Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

HIN! Szükség van-e Dombegyházán pinceklubra? Búcsú Imrétől január lö-én, csütörtököm «».= te 22—23 őrá között Gyomám a Dózsa György úton egy személy,, gépkocsi halálra gázolt® Majo­ros Imre 16 éves Gyoaaa, Gár- nyi út 31. szám alatti lakost. A baleset után a tette további»j- tott. Az áldozatát cserbenhagyó gépkocsivezetőt a rendőrség másnap kézre kerítette.” Újsághír Eddig a tra^kus hír. Néhány nappal ezelőtt nagy részvéttel [kísérték utolsó útjára Majoros Imrét, a gyomai ölT-ee számú Szakmunkásképző Intézet KISZ- titkárát. Elbúcsúztatták az isko. latársak és a KlSZ-alapszarve- zet tagjai, Megindító volt halla­ni: „Nem tűnik fel többé mosoly« gós arcod, szőke fejed iskolánk folyosóján és tantermeiben. Ősz, tályodban a helyed üresen ma­rad. Nem tudjuk még felfogni® »ideg valóságot hogy nem vagy és nem leszel többé közöttünk. Alig pár napja — a KISZ-tag* gyűlésünkön. — még köztünk vi­táztál, buzdítottál & neveltél a szó erejével. Olyanok voltunk mint egy család, te a bátyánk, akinek a «zavara hallgatná kel­lett. Köszönjük segítségedet, emberi helytállásodat, g ígérem tagságunk nevében, hogy el­hangzott szavaidat nem pazarol­tad érdemtelenekre. Az emberi lelkiismeretüemség és könnyel­műség megfosztott terveid, vá­gyaid megvalósításában. ígér­jük, hogy fájó szívvel, de erős akarattal visszük tovább az ál­talad megkezdett és be sem fe­jezhetett munkát Búcsúzunk; tőled, a KISZ-tagok és iskolánk valamennyi tanulója nevében. Majoros Imre ifjúkommunis­taként egy még szebb, jobb tár­sadalomért harcolt, dolgozott Életművét csak elkezdte, be nem fejezhette. , Emlékét megőrizzük»*1 A KISZ KB ajándéka Megyénkben a legjobbak kö­zött tártjaik számon a körös- tarcsai területi KISZ-szervezet ifjúsági klubját, amelynek jó híre a megyehatáron túlra is eljutott. Január 17-én, csütörtökön es­te Köröstarcsán klubestet ren­deztek, amelyen Fabulya Ba­lázs, a KISZ Békés megyei Bi­zottságának titkára egy rádiót adott át Gábor Károly klub­vezetőnek. A köröstarcsaí fiatalok az 1973-as évi jó munkájuk elis­meréseként kapták a KISZ Központi Bizottsága agitáeiős és propagandaosztályánafc aján­dékát, Dotnbegy'házán es tanácstagi választások előtti jelölőgy ülé­sek egyikén többen szóvá tet­ték a felszólalók közül, hogy szükség van-e egyáltalán az éppen akkor készülő pinceklub­ja, Hiszen csaknem félmillió forintba terül Vajon nem tudná-e a tanács ezt az össze­get „hasznosabb” célra fordítar ni? Többess — a másik táboriból — meggyőző érvekké bizony­gatták, hogy igenis szükség van rá, Dombegyháza fiatalsága megérdemli, hogy kulturált kö­rülmények között szórakozzon. Ott a jelölőgyulfcsen nem dőlt el végérvényesen a vita. Azóta csaknem egy év telt el, s kí­váncsiak voltunk, hogy ez idő alatt a gyakorlat melyik tábor1 híveit igazolja» Felkerestük Tapasztó Istvánt, a nagyközségi tanács elnökét, Fülöp Sándort ■— aki, amikor a pinceklub megvalósításának ötlete született, a párt községi bizottságának titkára volt — és Sztán Györgyöt, az akkori KlSZ-csűcsvezetoség titkárát. Tapasztó István: Elöljáróban mindjárt leszögezném, úgy is minit szülő, úgy is minit tanácsi- eflmök, a pinceklubra szükség van. Igaz, a kezdet kezdetén úgy számoltuk, hogy 120—150 ezer forint elég lesz a lét­rehozására. Aztán építés köziben kiderült, hogy bizony jóval többe fog kerülni az előzetes számításoknál. Az is igaz, hogy sokkal szebb lett, mint ami­lyennek elképzeltük. Hallottam • én is ilyen véleményeket, de ez az utóbbi időben megválto­zott. Most már a valamikor ag- gályoskodók is elismerik, hogy kellett ez a klub. Fülöp Sándor: Véleményem is az, hogy kellett a pinceklub. Nemcsak a fiatalok, a lakosság idősebb rétege is ma már igény­li, hogy olyan körülmények kö­zött hallgasson meg egy irodal­mi estet, vagy egy klubfoglal­kozást, amelyik méltó a szoci­alista faluhoz. Igaz, az ifjúság­nak készült, lie «ss nem zárja ki azt, hogy mások is igény­be vegyék. Termelőszövetkeze­tünkben egyre tob» a fiatal, akik összejövetelüket ott meg­tarthatják. Sokan dolgoznak szocialista brigádokban, s ez a pinceklub betöltheti a község­ben kulturális központ felada­tát is. Sztán György: Az alapgondo­laton, hogy kell-e vagy nem, nem lehet vitatkozni. Azon már inkább, hogy hogyan tölt­heti be hivatását? Nagyon po­zitív dolognak tartom, hogy lét­rehozásában a fiatalok lelkesen működtek közre és sikerült a községben széles társadalmi ösz- szefogást felkelteni. Nagyon jól illeszkedik vagy illeszkedhetne az Ifjúsági Törvényhez, a szabad idő hasznos kitöltéséhez és biz­tos vagyok benne, hogy bár omat még nem, de rövidesen javulni fog a kihasználtsága. Ehhez szerintem is az szüksé- *1 ges, hogy egy rátermett fiatalt kell találnunk a vezetéséhez, jól _ összeállított, mindenki számaira i vonzó programot kell Malakí-: tani, A hallottak egyértelműen [ bizonyítják, hogy Dombegyhá-! zán is társadalmi szükséglet aí kulturált, jól berendezett és j tartalmas programot adó pince- ?! Múb. Egy a cél, hegy valóban töltse be azt, amiért létrehoz-1 fák, és minél élőbb találják • meg a megfelelő vezetőket, • akik fiatalos lendülettel, érté- : kés programokkal vonzóvá te-£ hetik. Ha esz megvalósul, nem kér- £ dezi egyetlen dombegyházi sem: £ Szükség van-e m pinceklubra? 1 Bél® Ott® | ■ fiatal afe»épssarnati Egy üzemmérnök önéletrajza Nevem Duray Miklós. Békés­csabám szület­tem 1946-ban itt jártam ál­talános iskolái­ba és a közép­iskolát is Mt végeztem él. Legszíveseib- be®. a gimná­ziumban töl­tött éveimre: emlékszem vissza. Már ak­is műszakit dolgok kötötték le figyelmemet, annak ellenére, hogy osztályfőnököm, dr. VI- rátgh Ferenc — aíkxre volt osz­tálytársaimmal együtt még ma is szeretettél emlékezünk — igyekezett a tanán tudamányoik felé terelni érdeklődésemet Érettségi ut&n egyéves kato­nai szolgálatot teljesítettem, majd Budapestre kerültem., ahol a Kandó Kálmán Villa- mostpari Műszáki Főiskola halL gatőja lettem. Közben 1969-be® megnősültem s ezzel nehéz esz­tendők kezdődtek. Albérlet. Ke­vés pénz. A feleségem ugyan dolgozott már, de levelező tagozaton a Gyógypedagógia! Tanárképző Főiskolát végezte a munka mellett. Kislányunk S972-bm szillé- tett meg. Egy hónap múlvs kezembe® volt a villamos- üzemmérnöki oklevél és még ess év augusztusában én is kenyér­keresővé váltam. A Híradó- technikai Vállalat 1. számé gyáregységénél vállaltam üzem­mérnöki állást Békéscsabait. A munkahelyemmel és a munkakörülményekkel elégedett nagyok. Igaz ugyaaí, hogy gyakran hiányát érzem egy-egy iő, fővárosi színészek által dőadott színdarabnak, «szembe jut az Is, hogy míg Pesten lak­iunk. hány remek film, mozi, dállítás között válogathattunk szabad időnkben — mégis na­gyon szívesen és örömmel jöt- em viasza Békéscsabára, Mert lazajöttem. Hazatérésem örömét csal »öveit® az, hogy az elmúlt lyárcan végre sikerűit lakást» fásárolnunk, bár & egyben neg is növelte Has családunk Soadjait, ismeretes ugyanis — •open ezért nem kíván különö- ebb reszieítezést —, hogy a Sa­al diplomások lakáshoz jutásár iáik támogatása általámosság- nan nincs olyan egyértelműen negoldva, mint a közvetlenül izikai munkáit végzőké. Noha i két ifjúsági réteg anyag, teiyzetébera mncsesusfe jelen­ős különbségek. Munkámról még annyit, hogy ss kiterjed a legegyszerűbb iapi üzemi gondok megoddásá- 51 egészen a jóval összetettebb srvezósi és gyártmány fe jieszté- i feladatok végrehajtásáig ’ehát változata®, Szakmai ér- leklödésemet mindez mégis- safe mintegy 80—90 százaiéb­an elégítá ki. Ez természetesen evésbé befolyásolja jó munka lelyi közérzetemet, ami annak löszönhető, hogy hozzám has­onló fiatalokba! álló lelkes »Ilefetívában dolgozom. Nem lemezgettem, de a mssnloaitiár- aimnafc is jelentős szerepük ars abban, hogy úgy döntői­em: szeretnék a budapesti nűszaki egyetemen továbbtat- ulni és szakmérnöki képzett­égre szert temal & QC5®aCO®BlSOOQOaffiQO(SaBDBOISI!10 QEMMDtsaoaatDooaDoaEEJoaiiHD Leányti ollégium belülről 8 amcsié, 1974a JÄOTÄ» 3 Kívülállók részére igazán titokzatosnak hat egy középis­kolás leánykollégium belső élete. De aki a kapun belülre kerül — legálisan — és körül­néz, az meggyőződhet arról, hogy nincs ott bizony semmi­lyen titokzatosság. Sarkadon, az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola közelében egy saroképület ad otthoni hatvan, a megye szin­te valamennyi részéről ídese- rsglett diáklányának. A kollé­gium az elmúlt év novemberé­ben vette fel Arany János ne­vét Lukács Erzsébet, a kollégium diáiktanácsának titkára: — A lányok túlnyomó több­sége falusi, tanyasi iskolából került ide. Ha valakikről, ró­luk igazán elmondható, hogy hátrányos helyzetűek. — Mennyit kell fizetni a kollégiumban? — Az több tényezőtől függ. Figyelembe veszik elsősorban a család szociális körülménye­it, az eltartottak számát, a ma­gatartást, a tanulmányi ered­ményt. Van olyan, akinek sem­mit sem kell, olyan is akad, aki 540 forintot fizet. Ám még ez sem sok, hiszen itt egy tanuló havi 1000' forintjába került az államnak. —■ Hogyan működik a diák- tanács? Nemcsak formális a tevékenysége? — Szó sincs róla. Többek között a kollégiumtérítés mér­tékét is a mi javaslatunk alapján szabják meg. Az éven­ként sorra kerülő £pkormány­zatí napokon jké vagyunk az „urak”. Ilyenkor még & taná­raink feladatait is mi látjuk eL — Tanuláson kívül, a szabad időben mivel foglalkoztok? — Este nyolctól fél tízig vas» szabad időnk. Ilyenkor tv-1 nézünk, rádiót hallgatunk. So­kan kézimunkáznak is. Olvas­nivalónk is van bőveni, a 90® kötetes könyvtárba». =— Udvarlás? — Van az is. Nem szólnak érte, ha az a jó ízlés határán belül van. — Milyen Időközönként me­hettek haza? — Minden hónap harmadik vasárnapján. De van rendkí­vüli „szabadság” is, amikor a szülők hazakémeik. — Eddig csak jóról basaélteL Semmi problémátok nincs? — Dehogy nincs. Már kinőt­tük ezt a kollégiumot. Kicsi a mosdónk, mindössze négy zu­hanyozónk vsán. Azt már az igazgató, Fuj István mondta él, hogy a kollé­giumban a magatartási átlag 4,11, a szorgalom 3,81, ami az országos átlag felett vsa» Így élnek —■ éppen úgy, mint & „kintiek” — a sarttaadi Arany János leánykoülégiuna la­kót & Süsü SSagraÄt összeállította!: Béla Ott® | oQQQQOQCOcasQocceoooaoooeccsaaicaaaecQaissausae Klubok, musorolc Tizek Ifjúsági Klub Január 21. Zenés klubest. Ez­úttal a Híradótechnikai Vállalat i ina ia n in ír «sí K* ív ív w h *«!■•»■«<■ ««« v «* n n m « p p « nt« v »na Beaties-hímdő I ■ B « m 1973-ban szállongó hírek tér- ■ jedtek el a popvilágban: lehet, 5 hogy újra együtt jászának? Ez jjj is elég volt ahhoz, hogy régi : nagy számaikból újból száz- ■ ezernyi elkeljen. Mintha annak « idején nem vásárolták volna 5 meg milliószámra szerte m vi- | lágon. Persze azóta felnőtt egy £ áj korosztály... Ez évben mu- ■ tátják be az óriási érdeklődést « keltő Beatlas-musicált, a New i B York-í Broadway-n. A Bor őr- Ej mester magányos szíve klubja- ; nak zenekara — című nagyle- £ mez lesz az alapja a zenés da- l rabnak,, melyhez John Lennon £ és Paul McCartney újabb hat : számot ír,. I KISZ-alapszervezete látja el a házigaadatisztet. Vendégeik: a Kner Nyomda KISZ-fiataljai és a „Gyopár Klub” tagjai. Január 24. A filmklubban be­mutatásra kerül a Vihar előtt című olasz film. Bevezetőt Pa- nyi Márta mond. Fiatal Pedagógusok Klubja Január 23: „Életszínvonall-nö- vekedég — kispolgári szemlélet” címmel tart előadást dr. Becsei József, az MSZMP városi bizott­ságának titkára. Házigazda: Kö­kényes! Tibor. Parabola Ktafe Január 22. A klub tagjai kö­zös mozilátogatásoss vesznek részt Fiatal Utazók Klubja Január 23. „Szomszédaink ■— barátaink”. Földrajzi vetélkedő. Játékvezető: Daniss Győző. Értelmiségi Klafe Január 21. 19 órakor. Szentesi amatőrfUmek bemutatása. Veze­ti: Ambrus Zoltán, a művészeti szakosztály vezetőségi tagja

Next

/
Thumbnails
Contents