Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
Brezsnyev Kubába látogat Moszkva ( KP első titkárának, a kubai Ieonyid Brezsnyev. az SZKP I kormány elnökének meghívásá- Központi Bizottságénak fótit- I ra január végén hivatalos bakára Fidel .Castrónak, a Kubai * ráti látogatást tesz Kubában. Gromiko—Fahmi-femácskozás Andrej Gromíkn szovjet külügyminiszter és Iszroail Fahmi egyiptomi külügyminiszter között kedden folytatódott a sokoldalú véleménycsere a szovjet—egyiptomi kapcsolatok továbbfejlesztéséiül és a közelkeleti helyzetről. A beszélgetés baráti, építő szellemű volt. Az eszmecserét folytatják. Hová vezethet a frank lebegtetése ? Hat hónapon át lebegtetik a francia frankot. Képünkön: százfrankos bankjegyek „lebegnek” az egyik párizsi szökőkút vizén, (Teleíotó: PÚI—MTI—KS) Párizs A frank lebegtetése — amely már az első napon a frankárfolyam csaknem 5 százalékos csökkenéséhez vezetett — még jobban fokozta a közvéleményben a gazdasági kilátások miatti nyugtalanságot. Ennek egyik jeleként a párizsi tőzsdén hétfőn 27 százalékkal emelkedett az arany ára és újabb rekord- magasságba szökött. Gazdasági körökben most attól tartanak, hogy olyan pánikhangulat alakulhat ki a megtakarított pénzüket féltő kisemberek között, ami a frank helyzetének súlyos megrendülését idézheti elő, különösen, ha a belső nyugtalanság külföldi spekulációval is párósul. A kormány minden esetre el akarja kerülni, hogy a frank árfolyama az eddiginél jóval nagyobb mértékben zuhanjon és szükség esetén be fogja vetni a francia bank devizatartalékait, hogy „megfelelő keretek” között tartsa a frank leértékelődését. A Le Monde hírmagyarázója szerint a frank lebegtetése kétségtelenül bizonyos előnyökkel is jár (könnyebbé válik az export), ám hosszú távra el fogja szegényíteni Franciaországot, mert a szilárdabb valutával rendelkező országok ezentúl olcsóbban vásárolhatják fel a francia munka termékeit. Attól kell tartani — írja a továbbiakban —, hogy „egészségtelen versengés” kezdődik a közös piaci partnerek között és mindegyik a másik kárára igyekszik magának előnyöket biztosítani. Hírek a Közel-Keletről Hadié Szelasszíé etióp császár afejezte egynapos látogatását .Szaúd-Arábiában, és hazautazott. A császár és Fejszal király az olajválság fejleményeiről és Jeruzsálem jövőjéről folytatott eszmecserét. Bejrijt Rövid látogatásra Bejrutba rkézett Hasszán. Szabrj Rl- kfibli, Szadat egyiptomi elnök személyes megbízottja, s átadta Frangié libanoni elnöknek Szadat üzenetét. Kairó Mihelyt elhallgattak a fegyverek a szuezi fronton, az egyiptomi kormány máris hozzálátott Port Szaid, Szuez, Iszmailia, El Kantara és a háborúban megsérült többi város helyreállításának előkészítéséhez. A tervek szerint először a háborúban legnagyobb áldozatokat hozó Szuez város újjáépítését kbzdik mag. Szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek értekezlete Moszkvában Moszkva J Moszkváiban megkezdődött a1 szocialista országokban tévé- J kenykedö kommunista és munkáspártok központi bizottságai titkárainak értekezlete, amely tapasztalatcserét foüytat a párt- epítés időszerű problémáiról és e problémáiknak a testvérpartokban való gyakorlati megoldásáról. Az értekezleten részt vesz: a Bolgár Kommunista Párt részéről — Borisz Velosev, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről — Frantisek Gndrych, a CSKP KB titkára; a Kubai Kommunista Párt részéről — Izádoro Malmíerca Peolí, a Kubai KP KB titkárságának tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről — Edward Babiuch, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Zdzislaw Zianda- rowski és Ryszad Frelek, a LEMP KB titkárságának tagjai; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Sz. Zsalan-Azsav, az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpárt részéről — Horst Dohlus, az NSZEP KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről Gheorghe Pana, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről — Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Ivan Kapitonov és Konsz- tantyin Katu&ev, az SZKP KB titkárai. Az értekezleten részt vesznek a központi bizottságok vezető szerveinek, nemzetközi és más osztályainak vezetői és helyettes vezetői, valamint a testvérpártok más felelős munkatársai. A testvérpártoknak az értekezleten részi vevő küldöttségei koszorút helyeztek V. I. Lenin mauzóleumához. (MTI). Energiaválság A vezető tőkés országok iparának nyersanyagforrásai A közel-keleti háború következményeként létrejött energia- válság csak egyik megnyilvánulása azoknak a gazdasági problémáknak, amelyekkel a legfejlettebb tőkés országok iparának a jövőben szembe kell néznie. Az Egyesült Államok, Japán és a Közös Piac országainak magas szervezettségű és nagy kapacitású ipara azonban nem azonos mértékben függ a külső piactól. A szűk hazai nyersanyagbázissal rendelkező japán ipar például már évtizedekkel ezelőtt is nagy mértékű nyers- anyagiroportra kényszerült. A második világháború után kezdődő ipari fellendülés és az energiafelhasználásnak a kőolaj javára történő eltolódása azt eredményezte, hogy a hazai szénkészleteket és vízenergiát hasznosító japán ipar már az energiahordozók tekintetében is egyre nagyobb függésbe került külső forrásoktól. A Japánban felhasznált kőolaj, vasérc, ötvöző anyagok, földgáz, bauxtt, egyes színes fémek, kálisó és foszfát csaknem teljes mennyisége importból szármázik. a fejlődés magasabb fokán, az új iparágak megteremtésével és a szénhidrogénekre történő áttéréssel alakultak ki azok a körülmények. amelyek az ipart a hazai forrásoktól elszakítva, az import nyersanyagokra állították át Az NSZK hazai forrásokból fedezi szén- és kálisó- szükségletét, de nagy mennyiségű kőolaj, földgáz, cink, ólom és vasérc behozatalára szorul. Nagy-Britannia hazai termelésből biztosítja szénszükségletét, de a kőolajon kívül jelentős mennyiségben hoz be vesércet és színesfém-érceket. A kapitalista országok legnagyobb nyersanyag-felhasználója az Egyesült Államok ipara. 1971-ben az USA. használta fel a tőkés országokban termelő kőolaj 38 százalékát, a földgáz 73,89 százalékát, a vasérc 42,9 százalékát, az alumínium 47,4 százalékát, a réz 33 százalékát A hazai természeti források évtizedeken át biztosították a nagy mértékű felhasználást, de napjainkban az USA egyre inkább nyersanyagszegény országgá válik. Míg 1947-ben az ásványkészjetefe kimerülésére jellemző, hogy míg 1900-ban a kitermelt rézérc átlagos fémtartalma még 4 százalék volt ma már a 0,6 százaléknál alacsonyabb réztartalmú érceket is kénytelenek feldolgozni. 1900-ban az USA még 15 százalékkal több ásványi eredetű nyersanyagot termelt mint amennyi saját szükséglete volt 1971-ben a felhasználás 20 százalékát már külföldről hozták be. Szakértők becslése szerint 1985-ben a behozatal aránya 50 százalék lesz. Különösen nagy az import szerepe az acélötvöző anyagokban és néhány színes fémben. Gyorsan növekszik a vasérc és a bauxit importja is. A legfontosabb nyersanyag- lelőhelyek a fejlődő országokban találhatók. Az őnkészletek 89,6 százaléka, a kobalt 70 százaléka, a mangán 91 százaléka, a bauxit 65,2 százaléka, a réz 60 százaléka és a vasérc 46,3 százaléka a fejlődő országokban van. Hasonló arányokat mutat ezek kitermelése is. Tekintettel arra. hogy a közeli években az ipari nyersanyagok külkereskeA Közös Piac országainak iparfejlesztésében a kezdeti időszakban számoltak a hazai lehetőségekkel. Az ipar a hazai energiahordozókra és nyersanyagforrásokra települt Csak Egyesült Államok termelte a kapitalista országok ipari nyersanyag-szükségletének 40 százalékát, ez az arány 1971-ben már csak 20 százalék volt. A gazdaságosan kiaknázható delire forgalmának gyors növekedésére számítanak, a kapitalista országok nyersanyag-szükségletüket a számukra megbízhatatlan fejlődő országokból kénytelenek biztosítani.
