Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-05 / 284. szám

vi fon holl el indul mi s Gondolatok a testi nevelésről, a testnevelésről — és a sportról Szakszervezeti sporthíradó Az első rajt! Tessék csak megnézni: milyen nagy lendülettel vágnak neki ezek a testnevelés- tagozatos kislegények — a kisleányok szurkolása mellett — a 60 méteres távnak. Amennyire örvendetes az, hogy megyénk városaiban, jó néhány helységében atlétikai pályák állnak a gyerekek rendelkezésére, annál elszomorítóbb, hogy a rossz idő beálltával a gyerekek — öt hónapon át ~ tornatermek híján alig-alig fejleszthetik testi képességeiket. Korábban azt bizonygattam, hogy a szemlélet döntő és ez igaz. Nincs ezzel ellentétben az, hogy a mindennapi munkához a legdöntőbb, hogy milyenek a lehetőségek? Hiába van szép, „szöveg”, ha mindent behatárol a lehetőségek rendkívül ala­csony színvonala! No, de men­jünk szépen sorjában. A kicsiknek hol vannak a játszóterei, játékudvarai, az életkori sajátosságoknak meg­felelő, nagyméretű játékszerek, sportszerek? (Ha van is ilyen, hol van — és mikor lesz ál­talános?!) Aggasztó létesít mény helyzet Nem sokkal jobb a helyzet az óvodákban sem. Igaz, jó néhány évig átmeneti nehézségekkel kell megküzdeni a túlzsúfolt­ság miatt, mert most a megfe­lelő alapterület és légköbméter sincs meg a foglalkoztatási ter­mekben. Ez az átmeneti álla­pot eltart még jó néhány évig. Túl ezen a problémán, biztosí­tottak-e az óvodai nevelési program által megszabott fel­adatok végrehajtásához a fel­tételek, adott-e az essíköznor- ma? Van-e elég játék, vannak-e variálható, nagyméretű játékok, van-e sportudvar, sportra al­kalmas terem? (Van-e variál­ható „Meserács” sportszer az óvodákban?) Van az óvodaháló­zat fejlesztésében is kapkodás, sok szükségtermet hozunk lét­re óriási pénzekért. Jobb lenne talán kevesebbet, de olyat, amit nem kell néhány év múlva megszüntetni! Nem árt néhány kérdést vizs­gálni Lepies György írása nyo­mán. (Megjelent a Magyaror­szág Î973. 28. számában.) Óriá­si gond hazánkban, hogy az ál­talános iskolák 62 százaléka rendelkezik csak tornaterem­mel, tehát az eddigi két kö­telező testnevelési órát sincs hol megtartani. (1889 iskolából 674-ben nincs megfelelő gya­korlóterem.) Középiskoláink közül 140-nek nincs tornater­me. Az ipari tanuló-intézetek­nek mindössze 39 százaléka rendelkezik tornatermekkel. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogv a tornatermek közül is túlsúlyban vannak a 9x18 m-es szükségtermek, melyek semmi­lyen labdajátékra nem alkal­fi SMMiSlB 23?^ ©ECEMEEB S„ masak és egy normál osztályt (30 gyerek) szerek és hely hiá­nyában nem lehet megfelelően mozgatni, foglalkoztatni Az iskola és a sportegyesüket kapcsolata Az ötéves tervben, 1975-ig 85 tornaterem épül és ez javít a helyzeten, csak nehogy most is kisméretű, szükségtermeket építsenek! A tornatermekre ju­tó tanulólétszám aggasztó: ál­talános iskola 316, középiskola 515. szakmunkásképző 1921, fel­sőfokú tanintézmények 853! Ez önmagában sok mindent meg­magyaráz az iskolás ifjúság rendszeres sportolását és tö­megsportját illetően! Az iskolák legtöbbjének nin­csenek sportlétesítményei. Nincs sportudvaruk, ahol legalább a szünetben mozoghatnának, nin­csenek pályáik! Ez csak az egyik oldal, mert anyagi lehe­tőségeik is ilyen szinten van­nak. Kevés a sportszer, az is drága, rossz és kevés a sport- felszerelés, a különböző utazási korlátozások „megölik” az is­kolai sportot is. Külön fejezetbe« lehetne szólni a sportegyesületek hely­zetéről és a mostani, új hely­zetben alakuló kapcsolatról. Kell erről beszélni, mert valós probléma és különböző formái vannak és lesznek — most! Előbb, vagy utóbb, de fel fog vetődni, hogy „ki a gazda?” Erről írt dr. Frenkl Róbert (a Magyarország, 1973. 29. számá­ban). Azért kell ezekről a kérdé­sekről jó előre beszélni, hogy megelőzzük a későbbi keserű összekoccanásokat, aminek az egyetemes, szocialista sport Iát. ja majd kárát. Azt mindenki tudja, hogy az iskolai sport fel­adata az általános testedzés — a testi nevelés részeként — és a tömegsport. Mégis lesznek túlzott egyéni ambíciókból fa­kadó félreértések, presztízs- féltésből adódó összekoccaná­sok, ahol ki fogják hangsúlyoz­ni (ha a tehetséges sportoló iskolás), hogy: első az iskolai sport és csak utána jönnek az egyesületek. Ez nagyon káros lenne és meg kel'ene előzni úgy, hogy az iskolai versenyek ae ütközzenek a bajnoki versenyekkel, ahol a tehetséges általános, közép-, felsőfokú iskolás tanulók egye­sületi színekben versenyeznek. Ne akadályozzák majd később — az iskolai sportra hivatkoz­va —-a tehetségek átengedését sportegyesületekbe, ahol a mi­nőség jön előtérbe, míg az is­kolai testnevelésnek elsősorban a tömegesítés a feladata. Sokan mondhatják azt, hogy ez a felvetett kérdés álproblé­ma és ilyen nincs. Hirtelen csak egyet hozok fel: Kovács Erzsébet, a szarvasi 2. sz. isko­la tanulója és a Szarvasi Fő­iskola Spartacus igazolt atlétá­ja. Egész évi munkája alapján a területi serdülő atlétikai dön­tőbe került. Jó iskolai, úttöri; munkája alapján a zánkai úttörő • táborba ment és ez a tábora, zás a területi döntő idejére esett. Zánkáról a következő furcsa indoklással nem enged­ték el a sportversenyre: „Vagy sportolsz, vagy táborozol!” Nyolc társa bejutott a serdülő vidéki döntőbe, neki is lett volna erre esélye. Nehéz az ilyen esethez kom­mentárt fűzni... (Folytiti'’ k) Molnár László Űlést tartott Békéscsabán az SZMT székházában a MEDOSZ megyei bizottsága mellett mű­ködő sportbizottság. Részt vett az ülésen Plavecz János, a ME­DOSZ MB titkára is. A résztvevők Lovász Sándor elnökletével több, a szakmát érintő testnevelési Kérdéssel foglalkoztak. Elsőként a körzeti felelősök számoltak be az alap­szervezeteknél tett látogatásaik tapasztalatairól. A MEDOSZ-hoz tartozó gazdasági egységeknél többnyire jól látják el spo~t- irányú feladataikat a szakszer­vezeti bizottságok. Találkoztak azonban az ellenőrzés során olyan vállalattal if. -hol kevésbé törődnek a dolgozik testedzési, sportolási igényeinek kielégítésé­vel. A továbbiakban áttekintették az 1973-as esztendő eredmé­nyeit, hiányosságait. A végzett munkára egv igen jellemző adat, hogy a MEDOSZ-szakma 904 kisebb-nagyobb sportversenyt rendezett az idén, melyeken több mint 8 000 dolgozó vett részt. Komoly gondot fordítanak az ak‘ívahálózaí képzésére, új tár­sadalmi munkások szervezésére a MEDOSZ-nál. Az idén már második alkalommal küldenek kéthetes tanfolyamra SZB sport- felelősöket. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa december 10—22 közötti bentlakásos tanfolyamán tíz MEDOSZ-aktíva lesz jelen. *#* A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa Testnevelési és Sportbi­zottsága mellett három albizott­ság is foglalkozik a testnevelés és sport egy-egy fontos területé­vel. A munkahelyi testnevelési, turisztikai és tömegsport albi­zottság lát el önállóan különböző feladatokat. legutóbb a tömegsport albi­zottság ülésezett, melyen megvi­tatták az idei tömegsport-ren­dezvények tapasztaltait, majd szó esett a jövő évi munkahelyi snartakiád versenyek előkészí­téséről. Több versenykiírás is elkészült, melyeket rövidesen az SZMT Testnevelési Sportbizott­sága elé terjesztenek. Dömény Ferenc B megyei II osfláty nyuiaf Esosartíában: jobb gólkülönbséggel Kunápta az iszi bajnak Vasárnap valamennyi . fronton” befejeződtek a labdarúgó-bajnoksá­gok őszi fordulóinak küzdelmei. A megyei II. osztályban egy ifjúsági találkozót játszottak: Dévaványa 1—0-ra nyert Kertészsziget ellen. A megyei sporthivatal elnöksége a Bcs. Építők—Békési SZMTE elma­radt mérkőzés (korábban az Építők 3—0-ás gólkülönbséggel megkapta a két pontot) lejátszását rendelte el — tavasszal. Az Oh. Üveggyár és az Oh. Dózsa TSZSK 0—0-ás gólkülönbséggel meg­kapta a Nagyszénás ellen elvesz­tett találkozó két pontját. Az őszi el­sőséget ebben a csoportban jobb gól- különbséggel a Kunágota szerezte még a fenti döntés után ugyancsak 23 ponttal rendelkező Üveggyár előtt, A megyei IÏ. ©. labdarúgó-bajnokság állás» az őszi forduló után Keleti csoport 1» Zalka SE 13 9 4 — 4»—17 22 2. Kétsoprony 13 7 5 1 30—16 19 3. Bes» Építők 12 7 2 S 34—22 16 4. Kamut 13 6 4 3 29—20 16 5. Dévaváuyá 13 5 6 2 21—15 16 6. Elek 13 7 2 4 22—26 16 7. Bék. SZMTE 12 3 7 2 23—19 13 8. Kertészsziget 13 é 5 4 14—13 13 9, Kétegyháza 13 5 2 6 18—25 12 10. Mezőmegyer 13 4 1 8 17—25 9 11„ Bcs. Voláss 13 3 2 8 18—29 8 12* Újkígyós 13 2 4 7 17—29 8 13. Sarkad! KSK 13 3 — 10 17—31 6 li Lök őshaza 13 2 2 9 18—40 6 Csabaszabadi visszalépett Vés 7tŐ A% 1974—75 = ő# idényben «* délferulefen NB-s ifjúsági labdarúgó-bajnokság A múlt hét szombatján a Csong- rád megyei Labdarúgó Szakszövet­ségnél megbeszélést tartottak az or­szág déli területén működő NB I., NB I B. és NB Il-es labdarúgócsa­patok képviselői. A tanácskozáson az 1974/75. bajnoki évre a déli területi NB I, NB i B és NB II-ben szereplő csapatok if­júsági bajnokságának megszervezé­séről tárgyaltak. Az MLSZ szüksé­gesnek tartja az utánpótlás neve­lésének, fejlődésének fokozott biz­tosítását, az ifjúsági mérkőzések színvonalának felemelését. A terv szerint az 1974/75 bajnoki évben területünkön megvalósítható lenne (dunántúli mintára) az NB-s csapatok ifjúsági bajnoksága. A résztvevők: Bács- Kiskun, Csongrád, Szolnok. Békés és Pest megye csapatainak képvi­selői voltak. Megjelent a megbeszé­lésen Ravasz Pál, a Bcs. Előre sp. elnöke és Sülé István, a Bcs. VTSK edzője Is. Kertes Mihály, a CSLSZ elnöke a bevezetőben elmondotta: azért hív­ták össze ezt a tanácskozást, hogy a legfelsőbb sportszervek irányel­vei alapján tegyenek az utánpótlás tervszerű nevelése érdekében és az ifjúsági bajnokságok magasabb szintjéért. A hozzászólók javasolták, hogy az Î95S-OS születésű játékosok is szere­pelhessenek a tervezett bajnokság­ban, hiszen jövőre ők Is elérik az ifjúsági korhatárt. Kérték, hogy 4 játékost lehessen cserélni. Szeretnék, ha az ifjúsági csapat első csapattal utazna, és a párhuzamban játszandó találkozókon előmérkőzés lenne az ifjúságiak összecsapása. Külön fe­gyelmi bizottságot nem hoznának létre, az a játékos, akit egy mérkő­zésen kiállít a ja,okvezető, automa­tikusan eltiltja magát a következő két mérkőzéstől. Végezetül az érdekelt sportkörök képviselői elfogadták az NB-s Ifjú­sági Bajnokság tervezetét. Az új bajnoki csoport székhelyéül Szege­det választották. Ifjúságiak L Bék. SZMTE 13 11 — 2 66—12 22? 2. Dévaványa 13 10 — 3 46—19 20 X Újkígyós 13 8 2 3 42—U 18 4. Elek 13 8 1 4 37—17 17 5. Bcs. Építők 13 8 1 4 40—22 17 So Kétsoprony 13 3 — 5 22—25 16 7. Sarkad! Ï3 6 1 6 36—25 13 8. Zalka SE 13 5 3 5 20—28 13 9. Kamut 13 5 2 6 24—25 12 W. Kertészsziget 13 5 1 7 18—28 11 11. LÖkősháza 13 4 1 8 13—33 9 12. Mezömegyer 13 3 2 8 23—53 8 13. Bcs. Volán 13 1 2 10 11—60 4 14. Kétegyháza 13 1 — 12 9—61 2 Csabaszabadi visszalépett Vésztő kizárva NYUGATI CSOPORT Î. Kunágota 15 10 3 2 32—16 23 2. Oh# Üveggyár 15 10 3 2 24—10 23 3* Gádoros 15 10 1 4 29—16 21 4. Tótkomlós 15 9 2 4 29—18 2© 5. Oh. Dózsa Tsz 15 8 3 4 28—16 19 6. Kevermes 15 7 4 4 18—12 18 7. Nagyszénás 15 7 2 6 36—24 16 8. Medgyesbodz. 15 7 2 6 31—20 lg 9. B.-sztandrás 15 7 2 6 23—19 16 16. Kaszaper 15 6 4 5 27—25 16 11. Csorvás 15 6 2 7 25—25 U 120 Dombiratos 15 3 6 6 19—28 12 13. P.-íöMvár 15 4 2 9 18—27 10 14. Csabacsűd 15 3 ■ 12 15—41 6 15. Gerendás 15 2 2 11 11—37 e IS. Nagykamarás 15 1 2 12 13—44 4 IFJÚSÁGIAK 1. Tótkomlós 15 13 2 — 54—10 28 2. Oh. Dózsa Tsz 15 12 2 1 52—14 26 8. Csorvás 15 10 2 3 71—22 22 4. Gádoros 15 10 2 3 49—20 22 5. Medgyesbodz, 15 9 1 5 46—24 19 S. Csabacsűd 15 8 2 5 34—30 18 7. Nagyszénás 15 7 3 5 31—21 17 8. Kunágota 15 7 3 ‘ 5 38—33 17 9. B.-sztandrás 15 6 4 5 26—21 16 10. Kaszaper 15 6 2 7 36—37 14 11. Gerendás 15 3 3 9 20—40 9 12. Nagvkamarás 15 3 1 11 17—55 7 13. P.-földvár 15 3 1 11 20—59 7 14. Kevenmes 15 3 — 12 18—48 6 15. Oh. Üveggyár 15 3 — 12 18—51 6 16. Dombiratos 15 3 — 12 15—60 6 Ma rendezik meg Szarvason, az óvó­nőképző tornatermében az év utolsó jelentősebb megyei röplabda esemé« nyét, a Szarvas Kupát. A 13.00 óra­kor kezdődő mérkőréssorozat részt­vevői: Bcs. Előre Sp., Bcs. Közg.i Bcs. Űtép., Bcs. Üttörővál., Gyomai TK* Szarvasi KSKU Szarvasi OK.

Next

/
Thumbnails
Contents