Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

Építkeznek a munkások Ipari hajtóművek készülnek Békéscsabán Az Országos Bányagépgyártó Vállalat megrendelésére Ipari hajtóművek készülnek Békéscsabán, a hajtóművek és festék­szóró berendezések gyáregységében. Képünkön: Kiszely Fe­renc és Bakonyi Imre szerelők egy 160-as típusú ipari hajtó­mű szerelésén dolgoznak. (Fotó: Demény) Nagy sikerrel sárult Kevéss a lakás; Több kellene. Tudjuk, ezzel nem mondunk, újat. és azzal sem, ha leírjuk: az épülő és a már felépült la­kások közül kevés az, amely- célcsoportos beruházásból ké­szül. Nem véletlen tehát, ha a lakásgondok enyhítése és vég­leges megszüntetése az országos vezető testületek mindennapi gondját képezi. Az sem vélet­len, hogy 1973-ban kormány­határozat született a munkás- lakás-építések és -vásárlások vállalati támogatásáról. A hatá­rozat megjelenése óta közel egy év telt el. Miként alakult a munkáslalkások építése ezalatt megyénkben? Ki mennyivel já­rult hozzá ennek az égető gond­nak az enyhítéséhez? Egy kis statisztika A statisztika nem tartozik a legkedveltebb olvasmányok kö­zé, de szükséges, ha az ember pontosan kíván egy-egy dolog­ban tájékozódni. Ezért, amikor választ kerestünk az előző be­kezdésben feltett kérdésekre, utunk először az OTP megyei igazgatóságához vezetett. Amit Pribelsziky Jánosné csoportve­zető a munkáslakás-építésekkel kapcsolatban elmondott, az — ha nem is enged messzemenő következtetésre, — de — meg­nyugtató olyan értelemben, hogy a kormányhatározat jó né­hány vállalatnál, intézménynél megértésre talált. A megyei igazgatóság nyil­vántartásából kitűnik, hogy 1973-ban lakásépítésekhez és vásárláshoz megyénk vállalatai 145 millió forinttal járultak hozzá. Ugyanakkor az OTP 155 millió forint hosszú lejáratú hi­telt nyújtott az építőknek és vásárlóknak. Ebből 82 családi ház, 26 szövetkezeti munkásla- ikás épült, 135 család vásárolt vállalati támogatással családi otthont és 207 munkáslakásba költöztek boldog emberek. Az szj-titkár elégedett, de ... A Forgácsoló Szerszámipari Vállalat békéscsabai gyárában az szb-titkár. Bodor Sándor mo­solyogva fogad. Oka van a jó­kedvének. 1971-től ugyanis vál­lalati támogatással, kölcsönnel 28-an jutottak új lakáshoz. — Vállalatunk a fejlesztési alapból 539 ezer forintot adott kölcsön 18 dolgozónknak. A ré­szesedési alapból pedig tízen kaptak kölcsönt, összesen 150 ezer forint értékben — mondja, és elénk tesz egy névsort. Eb­ből az is kitűnik, hogy a forgá­csolóban a 28 vállalati kölcsön­höz juttatottból 18 a fizikai munkás, 16-an pedig 30 éven aluliak, vagyis fiatalok. Tavaly a vállalatnál a része­sedési alapból összesen 200 ezer forint állt rendelkezésre lakás- építési és lakásvásárlási köl­csön céljára — tájékoztat Opa- uszki Györgyné, az szb társa­dalmi tanácsának elnöke —, ebből 110 ezer forint jutott Bé­késcsabára. A 800 ezer forint fejlesztési alapból is több mint a fele került hozzánk. Ez rendes dolog. A forgácsoló vezetői nem feledkeztek meg arról, hogy a vidéki munkáso­kat is segítsék. Mindezek elle­nére gondban vannak a csa­baiak. Erre az évre ugyanis csak öt dolgozó kvl csőn igényét tudnák kielégíteni, mivel a vál­lalatnál csökkentették az erre a célra fordítható összeget. Az igények viszont nem csök­kenték. És a kormányhatározat is érvényben van. A csabai for- gácsolósoknak az a véleménye, hogy a mintegy 40 millió forint vállalati fejlesztési alapból többre tellene. Nem ismerjük a vállálat pénzügyi terveit és nem is oé- l»nic beleszólni a fejlesztési alap felosztásába. Azt azonban tudjuk, hogy a békéscsabai for­gó csat ósoknak nagy szükségük van vállalati lakásépítési köl­csönre. Tudjuk, hogy sokan lennének olyan boldogok, mint Kereke® Béláné betanított kö­szörűs vagy Sass Gábor tíz­családos segédmunkás, akik vállalati kölcsönnel építenek családi házat, sokan dolgozná­nak olyan jókedvvel, mint Zsó- tér József marós, aki tavaly költözhetett új lakásba a Len­csés» úton. Huszonegy fiatal házas Három gyára és több üzeme van a Budapesti Férfifehéme- m ügy árnak. Bennünket most az érdekelt, hogy a békéscsabai gyár és az orosházi üzem asz- szonyainak, lányainak mennyi kölcsönt adott a vállalat lakás- vásárláshoz, építéshez? Utunk itt is a szakszervezeti bizottság titkárához, Valastyán Mihály- néhoz vezetett. A titkárasszony elénk tette azt a beszámolót, amelyet Pálfi Menyhért vezérigazgató állított össze a munkáslakásépítés elő­segítésére hozott intézkedések megvalósításának tapasztalatai­ról. Ebből megállapítható, hogy a vállalat 1968 óta segíti köl­csönnel a munkások lakásvá­sárlását, építését. Valastyánné pedig elmondta, hogy a válla­lati fejlesztési alapból az erre a célra fordítható összeget igaz­ságosan, a gyárak és üzemek dolgozóinak arányában osztják el. Együtt néztük át a beszá­molót és a titkárasszony köz­ben rámutatott két összesítés­re. — Az igazságos elosztásnak köszönhető, hogy gyárunkban 1969-től 21 fiatalasszony kapott csaknem 657 ezer, orosházi üze­münkben pedig 10 asszony 260 ezer forint kölcsönt. Sok ez vagy kevés? Nem ke­vés, de... Bizony ez a de itt is jelen van. Mert miközben be­szélgetünk, bejön Varga Erzsé­bet, aki 23 éve dolgozik be­csületesen a gyárban és segítse­Osszeszontottam a fogaimat, és nem válaszoltam. Ismét gyűlöletet éreztem Wagner iránt. Rémülten néztem a mély­ségbe, amely lábaim alatt te­rült el... és most értettem meg világosan először, hogy az ég­bolt nem felettünk elterülő kék tér, hanem mélység... és mi az „égben” lakunk egy por­szemhez. a Földhöz kötődve, és inkább églakóknak nevezhetjük magunkat, mint a Född lakói­naik. Szegény églakók! A Föld von­zása — úgy tűnt — nem tes­tűnkre, hanem tudatunkra ha­tott, és azt kötötte a Földhöz. És ez a kötődés most megszűnt. Éreztem földi létünk ellent­mondásosságát... Tudatunk a Földdel együtt keletkezett, az égbolt mélységeiben, a végte­len természet mélységeiben, és ugyanott szűnik is meg... Míg így töprengtem, a sze­mem előtt valami fúrása ját­szódott le... a Földről felemel­kedtek a kövek és felfele es­tek.. aztán a hatalmas sziklák következtek™ a nappal es az get kér lakásvásárláshoz. Nem ő az egyedüli. 1974-re eddig 23-an jelentkeztek hasonló ké­réssel. Becslések szerint a vál­lalati fejlesztési és részesedési alapból viszont csak mintegy 300 ezer forint jut erre a célra és ehhez jön a csabai gyár ré­szesedési alapjából nehány tíz­ezer forint. *** A 21 fiatalasszony egyike Fo­dor József né. Lakásán keressük meg. Szépen berendezett, meleg otthonukban tisztaság és érez­hető boldogság fogad bennün­ket. A kétgyermekes fiatalasz- szony hellyel kínál. Otthon van a férje is — aki a hűtőházban dolgozik — és a kisebb gyerek, Péterke. A hatéves kislány még nem jött haza az iskolá­ból. — Amíg élek, nem felejtem el 1973. február 23-át — mond­ja meghatódottan Fodamé. — Ekkor költöztünk be ebbe a csodálatos lakásba. Előtte egy négyszer négyes szobában lak­tunk a két gyerékkel. Mindketten munkások. Ami­kor a lakást vásárolták, havi jövedelmük négyezer forint körül volt. A kormányhatározat megjelenése előtt gondolni sem mertek lakásvásárlásra. Most a két gyerek után 60 ezer forint engedményt kaptak és mivel mindketten munkások, újabb 60 ezer forint kedvezményben részesültek. A vállalattól 30 ezer forintot kaptak kölcsön, így a lakás vásárlási árából, 276 ezer forintból, 156 ezer maradt törlesztésre. *** Fodorék elégedettek, boldo­gok és velük együtt már jó né- hányan olyanok, akiket vállala­tuk' kölcsönnel segített lakás­hoz, családi házhoz. Elégedettek lehetnek, de nem lehetnek elé­gedettek azok a vállalati és tö­megszervezeti vezetők — nem a forgácsolósokról és a férfife- hémeműgyáriakról van szó! —, akik nem tettek meg mindent, hogy a kormányhatározat vég­rehajtása nyomán minél több ilyen család legyen megyénk­ben. éjszaka egyre gyorsabban vál­tották egymást... a Nap végig­rohant az égen, majd éjszaka következett, és a csillagok ^ is hasonló ördögi rohanással tűn­tek el, újból nappal lett, majd megint az éj köszöntött be. A napfénynél láttam, hogy a ke­rítés felrepült, kitágult a látó­határ. Megpillantottam a kiszá­radt tenger partját, a pusztává vált földet... Éreztem, nemsoká­ra itt a vég... De még vannak emberek a Földön... még hallom rádiónk hangszórójában megszólalni az egyetlen adót. A Földön mar majdnem minden elpusztult a sarkok kivételével. Ez az egyet­len még megmaradt adó Wran- gel szigetén van. Jelzéseket ad, válaszra vár. De a rádióhullá­mok a kihalt pusztaságba re­pülnek. Hallgat a Föld. hallgat az égbolt is. A nappalok és éj­szakák oly gyorsan váltják egy­mást, hogy minden szürkeség­be borul... A Nap lángoló su­gár csak az ég sötét hátteré­ben. A Föld légkörével együtt, elveszett az égbolt ragyogó Az Állami Könyvterjesztő Vállalat „Szocialista brigádok könyvtára” című pályázata, amelyet a magyar könyvnyom­tatás és könyvkiadás 500. év­fordulójának tiszteletére hir­dettek gyárak, üzemek, intéz­mények szocialista brigádjai ré­szére. A pályázók feladata 150—200 kötetes kiskönyvtár összeállítá­sa volt, amely hűen tükrözi a brigád tagjainak érdeklődéséit, kékségé fs~ Á Hold Is egy­re kisebb lesz, a Föld nem ké­pes megtartani többé, egyre tá­volodik tőlünk. Érezhetően remeg helyisé­günk vastag üvegablaka is, nemsokára nem lesz képes el­lenállni, és mi is kizuhanunk a semmibe... Mormogást hallok magam mellett. Igen, Wagner profesz- szor az. Nagy nehezen megtör­té jókor ottsáaát, konvvszeretetét. Külön figyelemre méltó, hogy a pályázatok jelentős része a munkásság koréból: Angyal­föld, Újpest, Diósgyőr, Miskolc. Tatabánya, s más jelentős munkáslakta vidékek üzemei­ből, gyáraiból , ' érkezett. A Szocialista brigádok könyv­tára című pályázat, nyertese a szombathelyi cipőgyár költség­gazdálkodási ifjúsági Lenin szo­cialista brigádja lett dúlok, a forgási sebesség nö­vekedése mintha ólommá tette volna testemet Nagyon nehe­zen lélegzem— — Miért? — fordulók gyűlö­lettel Wagnerhez. — Miért tet­te ezt? Megölte az emberisé­get, megsemmisítette a Földön a civilizációt! Feleljen! Csök­kentse a forgást vagy.. A professzor szótlanul csó­válta a fejét. Botyánszki János 5. Álom és ébredés A szakadék peremén

Next

/
Thumbnails
Contents