Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

Előtérben a szervezés KdieiezijSvö­fl gépiseit is van „esze” Szervezési és ügyvitelgépesitési kiállítás nyílik az öZMT-székházban Korszakos, törvényszerű je­lenség, hogy a világ egyre bo­nyolultabb módon elégíti ki ön­maga igényeit. Ennek megfele­lően az irányítás, a rendszerbe foglalás, és egyáltalán a tájé­kozódás sarját tevékenységünk hatásáról — ügyvitel, gépesített ügyvitel nélkül el sem képzel­hető. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1971. december 1-i — a vállalati üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére vonatko­zó — határozata végrehajtásá­nak szellemében hozták létre 1972. január l-én a PM Szerve­zési és Ügyvitelgépesitési Inté­zet Tiszántúli Részlegét. Békés­csabán, a Tanácsköztársaság út­ján. A részleg eddig) tevékenysé­géről, eredményeiről, gondjai­ról és a jövő elképzeléseiről be­szélgetünk Szoboszlai Alberttal, az országos intézet szervezési szaktanácsadójával és Józsa La­jossal. a kirendeltség vezetőjé­vel. — Kérem, tájékoztassák la­punkat a kirendeltség eddigi munkájáról és a tapasztala­tokról. — Jelenlegi létszámunk tizen­egy fő, ebből hat szervező, ket­tő tanácsadó munkatárs, a többi étékesítési és adminisztrációs feladatokat lát eL Tevékenysé­günk: szervezés, tanácsadás, ér­tékesítés. A felsorolásból Is kitűnik, hogy legfontosabb feladatunk­nak a szervezést tekintjük. Azonban Igyekszünk hathatós segítséget nyújtani valamennyi népgazdasági ágazat területén felmerülő általános és speciális jellegű gazdasági, elszámolási témák megoldásához. Békés megyében eddig több mint száz vállalati, szövetkezeti, intézeti és egyéb formában mű­ködő ipari, kereskedelmi, szol­gáltatási szervvel kötöttünk szerződést A lakossági adóügy­vitelt a megyei és városi taná­csoknál, valamint a járási hiva­taloknál szinte teljes egészében gépesítettük. Egyéb területről a tégla- és cserépiparí válla­latot, a mezőhegyes! Vasipari Szövetkezetei és a békéscsabai Lenin Tsz-t említenénk meg. Folyamatban van többek kö­zött a Hídasháti Állami Gazda­ság, a vendéglátóipari vállalat és az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat ügyvitelének gépesítése is. Irodai gépekből, technikai eszközökből, gépesített Irattári berendezésekből tavaly félmil­lió forintot forgalmaztunk. Ezt 1974-ben egymillió lonntra ter­vezzük. Őszintén meg kell monda­nunk azt is, nogy jelenleg több­re lennénk képesek. Az intéze­tünkben rejlő óriási lehetőségek még nincsenek teljes egészéDen kihasználva. Ennek több oka van. Ezek közül csaa kettőt em­lítenénk: a szemleletbeli es az anyagi problémákat. — JViire lenne elsősorban szükség, hogy az elavult, szükségszerű ügyvitelszerve­zést felváltsa a jobb. a kor­szerűbb? — Mi a vállalatok, intézmé­nyeik belső életébe nem szólha­tunk bele. Partnereket keresünk és azt, szeretnénk, ha szervezési osztály vagy csoport alakulna a vállalatoknál, mint például a kötöttárugyárban, a Kner Nyomdában és az Orosházi Üveggyárban. De legalább egy szervezési szakember dolgozna minden vállalatnál, aki tartaná a kapcsolatot a mi szakembere­inkkel. Igaz, mi sem vagyunk bővében a szakembereknek. A jövőt illetően azonban opti­misták vagyunk. Jelenleg a PM Tanulmányi Felügyelősége több mint száz fő gépkezelőt képez ki. Megyén belül pedig a békés­csabai közgazdasági és kereske­delmi szakközépiskolában szer­vezett formában folyik a jövő szakembereinek képzése. — Tudvalevő, ezek a gépek igen drágák. De végül Is a gé­pesített ügyvitel a gazdasá­gosabb termelés eszköze. Mér­hető-e ez a gazdaságosság? — A gépi adatfeldolgozás az ügyvitel kötelező jövője. Ma mar a megtermelt anyagmeny- nyiség úgy általában senkit nem érd ekel. Sőt. A rendelésen kívüli termelés veszélyes. Ma kulcstéma a gépkihasználás szintje. Lényegében a gépek op­timális kihasználásán múlik a nyereség. Egy gyár termelési osztályán például aprólékos munkával megvizsgálják, meny­nyire vannak kihasználva a gé­pek és Igyekeznek kidolgozni, hogyan növelhető ezeknek a gé­peknek a hatásfoka? Gépesítés, kompjuteres lehetőség kell az Ilyen témákhoz Is. De a sok túlóra, amitől a vállalati admi­nisztráció a gépesítés révén megszabadul, máris nyereség. Amint látjuk: a gépnek is van „esze” és erről tájékoztat a ma megnyíló kiállítás Békés­csabán. Seress Sándor Bolgár hajók a világ minden táján Tíz-ti zenöt évvel ezelőtt Bul­gáriában még nem építettek olyan hatalmas hajókat, mint amilyenek napjainkban bol. gár zászló alatt szántják a tengerek és óceánok hullámait. A várnai G. Dimit­rov Hajógyár büszkesége a „Vihren ”, a „Vladimír Zajmov tábornok”, a „Beimeken”, egy­két éve járja a tengereket. Te­herbírásuk hajónként 23 500 ton­na. Már több mint tíz éve rend­szeresen közlekednek a szállító, hajók a Várna—Zsdánov vona­lon. Ezen az .útvonalon kapja a bolgár ipar a létfontosságú nyersanyagokat, többek között az említett hajózási vonal árufor­galmának felét kitevő szenet. A várnai kikötőben magasodó két szénhegyet a tengerészek ..szén- kikötőnek”, vagy még gyakrab­ban „kis bolgár Donbasz”-nak nevezik. Ezenkívül Zsdánovbói érkezik ezen az úton a vasérc a Jüranikovcy” kohászati művek I és a pirít Devna vegyipari üze­mei részére. A kölcsönös segélynyújtás — mindennapi gyakorlati munka szerves részévé vált a szovjet és bolgár tengerészek közti kapcso. latokban. 1972 telén az Azovi- tengeren az „Ograzsden” bolgár szénszállító hajó jégtáblák közó került, amelyek a hajót zátony­ra vitték. Az „A. Nyikitin” és az „I. Moszkvitin” ügyeletes jégtö­rő hajó nagy erőfeszítések árán tudta a jég fogságából kiszaba­dítani a bolgár szémszállítót. Ta­valy augusztusiban a „Hemus” hajón elromlott a fő hajtómű. Zsdánovból szovjet szakemberek érkeztek segítségére. Két teljes napot vett igénybe a hiba elhá­rítása. I. Pirvanov, a hajó ka­pitánya a asdánovi hajójavító gyárnak küldött táviratban me­leg hangon köszönte meg a szovjet mérnökök, technikusodé és munkásók gyors, hathatós se. gítségét, Eskü a csapatzászló előtt Jelentjük a pártnakw A megye legjobb egysége a mezőkovácsházi munkásőr zászlóalj Munkásmozgalmi Indulók és csendes beszélgetés zsongása töltötte be január 19-én dél­után 3 óra előtt a mezőkovács­házi művelődési ház nagyter­mét. Ünnepi hangulat Szám­vetésre készült a Lakatos Pé­ter munkásőr zászlóalj. Az 1973-as év szolgálati, kiképzé­si és politikai feladatainak vég­rehajtásáról kaptak tájékozta­tást ezen az ünnepi egységgyű­lésen az ipari, a mezőgazdasá­gi üzemek munkásai, akik pártfeladatiként vállalták a fegyveres szolgálatot Pontosan 3 órakor vezény­szó harsant Baktai Ferenc zás zlóaljparancsn ok-helyettes szólította vigyázzba a munkás- őröket. Elfoglalta helyét az ün­nepi egységgyűlés elnöksége, közöttük dr. Lakatos Rozália, a zászlóalj névadójának özvegye, Juhász József, az MSZMP megyei bizottságának tagja, va­lamint a bázisüzemeik vezetői, a társ fegyveres testületek pa­rancsnokai, tömegszer vezetek és társadalmi szervezetek kép­viselői. A Himnusz elhangzása után Csulik Mihály, a járási hivatal elnöke nyitotta meg az ünnepi egvséggyűlést Szép színfoltja volt az ün­nepségnek, amikor Fodor Etel­ka, Szilágyi György „Munkás- őrökhöz” című versét szavalta el. Ezután Zengő Ferenc zászló­alj parancsnok köszöntötte * munkásöröket, a vendégeiket és a munkásőr-feleségeket, vala­mint a zászlóalj névadójának özvegyét, dr. Lakatos Rozáliát, majd a névadó Lakatos Péter pusztaottlakai születésű föld­munkásról emlékezett meg, ab­ból az alkalomból, hogy a ki­váló pártmunkás, aki 1958. ok­tóber 30-án halt hősi halált a budapesti pártbizottság védel­mében, március 3-án lenne öt­venéves. A zászlóaljparancsnok ezután beszámolt az 1973-aá év mun­kájáról, azokról a sokszor ne­héz feladatokról, amelyeket a mezőkovácsházi járás rrturtfkás- őrei legjobb tudásukkal, példa- adóan hajtották végre. Szólt arról, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1972 no­vemberi határozata értelmében a munkásöröket is elsősorban az életszínvonal emelése, a gazdasági élet szerkezetének átszervezése és a termelékeny­ség növelése foglalkoztatja. Arról is beszámolt, hogy a személyi állomány 44 százalé­ka választott tagja különböző szintű pártszervezeteknek. 80 százaléka vesz részt pártokta- tásban és sokan tanulnak ál­lami iskolákba«, tanfolyamo­kon. — A munkásőr elvtársak is­mert és megbecsült tagjai já­rásunknak. Túlnyomó részük szocialista brigádokban dolgoz­nak és élen járnak a termelé­kenység emelésében, a munka­fegyelem megszilárdításában — mondta többek között Zengő Ferenc, majd az 1973-ban fel­vett és kiképzett munkásórje­löltefc páldaadó szorgalmáról tájékoztatta az ünnepi egység- gyűlés részvevőit Az elisme­rés és a köszönet csend'ölt ki szavaiból, amikor a leszerelő és tartalékállományba vonuló munkásőr elvtársakrcj szólt, akik öt—tizenhét évi szolgálat után megváltak az aktív iegy- verforgatájstól. — Szívből köszönjük asszo­nyaink áldozatos munkáját, akik nemcsak ünnepélyes alkal­makkor vannak velünk, hanem minden munkásőri tevékenysé­günknek támogatói. Köszönjük a bázishelyek pártalapszerveze- teinek, a községi és járási párt­bizottságaiknak az erkölcsi, po­litikai és anyagi támogatását — mondotta és így folytatta: Jelentjük a pártnak, hogy az 1973-as évben a szocialista versenyben elért eredményeink alapján elnyertük a Békés me­gyei parancsnokság legjobb ön­álló egysége címet, a vele járó vándorserleget és zászlót. Ezután Tóth Pál, a munkás­őrség megyei parancsnoka, az MSZMP Békés megyei Bizott­ságának és a Megyei Parancs­nokságnak a nevében köszön­tötte aa egy séggy ülést, köszön­te meg a leszerelő és tartalék- állományba vonuló munkásőrök munkáját és adta át a zász­lóaljnak a vándoi-serloget és zászlót Amikor Zengő Ferenc zászlóaljperanesnok átvette a kitüntető címeket a zászlóalj személyi állománya vezényszó nélkül, egy emberként állt fel, és dörgő tapssal köszönte meg az elismerést „A zászlóalj legjobb szakasza” címet a második század első szakaszparancsnoka, „Az első század legjobb raja” címet a má­sodik szakasz második rajának parancsnoka, „A második szá­zad legjobb raja” címet az első szakasz harmadik rajának pa­rancsnoka vette át Kiváló Pa­rancsnok jelvényt a három leg­jobb alegység parancsnoka, Kiváló Munkásőr Jelvényt ti­zenhárom munkásőr, 10 és 15 éves szolgálat után járó emlék­érmet három-három munkásőr és a Mundcásőr Emlékérem ki­tüntetést tizenöt munkásőr vett át Gabnai Istvántól, a Munkásőrség Országos Parancs­nokságának kiképzési osztály- vezetőjétől. Szabó István, az MSZMP já­rási bizottságának első titkára a végrehajtó bizottság nevében gratulált a személyi állomány­nak. Elmondta, hogy a mun­kásőrök évek óta végrehajtják azokat a feladatokat, amelye­ket a párt járási végrehajtó bizottsága eléjük kitűz. Ezután a párt járási bizott­ságának első titkára fogadta az előképzés munkásőrök csa­patzászló előtt elmondott es­kütételét. Majd az ősz hajú Teklecz János adta át fegyve­rét Elek! János fiatal munkás­őrnek. Az ősz hajú harcos al- csukló hangon búcsúzott a fegyverétől, amelyet 17 évvel ezelőtt elsők között vett kezé­be, a munkáshatalom megvédé­sére. A névadó özvegye, dr. Laka­tos Rozália szólt ezután az egységgyűléshez. Gratulált a zászlóaljnak a kiváló eredmé­nyeihez. Art kívánta, sciha ne legyen szükség árrá, amit az előképzés elvtársak esküjük­ében fogadtak. A bázisüzemek párt- és szakmai, valamint társadalmi szervezeteinek nevében Lapus- nyik. Lajos, a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság pártbizottságá­nak titkára gratulált a zászló­aljnak és annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy mint eddig, a jövőben is élenjárói lesznek a munkásőri szolgálatnak. A fársfegyveres testületek nevében a járási rendőrkapi­tány gratulált a munkásőrök­nek, art kívánva, hogy egy év múlva, hazánk 30. évforduló­ján, ugyanilyen ünnepi egység- gyűlésen vehessenek részt Az ünnepi egysóggyűlés a® Intemacionálé hangjaival ért véget Betyárnak) János Zengd Ferenc a serleget veszi át a megyei parancsnoktól Fotó: Demeny

Next

/
Thumbnails
Contents