Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-16 / 12. szám
Elkészült a középiskolai érettségi vizsgák új vizsgaszabályzata Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete szerint az általános irányú középiskolai végzettséghez — nem szakképesítéshez — kötött munkakörök betöltéséhez a középiskola negyedik osztályának elvégzése elegendő, ebből következik, hogy az érettségi vizsga mindkét középiskola-típusban önkéntes. A felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez továbbra is szükséges a sikeres érettségi vizsga. A szakközép- iskolában az érettségi egyet jelent a szákképesítés megszerzésével. A szabályzatok kidolgozásakor az illetékesek a vizsgák számának csökkentésére törekedtek. A kötelező vizsgatárgyak száma mindkét iskolatípusban kevesebb, mint korábban, a választható tárgyak körét pedig bővítették. Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tárgyból — a közös érettségi-felvételi írásbelivel egyezően — 180 perc. A kötelező fogalmazvány megszűnik. A jövőben a jelesek is kötelesek írásbeli vizsgát tenni. Mentesítik viszont az írásbeli alól az adott tárgyból azokat, akik az országos középiskolai tanulmányi versenyen vagy valamely országos szakmai tanulmányi versenyen első—tizedik helyezést értek el. A gimnáziumban minden tanulónak összesen négy tárgyból kell vizsgáznia, a vizsgatárgyak meghatározott körében a diákok maguk dönthetik el, hogy írásban vagy szóban kívánnak-e számot adni tudásukról. A gimnáziumi kötelező érettségi vizsgatárgyak kijelölésében — az oktatáspolitikai határozat alapján — a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kiemelt ■ fontosságát érvényesítették. Ennek megfelelően az egyik kötelező tárgy a magyar nyelv és irodalom — szóban és írásban. (A nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetiségi nyelv és irodalom is). A másik a matematika. A tanuló választhat, hogy írásban vagy szóban kíván-e érettségizni. A gimnazista diák a két kötelező tárgy mellett két további tantárgyat választ az alábbiak közül: történelem, földrajz, idegen nyelvek, fizika, kémia vagy biológia. Történelemből vagy földrajzból csak szóbeli vizsga lesz, a többi felsorolt tárgybői a jelölt döntése szerint írásbeli vagy szóbeli a vizsgáztatás módja. A gimnáziumokban az írásbeli érettségi vizsgák tételeit a Művelődésügyi Minisztérium tűzi ki. Emellett a minisztérium minden év február 28-ig közli a gimnáziumökkal, hogy abban az évben az érettségi vizsgákon az egyes tantárgyak törzsanyagának mely részei alkotják a szóbeli vizsgák anyagát. A szóbeli érettségi vizsga tantárgyanként 20—20 témakörét a minisztériumi útmutató alapján a szaktanár az érettségi vizsgára jelentkezett tanulókkal március 1—15 között kpzli. Minden érettségiző egy- egy felelete előtt legalább 30 perc gondolkodási időt, kap. Egy-egy tantárgyi felelet idő- tartama 20 percnél több nem lehet. A szóbeli érettségi vizsgán a tételeket az érettségizők húzzák. Az érettségi fokozatait és az egyes tanulók átlagának kiszámítását egy korábbi miniszteri utasítás megszüntette. Ennek megfelelően mindkét iskolatípusban — az írásbeli és a szóbeli vizsgákon egyaránt — megváltozik az egyes érettségi vizsgatárgyak minősítése is. Az öt fokozatú skála helyett a maturáló diákok teljesítményét a vizsgabizottság tantárgyanként: „dicsérettel megfelelt” (d), .megfelelt” (m), „nem felelt meg” (0) minősítéssel értékelheti. Az érettségiző azokból a tantárgyakból, amelyekből nem felelt meg, javítóvizsgát tehet Ha egyetlen tantárgyból sem felelt meg, mindegyikből javítóvizsgát tehet. Az új szakközépiskolai érettségi vizsgaszabályzat hatálya nem terjed ki a művészeti szak- középiskolákra, ezek érettségi vizsgáit külön utasítás szabályozza. Kiterjed viszont a szakmunkásképző iskolák emeltszintű (b) tagozatát végzett dolgozók részére szervezett kétéves szakközépiskolákra, valamint a bányaipari aknászképző technikum növendékeire is. Az úgynevezett régi típusú ipari és mezőgazdasági szakközépiskolák érettségi vizsgáin az 1973— 74. tanévtől kezdődően magyar nyelv- és irodalomból (írásbeli és szóbeli), szakmai elméletből (írásbeli és szóbeli), szakmai gyakorlatból és egy választott tantárgyból kell vizsgázni. Választott tantárgyként a matematika (írásbeli), történelem (szóbeli) vagy fizika és elektronika (szóbeli) tantárgyból lehet vizsgázni. Az új típusú szakközépiskolákban az érettségi részei: írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsga. Ebben az iskolatípusban a kötelező érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom (szóban és írásban); á szakképesítéshez elengedhetetlenül szükséges egy-két szakmai elméleti tantárgy; szakmai gyakorlat az adott szak igénye szerint (amely a szakmunkásképesítést nyújtó szakokon egyben szakmunkásvizsgát is jelent). A kötelező vizsgatantárgyak mellett egy további tantárgyat kell választani az alábbiak közül; történelem, politikai gazdaságtan (csak szóbeli vizsga), matematika, műszaki rajz vagy szakrajz (csak írásbeli vizsga), idegen nyelv, fizika, kémia, biológia (írásbeli vagy szóbeli vizsga). Ha a jelölt felsőfokú oktatási intézménybe pályázik, a kötelező vizsgatantárgyakon felül azokból is köteles érettségizni, amelyek azonosak a felvételi vizsga tantárgyaival. Ebben az esetben más tantárgyat választani nem lehet. Az idén közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga lesz matematikából és fizikából. Ezen részt vesznek és országosan egységes feladatsort kapnak mindazok, akik olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek, amelyben a matematika vagy a fizika, illetve mindkettő felvételi tárgy. Ugyanezen az írásbelin vizsgáznak a régebben érettségizettek, valamint a dolgozók középiskoláiban az idén érettségizők közül a továbbtanulásra jelentkezettek is. Az a jelölt, aki egy vagy két vizsgatárgyból a közös írásbeli vizsgán vesz részt, az érettségin ebből az egy vagy két tantárgyból már nem vizsgázik ki_ véve, ha a teljesítményét nullára minősítették, ha az érettségi írásbeli dolgozat nem felelt meg, illetve — közös írásbeli esetén — a minősítése nullás, a tanuló szóbeli érettségi vizsgával javíthat. ■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■I A. Beljajev: A szakadék peremén 1. A TITOKZATOS NYARALÓ Simejz környékén tett sétá_ im során érdeklődésemet felkeltette a hegy meredélyén álló magányos nyaraló. Még út sem vezetett hozzá, körben, magas kerítés védte, amelyen csak egyetlen kis kaput láttam, de az is állandóan zárva volt A kerítés fölé sem fa. sem bokor nem magasodott. A nyaraló mellett sá_ vár, homokszínű sziklák emelkedtek; köztük itt-ott satnya növények és alacsony, görbe he. gyifenyők nőttek. „Kinek juthatott eszébe egy ilyen kopár sziklán megtelepedni? Vagy egyáltalán lakik ott valaki?” — gondoltam, miközben a nyaraló körül járkáltam. Még soha nem. láttam, hogy va_ laid kilépett volna a kapun. Kíváncsiságom annyira hajtott legalább egy pillantást vetni a titokzatos nyaraló udvarára, hogy képes voltam felmászni a meredek sziklára is. A nyaralót azonban úgy építették, hogy akárhonnan is akartam szemügyre venni az udvart, annak mindig csak egy kis szegletét láthattam, és az is olyan üres. gondozatlan volt, mint a nyara_ ló környéke. Néhány napos megfigyelésem eredményeként azonban, észrevettem. hogy van lakója a háznak Az egyik nap idősebb, fekete ruhás nő haladt át az udva. ron. Ez a fölfedezés még novel- ’ te kíváncsiságom. — Ha ott élnek emberek, akkor kell valamilyen kapcsolatot tartaniuk a külvilággal, legalább az élelembeszerzés erejéig. Kezdtem ismerőseimet is kér_ dezgetni míg végül sikerült érdeklődésem kielégítem. Igaz, hogy pontos adatot senki sem tudott a villa lakóiról, de egyik ismerősöm közölte, hgy a hírek szerint Wagner prof ess zo„ lakik ott. Wagner professzor! Ez éppen elég volt arra, hogy még kíváncsibb legyek. Bármi áron is látni akartam ezt a különös embert, aki találmányaival olyan nagy feltűnést keltett. Ettől kezdve mée nagyöbbb fi_ gyeimet fordítottam a villára. Tudtam, hogy ez nem helyes, mégis folytattam megfigyeléseimet sokszor órákon keresztül. Még éjszaka is ott ültem nem messze az egyik bokor mögött. Azt mondják, ha az ember valamit állhatatosan el akar érni, akkor az előbb-utóbb sikerül is neki. Az egyik reggel, még alig virradt, amikor meghallottam a kerítés kapujának nyikorgását, lélegzetvisszafojtva figyeltem, mi fog történni. Az ajtó kinyílt. Magas pirospozsgás, szőke szakállas. nagy baiszú férfi léostt ki, majd figyelmesen körülnézett. Ez volt ő, Wagner professzor. A professzor — miután megJobb a foglalkoztatottság, nagyobb a munkalehetőség A eigánylakosság helyzetéről és a teendőkről tanácskozott a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága A Hazafias Népfront megyei nőbizottsága január 15-én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta ez évi első tanácskozását. Nagy Lmréné nőtitkár tájékoztatta a bizottság tagjait az 1973-ban végzett munkáról és ismertette az ez évi tervet. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt évben több sikeres rendezvényt tartottak. Így például a szakszervezeti nőbizottsággal közösen vitatták meg azt az anyagot, amely a vidékről munkába járó nők helyzetéről végzett vizsgálatot tartalmazta. Kiemelkedő volt a megyei tanács kereskedelmi osztályával és más szervekkel rendezett Kor_ szerű háztartás, több szabad idő című kiállítás, a nőnapi különvonat szervezése Moszkvába és így tovább. Az idei munka- tervvel kapcsolatban elmondotta, hogy több nagy fontosságú témát is tárgyalnak a nőbizottság ülésein. Ezenkívül tapasztalat- cserét szerveznek a tanácsok végrehajtó bizottságának nőtagjaival. Ankétot tartanak a népesedéspolitikáról és részt vesznek a megye nőmozgalma történetének feldolgozásában. A tájékoztató után Dobroczky Jánosné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója a megye cigánylakosságának helyzetéről, s az ebből adódó további teendőkről tartott előadást. Elmondotta, hogy megyénkben az utóbbi években nőtt a cigánylakosság száma, az 1972. évivel szemben 1363 fővel. Jelenleg közel 8800 cigány él megyénkben, elsősorban nagyobb településéken, és szétszórtan is. A megyében összesen 21 cigánytelep van, ezek közül a legnagyobb Békésen, Szarvason, Szeghalmon, Sarkadon. Mezőberényben és Vésztőn. A tapasztalat az, hogy az utóbbi években lényeges javulás mutatkozik elsősorban a tanácsok segítsége révén. Javult a foglalkoztatottság, míg 1972- ben az állandó és időszakos munkát vállalók száma 3137 fő volt, 1973-ban 3712. Sokan dolgoznak a különböző munkahelyeken, ahol igyekeznek beilleszkedni a munkások életmódjába és ehhez a megfelelő feltételeket is megteremtik a munkahelyek vezetői. így például Szarvason a Vas-, Fémipari Szövetkezetben húszán dolgoznak rendszeresen. Hasonlóképpen jó a hozzáállás Dévaványán, Tótkomlóson, Kunágotán, ahol található cigány szakmunkás és brigádvezető is. A tanácsok és az OTP segíti a lakásépítkezést. Megyénkben 281 új lakást adtak át, és 237-et építettek újjá. Jó példaként említette a békési cigányklub működését, melynek eredményéről lapunkban már többször beszámoltunk. Elmondotta, hogy szükséges lenne hasonló további klubok létesítése. Az eredmények ellenére még nagyon sok tennivalója van nemcsak a gazdaságii, hanem a társadalmi szerveknek, így a népfront nőbizottságának is. A beszámolóhoz kiegészítő tájékoztatót adott Szeghalomról Kele József né és Sarkadról Vasvári Mihályné. Beszámoltak a két nagyközségben levő helyzetről és a népfront nőbizottságának ilyen irányú tevékenységégyőződött. hogy sémid nincs a közelben — egy kis tisztás felé indult és ott számomra valami teljesen érthetetlen történt, tornázni kezdett. A tisztáson különféle nagyságú szikladarabok hevertek. Wagner odalépett az egyikhez és megpróbálta felemelni, aztán újabb kődarabhoz lépett. De mindegyik olyan nagy és súlyos volt, hogy még egy súlyemelő sem tudta volna elmozdítani a helyükről. „Micsoda egy képtelen ötlet?” — gondoltam. Hirtelen azonban annyira meglepődtem, hogy nem tudtam elfojtani egy csodálkozó kiáltásomat. Valami egészen szokatlant, hihetetlent láttam. Wagner odalépett egy jól megtermett embernél is nagyobb sziklához, megfogta kiálló peremét, és olyan könnyen felemelte, mintha szivacsból lett volna, majd kinyújtott karral körbe kezdte forgatni. Nem tudtam, mire gondoljak! Vagy Wagner rendelkezett természetfeletti erővel — de akkor miért nem tudta a jóval kisebb köveket felemelni, vagy pedig... Még végig sem gondoltam, mert Wagner újabb varázslata teljesen megbabonázott. Ügy dobta fél a szrMatöm_ bőt, mintha egy kis kődarab 1971 JANUAE 16.
