Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-20 / 16. szám
Ä tanácselnöké a sző Köröslatiány nagyközség A mxmkésmű y eXődésr il Miért kevés a mnnkásolvasé? Gazdasági önállóság és a lakossági hozzájárulás f >""y M orösladárty Beiké« Mg megye úgynevezett „Sárrét” részén van. Mezőgazdasági jellegű nagyközség. Szakosainak száma: 6 618. A lakosság 60%-a mezőgazdaságban, 40%-a iparban, illetve ipari jellegű üzemekben dolgozik. A község egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátottsága a jelen kornak megfelelően, megfelelőnek értékelhető* A lakosság munkaképes dolgozói — szinte kivétel nélkül —• helyben vállal, végez munkát Kereskedelmi eülátáfát a helyi ÁFÉSZ látja el. A község fejlődéséért a lakosság igen nagy felelősséget vállal, mivel tudja, hogy magának és családjának építi, fejleszti, A 28/1967- évi törvényerejű rendelet a tanácsok gazdasági önállóságának növelése, az alapvető egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális szükségletek fokozottabb kielégítése érdekében, az MSZMP KB határozata alapján a tanácsi fejlesztési alap helyi forrásaként a lakosság részéről községfejlesztési hozzájárulást kell megállapítani A fenti határozat, Illetve törvényerejű rendelet alapján a nagyközségi tanács 1970 februári tanácsülésén. 1970. január 1-től 1974. december Síig, vagyis 5 évi időtartamra a háztáji gazdasággal rendelkezőknek, a földet használó alkalmazottaknak, kisiparosoknak, valamint egyéb szellemi dolgozóknak, akik földet használnak 200 Ft-ban, csak házadét fizetőknek 50 Ft összegben állapított meg. A tanács ezen intézkedését a község lakossága helyesen fogadta, érezve azt, hogy ezzel is a saját életszínvonalának növelését segíti elő. Az 1973. évre tervezett bevételi és kiadási előirányzatot a tervezett társadalmi munka és saját helyi anyag értékével együtt 1 143 000 Ft értékben határozta meg. A község fejlődésének elősegítésére a lakosság igen fontos hozzájárulása a lakossági befizetés, mely évente 1 680 000 Ft összeget tesz ki. így a lakossági hozzájárulás a költségvetés és fejlesztés alapján összesen 2 823 000 Ft-ot tesz ki éves átlagban. Az összeg tervszerű és folyamatos felhasználásának tudható be, hogy viszonylag jól felszerelt bölcsődében 30, a két óvodában 150, általános iskoláinkban pedig közel 1 000 gyermek nyer elhelyezést, tanul nyugodt körülmények között. A községi könyvtár olvasóinak és könyvállományának száma állandóan növekszik, a 300 főt befogadó Művelődési Ház korszerűen felszerelt- A közel 1 000 db hagyományos közvilágítási át Myamaíosai» íaLváibJa a modem higanygőzös lámpa, 67 közkifolyó szolgáltatja a lakosság ivóvízellátását. 1961— 1970-ben 104, míg 1970—73-ban 117 két, vagy több szobás lakás épült a községben. De lehetne sorolni azokat az eredményeket, melyek a lakosság jólétét, kulturáltságát vannak hivatva biztosítani. Az eredmények felsorolásán túl szeretnénk tájékoztatást adni az elgondolásokról, az előttünk álló feladatok megvalósításáról, amely feladatok megoldása még kulturáltabbá teszi a községet Bár meg kell említeni, hogy a feladatok megoldásához, a lakosság hozzájárulásán túl, központi hozzájárulás is szükségessé válik. Szükségessé válik a nagyközség belterületén húzódó mintegy 80 km csápad ékvíz-elvezető csatornahálózat felújítása, melyikek komplex tervdokumentációs terve már elkészült. Megoldásra vár a Nadány} út folytatásaként, a Dózsa Gy. út közvilágításának korszerűsítése. Még 1973-ban a község déli részén a villanyhálózat felújítása, melyet a DÁV fog elvégezni. A vízmfihálőzaton végzendő fertőtlenítés és egyéb üzemi kiesések miatt gyakoriak azon időszakok, amikor a lakosság vízellátása nincs megfelelően biztosítva. Ezért szükségessé válik a község belterületén 1 db szabad kifolyású mélyfúrású kút megépítése. A parképítésre 1973 —76-ra 80 000 Ft áll rendelkezésre, melyből a meglévő parkterület fenntartását, ültetvények pótlását, virágpalánták beszerzését kell biztosítani. Indokolt volna a község központján átmenő 47-es számú főközlekedési út tehermentesítése érdekében a Lenkei és Hunyadi út szilárd burkolattal történő ellátása. Járdaépítésre évenkénti bontásban 55 000 Ft összeg használható fel a műszaki felmérések és a lakosság igényeinek megfelelően. Ezen összeg a már meglévő és igen elhasználódott járdák felújítását teszi lehetővé. A lakosság igénye viszont megköveteli, hogy évenként több járda épüljön, ezért a társadalmi munkát hatékonyabban kell szervezni a lakosság körében. Az intézmények fejlesztési, felújítási és korszerűsítési feladatainak megoldása az alábbiak alapján biztosítható; .— iskolai épületek felújítására, korszerűsítésére 1974—75. évben 410 000 Ft-ot lehet fordítani, — óvodai épületek korszerűsítésére mintegy 700 000 Ft lesz felhasználva- Igen jelentős társadalmi segítség is érezhető e feladatok megoldásánál. — a művelődési ház korszerűsítésére 1973—76, évben egyenlő bontásban 400 000 Ft költséget irányoztunk elő. A tervezett támogatás a különböző szakkörök működésével felmerülő kiadások fedezésére és egyéb berendezési tárgyak beszerzésére használható fel, valamint az épület külső- és belső felújítására. — a testkultúra fejlesztésé, az ifjúság sportolási lehetőségeinek elősegítése érdekében mintegy 60 000 Ft összeg felhasználása lehetséges. Ezen összeg elsősorban a sportfelszerelések pótlására, a sportpálya karbantartására használható fel. Ezen túl szükségessé válik a tanulóifjúság védnökségvállalása a sportpálya megóvására. — a községi bölcsőde, körzeti orvosi rendelők, egészségház külső és belső korszerűsítésére, felújítására 1975—76-ban 330 000 Ft felhasználása szükséges. Az említett feladatok megoldása a lakosság anyagi támogatásán túl megkívánja a minél nagyobb mérvű társadalmi munka teljesítését örvendetes és nem hagyható sző nélkül lakosságunk ilyen irányú jó hozzáállása sem. 1973-ban a lakosság 300 000 Ft társadalmi munkával járult a település fejlődéséhez. Örömmel állapítható meg, hogy az üzemek és lakosok aktív tevékenysége folytán a vállalt 300 000 Ft- tal szemben a jelenlegi teljesítés 678 000 Ft. Ezek a tények a lakosság szorgalmát, községünk iránt érzett felelősségét bizonyít- jáik. Bízunk abban, hogy 1974- ben is. hasonlóan a múlt évihez, a szorgos munka mindenkinek kulturáltabb életmódot jelent Márta Károly tanácselnök Szerettem volna a gyulai szakmaközi körzeti könyvtár mindhárom munka társával beszélni, sajnos, nem sikerült. Beregszászi Imréné, a vezető szülési szabadságon van, Horváth Éva, a megbízott könyvtárvezető, az SZMT békéscsabai központi könyvtárának munkatársa nem volt Gyulán; aki eligazított a könyvtár dolgaiban, az 1967 februárja óta itt dolgozó, Podhraczky Ferencné mellékfoglalkozású könyvtáros volt. Mit jelent az, hogy meHékfog- íalkozású az ő esetében, érdeklődtem, mert az hamar kiderült, hogy a mellékfoglalkozása a főfoglalkozása, csak éppen nem „teljes műszakos”, ahogy mondani szokás, nem éppen a legszerencsésebben, hiszen, ha jól meggondoljuk, a közművelődésben nincsenek „műszakok”, ott bizony csak állandó munka, munka és munka van, a könyvtáros végeredményben akkor is dolgozik, ha éppen otthon a férje ingét tisztítja, vagy a gyerekeinek készít vacsorát Tudom, hogy különösnek tűnik ez az egész, de ha belegondolunk, így van. A népművelő — közöttük a könyvtáros is —, ha erre adta a fejét, akkor az egész életét erre adta. Engedelmükkel, nem akarok én most túlságosan nagy szavakkal dobálózni, az élet és a munka, a közművelődés sem olyan, csak, hogy minden mást, az élet minden más nyűgét lerázó próféták érnek el itt sikert olyan megszállottak, akik képssek éjjel-nappal... Van rá példa, van ilyen népművelőnk nem is egy, az is igaz, hogy ahol ők vannak, ott van élet, ott van közművelés, ott van hangulat, ott könnyűnek tűnik az egész. De vegyük a másik példát: ahoi csak foglalkozás a népművelés, „műszak”, ahoi bemegyek, felveszem, kimegyek, leteszem a munkát, ott nem könnyű, ott bizony nincs élet, nincs jó hangulat, ott nehéznek tűnik minden. Podhraczkyné mellékfoglalkozásnak bejegyzett főfoglalkozásától jutottunk idáig, és e kis kitérő után, lépjünk be együtt a gyulai szakmaközi körzeti könyvtárba, és nézzük meg, mit ad ez a könyvtár a munkásművelődéshez? Elöljáróban meg kell mondanom, hogy nem rózsás a helyzet. Nem kell ahhoz türelmetlennek lenni, ha nem a leghiggadtabban jegyzi fel az újságíró, hogy ebbe a szakszervezeti könyvtárba alig jár munkásolvasó. Az 1973-as évről szóló statisztikai jelentés szerint egész évben 419-en iratkoztak be, mintegy 4 ezer alkalommal vettek ki könyvet, és a 410 olvasó közül 54 volt a munkás. Nem sokkal több, mint 10 százalék. Értelmiségi 104, tanuló 103, egyéb (általában nyugdíjas) 149. A szép- irodalom vezet évi 8370 kötettel, ifjúsági könyvet 1176-ot vettek ki, ismeretterjesztőt 2572-t, ebből 724 a társadalomtudományi, 233 a természettudományi, 138 műszaki, 72 mezőgazdasági, a többi egyéb, más témakörökből. A szakmaközi könyvtár könyvállománya 1973 végén 14 406 kötet volt, a második félévben 1563 kötettel gyarapodott. Az állománygyarapítás j rendszeres, általában kéthetenként kapnak a központi könyv- 1 tártól megrendeíőjegyzéket, és azon visszajelentik igényeiket. Persze, az olvasók igényének felmérése nem valami biztonságos. De, hogyan is lehetne az, ha egy főfoglalkozású S könyvtáros dolgozik itt (most: ugyan szülési szabadságon), és, egy mellékfoglalkozású, és in- I tézik a megrendelést, az álló- [ scűányha sorolást a könyvíköí-1 j csönzést, a letéti könyvtárak ellátását, az adminisztrációt és mindent, ami még egy könyvtár életében előfordul. Podhraczkyné nem végzett könyvtáros tanfolyamot, de hat éve csinálja a szakmát. Mond- | ja, hogy szeretett volna szadi- képzettséget szerezni, de valahogy mindig elmaradt, le is I beszélték, hogy akkoriban még özvegyen élve két gyermeke \ mellett nehéz dolog lesz a ta- j nulás, így aztán nem tanult, S nincs képesítése. Ezért végzi '■ „mellékfoglalkozásként” a fő- foglalkozását, gyakorlati tapasztalataira építve talán bely- I lyel-közzel jobban is, mint olyan szakképzettek, akik nem az igazi népművelőik fajtájából I valók... De ez most más kérdés, a könyvtár dolga az első. Miért kevés a munkásolvasó? Azt is mondhatnánk: miért kevés az olvasók száma ebben a nem is kicsi, közel 15 ezer kötetes körzeti könyvtárban? Tavaly decemberben költözködtek. A régi MEDOSZ- székházat lebontották, éveken át ott volt a könyvtár. Most a Jókai Kultúrház épületének másik oldalát kapták meg, a napközi otthon helyét. Van helyük bőven, még egy szép kis olvasótermet is kialakítottak. Olvasók azonban nagyon kevesen jönnek. .,Nsm jó a propaganda, mondja Podhraczkyné, valamit ki kellene találni. Meg az új hely! Meg kell szokni az itt lakóknak, a románvárosiaknak, a krinolin- belieknek, hogy van itt a közelükben egy jó könyvtár.” Ez igaz, de a megszokást meg kell előznie annak, hogy meg is ismertetjük magunkat. Semmiképpen nem lehet elég csak kitenni a táblát az épületre. Tizenötezer kitűnő, friss könyv, és addig a másfél óráig, amíg beszélgettünk egyetlen olvasó jött. Ez bizony nagyon kevés. Roppant kevés... Lapozgatom a olvasók névsorát tartalmazó füzetet. Egyik oldalán 23 bejegyzés. 1973-ból, a 77. oldalon a huszonhárom beiratkozott olvasó közül 3 a munkás... 1974-ben huszonnégyen vannak egy oldalon. A munkás 4 ... Naponta 10—15- en jönnek. Ritkán többen, bár volt olyan nap is, hogy ötve- nen, feltehető, egy osztályra való szakmunkás-tanuló, az intézetből. A napi kölcsönzés 30—40 kötet. Mind-mind nagyon kevés! Mondani, leírni könnyű, felelhetik a könyvtárosok, és van is némi igazuk. Ha nincs a propagandára, szervezésre, olvasók toborzására ős megtartására elég idejük, “mit tehet- , nek? És nem mindenki bírja éjjel-nappal. A könyvtáros sem teheti meg, hogy rablógazdálkodást folytat az egészségével, a munkabírásával. Sok népművelő megteszi, amilyen nagyszerű emberi dolog ez, olyannyira helytelen is. Gyökeres változást persze csak az hozhat, ha egy tizenötezer kötetes könyvtárra négy-öt, vagy még több könyvtáros jutna, ez azonban rengeteg pénz. És még valami: ha a már most adott lehetőségeket jobban felhasználnák. A munkásművelődés útjait kutatjuk. A Gyulán szerzett kép egy része ennek. Legközelebb egy üzemi kiskönyvtárat látogatunk meg, ott mi a helyzet? Sass Ervin mjMsms 1974 JAMUáJÉ » I
