között vállalkoztunk a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére, a kormányprogram meghirdetésekor, összesen 11,4 millió forint beruházással építettünk egy 314 férőhelyes tehenészeti telepet, melyet a legkorszerűbb fedési technológiával szereltünk fel. A világmárkát jelentő ALFA LAVAL berendezéseket használjuk. Állományunk TBC- és brucellózis mentes. A tehénállomány pótlását saját nevelésből oldjuk meg. Törekvésünket az állam támogatta. hiszen erre a beruházásra 7,4 millió forint ártámogatást kaptunk. Telepünkön jelenleg elöhasú üszőket is gondozunk, ezek most ellenek. Igen biztató a tejhozam, hiszen egyedenként évi átlagban 1 300 litert vártunk, s 1700 litert fejtünk. Ebben az esztendőben szeretnénk elérni a 2 400—2 500 literes tejhozamot. Ehhez megvannak a feltételeink, anyagiakban is és szellemiekben is.

Sertéstenyészetünk sajnoa

csak most, az esztendőben he-r veri ki az 1972. évi járványos megbetegedést Ebben az ágazatban is az állomány fejlesztéJelentősen fejlődött növénytermesztésünk. Az öt évvel ezelőtti terméshozamokat lényegében megkétszereztük, annak ellenére, hogy a kereskedelem nem bocsátotta rendelkezésünkMéhesl Péterné a tejházban a nagy értékű ALFA LAVAL gépeket tartja karban

Evanics János esztergályos a talajkomblnátorhoz készít műanyag perselyt

akikkel együttműködhetünk kisegítő és melléküzemágak létesítésére, a szövetkezeti tagság folyamatos, egész éven át tartó foglalkoztatására.

Bizonyára meglepő ez a ma- gyarbánhegyesi ajánlat, hiszen községünket a közvélemény egész az utóbbi időkig úgy ismerte, ahol a szövetkezet nem kiegyensúlyozottan működik. Volt időszak, amikor bevételeink nem fedezték a kiadásokat, s emiatt 1968-ban 9 millió forint hiánnyal zártuk az évet. A tagság azonban támogatta a közösség célkitűzéseit, s ma ott tartunk, hogy el is felejtjük a rosszízű, bevételi hiányos múltat, s mind nagyobb energiát fordítunk jelenünk, s jövőnk formálására.

csekedhetűnk, hiszen hektáronként csak a 42 mázsa szemes ■ terményt értük el. 1974. január 1-veJ csatlakoztunk a kukorica zárt rendszerű termeléséhez, a nádudvari Vörös Csillag Tsz alakította közösséghez. A hozamban nagy előrelépést remélünk, mivel az őszi talajmunka jól sikerült, tápanyaggal is jól elláttuk. a leendő kukoricatábZelenyánszki Győrgyné barom ftgondozó a kéthetes G—7?-es

csibékkel

sét tartottuk fő fel ad álunknak. Kocaállományunk 1973 végére elérte a járvány előtti szintet, süldő- és hízóállományuiík pedig az 1968. december 31-én számolt 272 helyett 1973. december 31 -én 2 035. Meg vagyunk arról győződve, hogy ebben ai esztendőben minden eddiginél legtöbb hízott sértést ad szövetkezetünk a felvásárlónak.

A gazdasági erősödésben nagyon sokat segített a pecsenye- csirke-nevelés. 1968-ban 1 575, 1973-ban pedig 3 274 mázsa pecsenyebaromfit adtunk át a baromfiiparnak. A baaromfidolgo- zók lelkes, odaadó munkájával értük el ezt az eredményt. Egy kiló élősúlyt 2,7—2,8 kiló abrak felhasználásával állítottunk elő. Volt idő, amikor a fajlagos takarmány-felhasználásunk ennél is kedvezőbben alakult; 2,4—2,5 kiló között.

Az 1973. évi gazdálkodásunk a növénytermesztésben 20, az állattenyésztésben 1,4, az építőipari munkánkban 0,9, a szállításnál 0,2, a kiskereskedelmi tevékenységünk pedig 0,2 millió forint költségmentes bevétett hozott. A 64,1 millió forintos összárbevételből szövetkezetünk bruttó jövedelme 10 millió forinttal több, mint 1968-ban, s meghaladja a 27 millió 100 ezer forintot! Ebből részesedésre 15,8 millió forintot, fejlesztésre 6,9 millió forintot fordítunk. _ Szövetkezetünk nyeresége eléri a 14,7 millió forintot, s ez csaknem háromszorta több, mint 1968-ban volt

Gazdaságszervező munkánk során arra törekedtünk, hogy mind szélesebb anyagi alapot teremtsünk a műszaki fejlesztésnek. Ezért is fokoztuk, növeltük a fejlesztési ' alapunkat 1968 végén részesedésre 13,9 millió forintot a fejlesztési alapra 3 millió forintot költöttünk. Ez az arány akkor 82:18 volt. Most ugyanez az arány 69,2:30,8.

Az utóbbi őt esztendőben a ml közös gazdaságunk is jól megerősödött. Szövetkezetünk tiszta vagyona 28,2 millió forintról 63,9 millió forintra, a forgóalapunk 14,3 millió forintról 22,4 millió forintra növekedett. 1968-ban nem volt lehetőségünk biztonsági alap képzésére. Az előző évek terhei nyomtak bennünket. Ezeket kellett kiegyenlítenünk. Ebben az esztendőben már más a helyzet.

A biztonsági alapunkon 5,4 millió forintot tartalékolunk.

Tagságunk szorgalmas munkáját tanúsítja az is, hogy az egy tízórás munkanapra jutó kereset az 1968. évi 91 forintról 118,7 forintra növekedett. Ezzel a megyei élvonalba léptünk. A keresetre sem panaszkodunk, hiszen elértük a 27 300 forintos évi átlagot. Ehhez feltétlen hozzá kell számolnunk, hogy a közösségben 551 dolgozó tagot foglalkoztatunk, s ugyanakkor 415 nyugdíjas gondját is viseljük. Amióta a gépesítésre és a ke- mizálásra, az iparszerű állattartásra törekszünk, a munkanapok számában bizonyos fokú csökkenés állapítható meg. öt évvel ezelőtt nem volt annyi speciális gépünk, mint most, s akkor 157 311 munkanap volt szükséges a szövetkezetben adódó feladatok ellátására. Az 1973. évi termelést 134 489 munkanappal oldottuk meg. Búzából 468 vagonnal, cukorrépából 417 vagonnal, cirokszakállból 4 440 mázsát, vöröshagymából 14 907 mázsát, hízott marhából 1 000 mázsát, hízott sertésből 984 mázsát és pecsenyebaromfiból a már előbb is említett 3 274 mázsát értékesítettünk. Búzából most kétszer annyit adtunk el, mint 1968-ban. Cukorrépából akkor 265 vagonnal termettünk. Vöröshagymát 5 572 mázsát értékesítettünk, pecsenvecsirké- ből pedig 1 575 mázsát adtunk eL

Szövetkezetünk másfél millió forinttal érdekelt a CITÉV, kétmillió forinttal a BARTÖV, 0,4 millió forinttal a Békés megyei MÉK vállalat munkájában. Ezek a közös vállalkozások kedvező eredménnyel segítenek bennünket termelési céljaink megvalósításában. A termelésbővítés azonban nem végtelen, annak ellenére, hogy az tpar- szerűen tartott telepeinken már műszakváltásban szerveztük meg a munkát. A nagyarányú munkaerőt ennek ellenére mégsem tudiuk egész éven át folyamatosan foglalkoztatni, ami végső soron a szövetkezetben élő családoknak bevételi kiesést jelent. Miután a gazdálkodásunk jól megerősödött, erőt érzünk magunkban ahhoz, hogy kisegítő és melléküzemágak építésével, fejlesztésével javítsuk a magyarbánhe- gyesi családok életkörülményét. Ehhez kérünk megértést és támogatást mindazoktól, akik segíteni tudnak.

(—)

I

f

r

:

1

;

w

W’

■

W

:

;

i

V

■

l

9

:

í

isaesseesiBssafaeeasessaaeaaBBBBsaBaaaaaesaaeBSBaaaaeBasaaaBB&aeesaaee aeaaceaBaaaasaseaasaaaaaaaaeaascaat