Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

Hétezer hektáron hasznosítják a mezőhegyest cukorrépa-termesztési rendszert A cukorrépa zárt termelési rendsEerót évekkel ezelőtt a Mezőhegyes« Állami Gazdaság­ban alakították kt A kiváló termelési adottságú gazdaság — amely az édesipari alap­anyagból mindig jelentős terü­leten termelt —■ nagy gondos­ságot igénylő kísérletezésre ren­dezkedett be. Sikerült* megvá­lasztani a legjobb fajtát Ügy- nevezett fellazított vetéssel ki­küszöbölték a legnehezebb fizi­kai munkáit, az egyelést. Ki­váló növényvédő vegyszereket alkalmaztak, s a talajelőkészí­téstől a betakarításig mindéin munkafázist gépesítettek. Több éves tapasztalat igazol­ja: ma már a cukorrépa gaz­daságos termelésben felveszi a versenyt a többi kedvelt nö­vénnyel. Sikerült az egy hek­tárra fordított élőmunkát pél­dául félére csökkenteni. Ma már statisztikai adatok igazol­ják: több ezer hektáron elérhe­tő a 6—8 ezer forintos átlag- jövedelem, de kedvezőbb idő­járás esetén a tízezer fölé is emelkedhet. Békés, Hajdú és Szolnok megyéből 10 állami gazdaság és termelőszövetkezet. csatlakozott korábban a mezőhegyest rend­szerhez, több mint négy és fiél ezer hektáros területen. Hasz­nosnak ígérkezett azonban, ha még nagyobb területen alkal­mazzák a jól bevált termelési rendszert, s a kormány cukor- programjának megvalósításához még több mezőgazdasági üze­met bevonnak. Mivel a bizton­ságos termelési alap megvolt, az együttműködéshez tartozó partnergazdaságok a bázisgaz­dasággal együtt csatlakoztak a bábolnai CPS-programhoz. E lé­pésre népgazdasági érdekek ösztönözték a gazdaságokat A drága importgépekre kapott hiteléket ugyanis kukorica­exporttal törlesztik az- üzemek. Ezenkívül a nagy teljesítményű gépek sokkal gazdaságosabban kihasználhatók, ha az adott gazdaságban kukorica- és cukor­répa-termelési zárt rendszert alkalmaznak. A fenti meggondolások alap­ján az átszervezés megtörtént. 1974. január 1-től már nem­csak Békás, Hajdú és Szolnok megyében, hanem a Dunán in­nen valamennyi megyében a CPS-programhoz csatlakozott gazdaságok cukorrépa-termelé­sét Mezőhegyes irányítja. Az idén már 7 000 hektáron ter­melnek répát mezőhegyes! mód­szerrel Műszaki és agronómiái szaktanácsot a Mezőhegyes! Ál­lami Gazdaság ad, a gépek ga­ranciális javítását és szerviz- ellátását pedig a CPS szolgál­tatja. Nagy jelentőségű az az intézkedés, amely szerint a spe­ciális cukorrépagépek megvá­sárlásához is 70 százalékos ál­lami támogatást kapnak az üzemek. A. fc SbO kilométeres sebességgel száguld majd A MÁV új 5 000 lóerős elekt­romos mozdonyának hajtómo­torjait » Ganz Villamossági Műveknél készítik. Képünkön: Szállításra készítik elő az új motorokat, (MTI-fotó—KS) Gyulai Építőipari Vállalat 1 fő tartót felvesz Bérezés megegyez® sze­rint Jelentkezés Gyula, Senye: út 19. Munkaügyi Csoport. • • 134 429 Négyszáz nagy építkezés Az idén a Szovjetunióban több mint 400 gyár és más ipari objektum kezdi meg mű­ködését. Nagy teljesítőképessé­gű erőművek építése fejeződik be, többek között Ukrajnában, az OSZSZSZK-ban, Észtország­ban, az ukrajnai 'Zsdanovban kibocsátja első termékét Euró­pa egyik legnagyobb henger­műve s megkezdi működését a kazahsztáni nagyolvasztó. Ugyanakkor nagymértékben fo­lyik a vállalatok korszerűsítése is. Mindez lehetővé teszi, hogy az ipari termelést az ötéves terv harmadik évében további hat százalékkal növeljék Dévaványa nagyközség A tanácstagok és a lakosság együttműködése D évaványámak 58 választott tanácstagja van. A koráb­bi évekhez képest a ta­nácstagok száma csökkent, mivel a külterületi lakosságunk egyre inkább beköltözik a köz­ség belterületére. Tanácsunk mint testülefi- munkaterv alapján ülésezik, mely munkatervet a tanács sa­ját maga hagy jóvá éves időtar­talomra. A munkatervet a vég­rehajtó bizottság készíti el. A munkaterv összeállítása előtt ki­kérjük a községünkben műkö­dő társadalmi és gazdasági szer­vek vezetődnek véleményét a napirenddel kapcsolatosan. Testületi üléseink általában olyan napirendekkel foglalkoz­nak, melyek a község,egész la­kosságának érdekeit ’ érintik; Ügy a tanács, mint a végrehajtó bizottság üléseinek napirendjei 80 százalékban a település egé­szének teendőit Vitatja meg. Tanácstagjaink egyre inkább megértik, hogy a lakosság bizal­mából kerültek a népképviselet­be, s ennek a bizalomnak a leg­messzebbmenőkig igyekeznek eleget tenni. Ezt egy példával szeretném bemutatni, hogy ta­nácsüléseinken a hozzászólások és a javaslatok száma átlagosan 20 volt az elmúlt esztendőben. Az is megállapítható, hogy a ta­nácstagok egyre inkább a község egészét érintő kérdésekben mondják el véleményüket, nem szorítkoznak csak választókerü­leteik gondjaira, de főleg nem az egyéni problémákkal foglal­koznak. A tanács a jó kapcsolatát a lakossággal a tanácstagok segítségével tudja, illetve tudta kiépíteni. Ez a kap­csolatunk lakosságunkkal két- három évre visszamenőleg na­gyon sokat javult. Nagyon szép példája van községünkben a tár­sadalmi összefogásnak. 1972-ben hirdettük meg az „Egy nap az iskoláért*' mozgalmat, ennek rö­vid idő alatt 67 ezer forint kész­pénz eredménye lett, amit lakos­ságunk szívesen adott az iskola jobb felszereltségére. Az 1973-as évben az iskolák, óvodák, böl­csőde-ellátás javítására lakossá­gunk 40 ezer forint társadalmi munkát végzett, amiből főleg óvodai játszó-felszereléseket ké­szítettek. A lakosság és a tanács jó kapcsolatának tudható be az az eredmény, hogy a községünk­ben szervezett vízműtársulás a célját elérte, s három év alatt 23 millió forintos beruházás ki­vitelezését fejezte be. De jó a hozzáállás a vízműdíják befize­téséhez is. A tanács és a lakos­ság kapcsolatához tartozik az is, hogy a tanácstagok minden év­1 §§gs MjEÜS ™ 1934. JANUÁR 23 . ben megtartják öeszámblölkat. 1972-es évben több mint 800-an vettek részt a tanácstagi beszá­molókon, a 73-as év javulást mutat: a megtartott 41 tanácstagi beszámolón 956-an vettek részt és igen sok értékes javaslat ke­rült a tanácshoz, aminek meg­valósítását kéri a lakosság. 1972-ben két rétegtalálkozót Szerveztünk, a rétegtalálkozókon mintegy 500-an jelentek meg. Igen nagy volt az érdeklődés a rétegtalálkozón a MEZŐGÉP gyáregységénél. A tanács és la­kosság kapcsolatát nagyban be­folyásolja az a tény, hogy mesz- szemenően figyelembe vesszük a lakosság felvetéseit, és azokat anyagi erőnkhöz mérten igyek­szünk’ is megvalósítani Min­denkor nagyon fontosnak tart­juk a jelölőgyűléseken, a tanács­tagi beszámolókon' elhangzottak megvalósítását. Az ilyen javas­latokra egy ötéves tervet készít tettünk, s kötélezte a tanács a végrehajtó bizottságot, hogy a teljesítésről minden évben szá­moljon be a tanács tagjainak. Véleményem szerint a tanács és a lakosság kapcsolatára nagy ha­tással van az is, hogy a tanács vezetői őszintén beszélnek a la­kossággal és nyíltan megmond­ják azt is: ez vagy az a kérés csak hosszú távon teljesíthető, vagy egyáltalán nem teljesíthető. Jó a lakosság aktivitása a ta­nácsi feladatok végrehajtása vo­natkozásában. Különösen javult ez a 73-as esztendőben, hisz 1973-ban lakosságunk társadal­mi munka végzésének ériéke 1 millió 162 ezer forint. A ta­nácstagok tájékoztatják a la­kosságot az eredményekről. Gya­korlatilag tanácstagjaink írásos anyagot kapnak* melyek első­sorban a tanács határozatait tar­talmazzák, másrészt fontos fel­adatok megoldására hívják fel a lakosság figyelmét. A tanács tagjai a választókerületekben úgy a határozatokat, mini az egyéb feladatokra való felhívást rendszeresen ismertetik a vá­lasztópolgárokkal. A tanácstagság és a lakosság együttműködéséhez nagy segít­séget ad a helyi HNF bizottsága. A tanács és a helyi HNF bizott­ság évtizedes. együttműködése jelentős sikereket és kialakult társadalmi gyakorlat által iga­zolt jó módszereket eredménye­zett községünkben. A HNF el­nöksége és tagjai a legfontosabb tanácsi elgondolásokról, tervek­ről mindenkor tájékoztatták a község lakosságát. Ily módom elő­segítik a tanács és a lakosság kapcsolatát. Tanácstagjaink nem tartanak külön fogadóórát, hanem a választókerületi lakos­sággal minden szabad idejüket felhasználva tartják a kapcsola­tot, s azon igyekeztünk a jelö­lések során, Hogy lehetőleg va- lamennyi tanácstag-jelólt a sa­ját lakókörzetéből kerüljön ki így a lakosságunk a tanácsta­gokhoz sokkal nagyobb bizalom­mal fordul mint a cátedeipített tanácstagokhoz. Nagy segítségei jelent még a tanácsi'munkában a tanácsi bi­zottságok működtetése. Közsé­günkben öt tanácsi bizottság működik. Különösen nagy sze­rep jut most a településfejlesz­tési bizottságnak, mivel nagy­községünk új községrendezés tervet készít, s a településfejlesz­tési bizottság ezzel kapcsolatban kutatómunkát végez a lakosság körében, a község rendezési ter­vének elkészítése érdekében. A jő bizottsági munka erősffi a tanács és a lakosság kapcso­latát. A tanács és a lakosság jó kapcsolatának elengedhetetlen követelménye az, hogy a szak- igazgatási szerv dolgozói való­ban a lakosság ügyelne«: inté­zésére koncentrálják minden tu­dásúkat. Elmondhatom azt, hogy ez a nagyközségben az utóbbi években igen sokat javult. Hi­szen dolgozóink úgy szakmailag, mint politikailag felkészültek a lakosság ügyeinek intézésére, $ nem sok panasz érkezett a la­kosság részéről a dolgozók iránt. Ez községünk vezetőire igen megnyugtatóan hat. összefoglalva elmondhatom, hogy úgy érezzük, községünk la­kosságával kapcsolatunk jónak mondható, tanácstagjaink azon munkálkodnak, hogy ezt a kap­csolatot még tovább javítsák, még több társadalmi összefo­gásra szervezzék a lakosságot, településünk szebbé tétele érde­kében. Molnár István tanácselnök i Jl tanácselnöké a sxő

Next

/
Thumbnails
Contents