Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

Szólj a Karcsinak**«9* AJd szót vált véle, már az el. ső szavaiból érzi, fegyelmezett^ a munkáért lelkes ember áll ve­le szemben. A szakmáját, az autószerelést nem egyszerűen csak szakmának tekinti, hanem hivatásnak. Hivatásnak azért, mart az ő két keze munkájától üzembiztosán kell közlekednie a gépkocsinak, melyben emberek sietnék a társadalom ügyes-ba- ,|Os dolgainak intézésére. Buzási Károlyról, a párt Békés megyei Bizottságiának műhelyvezetőjéről van szó. Ő a műhely- Karcsija, a fiatalabbaknak Karcsi bácsi. Tizennégy éve dolgozik ezen a munkahelyen. Azóta a harma­dik gépkocsi-csoport műszaki felügyeletét látja el munkatár­saival. Aránylag ez nem hosz- szú idő. mégis kialakul az em­berben az egyes gékpocsitípu- sokhoz való vonzódás. A Volgát nagyon szereti. Stabil, megbíz­ható gépkocsi. A megyében, a járási bizottságokon nem is egy olyan, található még, amelyik már a 300 ezredik kilométert tapossa. Igaz, ezeket már egy­szer főjavitották. De nagyon szép teljesítmény attól a gépkor csivezetőtől is. amelyik ilyen hosszú úton, kormányozza a Vol­gát. Amikor megerSézeff az első Zsiguli, az ..öreg rókák’' fenn­tartással fogadták. Néhány nap múlva kiderült; a célnak nagyon jól megfelelnek. Fürgék üzembiztosaik, megbízhatók a közlekedésben. Ehhez azonban feltétlen szükséges egy olyan szerelőgárda, miint amilyet Bu­zási Károly vezet, irányít. A garázsban nagyon jó az em­berek kapcsolata. A gépkocsive­zetők is segítik egymást, de ha valahol valamit meg kell csinál­ni. akkor azt mondjáik, szólj a Karcsinak. És Karcsi... Gerlén lakik. Télen autóbusz, szál, tavasztól őszig pedig mo­peddal teszi meg az utat reggel is és este is. Nem nagy ez a tá­volság, ha viszonyítjuk, a gond­jaira bízott gépkocsik 14 év alatt megtett kilométereihez, ami szerinte 10 millió körül jár. Ezek a gépkocsik is futnak, ha esik, ha fúj, ha jön az árvíz, ha tűzvész van. ha á llatmegbetege. désá járvány van. Futnak akkor is, ha a dolgozói- bejelentéseit, egyéni ügyeket kell kivizsgálná s ha valahol, valamelyik párt- szervezetben a kommunisták taggyűlést tartanaik a jövő for­málására. S ebben neki is nagy része van. hiszen 14 év óta a műszakiak mulasztása miatt baleset nem történt Talán ezért is kapta meg november 7-e al­kalmával a Munká Érdemrend bronz fokozatát D K, Üzemi óvoda bővítése a Sarkad! Cukorgyárban A Sarkadi Cukorgyár gazda­sági és társadalmi vezetői elha­tározták, hogy 1974-ben bőví­tik az üzem kezelésében levő ovodát. Az elgondolások szerint a jelenlegi 31 férőhelyet 15 fé­rőhellyel növelik. Ezzel az in­tézkedéssel a vállalat további gyermekek neszére teszi lehe­tővé a fejlődéshez szükséges sokféle, változatos tevékenysé­get, a szülők teljes megnyugvá­sára. .**ssHie9Bssee»e»«SBt9S! sunk növekszik. Persze, ez nem jelent egyszerűen valamilyen fajta mennyiségi növekedést, hanem a munka jelentős minő­ségi átalakítását. A békés egy­más mellett élés politikájának kibontakozása elsősorban Euró­pában, illetve a két világhata- iom között azt is jelenti, hogy a béke-világmozgalomnak mély­rehatóan elemeznie kell eddigi tevékenységét és az új helyzet­ből származó 1 követelményeket. A világméretű antiimperialista küzdelem is összehasonlíthatat­lanul bonyolultabb akkor, ami­kor a harc és az együttműkö­dés elemei igen változatos for­mákban és ellentmondásosan jelentkeznek a nemzetközi élet­ben. Bizonyos kérdésekben ugyanis a fejlett tőkés országo­kat partnereinknek tekintjük, a világpolitika más kérdéseiben ellenfeleinknek, az ideológiában pedig engesztelhetetlen ellensé­geinknek. E hármas követel­mény-rendszer az eddiginél jó­val magasabb politikai iskolá­zottságot igényel az eszmei szi­lárdság mellett a gyakorlati cse­lekvésben nagyfokú rugalmas­ságot. A harc és az együttmű­ködés dialektikája helyenként és az időtől változóan más tartal­mi törést nyer, és éppen a béke- világmozgalomban, ahol a poli­tikai, társadalmi, világnézeti, faji különbségek és nézetek minden árnyalata képviselteti magát, rendkívül érzékenyen je­lentkeznek a problémák, ame­lyeknek egyeztetése, rendszerbe foglalása az eddigiektől eltérő új megközelítéseket feltételez, jgt elkövetkező időszakban* ■ amelynek keretében ünnepeljük * meg a békemozgalom negyed- ; százados fennállását, éppen ! ezeknek a kérdéseknek a tisztá- ! zása kerül a mozgalom tévé- : kenységének középpontjába. : ■ M a már általánosan elfoga. * dott igazság, hogy a hazaj S békemunkában szorosan kap- : csolódni kell a szocialista épí- : tés általános nemzeti feladatai- ; hoz. Nincs és nem is lehet egy- jj mástól független politikai, gaz- « dasági, társadalmi, kulturális : építőmunka és a másik oldalon : béke-agitáció. A Hazafias Nép- 5 front keretében folytatott béke- ; munka csak akkor lehet haté- ■ kony, ha az szervesen összefo- jj nódik a napi tennivalókkal, il- • letve a magyar békemozgalom : nemzetközi tekintélye elsősor- S ban éppen a hazai szocialista ! építés eredményeiből táplálko- • zik. Mennél sikeresebben épül ■ nálunk az új társadalom, annál ■ hatékonyabb lesz az Országos ■ Béketanács nemzetközi tévé- j kenysége. • j egyzeteim között lapozgat. S va felidézem a nemegy- • szer hajnalig tartó hosszú vi- j ták során elhangzott állásfog- £ lalásokat: az egyik — emléke- £ zetes — meghatározás így szólt: ■ a békés egymás mellett élés azt ■ jelenti, hogy olyan irányban in- ■ dulunk el, ami biztosíthatja az \ élet és az alkotás győzelmét az !’ őrültségek felett, a remény és l a megértés győzelmét az éhín- | ség és a betegségek felett a be- ! csületesség és az igazság győ- j zelmét a képmutatás, a csalárd- • ság és a hazugság felett. Kiváló eredménnyel zárta az évet a békéscsabai Építőipari Szövetkezet A békéscsabai Építőipari Szövetkezet 13 esz­tendeje működik. Mintegy 180 tag és nem egé­szen két tucatnyi alkalmazott az összlétszám: Az elmúlt években eredmények, hiányosságok váltották egymást. Szegényes felszereléssel kezd­ték, hozzájárult a nehézségekhez az is: három­szor költöztek újabb helyTe. Még egy esztendeje sincs, amikor komolyan felvetődött a kérdés: maradjon-e önálló szövetkezetnek vagy koope­ráljon valamelyikkel. A tagság alaposan megfon­tolta a dolgokat s úgy döntött: meg kell pró­bálni önállóan! A szövetkezet kollektívája helyesen döntött, erről „vallanak” az 1973. évi eredmények. Bár még nincs meg a pontos mérleg, annyi máris bizonyos, hogy a tavalyi 15 millió forintos éves termelést csaknem megkétszerezték. Az építő­ipari részleg és a nyílászáró készítő üzem kol­lektívába egyaránt derekasan állta a sarat. A tel­jesítésük felülmúlta a vállalásukat. Azzal, hogy kifogástalan minőségben dolgoz­nak. a határidőket betartják, megnyerték a meg­rendelők tetszését és bizalmát. 1974-re már le­kötötték a kapacitást. Egyebek között 51 kis­lakást építenek. Nyílászárói szerkezeteket nem­csak a TÜZÉP számára és a saját kivitelezésű y 'okhoz készítenek, hanem társszövetkezetek k •igálására is. Kooperálnak más szövetkezet­tel s minden jel arra mutat, hogy hamarosan export tevékenységre is sor kerül. Povázsai Géza elnök — aki 1973-ban került a szövetkezet élére — tömören így fogalmazta meg a jó eredmények titkát: — A tagság a szó nemes értelmében magáénak érzi a szövetkezetek Igyekszünk az irányító munkákra nagyon odafigyelni, de vezetőségi ülé­sekre rendszeresen meghívunk egy-egy fizikai dolgozóit is. Jó előre megkapja a tájékoztatót, hogy miről fogunk tárgyalni. Felkészül, s bi­zony egy-egy ács, kőműves, asztalos vagy más területen dolgozó igen hasznos ötletekkel segíti a munkánkat. — A minőségi munka és a határidők betar­tása változatlanul a legfőbb feladatunk. A tag­ság hangulata bizakodó. Én is úgy érzem, ér­demes volt megtartani az önállóságot. Az új te­lepen már a munkakörülmények is jobbak. A nyereségből némi műszaki fejlesztést is eszkö­zölhetünk s így egyre könnyebb lesz a munka nálunk A. R, »» Ot nehéz esztendő a füzesgyarmati SERKÖY-nél öt évvel ezelőtt, 1989 novem­berében döntött úgy a két fü- zesgyarmati tsz, hogy sertéste­nyésztő közös vállalkozást hoz létre. Az építkezés 1970 máju­sában kezdődött el és 1971. ja­nuár 1-én már fialtak az első kocák. Még ebben az évben 2200 hízót értékesítettek a telepről, amely az esztendőt 400 ezer fo­rint nyereséggel zárta. Ám az 1972-re tervezett 13 ezer helyett elemi csapás és zárlat miatt csak 12 ezer sertést értékesítet­tek és a kétmillió 200 ezer fo­rint nyereség csupán a fele lett annak, amit akkor értek volna el. ha nincs száij- és körömfá­jás. Az 1973 januárjában megis­métlődő ragadós állatbetegség után pedig most már csaknem elölről kellett kezdeni a telep állatokkal való benépesítését is és a SERKÖV az alapítás ne­hézségei, illetve az 1972-es évi megtorpanás után immár har­madszor is talpra állt. A SER­KÖV kollektívája eleget tett a nehéz feladatoknak, hiszen az 1973. évi tervben szereplő 16 ezres szaporulatot év végére tel­jesíteni tudják, s mivel a mala­cok nagyobb része az év máso­dik felében látja meg a napvilá­got, az 1974. évi hízó-alapanya­got is időarányosan lehet majd biztosítani. De teljesítik az érté­kesítési tervet is, ezért jogosan számolnak azzal, hogy az évet szerény nyereséggel zárják. Természetesen a meg nem té­rült 7—8 millió forintos elemi kárban mindezek ellenére a kö­zös vállalkozás kétévi kemény munkája és befektetése veszett el. Ilyen csapás után valóban nehéz talpra állni, s a közös vállalkozás mégis önerejéből erősödött meg. Értékesítését úgy tudta ütemezni az 1973-as év fo­lyamán. a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel úgy gazdái­Q Bim mernél IfH, JASVAK : . kodott, hogy állandóan fizetó- j képes volt hitel felvétele nélkül is. Sőt a nehézségek közepette, a füzesgyarmati SERKÖV még egyéb feladatok teljesítésére is vállalkozott; megállapodást kö­tött a bábolnai mezőgazdasági kombináttal, sonkahibrid te­nyészállatok szaporítására és meghonosítására Békés megyé­ben. Az eredményekért persze ke­ményen meg kell küzdeni a te­lep valamennyi dolgozójának, munkájuk mellett harmincán még a betanított szakmunkás- képző tanfolyamot is elvégezték hozzáértésük növelésére. Mind­azonáltal mégis a vállalkozás há­roméves üzemelési tapasztalatai azt bizonyítják, hogy lehet akár­milyen korszerű a telep, meg­felelő az állatfajta és kiváló a dolgozók munkáihoz való hozzá­állása, ha nem biztosítják a jó takarmányt, lehetetlenség ki­váló eredményeket produkálni a zárt állattenyésztő telepeken. A takarmányok minőségi köve­telményeinek alapvető fontos­ságát világosan kell látniuk a termelőüzemek vezetőinek is és a takarmányt gyártó és for­galomba hozó cégek szakembe­reinek is. E területen ugyanis még nagyon sok a hiányosság és az ebből adódó károk sok-sok millió forintot tehetnek ki. Az értékesítésben is vannak egyébként még „fekete foltok”. A füzesgyarmati SERKÖV ser­tésállományának minden egyede megfelel például a sonkasertés­re előírt követelményeknek, de csak az állatok ötven százalékát értékesíthetik így a felvásárlási keret szűkre szabottsága miatt. Gondot okoz az úgynevezett „A Békés megyei Népújság 1973. év szeptember 12-i számá­ban „A bürokrácia: szú a társa­dalom testén...” címen közre­adott cikknek dr. Pacsika Ist­ván igazgatási osztályvezetőre vonatkozó, nevezett személy magatartását, eljárását és gon­dolkodását kifogásoló valamint technológiai selejt értékesítése •is. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat által meghirdetett fel­tételek mellett ugyanis az arak lényegesen alatta maradnak az ilyen állatok ténylegesen reali­zálható értékének. Emiatt az után inkább mindenütt tovább tartják a szükségesnél az álla­tokat, ezért nő a telepeken a se- lejtet szaporító zsúfoltság. De érthetetlen az is, hogy bar a füzesgyarmati SERKÖV telepén kitűnő rakodórámpa van, az állatok átadása mégis a felvá­sárló vállalat átvevőhelyén tör­ténik meg, állatonként öt kilo­gramm súlylevonás mellett. így azután egyszer felrákodják az állatokat a telepen, majd lera­kodják az átvevőhelyen, és is­mét felrakodják a szállításkor E sok felesleges herce-hurca ká­ros következményeit felesleges e helyütt elemezni. Jó lenne mindezeken az ille­tékeseknek elgondolkozniuk és- módot találni a gondok enyhr lésére, hiszen ezek nélkül ír, van éppen elég nehézség a sza­kosított sertéstelepeken, ame­lyek hamarosan a sertéshúster­melés alapvető és meghatározó bázisává kell, hogy váljanak Ez azonban csak akkor valósul­hat meg, ha az itt előállított hús, mint más hasonló, a társa­dalom által fontosnak tartott termék, jövedelmezőségével biz­tosítja a bővített újratermelést Az ügy, amin fáradozunk, kö­zös ügy, az országos hősprog­ram megvalósításának ügye. e közös érdekből kiindulva, min­denkinek kötelessége a sikeres megvalósítást tőle telhetőén tel­jesíteni. Benedek Józsej elmarasztaló valamennyi megál­lapítása teljes egészében valót­lan. Cserei Pál a cikk alapját képező hatósági eljárás iratait nem tekintette be, így a tény­állás nem a valóságnak megfe­lelő tartalommal került közié», ró!. Helyreigazítás

Next

/
Thumbnails
Contents