Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

Megsúgom {

Magának |

.„hogy szinte mellbevágott ré- ■ gt jó ismerősöm kérdése. Azt ! kérdezte: „Mit gondolsz, jó úton : járunk mi?” Meghökkentem. \ Egy pillanat alatt átcikáztak \ bennem a bel- és külpolitikai : események, az ENSZ, Portisch vi- j lagbajnoki esélyei és így tovább. [ Ismétlem, mindez egy pillanat ! műve volt, ám még ez a röpke , idő is soknak bizonyult: bokáig \ merültem a sárba, ugyanis a bé- ! késcsabai Munkácsy utca és ■ Bartók Béla út kereszteződésé- : ben jártunk.

Szégyelltem magam a kelle- ■ metlenségért, és azért, hogy ; olyasmit tételeztem fel barátom- ; ról, ami... szóval Portisch esélye- ■ it vonja kétségbe. Meg aztán ! csupa sár lett a cipőm, amiért i restellkednem kellett.

No, nem baj! — vigasztaltam ; ■magam, s délután hazatérve be- S kapcsoltam a rádiót. Éppen a : Csúcsforgalmat közvetítették, s ; ismert riporterünk közlekedéssel \ kapcsolatos szavai kicsit megvi- i gasztáltak. Amikor végére ért ; műsorának, a televíziót kezdtem ■ nézni, és „szívem repesett”, • hogy ismét vele találkozhatok, i megismerkedhetek a jövő Ma- jj gyarországának autópalya-építé- » sével.

Megsúgom Magának, én gya- ; logos vagyok, viszont gondol- ; junk a most felnövő nemzedék- ! re is. Szó se róla, nem mérge- i lődtem. Hadd szóljon az a tv, ; hiszen ha sokáig élünk, előttünk ■ a jövő. Nem tudom megérteni, S miért nem veszik figyelembe ezt : a békéscsabai Ör utca D/9 szám jj alatti lakosok, akik elpanaszol- ■ ták, hogy ha elindulnak otthon- : ról, pár méter megtétele után ■ „nyakig sárban” vannak. Legye- j nek türelemmel, mint olyan so- ! kan mások a megyeszékhelyen. : Ráadásul csupán alig egy jó éve t laknak ott. *

Szóval nem értek egyet a pa- * naszosokkal, ugyanis levélírás ■ helyett inkább vehetnének au- ! tót. Autópálya, autóút — min- S den meglesz, már a Munkácsy : utcában is cseréptörmelékkel • szórták be az autóutat, hogy a S gépkocsik közlekedhessenek. A i gyalogosok pedig legyenek belá- ■ tás$al, vagy pótolják mulasztá- » sukat és vásároljanak mondjuk : egy Fiatot. Sokkal jobb lenne ; minden gyalogosnak, nekem is, ■ így nem mászkálnánk a sárban. ! Megsúgom Magának, én is ve- i szék autót — majd. És visszatér- ■ ve sugdosásom elejére: azért ;

Portisch versenye ide, Portisch > versenye oda, mégis jó úton já- : runk. Csak időnként meg kellene * tisztítani•

Vitaszek Zoltán :

A Mezőgép Vállalat központi gyáregysége Békéscsaba. Szarvasi út, FELVÉTELRE KERES

elektroműszerészt, villanyszerelőt, fényező szakmunkásokat, valamint szakma nélküli munkavállalókat présgépkezelő és anyagmozgató munkakörbe. Jelentkezés: a gyáregység

személyzeti előadójánál.

97 258

Egészségügyi előadások Gyulán

Az elmúlt esztendőben a völöskoresztes munka egyik legfontosabb feladata volt az emberek egészségügyi kultúrájának emelése. Ez a jó koordinációs munkával eredményessé vált, a tervezett 110 egészségügyi előadás helyett 140_et tudtak megtartani, amelyeken 3 226-an vettek részt. Az előadások egy részét a TIT-tel kötött szerződés alapján, másik részét pedig a körzeti arvosov tartották meg. társadalmi munkában. Anyák Iskoláját 18 alkalommal tartottak. amelyeket a védőnők nagy odaadással és szakmai szeretettel vezettek. Ezenkívül a járásban 20 elsősegélynyújtó tanfolyamot tartotta^ meg 422 résztvevővel.

A járási vöröskeresztet; aktívák megszervezték a tisztaságii mozgalmat, összesen 6121 lakóházat, továbbá 16 termelőszövetkezetet, valamint 55 élelmi. szer-elárusító helyet értékeltek.

Nagyszerű eredményeket értek el a véradó mozgalomban is. A járásban 2 100 azoknak a térítés nélküli véradóknak a száma, akik azonnal készek segíteni embertársaikon, és közei 700 liter vért adtak»

A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát a vöröskeresztes alap- szervezetek aktivistái közösen végzik a községi tanácsok gyermek- és ifjúságvédő albizottság tagjaival. Nagy gondot fordítanak az állami gondozott gyermekekre. akiket meglátogatnak és több állami gyermekotthont patronálnak.

, (Ormosi)

Mezőgazdasági géppark Kirgíziában

Kirgíziában a kilencedik ötéves terv időszakában a termelő- szövetkezetek1 gépparkja másfél- szeresére növekszik. Minden egyes szövetkezetben átlag 350 féle gép és berendezés üzemel.

Kirgíziában gyakorlatilag teljes egészében gépesítették a gabonafélék és az ipari növények, valamint a cukorrépa termesztésével kapcsolatos munkálatokat. A gyapottermés 60 százalékát kombájnokkal takarítják be. A műveletek nagy részét gépekkel végzik az állattenyésztő telepeken is.

Általános iskolát végzett vagy most végző fiúkat

ipari tanulónak szerződtetünk

az 1974/75-ös tanévre

kőműves-, ács-, asztalos-, burkoló-, festő-, villanyszerei!)*, víz-, gázszerelőszakmába

A kőművestanulókat tanulóotthonban helyezzük el.

Jelentkezés írásban: -Április 4. Építőipari Szövetkezet,

Budapest, VIII.,

Auróra u. 23. Munkaügy.

4 Bims HCMSisz,

1974. JANUÁR 25.

Sokat köszönhetek

a munkásembereknek

Sokszor meg akartam kérdezni tőle, hogyan lett bíró. Ám a beszélgetés során mindig más emberek sorsa került előtérbe.

A múlt hét szombatja azonban különös nap volt az ő életében. Ezen a napon a Gyulai Járásbíróság elnöki irodájában nem a munkáról, a soron következő tárgyalásokról, beszélgettünk. A széles íróasztal mögött ült most is. Lassan emelte fel a tekintetét, mint aki a messzire tűnt emlékei után kutat.

— Hogyan lettem bíró? Tulajdonképpen orvos akartam lenni. Apám vízmester volt Gyulán, nagyon alacsony fizetéssel. Négyen voltunk testvérek. Mikor elvégeztem a középiskolát, munkát vállaltam, mert egyetemi tanulmányaimat a szüleim nem tudták fedezni. Ekkor határoztam el, hogy bíró leszek. Munka mellett mezei jogászként, a mai szóhasználat szerint levelező úton végeztem el az egyetemet.

De még távol álltam attól, hogy bírói pályára léphessek. Mikor ezirányú kérelmemet benyújtottam, egy magas rangú tisztviselő kijelentetté, hogy származásomnál fogtva kóré. sem teljesítése szinte lehetetlen, Kemény akarattal készültem a bírói vizsgára. Aztán mikor bíró lettem, tudomásomra jutott, hogy megfigyelés alatt állok. Mert munkásemberekkel, kubikosokkal, ácsokkal tartok kapcsolatot. Édesapám ugyanis már gyermekkoromban elvitt. munkahelyére és szinte nap' mint nap megfordultam a vízügyi munkások között. Ez a kapcsolat később sem szakadt meg. Sokat köszönhetek a munkásembereknek: élettapasztalatot, emberismeretet.

— Mikor lett a Gyulai Járásbíróság elnöke?

— A felszabadulás után, 1945. május 29-án az első igazságügyi miniszter, dr. Valentinyi Ágoston nevezett ki Gyulára az akkori törvényszékhez. 1946.ban lettem népbírósági tanácselnök. Ekkor tárgyalta vezetésemmel a népbírósági tanács a békési szolgabíró ügyét, akinek nagy szerepe volt a felszabadulás előtt a baloldali pártok vezetőinek internáláséban. Tíz napon keresztül tárgyaltuk ezt a bűnügyet, mire megszületett az ítélet. Ez Volt a leghosszabb ítélet, amit életemben hoztam. 110 oldalt tett ki, a jegyzőkönyv pedig 240 oldalt 1948 szeptemberében bíztak meg a Gyulai Járásbíróság felügyeletével és vezetésével.

— Mi vezérelte az ítélkezési munkában?

— Természetesen az, hogy » törvények rendelkezései maradéktalanul érvényesüljenek. A törvény azonban általános formula. A bíróság mindig egyedi eseteket tárgyal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a tényeket a valóságnak megfelelően feltárja. Az ítélkezés során pedig éppúgy, mint egy orvosnak, emberi sorsok felett kell dönteni. Nemcsak, a vádlottén, hanem a családjáén is. Lelkiismeretesén kell tehát eljárni minden ügyben.

— Van-e bírói humanizmus?

— Van. A mi társadalmunk humanista társadalom. Mindenkinek lehetőséget biztosít, hogy becsületesen és tisztességesen éljen. Minden tárgyalásomra alaposan felkészültem. Az ítélet meghozatala előtt pedig sokat gondolkoztam.

Arra törekedtem, hogy az ítélet névelő hatású legyen. S a vádlott vissza tudjon térni a társadalomba és becsületes, tisztességes emberré váljon.

— Mit tanácsol a fiatal bíráknak? 1

— Szeressék hivatásukat és lelkiismeretesen járjanak el még akkor is, ha látszólag apró ügyben kell dönteniük.

Mert ahogy tartja is — dr; Csaba Mihály —, az ítélkezési munkában mindig a lelkiismeret és az igazságérzet vezérelte.

A megyei bíróság dísztermében megkezdődött az ünnepség. Dr. Csaba Mihály, a Gyulai Járásbíróság elnöke oda sietett. Ezen a napon vonult nyugdíjba. Az ünnepségen , dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter a szocialista igazságszolgáltatás terén végzett kiemelkedő munkáiéért adta neki a Munka Érdemrend ezüst fokozatát» Dr. Csaba Mihály 25 éven keresztül vezette a Gyulai Járásbíróságot. Ser6di János

Szúts László:

Pokoltűz

KISREGÉNY

: 4.

Vége a látogatási időnek — jj mondtam.

jj A park lassan elnéptelene• dett, csak a betonjárdáin ko- jj pogtak még a távozó látogatók : léptei. Egymás után tértek

• vissza a kórterembe a járó■ betegeik.

■ — Azt hittem, eddigre vég- íj zek — mondta kissé lehangol- : tan és idegesen. — Aztán csak

■ most jutottam odáig, hogy eé• kezdjem.

5 Magam is nagyon sajnál; tam a dolgot, s éppen javasol- ; ni akartam, hogy majd meg- j látogatom még. De megelőzött.

■ — Ha magának nem lenne í terhére, én folytatnám. Odabent

■ engem úgysem keresnek, meg■ szokták már, hogy elcsavargok, , amikor csak lehet. Ma vacsora■ időig még lehet Magát pedig ; meg sem kérdik, ha innen ki- 5 megy.

• Elzárhatom-e a forrást, amely ; napvilágra törekszik, ezen gon• • dolkoztam. Talán elősegítek ; valamit, ha beszélni hagyom, ; talán megéri a szabálytalanság; « amit a kórházrend ellen elkö■ vetek. Hallgatásomat bele- ; egyezésnek vette.

; _ Mondtam olyasmit, amrt

: már ők is elmondtak ; nnk?

E — Eddig még nem!

8 — Ezután sem fogok. Tőlem

most az igazi történetet .hallhatja. És ez nem ugyanaz, mint amit maga az újságban megírt. Pedig az is arról szólt, hogy mi történt, amikor feltört a gáz. Látott már maga gázfeltörést?

— Nem! Csak azután jártam ott, hogy elfojtották.

— Megpróbálom magának lefesteni ...

Olyan, mintha csatornavíz törne fel. Mintha valami mocskos vizű szökőkút lenne a fúrótorony, a vasváz felső része már ki sem látszik belőle. Csakhogy ennek a szökőkútnak forró a vize és tele van leheletfinom homokkal, néha apró kavicsszemékkeL Legtöbb benne az, ami nem látható: a gáz. Több emelet magasságra fellö- vellődik. Aztán oda|önt szétterül, mesterséges felnő lesz, homályba borítja a környéket. És esővel áztatja, mert azonnal lecsapódik. Kilométeres körzetben hull az eső. Ragacsos, bűzös vízcseppek. Távolabb ritkulva, közelebb sűrűsödve. De mindenütt csöpögő, ólomszürke isizapréteggel vonja be a fákat, házakat, kerteket, utakat, földeiket.

ha a pokol ördögfiókái tolon- ganának ott, hogy melyikőjük kerüljön előbb a íélszínre. Elképzelheti, mit jelent ilyenkor a torony aljában tartózkodni. Hát még felkapaszkodni rá!

S aztán mindehhez tegye hozzá, hogy a gáz bármikor tüzet foghat.

Nem először láttam akkor gázfeltörést, de ez félelmetes volt.' Mire odaértünk, a szőlőtőkékről már csöpögött a lé, a bakhátak közt gyülemlett a víz. Az út másik oldalán, amint azt láthatta, egy libalegelő van» Ott gyülekeztek a bámészkodók, oda vonult vissza a műszakban levő brigád is. A fúrótornyot egyelőre senki sem közelíthette meg.

— Mikor történt — kérdezte Flórián.

— Alighogy leváltottuk az első műszakot — mondta a másik brigadéros. — Szerencsére, a béléscső tartotta magét, az elzáró ugyan mintha ott sem lett volna, de a biztosító helytállt. — Az egyik brigádtag akkor már telefonált a Trösztnek.

Flóri most elemében lehetett. Hozzá is látott mindjárt. Kétszáz méterén belül senki nem tartózkodhat, még a legelőn sem, az kell felvonulási terepnek. Ácsorogjon a falu szélén, akit nem enged haza a kíváncsiság. Kusztván küldjön egy másik brigádtagot a tanács- házára, hogy olvassák he a hangos híradóba: tüzet gyújtani a faluban nem szabad, még dohányozni se. Nincs alattomosabb valami a gáznál.

Amikor a gáz feltört, ketten épp szerelték. Az egyikőjük szerencsétlenül ért földet, alighanem a lábát törte. A Sebesült lábat néháriyan sínbe próbálták rakni. De nem orvosok voltak, olajbányászok. Azt vettük észre, hogy Flóri félesége ott hajladozik a szerencsétlenül

A torony aljában meg csak magá-1 úgy ömlik. Szinte visszafordul a cső peremén s olyan erővel, hogy zeng tőle a cső. A föld morajlik lenn a mélyben, mint-