Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-26 / 21. szám

A pecsenyebaromíiból gyorsan lehet nagy bevételhez jutni A termelőszövetkezetek leg­gyorsabban forgó ágazata a ba­romfitenyésztés. A keltetéstől számítva, 7—9 héten belül meg lehet forgatni a belefektetett pénzt, ha nem is nagy haszon­nal, de megéri alapon. Hogyan lehetne még több baromfit ne­velni a megye közös és háztáji gazdaságaiban. A BARTÖV (a mezőkovácsházi járás tsz-einek baromfitenyésztő és keltető vál­lalkozása) január 19-i zárszám­adásán tulajdonképpen erről volt szó. A közös vállalkozás eredmé­nyes évet zárt, mivel 3,1 millió forint nyereségre tett szert Or­bán Mihály, a tsz-szövetség po­litikai munkatársa kérdésünkre elmondotta, hogy a szolgáltató közös vállalkozások közül a BARTÖV igen jelentős helyet foglal el a megye déli terüle­tén. 1973-ban tekintélyes fej­lesztést valósítottak meg, s így 6,4 millió csibeegységet keltet­tek. Azért csibeegységben szá­molnak, mert a naposlibát és a naposkacsát is csibeegység- kulccsal számolják a tervtel'je- sítésben. A BARTÖV szakmai Irányí­tása évek óta magas színvonalú ■— állapította meg az igazgatói tanács. A több hónapon át tar­tó igazgatói „válság” megoldó­dott. mivel a közös vállalkozás élére az igazgatóság Kaskötő János agrármérnököt állította. Az a naposcsibe-mennyiség, melyet e közös vállalkozás bo­csát a szövetkezetek rendelke­zésére. a BOV orosházi gyárá­nak feldolgozókapacitását csak 50 százalékban köti le. Évente 10—12 millió csirkét lehetne feldolgozni, ha ehhez meglenne a szükséges alapanyag. Tehát a termelés bővítését, a törzsállo­mány megkétszerezését, a me­gye déli részén levő keltető­kapacitás koordinációs és koo­perációs kihasználását kellene megszervezni. Az orosházi Űj Élet Tsz-ben a libakeltetési sze­zon után csibét lehetne keltet­ni — mondotta Orbán Mihály —, s ezzel az ottani kapacitás is* ki lenne használva, a tsz-ek több pecsenyecsibét nevelhet­nének, nagyobb jövedelemre te­hetnének szert, a BARTÖV pe­dig ezt a növekvő igényt na­gyon jő szolgáltató munkával tudná kielégíteni. ». K. Harmincmillió forint nyereséget ért el a Gyulai Fa» és Fémbútoripari Szövetkezel Minden eddlgsnél sikeresebb évet zárt most a Miniszterta­nács Vörös Vándorzászlajával kitüntetett Gyulai Fa- és Fém­bútoripari Szövetkezet. A mintegy 120-£éle terméket — köztük elsősorban ülő- és feikvőbútoroikat, irodák és ven­déglátóipari létesítmények be_ rendezéseit —■ gyártó szövetke­zet a tervezett 145 millió forint­nál ötmillió forinttal nagyobb árbevételt ért el az elmúlt esz­tendőben. Ebből a 150 millióból több mint 30 millió forint a sző. vetkezet nyeresége, s így most lehetőség nyílik a teég 1967-ben megkezdett beruházás befejező« sére. Gyulán, asz északi ipartelepen ugyanis összességében 35 millió forintból — amelynek egyhar- mad részéből gépeket vásárol­nak — új, korszerű szociális lé­tesítményekkel felszerelt a~zta~ losműhelyt építenek. A beru­házás befejezése után a terme­lés várhatóan 30—40 millió fo­rinttal növekszik majd. Nem okoz gondot azonban a termé­kek értékiesftJése Wiszen a BŰ­TORÉRT a korábbiak mellett ebben az évben már 10—15 újabb termék iránt is érdeklő­dik. Ezenkívül a Gyulai Fa- és Fémbútoripari, Szövetkezet az ARTEX-től is megrendelést ka. pott erre az évre egy Pozsony­ban épülő szálloda 20 millió fo­rint értékű berendezésének el­készítésére. A szövetkezet ex­portbevételei egyébként tavaly már meghaladták az 50 millió forintot, amelynek egynegyed része tőkés országokból folyt be. Mindezeket egybevetve már nem meglepő az sem, hogy a szövetkezet 500 dolgozójának átlagos évi jövedelme az 1972. évi 23 ezer 800 forintról 1973- ban 25 ezer 400 forintra növe­kedett. De érthető az is, hogy a szövetkezet a tavalyi eredmé­nyei alapján erre az évre 150 millió^ forintos árbevételt s eb­ben 55 millió forintnyi exportot tervez termékei belföldi forgal­mazásának növelés* mellett Orvosi rendelő Kunágotán, ifjúsági könyvtár Mezőhegyesen Tizenkilenc községben dolgoznak a mezőkovácsházi tanácsi költségvetési üzem brigád] ai Jó eredményeket ért el az el- 1 múlt évben Mezőkovácsházán a tanácsi költségvetési üzem —, erről kaptun-v tájékoztatást Zá- j luszki Mátyás üzemvezetőtől.1 összesen 215 dolgozója van az üzemnek, s ebből hat kollektíva küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért. Két brigád már megkapta ezt a megtisztelő cí­met. A járás 19 községében vég_ zák ’ a tanácsi építkezéseket, s az elmúlt évben» 18 millió 700 ezer forint ér­tékű vállalást teljesítet­tek. Jelentős volt a mezőkovács. házi GELKA-szerviz, a kunágo- tai orvosi rendelő és lakás épí­tése, ezenkívül Reformátusko. vácsházán szintén orvosi lakást építettek, Mezőhegyesen pedig egymillió forintos költséggel egy modern ifjúsági könyvtarat. Csupán ez a munka húzódott át erre az évre, s az ünnepélyes átadás február középár* várha­tó. A szocialista brigádot- jól munkáját dicséri, hogy az épít-.1 k ézé seken a minimális a minő­ségi kifogás, illetve az úgyneve­zett hiánypótlás. Az idén is több beruházást vállaltak a járás községeiben, így például Mezőkovácsházán hárommillió forintos költséggel épül az új ÁFOR-tetep, melyet a tervek szerint márciusban ad­nák át. Az idén kezdik és a kő­vetkező évben fejezik be a hét­millió forintos költséggel épülő tanyai kollégiumot Mezőhegye­sen. Bsttonyán kétmillió forin­tos munka vár rájuk, bővítik a gimnáziumot és korszerűsítik a tanácsházát. Nagykamaráson szolgáltatóházat építenek. Ma_ gyarbánhegyesen pedig bővítik a szociális otthont. Ezenkívül a járdaépítés, a szennyvízcsator­nák építése is az üzem dolgo­zóinak feladata. Az elmúlt év­ben közel 10 kilométer járdát építettek, az idén pedig Mező- kovácsíházán a szennyv zcsator­na-hálózat bővítését végzik. En­nék költsége egymillió forint Munkából fakadó jólét Pusztaföldváron Zárszámadás a Lenin Tsz-ben Eredményhirdetés az FKA adapterrel ilaliozék között A MEZŐGÉP békéscsabai központja hétfőn, január 29-én eredményt hirdet az őszi beta­karításban elért eredmények alapján azok között, akik a vál­lalat által gyártott FKA ku­koricabetakarító adapterrel dol­goztak. Ezt a géptípust néhány hónap alatt készítettek elő so­rozatgyártásra a MEZŐGÉP Vállalat orosházi gyáregységé­ben. A múlt esztendőben 700-at adtak át a kereskedelemnek, ju­tott belőle exportra is. Az új kukoricabetakarító adapter alkalmas volt a hektá­ronkénti 70—80 mázsa termés betakarítására is. A Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet adatai szerint felveszi a versenyt a legjobb külföldi konstrukciók­kal. A múlt év szeptemberében a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat munkaversenyre szólította az FKA adapterrel dolgozó kom­bájnvezetőket. Sok benevezés érkezett ezzel kapcsolatban Bé­késcsabára. A MEZŐGÉP Válla­lat vezetősége január 29-én dél­előtt 10 órakor Békéscsabán ad­ja át a díjakat tíz gépkezelőnek, a verseny legjobbjainak és hat szerelőnek, akik a mezőgazda­ságban elért kimagasló eredmé­nyeket az üzemzavarok gyors elhárításával tették lehetővé. Az eredményhirdetés után a vállalat bemutatja az FKA adapter gyártási folyamatát Orosházán. A viszonylag kis területű gaz­daságok elsőnek a pusztaföld­vári Lenin Tsz-ben tartottak zárszámadást a megye déli kör­zetében. Az 1238 hektáron gaz­dálkodó közösség kimagaslóan jó eredményeket ért el 1973- ban. Búzából hektáronként 48,77, kukoricából 65,22, cukor­répából 255,25. rostkenderből 75, cirokszakállból 27,64, silókukori­cából pedig 604 mázsa átlagter­mést takarítottak be. Egy hek­tárra 954 kiló vegyes műtrágyát használtak fel. A másik fő ága­zatban, az állattenyésztésben szinte elölről kellett a munkát kezdeni, mivel a járványos megbetegedések miatt csaknem teljes egészében felszámolódott a sertés- és a szarvasmarhaállo­mány. Biztató, hogy év végén az anyakoca-állomány 133-ra növekedett, s a hizlaldában 150-nel több sertést gondoztak, mint amennyit 1973-ban értéke­sítettek. Vásároltak 194 nővén-' déküszőt is, ebből állítják majd vissza a járvány előtti tehén­létszámot. A kisegítő ágazatok közül a zárszámadási közgyűlésen a traktor- és Szállítási-részleg munkáját emelte ki Szász La­jos tsz-elnök. Még egyik eszten­dőben sem sikerült október 31- ig elszállítani a megtermett cu­korrépát, betakarítani a kuko­ricát és befejezni az őszi búza vetését 1973 kivételével.. A trak­torosok és a szállítók becsület­tel helytálltak a munkában, en­nek köszönhető, hogy a szövet­kezet. erejéből jutott a szomszé­dos tsz-ek segítésére is. Az épí­tőbrigád is jeleskedett Befejez­ték a borjúnevelő építését, a MA VOSZ rendelésére betonutat készítettek, megépítettek a ter­melőszövetkezet KISZ-klubját és három családnak segítettek fészket rakni. A szövetkezet tervezett árbe­vétele 27,5 millió forint volt, ezzel szemben 32,4 millió forin­tot értek el. A nyereség 4 mil­lió 185 ezer forint a bruttó jö­vedelme pedig 11 millió 486 ezer forint Ennek 68 százalékát fordították a részesedési alapra, 32 százalékát pedig üzemfejlesz­tési célokra. Az egy tízórás munkanapra jutó részesedés Pusztaföldváron 128 forint. A tsz-tagok (dolgozó tagok) évi részesedése átlagosan 29 486 fo­rint Az előző évi gazdálkodás eredményéből támogatták, szo­ciális juttatásban részesítették a nyugdíjasokat járadékosokat. A dolgozó tagok közül 30-ana leg­nagyobb nyári munkában a ju­goszláv tengerparton üdültek. Jól gépesített ez a szövetkezet A közgyűlés olyan határozatot is hozott, mely szerint minden második szombaton munkaszü­neti napot tartanak. D. K. A ross* fbeálltával a ha­jók. uszályok téli pihenőre vo­nultak a kikötőibe. Ez az idő­szak az, amikor a vizű járműveket átvizsgálják, felújítják hogy ta­vasztól ismét feladatukat telje­sítsék. a folyókon. Így van ez a KÖVIZIG békési kikötőjében is. Az itt horgonyzó hajók haszno­sam szolgálják az embert árvízi ■időszakban, partbiztosatási rrnm. kádatoknál, vagy éppen áruszál­lításnál. Ottjórtunkkor a frissen hulló hó mint hatalmas paplan borí­totta be a hajókat, ladikokat, s a tájat A csendet csak néha törte meg egy-egy hangosabb szó * * * A kikötő dolgozóinak „Mat­róz” brigádja 1962-ben — az el. sők között • alakult, s azóta már négyszer mondhatták mai* gukénak a szocialista brigád cí­met Tagjai hajóvezeitők. hajó­ácsok és matrózok, valameny- nyien rágj törzsgárdatagok. Is­merkedjünk meg most velük, s jelenlegi munkájukkal. Beszélgetésre az asztalosmű- helyben — a melegedőhelyen — volt lehetőség. — Tizennégy éve vagyok ha­jóvezető — mondja a megfon­tolt Molnár Lajos. Közben dör- zsölgeti tenyerét, hogy felmele­gítse, mert a hidegben kiesd,t el_ gémberedtek az ujjad. — Ilyen­kor télen a karbantartás a leg­fontosabb munkánk és termé­szetesen a hajó víztelenítését és a „jegelését” is el kell látnunk, nehogy a fagy összefoppantsa a hajótesteket, illetve, hogy ne egye az anyagot a rozsda A téli idő­szak a legrosszabb a md éle­tünkben. — Nyáron szép igazán ez a szakma — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bányai Mi hály ha­jóács. Társai egyetértőén bólo­gatnak. — Tavasszal, amikor Q BÉKÉS HÉM^kn V 1974. JANUÁR 26. átfestjük a hajókat, már biza­kodunk, hogy hamarosan vízre szállhatunk. — Mi ennek a foglalkozásnak a szépsége? — A napfény, a jő levegő, a víz, s maga az egész természet ■— fogalmaz mindenki helyett a „Bökény” vontatóhajó vezetője, Molnár Lajos. — Téli időszakban javítjuk kJ a megrongált részeket, a szer­kezeteket átvizsgáljuk — veszi át a szót ismét Bányai Mihály. — Arakor ki kell futni, a ha­jóknak már készen kell lenni­ük. — Ks a legidősebb hajós? Kórusban válaszolták: „Szabó Pál!” —■ Hány éve járja a Körösö­ket? — kérdezem a szélcserzett arcú hajóst. — Tizenkilenc éve hajókázok. Egyébként ő a kikötő, s talán a VÍZIG egyik legnépszerűbb embere, vallják róla társai. — Jelenleg milyen minőség­ben dolgozik? — Hajóslegényként kezdtem, most uszálykormányos vagyok, de remélem, nem sokáig. — Miért, elmegy innen? — Dehogy megyek! A közel­jövőben v ■> ' ' baíóvezetés­ből, s ha sikerül, akkor tavasz­tól már a „Ladány” motoroson dolgozom. Egyébként az uszály kormányozása is érdekes. Erről meggyőződhet, ha eljön hozzánk a nyáron — invitál. — S a fizetésük? — Nem panaszkodhatunk De nem js dicsekszünk — válaszol egy mélyhangú matróz. Attól függ. hogy hol teljesítünk szol­gálatot. — Árvíz idején jobb a kere­setünk, persze az is igaz, hogy lényegesen többet vagyunk szoL gálatban olyankor — toldja meg Molnár Lajos — Védekezéskor mindig a legveszélyesebb he­lyekre megyünk, mert mi va­gyunk a műszaki osztag. Aztán az sem mindegy, hogy odabent a főnökök hogy nyilatkoznak a „Matróz” brigádról. Most azon iparkodunk hogy meglegyen az „Ötös”, vagyis hogy ötödször is élnyerjük a szocialista brigád címet— mondja elgondolkodva. Közben mindenki öltözködik, mert a hajókon folytatni kell a munkát, Elköszönünk a hajósoktól ab­ban a reményben, hogy a ta­vasszal az igazi vízlélettel is megismerkedhetünk. A tavasz ébredését a hajósok is nehezen várják. Ez életük megújhodását, a ritmus váltását hozza magával, —< Szekere« — Tél a kikötőben

Next

/
Thumbnails
Contents