Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
I megyei tanács yto-iUésérfll jelentjük Huszonegymillió forintot költöttek Mezőberényben községfejlesztésre Február 14-én. les« a megyei tanáés ülése Az új esztendő első ülését tegnap, január 15-én tartotta meg a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, Nagy János elnöklete vek Első napirendi pontként a végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalták meg. Ezt köve- vetően került sor a megye legnagyobb községének, a Mező- herényi Tanács munkájának értékelésére. A nagyközség fejlődése különösen az utóbbi öt évben meggyorsult. Ezt elsősorban a tanács, és a gazdasági szervek hatékony együttműködése tette lehetővé. 1968 óta több mint 21 millió forintot fordítottak községfejlesztésre, melynek mintegy 44 százalékát a gazdasági szervek biztosították. Jelentős társadalmi munkát végzett a lakosság. Társadalmi munkával épült az egész Hot te nem tudod? Az egyik üzemben egy munkásnak köszörűgép esett a lábára. Súlyos sérülésekkel azonnal kórházba szállították. Bent is maradt. Otthon, a bérházi lakásban felesége kisfiával együtt várta. Elmúlt öt, majd hat óra is. nem jött. Soha nem szokott elmaradni. Mindig pontosan érkezik haza. Vajon most mi történhetett vele? Talán a barátaival ment el valahová — próbálta nyugtatni magát az asz- szony. De nyolc órakor még mindig aem nyílt az ajtó és 6 egyre idegesebb lett. Kilenc óra után szinte kétségbeesetten csengetett be az egyik, majd a másik szomszédjához, háfba t"dnak valamint a férjéről. De ők csak a fejüket csóválták és néhány vigasztaló szót mondtak. Becsengetett a barátnőjéhez is. aki kinyitotta az ajtót és amikor meghallotta, hogy miről van sző, ámulva kérdezte: — Hát te nem tudod, hogy a férjedet baleset érte és kórházba szállították? A hír hallatára megtáníoro- do‘t az asaz'my. Crak a barátnője segítségével tudott visszatérni a lakásba, ahol már nyugodtan aludt a kisfia. Ö pedig egész éjszaka le nem hunyta a szemét. Es bizonyára nyugodtan aludtak az üzem vezetői is, hiszen minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a sérti!* mielőbb kő-h’z’ ánolás- ban részesüljön. Csak éppen arról felejtkeztek meg, hogy a feleségét értesítsék. Tinnye 700 éves A Pilis-völgy kisközsége, Tiny_ nye az idén ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. A közsé_ get Tynue nevében először egy 1274-ben írott oklevél említi. A település szerencsésen átvészelte a török időket, s a XVIII. század elején már „nemes község” rangra emelkedett. A ké. sőbbi idők nevezetessége, hogy Kossuth Lajos 1843-tól néhány évig itt lakott. A szabadság- harc vezére ugyanis politikai pályája kezdetén csak mások képviseletében jelenhetett meg az országgyűlésen, s e jogának elnyeréséért birtokot vásárolt Tinnyén- Egykori lakóháza előtt ma szerény emlékmű áll. A község 700 éves jubileumának ünneps^corozata március i5-en kezdődik, f községet átfogó 56 kilométer hosszú vízhálózat. Befejeződött a község villamosítása. Jó ütemben haladt a járdaépítés. A községben 12 950-en laknák. A munkaképes lakosság többsége a helyi iparban és a község három mezőgazdasági termelőszövetkezetében, valamint a Hidasháti Állami Gazdaságban dolgozik. Csökkent az elvándorlás is. Ezekhez a jelentős eredményekhez a nagyközségi tanács is hozzájárult. A tanács végrehajtó bizottsága a községpolitikai célkitűzéseket különös gonddal készíti elő a tanács üléseire. A legtöbb esetben alapos közvéleménykutatás és felmérés, után terjeszti elő a tervezetet. Az elfogadott célkitűzéseket pedig réteggyűléseken, termelési tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon, közgyűléseken ismerteti a lakossággal. A községi tanácsnak jó a kapcsolata a társadalmi szervekkel. A hatósági munka hatékony és eredményes. Jól hasznosítják a tanácstörvény adta lehetőségeket. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a beszámolót a hozzászólásokkal és javaslatokkal kiegészítve elfogadta. Harmadik napirendi pontként az ülés Kulkai Sándornak, a Békés megyei NEB elnökének a temetkezési szolgáltatások helyzetéről szóló jelentését vitatta meg. A múlt évben a Népi Ellenőrzési Bizottság nagyarányú vizsgálatot tartott megyénkben. A tapasztalatokat összegezve megállapították, bogy a temetkeztetési szolgáltatások színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. A szolgáltatások árait is mérsékelni szükséges. A NEB több javaslatot tett az illetékeseknek a helytelenségek megszüntetésére. A végrehajtó bizottság a beszámolót jóváhagyta. Ezután a testület kitűzte a megyei tanács következő ülését, február 14-re. Jóváhagyta a napirendire vonatkozó javaslatot. Végezetül bejelentéseket és elő- , terjesztéseket tárgyaltak meg. Elfogadták Békésszen tanórás, Gyula, Hunya, Kardos, Kondoros, Körösnagyharsány, Örménykút és Szarvas tanácsok szervezeti és működési szabályzatát. Érdekképviselet felső fokon Interjú Horváth Paffal, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkárával Néhány héttel ezelőtt megka- póan fogalmazta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának egyik vezető beosztású munkatársa: Békés megye két tsz-szövetségének munkája országosan is a legjobbak közé tartozik. Hízelgő volt ez a megállapítás, noha valós, hiszen a két tsz-szövetség sokoldalúan segíti, támogatja tagszövetkezeteit a párt gazdaságpolitikájának megértésében, alkalmazásában, a szövetkezeti mozgalom erősítésében. Ha az országba szövetkezeti küldöttség érkezik, a TOT egy napra, fél napra Békésben is csinál részükre programot. A tag tsz-ek érdekképviselete felső fokon valósul meg. E munka jelentőségéről, fontosságáról interjú keretében kértünk kérdéseinkre választ Horváth Páltól, a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének titkárától. — Ha tükröt tartanánk a szövetség 1973. évi munkája elé, mit láthatnánk, mit állapíthatnánk meg, miről olvashatnánk benne? — Ahogyan kibontakozott a gazdaságirányítás reformja, nyilvánvalóvá vált, hogy a tanácsok csak a törvényes felügyeleti jogkört, hatáskört látják el a szövetkezeti gazdaságok működésében. A népgazdaság és a szövetkezetek között lényegében a tsz-szövetség képviseli az összekötő kapocs szerepét Hogy ennek a mi kellek, tívánk miként tesz eleget, azt legjobban a szövetkezetekben folyó termelés és élet tanúsíthatja. A múlt esztendőben búzából 42,3, kukoricából 58, cukorrépából 330 mázsa hektáronkénti termést takarítottunk he a megye déli területén. Ezzel az ^ország leghatékonyabban termelő üzemei közé kerültünk. Az állattenyésztés is nagy iramban fejlődik. Jó ütemben halad a szakosítás, a szakosodás mindkét ágazatban. A különböző termelési rendszerek kedvező hatását figyelhetjük meg a tagszövetkezetekben a műszaki fejlesztés és a termelékenység alakulásában. Csakis ezzel magyarázható, hogy területünkön a bruttó jövedelem 1973-ban — 1972-höz viszonyítva — 15 százalékkal nőtt. Ez az adat az országos átlagnál lényegesen nagyobb. — Több éve már, hogy szerkesztőségünk gazdaságpolitiTovábbképzés Szarvason Tizennégy gazdaság: húszezer hektár lucernotermelés A Körös-völgy nagy aranytartaléka a pillangóstakarmány-ter- melés. A szarvasi, nagyszénása tájfajta lucerna nemcsak hazánk minden táján, de külföldön is ismert, keresett. A fehérjedús lucematermelés fejlesztésére még sok a kiaknázatlan, rejtett tartalék. Ennek feltárására és hasznosítására dolgozta ki a Szarvasi Öntözési Kutató Intézet segítségével a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a zöldlucerna-termelés és -feldolgozás rendszerét. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz rendszeréhez eddig 14 kollektív gazdaság csatlakozott s összesen több mint 20 ezer hektáron rendezkednek be lucematermelésre. A Vörös Csillag Tsz és a szarvasi ÖKI a rendszer technológiájának alapos megismerésére ötnapos továbbképző tanfolyamot rendezett Szarvason. Itt az érdekelt gazdaságok vezetői hallanak tudományos és szakmai előadást a lucematermelés és -feldolgozás időszerű kérdéseiről. A tanfolyam résztvevőit dr. Kovács Gábor, az ÖKI igazgatója és Csirik Imre, a Vörös Csillag Tsz elnöke köszöntötte. Az első napon Hecsei Jenő, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium csoportvezetője tartott előadást a termelési rendszerek, különös tekintettel a zöldlucerna-termelés és -feldolgozás rendszerének jelentőségéről, szerepéről. Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára arról beszélt, hogy megyénk élelmiszergazdaságának továbbfejlesztésében milyen nagy szerepet tölt be a termelési rendszer bevezetése. Az elkövetkező napokban dr. Kovács Gábor, Tóth Sándorné, dr. Szőke Molnár Lajos, Szító János és más tudományos kutatók. illetve Csirik Imre termelőszövetkezeti elnök tart előadást a rendszer időszerű kérdéseiről. Az előadásokat ankéton vitatják meg a jelenlevőik. Mivel a zöldlucerna-termelés alapja a jő minőségű mag, a iucemamag-termelés rendszerét a Szeghalmi Állami Gazdaság dolgozta ki. A magtermelési rendszerhez csatlakozó gazdaságok vezetői részére később rendeznék hasonló tanfolvamot. A, R« kai rovata rendszeresen megkapja a szövetség kiadványait, melyek főként a gazdaság- szervező munka elemzésével, a termelés gazdaságosságának növelésével foglalkoznak. Ezeket áttanulmányozva úgy érezzük, hogy a szövetség megkülönböztetett figyelmet fordít a termelés szervezésére, a gazdaságosság, a jövedelmezőség növelésére. Hogyan fogadják ezeket az anyagokat a tagszövetkezetekben? — Köztudott, hogy a megye déli része a kedvező természeti adottságú körzetek közé tartozik. Ha a tagszövetkezetekben jól dolgoznak, akkor búzából, kukoricából, cukorrépából, hízott sertésből, hízott marhából és baromfiból igen nagy áru- mennyiség kerül a felvásárlóhoz. Mégis akadnak szövetkezetek, melyek nem úgy dolgoztak, ahogyan a többiek. 1970-ben 12 mérleghiányos tsz gazdasági egyensúlyának helyreállítása jelentette a legnagyobb feladatot 1971-ben már csak 8 ilyen szövetkezetünk volt. Az 1972. évi zárszámadás során talán végérvényesen sikerült felszámolnunk a bevételi hiány okát. ezzel a megye déli körzetében a gazdálkodást jövedelmezőre fordítottuk. Ez nagyon nehéz munka volt. A szövetség, mint intézmény, elég fiatal ahhoz, hogy ilyen kardinális megoldásokra vállalkozzon. Az okok feltárása azért járhatott eredménnyel, mert sokoldalú, mindenre kiterjedő elemző munkát folytattunk. Ahol úgy láttuk már év közben, hogy év végén a legfontosabb mutatók visszaesése várható, ajánlással mentünk a párt járási bizottságára, községi bizottságára, s elmondtuk a tényeket, aggályainkat. Meghallgatásra találtunk; A tsz-szövetség munkatársai a járási bizottságok támogatásával megkezdték a helyszíni szemlét, az adatok összegyűjtését, rendszerezését, elemzését, a következtetések kidolgozását, megvitatását szűk körben a tsz- szövetség és a járási bizottság vezető munkatársai között, majd a tsz-szövetség elnökségében és az érdekeltekkel ismét a helyszínen. Az utóbbi években Bat- tonyán, Nagykamaráson, Tótkomlóson, Békéssámsonban és a nagyszénási Dózsa Tsz-ben folytattunk vizsgálatot kizárólag azzal a céllal, hogy a párt gazdaságpolitikájának érvényre jutását segítsük; Az érdekeltekkel folytatott beszélgetések során azt a következtetést vontam le, hogy valamennyi tagszövetkezetben segítő szándékúnak minősítették törekvésünket. Bizonyíthatnám ezt azzal is, hogy a vizsgálati anyagot a szövetkezeti párt- szervezet, a tsz vezetősége feldolgozta, közgyűlés elé vitte. Miután a tsz-tagság széles körben megismerhette a párt járási bizottságának és a tsz-szövetség elnökségének véleményét a fontosabb kérdésekről, meggyőződésem: az elemző munka nem volt hiábavaló. A tsz- pártalapszervezetekben időről időre visszatérnek erre és a gazdasági vezetőktől számon kérik az elfogadott határozatok megvalósítását. — Miben látja a gazdaságfejlesztő munka irányát, a holnap szövetkezeti gazdaságát? — Most, hogy a megye déli körzetében fokozódik a termelés jövedelmezősége, az üzemekben mind több anyagi lehetőség jut az iparszerű termelés fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban párt- és kormányhatározatok is köteleznek bennünket. A jövő útja a szakosításé a szakosodásé és a kooperációké. Ez a folyamat területünkön kedvező. A növénytermesztésben a bábolnai (CPS) és a nádudvari kukoricatermesztő módszer elterjedőben van. Tavaly már 15 ezer hektáron korszerű, fejlett technikával termeltük a kukoricát. Ebben az esztendőben 30 ezer hektárra növeljük a kukorica iparszerű termesztését az előbbi két rendszeren belül. 1975-ben 37 ezer hektáron lényegében befejezzük ezt a programot. A cukorrépa-termesztésben 1973-at induló évnek tekintjük, mivel iparszerűen mindössze csak 300 hektáron tudtuk megszervezni a munkát. Ebben az esztendőben ezer hektárra növeljük az iparszerűen termesztett répa területét, jövőre pedig 6000 hektárra, a vetésterület egészére kiterjesztjük. Az állattenyésztésben 12 szakosított sertéstelepen folytatunk tenyésztést és hizlalást Ezek a telepek évente 100 ezer hízott sertést adnak majd a népgazdaságnak. Pecsenye-baromfiból ezér vagonnal vagyunk érdekeltek. Eredményeinket szeretnénk tovább fokozni a munka termelékenységének növelésével, a hozamok színvonalának javításával. Megvannak az ehhez szükséges eszközök és szellemi erők. Nagy ütemben bontakozik ki a megye déli részén a szárítőépítési program. Lucer- naliszt-készítő és terményszárító üzemeikre gondolok. A tárolóterek építését is gyorsítanunk kellene. Mivel a déli körzet növénytermesztése igen fejlett, évről évre nagy takarmányfelesleglek is jelentkeznek. A feleslegeket értékesítéssel vezetjük le. Talán ez is indokolja, hogy az állatlétszám gyarapítására, a haszonállatok tartására több figyelmet fordíthatnánk. Lehetőségeinket jobban ki kellene használnunk mert ha a takarmányt állati termékként értékesítjük, többet kapunk érte. Hogyan tehetne a munka- szervezésünkön tökéletesíteni? Foglalkozunk ezzel a kérdéssel is. Felkértük Timkó Bélát, a szabadkígyósi szakmunkáskéoző iskola igazgatóját, dr. Ba- binszky Mihályt, az orosházi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatóját és dr. Sz. Molnár Lajost, a szarvasi ÖRKI vezető beosztású kutatóját, hogy az orosházi Oj Élet Tsz, a med- gyesbodzás—pusztaottlakai Egyetértés Tsz és a nagyszénási Lenin Tsz munkaszervezését tanulmányozzák, készítsenek róla elemző anyagót. Rövidesen vitára bocsátjuk a három neves szakember tollából származó tapasztalatokat. — A MAE Békés mesrvei Szervezetének tiszti iíto közgyűlésén sző volt arról, hosrv a megye szakember-ellátottsága nem megfelelő. Hotrvan értékeli ezt a megállapítást? — Kétségtelen, igaz az, ami ott elhangzott. Általában kevés mezőgazdasági szakember dolgozik a megye déli körzetében is. Bár mér nem ritka az olyan üzem, ahol 10—15 mérnök segíti a gazdálkodást. Ezekben az üzemekben jelentős jövedelemmel termelnek. Sajnos több gazdaságról ez a jó szaikeimlKer-ellä- tottság nem mondható el. Az új technika térhódítása minden eddiginél nagyobb hozzáértést követel. A kisebb tsz-ek eevesü- lése, a terület koncentrálódása is a még több szakember munkába állítását igényli. A megye déli vörvieitélből 100-an tamilnak főiskolán, egyetemen. Évente 15—20 új szakember érkezik hozzánk áll munkába. Ez kevés. Meg kellene vizsgálnunk, hogyan juthatnánk több mezőgazdasági szakemberhez, mert csak velük tudnak az üzemek arról a magas termelési színvonalról, melyen állnak, még egy lépéssel előrébb lépni —. fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Horváth elvtárs. „ Dupsi Karoly
