Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

Mit kell tudni? — például a szocialista országokról Szilveszter utáni interpelláció Mit kell tudni? — ez a cí-! me a Kossuth Könyvkiadó né­hány esztendeje elindult zsebkönyvsorozatának, amely­nek eddigi darabjai egyebek között Budapestről és a Szov­jetunióról. az olimpiai játé­kokról és a világ sajtójáról, a világ kommunista pártjai­ról és szakszervezeteiről gyűj­tötték össze a legfontosabb tudnivalókat. A legfrissebb kö­tet címlapján pedig ez áll: Mit kell tudni a szocialista or­szágokról? Persze az a kitétel, hogy „kell tudni”, a valóságban nem ennyire szigorú. Hiszen sen­kinek senki nem fogja fejét venni, ha nem tudja, sőt, ez­után sem tanulja meg a könyv valamelyik számát, történelmi eseményét. Pénzbüntetést sem kap érte, a munkahelyén sem kerül hátrányba miatta. Mert nem „kötelező” betéve fújni, hogy Albánia lakosságának 32 százaléka él városban, hogy Bulgáriában Dimitrovról ne­vezték el az ifjúsági szerveze­tet, hogy Csehszlovákia föde­ratív szocialista állam, hogy a jugoszláv tengerpart évi középhőmérséklete 16 fok es így tovább, a tizennégy szocia­lista ország sok ezernyi adatát. Néhány dolgot azonban még­is érdemes különös figyelemre méltatni, azokon elgondolkod­ni, azokat érdemes — ha nem is kötelezően megtanulni, de —nem elfelejteni. A kötet bizonysága szerint az 1960-as helyzetet 100-nak véve, 1971-re 174-re emelkedett a világ országaiban a nemzeti jövedelem indexe. A KGST- orszá goknál az 1971-es adat: 203. Jóval felülmúlja tehát a világátlagot és felülmúlja a fejlett tőkés országok átlagát. Azaz: nálunk gyorsult meg leg­jobban az ipar. a mező­A kommunista és munkáspár. t tok elméleti és tájékoztató fo-1 lyóirata nemzetközi kutatócso­portot szervezett azzal a fel­adattal. hogy dolgozza fel Lenin alapvető műveinek aktuális ta­nulságait. Az eszmecsere kivo­natát az elméleti rovatban sor­ra közzétették. A decemberi számban Lenin utolsó munkái­nak mai jelentőségéről szóló vi­ta anyagát olvashatjuk. A fő kérdések a szocializmus építé­sének mai gyakorlatával, az épí­tés egyes szakaszainak sajátos­ságaival, a párt vezető szerepé­vel és az államapparátus töké­letesítésével foglalkoznak. Az aiktuális nemzetközi kérdé­sekkel foglalkozó cikkev közül a közel-keleti és a chilei hely­zet továbbá az energiaválságot elemző írások számíthatnak a legnagyobb érdeklődésre. Jevge- nyij Primakov szovjet egyetemi tanár történelmi \ áttekintést nyújt a négy arab—izraeli hábo­rúról mind politikai, mind ka­tonai vonatkozásban. A minden­kori katonai helyzetről térképek segítik eligazítani az olvasót. Felipe Suarez chilei publicista írásának címe tömören jelzi a haladó erők feladatát, amely így hangzik: Ki kell irtani a'fa­sizmust Chilében! A dél-amerikai kontinens egy másiv országának sók kérdője­let tartalmazó eseményeivel Orestes Ghioldi. a legalitását visszanyert Argentin Kommu­nista Párt Titkárságának tagja A 1974. JANUÁR 3. gazdaság, a kereskedelem, a közlekedés új értékeinek ter­melése. Ugyancsak a könyv adatai szerint: az 1960-as évek máso­dik felében 6,3 százalékai nőtt évente a világ ipari termelése. A fejlett tőkés országokban 5,-5 százalékkal, a Közös Piac országaiban 6,4 százalékkal, a fejlődő országokban 7,2 szá­zalékkal, a szocialista orszá­gokban 7,6 százalékkal, sőt, a a KGST-országokiban ennél is többel, 8,3 százalékkal. Ami a legfontosabbá alapja annak, hogy több ipari termék — ruha. lakás, élelem, közlekedési esz­köz — jussom egy-egy ország lakóinak. A KGST-orszá gokban gyor­sabban nőtt az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás az elmúlt évtizedben, mint a világ összes országainak átlagában. Ez vonatkozik az acéltermelés­re is, a gabonafélék' és hüve­lyesek termelésére is, a tejter­melésre is. Bár ez utóbbinál például az egy főre jutó tény­leges termelésben elmaradtunk a Közös Piac országainak átlagá­tól. (Ezzel kapcsolatban azonban ne feledjük: államunk az utób­bi esztendőkben minden erővel igyekszik fokozni a tejterme­lést.) A lényeg, s az említettek summája: fejlődésünk a leg­fontosabb dolgokban gyorsabb más országokénál — mert a szocialista társadalmi rendszer­nek ön törvényeiből fakadóan nagyobbak a lehetőségei az élet minden területén. Aliármeny- nyire szárazon hangzik is ez — ez a valóság. Amit elsősorban bizonyít a Kossuth Könyvkiadó sorozatá­nak új darabja Amit elsősor­ban tudni kell a szocializmust építő országokróL (d—5) foglalkozik Merre tart Argentí­na? című írásában. Victor Perlő, a neves ameri­kai közgazdász napjaink legtöb­bet vitatott kérdéséről, a kapita­lista világ energiaválságáról nyújt szakavatott eligazítást. Ismerteti az energi »problémák anyagi és politikai aspektusát, a nemzetközi olajkereskedelmet, a monopóliumok manipulációit. Cikkének nem véletlenül adta ezt az alcímet: Mi az igazság és mi a koholmány? A Nyugat-Afrikában dúló szá­razság és éhínség problémáit érinti Amatih Danszoko, a Sze­negáli Függetlenségi Párt egyik vezetőjének- írása Szenegál ne­hézségéiről, a neókolonializmus uralmáról, a kapitalista út jár- hatatlanságáról a sokat szenve­dő országban. Florakisy. Giotisz, a Görög Kommunista Párt első titkára cikkében a nemzetközi munkás- mozgalom fontos elvi kérdését, a. proletárinternacionalizmust boncolgatja. Felvázolja érvényes kritériumait, kifejti a nemzeti és a nemzetközi elv helyes dia­lektikáját. Számba veszi a meg­engedhető jelentéktelen nézetel­téréseket a munkásmozgalom­ban és a káros, az alapvető kér­désekben való elhajlásokat, el­sősorban a nacionalista jelensé­geket A sok egyéb érdekes és tanulságos publikáció közül fel­hívjuk még a figyelmet a könyv­rovatra, amely ismerteti Leo- nyid Breesnyevnek most megje­lent kötetét: Az SZKP és a szovjet állam külpolitikájáróL A hézagpótló világgazdasági tények és adatok rovatban ez­úttal a nyugat-európai munka- erő-vánd óriásról, a vendégmun­kások helyzetéről közöl a folyó­irat statisztikai összeállítást. Rádió-, tv-műsor Televízió BUDAPEST: 9.30 Szünidei matiné. 10.33 Hírek. 16.40 Síugró négysájic- verser.y. 17.40 Fabula (ism.). 18.30 Reklámműsor. 18.35 Az 1973-as év. Külpolitikai összefoglaló. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híra<io. 20.00 Leo­nardo da Vinci élete. 21.25 A költé­szet percei. 21.35 Teatro, 10. 22.10 Tv-hlradó — 2. kiadás. BUKAREST: 17.05 Tv-glöbusz, Uta­zás Grúziába. 17.25 Népi muzsika. 17.46 Ismeretterjesztő műsor. 18.20 A legkisebbeiknek. 19.05 Ifjúsági est. A Román Televízió á műsorvál- toztatás jogát fenntartja. BELGRAD: 15.45 . Magyar nyelvű tv-napló. 16.45 Síugrások. 17.45 Szá­zán utca. 18.30 Források. 19.00 Tv- tanáesadó. 20.30 Tv-dráma. 21.30 A világ ’73-ban. 22.3s Orfeusz. Második műsor: 20.3o Kör. 21.15 Szórakoztató zene. 21.40 Jugoszláv dokumentumfilm. 22.05 Huszonnégy óra. RÁDIÓ KOSSUTH RADIO: 8.20 Könnyű­zene. 9.00 Tudósok hamgm ú zeuma. 9.20 Nóták. 10.05 Macóka kölcsön adott 20 fülérje. 10.24 Zenekari mu­zsika. 11.34 Irodalmi évforduló- naptár. I2.3S Melódiákoktól. 13.40 Summás élet. 14.00 Fúvószene. 14.19 Zenés esték Eszterházán. 14.44 De­rűs percek. 15.25 Könnyűzene. 15.42 Népdalok. 16.00 Halló, itt SzófiaI 17.05 Kórusmuzsika.. 17.21 Népi mu­zsika. 17.58 Külpolitikai figyelő. 18.28 Balett-szvit. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.36 örökzöld dallamok. 20.16 Operareszletek. 0.10 Virágéne­kek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05 Csembaló­művek, vokális müvek 9.00 Hírek. 9.03 Ys királya. Operarés eletek > 9.30 Gazdasági mérleg. 10.00 A zene hul­lámhosszán. 12.00 Zenekari muzsika. Köziben: 12.43 Pécsi stúdiónk je­lentkezik. 13.45 Időjárás- és vízál­lásjelentés. 14.00 Rádiónapló — ket­tőtől hatig... 18.00 Hírek. Időjárás. 18.10 Csak fiataloknak! 19.10 Rádió- hangversenyekről. 19.40 A Magyar Rádió és Televízió énekkarának Mooteverdi-felvételeiből. 19.54 Jó es­tét, gyerekek! 20.Qo Esti Krónika H, 20-25 Dj könyvek. 20.28 Fiúkfalva­21.06 A rock mesterei X. 21.36 A főbb filozófiai irányzatok történeté­hez. 21.46 Nópdalcsokor. 22.4<> A hanglemezbolt könnyűzenei újdon­ságai. 23.00 Hírek. Időjárás. 23.15 Gyöngy Pál és Kerekes János ope­rettjeiből. 24.00—0.10 Hírek Időjá­rás, SZOLNOKI STÜDTO: a 222,38 m-e<5 hullámhosszon 18-tól 19 óráig: Al­földi krónika. Betyár nótáik. Építők és építkezések. A nők téli foglal­koztatottsága a Jászságban. Jose Fe­liciano énekel, közben: Sporthír- adó. Békési Bástya: féa 4-kor: A lovag végakarata, fél 6 és 8-kor: Kis nagy ember. Békéscsabai Brigád: fél 6, fél 8-kor: Nyílhegy és arany öv. Bé­késcsabai Szabadság: 2-kor: Ran­devú a delfinnel, 4) 6, 8-kor: Fel­szarvazzák őfelségét. Békéscsabai Terv: csak fél 6-kor: Goya. Gyulai Erkel: fél 4, fél 6, fél 8-kor: Jó es­tét, Mrs. Campbell. Gyulai Petőfi: 3, 5, 7-kor: Csínom Palkó. Orosházi Béke: csak 5-kor: A fekete város I_H. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Elefántkirály, fél 6, fél 8-kor: Fel­szarvazzák őfelségét. Szarvasi Tán­csics: 6 és a-korr Chato földje. Szeg­halmi Ady: Lázadás a buszom Színház Január 3-án, csütörtökön este 7 árakor Rákoscsabán: A KOR NÉGY SZÖGESlTÉSE Volt idő, amikor nemzeti ügy- gyé tettük a televízió szilvesz­teri műsorát. Annyira nemzeti üggyé, hogy már az új év első napjától egy álló éven át erről beszéltek az emberek, felajzva és lehangolva, közömbös utá­lattal és traktoron áteső leren­dezéssel. Arra is emlékszem, hogy kollégáim éjjel-nappal azt kutatták, milyen lesz a szilvesz­teri tévé-műsor, ki mit csinál és ki mit nem? Ez az érdeklődés aztán olyan iszonyú súllyal ne­hezedett a tévé-szilveszter szer­kesztőire, rendezőire, humoris­táira és színészeire, hogy meg­próbálták a lehetetlent: jó mű­sort csinálni. Néha sikerült, né­ha nem. Az igazsághoz tartozik, hogy tévés-történelmünk körül­belül 15 éve alatt többször si­került. Nem csoda tehát, ha új év első napjaiban arról beszélt mindenki, ihogy milyen volt a műsor, hogy milyen ötletes, szi­porkázó, szellemes, és ritkán arról, hogy csapnivaló. De ne vágjunk a dolgok elébe, és ne csináljunk ügyet az egészből. Mert minek is csinálnánk? Krapcsák Ferike III. 0. t mondta nekem ma reggel (ja­nuár elsején írom e sajtótörté­neti sorokat) a szenespincében: „Bácsi, tudja-e, hogy az este én voltam az ügyeletes?” „Ne mondd, Ferike” — válaszol­tam. „Aztán mire ügyeltél? Hogy a papa össze ne tévessze az éjféli lencseleveshez fel­szolgált ecetet a pezsgővel?” „A, dehogy! Tévé-ügyeletes vol­tam. Apuék meg az anyuék a másik szobában ultiztak. Ha jött valami jó, nekem kellett szólni, hogy nézzék meg.” „Kép­zelem, mit szaladgáltak” —fe­lelem ártatlanul. „Nem szalad­gáltak. Mert én. tetszik tudni, elaludtam.” „És mit szóltak er­re?” „Azt mondták éjfélkor: ilyen jót már régen ultiztak. És azt is mondták, hogy majd el­olvassák, mit írnak a tévé-szil­veszterről a lapok, az újság­íróknak biztos nézni kellett.” Mit tehettem, bólintottam. Most pedig, kedves olvasóim, fordítsuk komolyra a szót. Volt az a tavalyi szilveszter, a 72-es, amikor nemzetközi gálaestet rendezett a mi szeretett tö­megkommunikációnk. Gina át­tetsző ezüstruhában, a Kessler- nővérek miniben, a Vitray szmokingban, ésatöbbi. Odafi­gyeltünk, már csak a hecc ked­véért is, aztán azt mondtuk, hogy jó, jó, de ez az egész nem volt eléggé gála. De az idén? Az Önök kérték — lehet, hogy utolérhetetlen? — örökzöld je­lenetei után úgy 10 óra körül törtem először a fejem a nagy kérdésen: mi volt kevés az idén? A rendező és a színészek gázsija, a humoristák tisztelet­díja. tehát a főgyártásvezető pénze, vagy netán a szellem, a friss lendület, az érzékeny rea­gálás az egész esztendő annyi­féle dolgaira? Sejteni vélem, hogy mind, összesen. A továbbiakban, ha még ko­molyabban latolgatjuk ezt a mostani tévés-szilvesztert, ak­kor tiszta szívemből a követ­kezőkre vállalkozhatom: dicsé- rem Brachfeld Siegfridet, jobb volt, mint Hofi a végén. Lehet, hogy ezen meglepődnek, és nem adnak igazat. Emlékez­tetem azonban önöket, kedves olvasóim arra, hogy Hofi ezút­tal inkább elröhögcsélte a dol­got, és általában arra összpon­tosított, hogy visszavágjon Vit- raynak az Ötszemköztért. Ez nem sikerült. És ezúttal Brach­feld volt a politikusabb is, Hofi az általános, önmagát és a Já- szai-díjait igazolgató. Kellér De­zső Ötszemköztje Vitrayval öt­letes, csak rövid. Nem lett vol­na erre több idő? A Mikes—So­mogyi—Szegvári hármas, a G Dénes—Harsányi Jó ez a forint­ja kávészünetre alkalmasak már az elején. Komlős—Kazal és a többiek Az én csatornám­ban... Hát mit mondjak? A tehén volt a főszereplő. Sas Jó­zsef és a gyerekek: üde színfolt. De mire beleéltük magunkat, kifutottak a képernyőről. És Kép Ernő? Csak valami jobbféle hu­mora lehnet Sajnos, egyre in­kább nincs. Inke—Rajz—Tahi- Tóth A nagy buliban kis ügy. Vicc, felengedve kövidinkával White Lady hiányában. (Az ta­valy volt és elvitte a konverti­bilis valutát. Forintért csak ennyit.) Tovább: Kállai hipno- tizőrködése az unalmas tévé­műsorokat figurázva igaz ugyan, de így nem szilveszteri, (Krap­csák Ferike III. o. t is itt aludt el másodszor), a Riadó a Pity- pang Szállóban viszont Alfonzé­val és Szoboszlay Sándorral metszőén kritizált, gúnyosan ironizált, valami történt végre! ősz önéletrajza még bizony nem valami gazdag, Fenyvesi Gabi gonoszkodó paródiái pe­dig már másodszor tették pró­bára a nézők jó érzését. Szuhay —Peterdi Űtinaplója sem szaba­dította fel az ember várakozá­sát, Alfonzó sakkpartija Gera Zoltánnal remekül robbant, és végül Hofi, akitől sokat vár­tunk. de végeredményben csak annyit mondott, hogy ha hosz- szúra sikerül a gomblyuk, az már zseb. Mélységesen igaz fi­lozófiai tétel, valljuk meg. Bár megtoldanám annyival, hogy ha rövidre sikerül a gomblyuk, nem megy bele a gomb. Ebbe a műsorba azonban még Honthy is belement, kár, hogy a mű­vésznő belement. A rendező­nek: Bednai Nándornak lehe­tett volna ez ügyben is jobb ér­zéke. Meg egyáltalán... Sass Ervin A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz 1 fő gyorsgőzfejlesztő-kezelőt. 1 faipart technikust gyáirtáselőfcészftőnek 1 fő faanyagraktárost, asztalos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, Jelentkezés: Békéscsaba, Berényi út 122. Megjelent a Béke és Szocializmus decemberi száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents