Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-23 / 18. szám
> A'MEGYEI 'PAKTŐÍZOTTSAG ÉS Á M €G Y.E l~T AN ÁC SL’APfA,, '*T~\ NÉPÚJSÁG 1974. JANUAR 23„ SZERDA Áras 8® fillér XXIX ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Mű s NEMCSAK A JOBB ÍZLÉS KlVANJA* (3. oldal) ® NEM ELÉG ISMERETEKET KÖZÖLNI (3. oldal) Hatan kaptáit mag az újítási Mükénééi Tegnap, kedden délután az űjítómaagaloan 25, évfordulója aiUcalmáíbőfl. ünnepséget rendeztek Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházéban. Dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára méltatta a megye újító- mot^íalmának fejlesztésében, szervezésében, irányításában és a mindennapi munkában kitűntek fáradozását és érdemeit. A SZOT és az Országos Találmányi Hivatal határozata alapján ezután hatan kapták meg eredményes muhkásság'ikért az emlékérmet. Kitüntetésben részesült: Erdős Károly, az SZMT elnöke, Lipcsei Imre, az SZMT közgazdasági munkabizottságának vezetője és Perjést János, a munkabizottság politikai munkatársa, valamint Karácsonyi Gyula, a Felsőnyomási Allamd Gazdaság telepvezetője, Nádas Mátyás, az AGROBER villamosmérnöke, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület megyei titkára és Csűri Lajos, a Békés megyei Élélmiszerkiske- reskedelmi Vállalait belső ellenőre. Az ünnepségen és az ezt követő fogadásion részt vett Nagy István, az SZMT vezető titkára is. A könnyűipar problémáiról tárgyaltak a minisztérium és megyénk vezetői Békéscsabán Á Könnyűipari Minisztérium és megyénk párt-, illetve tanácsi vezetői időszerű problémákról tárgyaltak kedden Békéscsabán a megyei tanács székházában. A minisztériumi delegációt Sírosi Sándomé miniszterhelyettes vezette, a megyeiek élén pedig Csatán Béla, az MSZMP megyei bizottságár nak titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke tárgyalt. Egyöntetű volt a vélemény abban, hogy a könnyűipar Békésben igen jelentős ágazat. A szocialista iparban foglalkoztatottak több mint 46 százaléka a könnyűiparban dolgozik, ami csaknem 25 ezer — főként női — munkást jelent A legutóbbi években komoly eredmények születtek e téren. Egyebek között felépült a világszínvonalon termelő békéscsabai Kner Nyomda, amely évente több, mint 420 millió forint értéket produkál. A vidéki iparfejlesztés keretében épültek új üzemek Szeghalmon, Gyulán és másutt. A megyei tanács messzemenően követte a párt politikáját s az ossz iparfejlesztési alap többségét a körtY- nyűipar. illetve a szolgáltatói tevékenység fejlesztésére fordította. Az elmúlt évben Igen jól i dolgoztak a könnyűipari üze- I mefe. A szövetkezett iparban például nincs mérleghiányos. Az állami és tanácsi üzemek is az előző évhez viszonyítva jócskán megnövelték a termelésit. Hiba azonban, hogy főként a gyáregységek termelési és technikai színvonala alacsony, a munkások szociális körülménye nem felel meg mindenütt a várakozásnak. Szóvá tették megyénk vezetői azt is, hogy a textiliparban dolgozók keresete alatta marad az országos átlagnak. Sok az ún. „szakállas” téma. Évekkel ezelőtt felvetett problémák nincsenek megoldva, elhúzódnak a beruházások. Márpedig minél hosszabb idő alatt valósul meg egy-egy üzemben a rekonstrukció, annál több kára származik ebből a népgazdaságnak. Példaként említették a Békéscsabai Kötöttárugyárat, amelynek rekonstrukciója több éves „ügy”. A tanácskozás minden résztvevője egyetértett abbán, hogy meg kell sürgetni a gyár fejlesztőiét Szó volt a Pamuttextilművek békéscsabai és mező- berényi gyárának fejlesztéséről és több más üzem gondjáról. A Dürer Nyomda fejlesztését örömmel nyugtázták. Előreláthatólag még ez év második felében kulturáltabb körülmények között jelenhet * meg a megyei lap. Azt kérték egyebek között megyénk vezetői: ha a népgazdaság teher bí ró képessége lehetővé teszi egy új harisnyagyár építését, az Szeghalmon valósuljon meg, mivél ebben a körzetben sok nő vár még munkaalkalomra. A minisztérium és megyénk képviselői egyetértettek abban, hogy meg kell gyorsítani megyénkben a köny- nyűipar fejlesztését. Ary Róza öt megye SZMT iuüuráiis vezetőinek Értekezlete Tegnap, kedden délelőtt Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú- Bihar, Szolnok és Békés megye szakszervezeti tanácsai kulturális, agitációs-propagamda bizottságainak vezetői munkaértekezletet tartottak Békéscsabán. A résztvevőket Ispaits Sándor, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője tájékoztatta az 1973 júniusi plenum határozatairól, irányelveiről. Többek között a munkásművelődés, a felnőttoktatás, a közoktatás, a művészeti nevelés, a káderkép- zés és az agitációs-propaganda munka időszerű feladatairól, az információs hálózat kialakításáról esett szó. A bizottságok vezetői saját tapasztalataikat, észrevételeiket is elmondták. Korszerűsítik az fizem- és munkaszervezést Közigazgatási nap a megyeszékhelyen Meghallgatták-e a dolgozol...? A Legfőbb Ügyészség közérdekű vizsgálatai A Legfőbb Ügyészség a jogszabályok törvényes végrehajtásának, a törvénysértések megelőzéseinek elősegítésére 1974 első felében különböző jogterületeken vizsgálatokat végez. Ennek során főleg az állampolgárok szélesebb körét érintő jogszabályok érvényesülésére, a jogalkalmazás és jogértelmezés egységének biztosítására fordítanak figyelmet A büntetőjogi tevékenység körében megvizsgálják, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban az új büntető eljárási törvény alapján kiadott jogszabályok A polgári jogterületen dolgozó ügyészek — a lakásügyek kivételével — elemzik azokat a pereket, amelyeket a tanácsi szervek által hozott határozatok hatályon kívül helyezésére indítottak. Egy vizsgálat azzal foglalkozik, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál működő munkaügyi döntőbizottságok eljárása és határozatai megl'elelnék-e a törvényesség követelményeinek. Különös figyelemmel tanulmányozzák például, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén a döntő- bizottságok vizsgálják-e S felmondás indokán! megjelölt ok valódiságát, s a dolgozók közérdekű bejelentése és a felmondó intézkedés közötti összefüggést, ha a dolgozó állítása szerint a fegyelmi büntetést azért kapta, mert bírált vagy közérdekű bejelentést tett A vállalati fegyelmi eljárások | törvényességének vizsgálata során azt is ellenőrzik, hogy lefolytattak-e a szükséges bizonyítási eljárást, meghallgatták-e személyesen a dolgozót, ügyelnek-e a munkaügyi döntő- bizottságok arra, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés arányban álljon az elkövetett vétséggel. Jelentős az a vizsgálat is, amely arra irányul, hogy a tanácsok építésügyi szakigazgatási szerveinek a lakosság széles körét érintő határozatai megfelelnek-e a törvényesség követelményeinek. Így például az építési engedélyek kiadásakor figyelembe veszik-e a szomszédos telek tulajdonosainak jogos érdekeit, megtartják-e az elintézési határidőket, milyen intézkedéseket tettek az engedély nélküli építkezések megakadályozására. illetve megszüntetésére, hány esetben rendelték el az ilyen épületek lebontását, részleges vagy teljes átalakítását. Valamennyi építésügyi eljárásnál ellenőrzik azt is, hogy a szakigazgatási szervek kellő gondot fordítanak-e az ügyfelek tájékoztatására, meggyőzésére. (MTI). Tegnap, január 22-én Békéscsabán, az SZMT székházában közigazgatási napot tartottak. Ezzel kezdődött az a négynapos ankét, melynek célja, hogy megyénk állami, társadalmi és gazdasági szerveinek vezetői megismerjék a korszerű munkaszervezési, ügyviteli módszereket és technikai eszközöket. Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak Szakszervezetének MB-titkára megnyitójában hangsúlyozta, hogy Békés megyében most kerül sor először olyan előadásokra, melyek az államigazgatási munka korszerűsítésének módját, lehetőségét és jövőjét ismertetik. Dr. Mucsi Imre, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének MB-tagja arról tartott előadást, hogy milyen a tanácsi munka gépesítésének helyzete megyénkben. Elmondta, hogy az MSZMP KB 1971. decemberi határozata óta, mély a vállalati üzem- és munka- szervezés korszerűsítésére vonatkozott, több helyes kezdeményezés valósult meg. A tanácsok egyre nagyobb gondot fordítanak az ügyvitel gépesítésére. Ennek tulajdonítható, hogy gyorsabbá és pontosabbá vált az ügyintézés. A megyei tanácsnál, a járási hivatalokban és a városi tanácsoknál az Ascota könyvelőgépek sok segítséget nyújtanak* Több helyen azonban idegenkednek a gépesítéstől, noha napjainkban a döntések meghozatalában szinte nélkülözhetetlenek az adatok és információk gyors feldolgozását végző különféle elektronikus gépek. Ezt követően dr. Raft Miklós, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási, Szervezési Osztály igazgatója az államigazgatási szervek ügyvitelgépesítésének jövőjét ismertette. Majd Radnai József, a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetének igazgatója megnyitotta az . SZMT székházában megnyílt szervezési és szervezéstechnikai kiállítást. A kiállítás látogatói és adattároló gépet. megtekintik a ÍNoetscom 4 000 magyar gyártmányú elektronikus számoló Fotó: Demény
