Békés Megyei Népújság, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-15 / 11. szám
A kisgazdasägolE pénzügyi tímptia A kertészeti termékek jelentékeny hányadát termelő kisgazdaságok támogatására a kormányzat szár-os intézkedést tett. Ezek közül bizonyára sok kistermelő szőlő- és gyümölcs- telemtéséhez nyújt majd segítséget az OTP kedvezményes hitele. Ennek az elsőrendű célja, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban ösztönözze a bogyós. csonthéjas gyümölcsfák telepítését, valamint a háztáji szőlők felújítását Tokaj-Hegyalja rekonstrukciójában is nagy feladat hárul a kisgazdaságokra, mert a nehezen gépesíthető, meredek területeken is népgazdasági érdek a minőségi bortermelés fenntartása és fokozása. Az Országos Takarékpénztár a szőlő- valamint a gyümölcs- termelésre vonatkozó kormány- határozat szellemében bővítette a mezőgazdasági termelés hitelkonstrukcióját. A hitelek igénybevételéhez a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtett. Az új hitelfeltételek alapján gyümölcs- és szőlőtelepítéshez, valamint ezek korszerűsítéséhez 25 000 forintig terjedő hitel vehető igénybe. E kölcsönök kamatának mértéke 8%-ról 6%-ra csökkent, a hitel lejárta pedig 10 évre módosult. A hitel visz- szafizetóse csak a termőre fordulás évétől ( a fajtáktól függően 3—5 esztendőtől) kezdődik. A termőre fordulás idejéig csupán az évi kamatnak megfelelő összeget kell törleszteni. A kölcsöndgényléseket a takarékpénztári fiókokhoz lehet benyújtani, az illetékes tanács mezőgazdasági osztálya által kiállított telepítési engedély csatolásával. Mezőgazdasági kisgépek beszerzésére ugyancsak 25 ezer forintig terjedhető hitelt lehet igénybe venni 5 éves lejáratra, évi 8% kamattal. A rügyek differenciálódása A gyümölcsfák rügyei funk- jiójuk szempontjából kétfélék lehetnek: a hajtórügyekből hajtás és levelek fejlődnek, a ter- mőrügyekből egy vagy több virág. A két rügytípus egymástól külsőleg is könnyen elkülöníthető: a hajtórügyek az egyéves vesszők hosszában, illetve azok végén helyezkednek el és rendszerint aprók, vékonyak. A termőrügyék viszont általában a már korábban kialakult termőrészeken ülnék egyesével vagy csoportosan és méretük nagyobb, alakjuk tömzsibb amazokénál. Az almás termésűek termőrügyei egy vagy két év alatt alakulnak ki a hajtórügyekből oly módon, hogy a fokozott tápanyagellátás hatására a rügy belsejében (ezt kézi nagyítóval jól fel lehet ismerni!) megjelennék a kezdetleges ivarszervek. a porzók és a bibék is. Ezért szoktuk azt mondani, hogy az almás- termésűek (alma, körte, birs) temnőriigyei vegyes rügyek, minthogy belőlük hajtás és virág is lesz. Más a helyzet a csonthéjasok termőrügyeivél. Ezek csupán egy évig élnek- Ha valami oknál fogva nem hajtanak ki, akkor elpusztulnak. A cseresznye, a meggy, a kajszi-, az őszibarack és a szilva termőrügyeiből mindig csak egy — kivételesen két — virág hajt ki. A termőrügyek az év különböző időszakában alakulnak ki és egyáltalán nem dicsekedhetünk azzal, hogy pontosan meg tudnánk határozni a kialakulás időpontját, kezdetét és lefolyását. Annyi azonban bizonyos, hogy kedvező időjárási viszonyok, bőséges tápanyagellátás, egyenletes vízfelvétel elősegíti a termőrügyek differenciálódását, vagyis ilyen körülmények között rövidebb idő alatt és több termőrügy alakul ki, mint kedvezőtlen körülmények között. Már most érdemes megvizsgálni . gyümölcsfáinkat ilyen szempontból, mert a termőrügyek számából és fejlettségéből következtethetünk a várható termésre! Jól vizsgázott a HTF - 01-es háztáji fejőgép Az utóbbi években a falvak és a tanyák villamosításával, a háztáji gazdaságok műszaki színvonalában nagy jelentősé»- gű fejlődés vette kezdetét. Olyan fejőgép iránt mutatkozott érdeklődés, amelyik egyfázisú (220 V-os) árammal üzemeltethető, kezelése egyszerű, fejési sebessége pedig azonos vagy megközelíti a nagyüzemi fej "gépeitét és beszerzési ára is kedvező. A felsorolt igények ismeretében a kaposvári mezőgazdasá-1 gi főiskola és a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat 1970 nyarán kísérleteket kezdett a háztáji fejőgép kialakítására. 1971 októberében elkészült & HTF—01-es fejőgép prototípusa, amelyet az országos minősítő szervek — mind munkavó- délmi, mind funkcionális vizsgálatok alapján — alkalmasnak találták arra, hogy sorozatgyártása meginduljon. A Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat a sorozatgyártást 1972- ben kezdte meg, és eddig 2000 db fejőgépet adott át a forgalmazó megyei AGROKER vállalatoknak, illetve az üzemeltető gazdaságoknak, A HTF—1-es háztáji fejőgép a kis fejőgéppel kapcsolatos igényeket a gyakorlatban teljes mértékben kielégítette — sőt a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok is nagy számban vásárolták a gépet, ahol az ellető- és elkülönítő istállókban is jól vizsgázott. A fejőgép minden olyan te- hénistáüóbaa üzemeltethető, ahol 220 V 50 Hz elektromos hálózat van. Üjf minősített eseresinye* és meggyfajtak Tizenötezer tehén i háztájiban A korábbá évekénél kedvezőbben alakult a háztáji gazdaságokban a tehénállomány 1973- ban. Évről évre nagy ütemben csökkent a tejelő állatok száma. Mivel az ágazat nem volt gazdaságos, a tehéntarók nem találták meg számításukat a tejtermelésen, a növendékállatok nevelésén. így volt idő, amikor sorozatosan felszámolták a tsz-tagok és az egyéni állattartók tenyészetüket. Nem is egy olyan esztendőt jegyeztek fel, amikor a tehénlétszám a háztáji állattartók körében évente 8—10 százalékkal csökkent, a tavalyi' 2—3 százalékkal szemben. A szarvasrtiarha-tenyésztési (kormányprogram nem hagyta érintetlenül a háztáji és egyéni állattartókat. Különböző intézkedésekkel arra ösztönözték a szarvasmarha-tenyésztésre lehetőséggel rendelkezőket, hogy vásároljanak vemhes üszőt, vagy tehenet, növeljék az állományt. Az árrendezések révén gazdaságossá vált a háztájiban is a tehén tartás. A legfrissebb adatok arról tanúskodnak, hogy 1973-ban tehenenként 250—300 literrel fejtek ki több tejet, mint 1972-ben. Ez az adat a vidéki tejcsarnokokban felvásárolt tej mennyiségére épüL A háztáji és az egyéni állattartók körében a gazdasági ösztönzők hatására a szarvasmarha-állomány létszáma lassan stabilizálódik. A tenyésztői kedv mindjobban bontakozik. A háztájiban is biztonságossá vált a szarvasmarha-tartás, mivel az ott feleslegesként jelentkező választott borjakat az állam felvásárolja, de a tenyészüsző sem marad a termelő nyakán, mert a jól szervezett akciók révén ezek újabb gazdaságokba jutnak. A bikahizlalás mindig kifizetődő volt. most az intézkedések után még jobban azzá vált. Tulajdonképpen ez a tenyésztői biztonságérzet adott alapot a szarvasmarha-tenyésztés fokozására, a tejtermelés növelésére, a bikahizlalásra és a vemhes üsző nevelésére a megyében is, Hazánkban évtizedekein át viszonylag kevés cseresznye- és meggyfajtát termesztettek. A nagyüzemi telepítésekkel szükségessé vált a szüreti idény megnyújtása: s ez egy-egy gazdaságban csak több fajta telepítésével érhető el. Együttes telepítését az is indokolja, hogy ily módon jobb a megterméke- nyülés és a termésbiztonság. Cseresznye-, meggy fajtaválasztékunk ezért további bővítésre szorul, lehetőleg az eddigi fajtáknál jobb minőséget adó fajtákkal. Mindezek indokolták a most elismert következő új fajták minősítését, MÜNCHEBEKGI KORAI A Mezőgazdasági Minősítő Tanács 1973 novemberi ülésén for- galombahozataira engedélyezett Münchebergi korai cseresznyefajtát a Münchebergben (NDK- ban) levő Institut für Obstbau állította élő. Eredeti neve: Münchebarger Frühemte. A fajtát az NSZK-ban Prímavera néven ismerik. Honosítod vizsgálatait a Kertészeti Kutató Intézetben dr. Brózik Sándor végezte. Nagyon korai érésű. Gyümölcse a Márki koraiéval azonos időben szedhető, de jobb minőségű. Az eddigi vizsgálatok szerint a Márki korait nemcsak az áruértükben, hanem a termőképesség tekintetében is felülmúlja. Gyümölcse kicsiny vagy kö- zépnagy, de a Márki korainál nagyobb, kissé nyomott gömb alakú, fényes bordópiros színű. Húsa kevésbé lágy, ezért gyümölcse jobban szállítható. Rendszeresen, bőven virágzik és terem. Termésbiztonsága megfelelő porzőf ajtókkal fokozható. A Kertészeti Kutató Intézet vizsgálatai szerint legmegfelelőbb porzófajtái a Pomázi hosszúszárú, Jaboulay, a Szo- molyai fekete és a Márki korai* Korai és középérésű cseresz- nyefajtáinkat (a Márki korait, a Pomázi hosszúszárút, a Jabou- lay-t, a Bigarreau Buriat-í jól termékenyíti, így porzófajtaként is indokolt lehet telepíteni. Érési idejében Európa délebbi államai már nagyobb, tetszetősebb és jobban szállítható cseresznyéket forgalmaznak, így gyümölcse elsősorban hazai fogyasztásra kerülhet. Primőrként értékesíthető árut csak védett, meleg fekvésben álló fái adnák, telepítése ezért csak ilyen termőhelyen, főként a Duna—Tisza közi termőtáj déli részén és a Dél-Dunántúlon javasolható. Az üzemi ’ próbatermesztés eredményeitől függően a Márki fajtát helyettesítheti. KÉSŐI PANDY A Pándy üvegmeggy-fajtakör- ből kiemelt, eltérő érésidejú, önálló változat. Anyafáját a Kertészeti Kutató Intézet által végzett tájszelekciós munka során dr. Brózik Sándor kutatta fel. Termesztett fajta kiemelt változataként Pándy 114 néven eddig is szaporították. Megkü- lönböztethetősége indokolja, hogy önálló, előzetesen elismert fajtaként kerüljön köztermesztésbe. Későn (július 1—2. hetében) érő Pándy üvegmeggy klón. Egyéb tulajdonságait tekintve az alapfajtához hasonló. Az évjárattól függően 4—13 nappal, átlagosan 8 nappal érik később, mint a középérésű Pándy üvegmeggy kiónok. Az órésidő eltérését a kezdő termést adó üzemi fajtakísérletek is igazolták. Fája a telepítés utáni években mintegy 30—40 százalékkal gyengébb növekedésű az átlagos növekedésű Pándy üvegmeggy kiónoknál. Egyéb vegetatív, valamint gyümölcsének tulajdonságai a Pándy üvegmeggyre jellemzőkkel azonosait. Termőképességét és termésbiztonságát tekintve nem marad el a többi Pándy üvegmeggy klóntól. önmeddő, de megfelelő porzófajtákkal telepítve jól ter- mékenyül. A Kertészeti Kutató Intézet vizsgálatai szerint jól termékenyítik a Germersdorfi óriás, Solymári gömbölyű, He- delfingeni óriás cseresznyefajták egyes kiónjai, valamint a Cigánymeggy 59, Cigánymeggy 60 és a Parasztmeggy, továbbá egyes vizsgálatba vont meggy- hibridek. A fajta köztermesztésbe vételét érésideje indokolja: későbbi érése üzemszervezési szempontból kifejezetten előnyös, kereskedelmi, feldolgozóipari szempontból viszont nem hátrányos- Bevezetésével a legfontosabb és a jövőben is perspektivikus főfajtának, a Pándy üvegmeggy telepítésének lehetősége számottevően bővül Faluba Zoltán A piaci helyzet alakulása Á tárolt áruk piaci árai Budapesten a burgonya és a zeller kivételével, nem változtak. A nedvesítőszerek A növényvédő munka során sok esetben szerepel olyan utasítás, hogy a permeüéhez nedvesítőszert szükséges keverni. Joggal merül fel a kérdés, hogy ez mi célt szolgál. Az oldószerként használt víz talán nem nedvesít eléggé? — Gyakori eset, hogy nem. Több zöldség — pl. a káposztafélék és hagymafélék — lombját, s a gyümölcsök felületét is viaszréteg védi, sőt a vékonybőrű kártevő rovarokat (pl. a levéltetveket is) viasz borítja. Az ilyen felületet a permedé vizes oldata nem nedvesíti, cseppekké fut össze és lepereg. Mi ennek a következménye? Bármilyen kitűnő hatásfokú készítménnyel dolgozunk is, ha az nem borítja egyenletesen és finom eloszlásban a megvédendő növény vagy az elpusztítandó rovar felületét, akkor hatását nem képes kifejteni. A folyadékok nedvesítőképessége az ún. felületi feszültség mértékétől függ. Mi ez és hogyan hat? — például a vízmolekulákat is minden irányban azonos mértékben ható vonzóerő tartja össze. A felületi molekulák vonzása azonban a folyadék belseje félé összpontosul, ezért a molekulahalmaz a viszonylag legkisebb felületű gömb alakot igyekszik kialakítani. Ennek következtében a növény vagy a rovar felületére permetezett vizes oldat kis gömböcsikékbe fut össze, és ha a felületet még viaszréteg is borítja, ezek leperegnek. Ezért szükséges a permedébe olyan anyagokat keverni, amelyek a felületi feszültséget csökkentik, ezáltal a nedvesítőképességet javíthatják. Legrégebben az 1%-os töménységű káliszappant használják e célra, főként a nikotinos és a kva_ssziás permedéhez. Kaphatók azonban a Citowett és a Netzmittel Ciba elnevezésű nedvesítőszerek is, az előbbit 0.025%-os, az utóbbit 0,05—0,1%-os töménységben adhatjuk a permedevekhez- Vigyázzunk: a javasoltnál nagyobb töménység perzselhet, Emelkedett a burgonya hatósági fogyasztói ára. Drágábban árusították a piacokon a zellert is az elmúlt héten kiala- kult piaci árnál. Az üvegházi paradicsom kg-ját 44—30, az uborkáét S0—48, a parajét 30—12, a sóskáét 50—30, a fejes saláta db-ját 4,60—3,20, a zöldpaprikáét 5,20—2,40, a lila hagyma kg-ját 12,80—8,80, a karfiolét 32—8, a kötözött szőlőét 36—18, a gesztenyéét 38—30 Ft között árusították. A kínálat következtében csökkent a tojás piaci ára, a baromfiárak azonban nem változtak. Kisebb áremelkedés volt a savanyú káposzta és az étkezési mák forgalmában. Békéscsabán a szövetkezeti kereskedelem zöldség-gyümölcs fogyasztói ára január 4—5-én kilogrammonként a következő volt: burgonya gül 3,70, rózsa 3.50. fehér és sárga fajta 2,90, vöröshagyma 4,40, lila hagyma 8. fokhagyma 26, fejes káposzta 2,80 vörös káposzta 4, kelkáposzta 4, cseresznyepaprika füzér 14, sárgarépa 3.50, gyökér 9,50—8,50, karalábé 2.50, zeller 7,50, cékla 3, fekete- retek 3,50, alma. piros 8—4,40, körte 9, étkezési mák 50, dióbél egységesen 75—65, savanyú (káposzta, h'-'-iós 6,20, száraz bab 18—16, tojás db. 2
