Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
A tanácselnöké a szó Dobi István amiékére D obi Istvánról valaki egyszer azt mondta, olyan egyszerű és jó, miint egy népdal. Valóban így van, Dobj István, aki tizenöt évig volt az Elnöki Tanács elnöke, évtizedeken át küzdött a szegény- parasztság érdekeiért, az ellenforradalom legsötétebb esztendeiben, a Szociáldemokrata Párt, majd a Kisgazdapárt bal- szárnyán, ő volt az, aki a fel- szabadulás után, a Kisgazda^ párt jobboldali vezetőinek leleplezése után a párt elnöke lett és megtisztította a reakciós elemektől. Életrajza sűrű az eseményektől és ő mégis azt mondotta, mikor 1959 őszén felvételét kérte a Magyar Szocialista Munkáspártba: „Hazaérkeztem. Ott vagyok, abban a pártban, amelynek célja* és programja a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség, a szocializmus és kommunizmus megvalósítása Magyarországon”. Többféle miniszteri tárcát is viselt és 1958-tól a Miniszter- tanács elnöke, majd 1952-től haláláig az Elnöki Tanács elnöke volt. Az Országos Szövetkezeti Tanácsban, a Termelőszövetkezeti Tanácsban, a népfrontban dolgozott és mindig megtalálta azt a munkát, és hozzá az időt, a lehetőséget, hogy tegyen valamit a népért. 1962-ben a Lehin nemzetközi békedíjjal is kitüntették. E sorok írása közben az az esemény játszódott le előttem, amelynek szemtanúja voltam, 1957-ben, közvetlenül a véres ellenforradalom után. Az országban minden vasárnap a kommunisták politikai összejövetelt tartottak. Egyszer, úgy nyár végén, Münnich Ferenccel Seregélyes községben rendeztek politikai vasárnapot, ahova összegyűlt a környék népe. Dobi István is ott volt Egyszerűen, őszintén, mint parasztember a paraszthoz — pedig akkor már a legmagp; sabb állami méltóság tisztjét töltötte be — szólott környezetéhez a szövetkezés jövőjéről, a parasztság egyetlen, biztos, felemelkedést szolgáló útjáról. A hallgatók megértették a szavát, kérdéseiket is őszintén tették fel, s a válasz ugyanolyan egyenes volt; nem hallgatta el a nehézségeket, de teljesen egyértelműen vázolta fel a jövőt, a biztos életet. Ö magáról akkor így szólt: „1956 őszén, mint embert és mint politikust, rendkívül súlyos próbatétel elé állított az ellenforradalom. Igyekeztem becsületesen helytállni és végtelen öröm volt számomra, hogy a parasztság nagy tömegében sem csalódtunk abban a veszélyes helyzetben... És éppen ezért merem most ajánlani a szövetkezést. mert a becsületes helytállásért becsületes, szép jövőt szeretnék számukra kívánni.” D obi István szülőt^újában, Szőnyben 1970-ben emlékművet állítottak. Az életnagyságúnál nagyobb mellszobrot Tar István szobrász- művész készítette. Megható, hogy a szülőfalu, amely elindította öt, örökké emlékezni kíván nagy fiára. De az igazi emlékművet ő maga állította saját szerény munkájával, egész életén keresztül végzett áldozatos tevékenységével. Így emlékezünk rá, munkájára, tetteire születésének 75. évfordulóján. Lend vaj Vera, Körös menti Megjelent a Körös menti Helytörténeti és Honismereti Közlemény negyedik—ötödik száma. A Beck Zoltán szerkesztette kötet első fejezetében, a „Konzultációban” Takács László a szocialista hazafiság és a honismereti-helytörténeti tevékenység Békés megyei problémáiról, Csípés Antal a nagykamarás! helytörténeti kutatásról, Tábori György az 1848—49-es szabad* HHHIIM BBS«*« győzelme előtt 700 ezer munka, nélküli volt, ma munkaerő- problémák vannak. A szigekav szagban egy esztendő alatt 30 ezer család költözött új lakásba, s 1975-től kezdődően évi 100 ezer lakást kívánnak építe_ ni. Abban az országban, ahol minden tartós fogyasztási cikket Amerikától vásároltak, tavaly 30 ezer hűtőgép kerülit ki a gyárakból, s a könnyűipar termelése is rekordot ért el. T avaly július 26-án a Mon- cada laktanya megtámadásának 20. évfordulóján mondott beszédében Fidel Castro rámutatott, hogy: „Az idealista tévedéseket, amelyeket a gazdasági vezetésben elkövettek, bátran ki kell javítanunk”. Az elmúlt évben tartott szak_ szervezeti kongresszuson a Kubai KP első titkára már új gazdasági elképzeléseket körvonalazott. Ezek közül az egyik rendkívül figyelemre méltó megállapítása, hogy az erkölcsi ösztönzők mellett alkalmazni kell az anyagi ösztönzőket anókül, hogy bármelyik szerepét is eltúloznák. Egyben állást foglalt a végzett munka mennyisége ég minősége szerinti bérezés mei_ lett is. Ugyanitt Fidel Castro kijelentette. hogy a kubai forradalom új szakaszba lép, s ennek cél ja a gazdaság intenzív fejlesztése'. K uba gazdaságának fejlődésében nagy jelentősege van a Szovjetunió segítségének s ennek döntő szerepe ■na* abban, hogy Kuba gazda' helytörténet sághare tófckotmlósi mozzanatairól ír. Szabó Ferenc tanulmányában megyénk helytörténet-írását tekinti át a kezdetektől az eiső világháborúig. Becsei József írása az Orosháza környéki tanya- világ néhány településmorfológiai problémájával foglalkozik. Hagyományaink közül Beck Zoltán ezúttal a Háromkirály- járást jegyezte fel. «»«•RiisiiUlfHciéiMniiimmiiiiüfiiistu a sága fejlesztésének új szakaszába léphetett. Ilyen értelemben, a jövőt tekintve, jeléntős szerepe lesz a KGST-nek is — a szocialista Kuba immár több mint egy esztendeje a szervezet tagja —, mert ily módon kihasználhatja a szocialista integrációban rejlő előnyöket. Kuba — a KGST-/tagors zugokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval való kétoldalú együttműködés révén — nemcsak legyőzte az észak-amerikai imperializmus által okozott nehézségieket. hanem sikeresen halad előre a gadasága fejlesztésében. Mint láthatjuk, a kubai forradalom rendkívüli mértékben megerősödött. Nagy sikereket ért el a szocialista gazdaság fejlődése terén is. Hozzáláttak az első ötéves terv kidolgozásához. A kubai példa nyomán pedig erősödik Lati n-Amerika népeinek impeirialistaellenes szolidaritása és összefogása. A kubai példa gyümölcsözően hat Latin-Amerika népeinek felsza- badítási halvára. M agy nemzeti ünnepükön, a kubai forradalom győzelmének 15. évfordulóján a magyar dolgozó nép testtéri üdvözletét küldi Latin-Amerika első szocialista országa népének es vezetőinek, és sok sikert kíván hazájuk további felvirágoztatásáért vívott harcukhoz. B«r»s Béla Endrőd nagyközség Az önállóság lehetőségei tanácstörvény a tanácsok jellegének lényeges elemeként a népképviseleti — önkormányzati szerepkörüket jelölte meg. A tanácsok jellegéről szólva nem elsősorban a népképviseleti jelleg lényegéről — bár a népképviseleti önkormányzati jelleg a tanácsi tevékenységen belül szorosan együvé tartoznak —, hanem a tanácsok jellegének egyik főoldalával: az önkormányzati tevékenységgel kívánok bővebben foglalkozni. A tanácsok önkormányzati jellegének lényeges vonása egyrészről a gazdasági önállóság, az önálló helyi gazdálkodás, másrészről a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok decentralizálása, az államigazgatási hatáskörök leadása a községi ön- kormányzatok részére. A gazdasági önállóság azit jelenti, hogy a jogszabály keretei között a községi tanácsok önállóan határozzák meg bevételeik felhasználásának mikéntjét, egyszóval önállóan gazdálkodnak. A tanácsi gazdálkodás jelentőségére a gazdálkodás alapvető céljai is utalnak, mely szerint a lakosság igényeinek a területtelepülés-fejlesztés, a kommunális, egészségügyi, szociális és kulturális szükségletek mind teljesebb kielégítése. Ez igen fontos és lényeges igények . kielégítését a községi tanácsok a költségvetéssel és fejlesztési alappal való gazdálkodással, valamint a fenti célok megvalósítását szolgáló intézményhálózat létesítésével, fenntartásával és fejlesztésével biztosítják. Az új tanácstörvény hatályba lépését követően, összességében a községi tanácsok részére a korábbiaknál sokkal nagyobb lehetőségeket biztosított a helyi erőforrások minél jobb feltárására és az anyagi erők koncentráltabb felhasználására, a célszerűbb beruházások megvalósítására. A gazdasági önállóság egyik fontos feltétele a községi tanácsok bevételei körének bőr vülése, elsősorban a saját és a megosztott bevételek arányának növelése, valamint a megyei alapokból való részesedés. Megállapítható az is, hogy a községi tanácsok költségvetési kapcsolatainak szabályozása lényegesebben kedvezőbb a korábbinál, egyre kevesebbek az évközi pénzügyi zavarok, melyek befolyásolóan hatottak a gazdálkodási, beruházási feladatok megvalósítására. A teljesség igénye nélkül end- rőrii példával próbálom érzékeltetni ez eddigiekben rögzítetteket. A tanacs 1970. évi költség- vetés bevételének 34,5 százaléka volt saját bevétel, a megosztott bevétel 38,1 százalék, a felsőbb tanácsi hozzájárulás pedig 27,4 százalékot tett ki. 1970-ben a költségvetés eredeti előirányzata 5,5 millió forint volt. Az 1973. évi tanácsi költségvetés tervezett összbevételének 35,7 %-a saját bevétel, a megosztott bevétel 52,8 százalék, a felsőbb tanácsi hozzájárulás pedig 11,5 százalék, a költségvetés előirányzata forintban 9,7 millió Ft. A fejlesztési alap tekintetében a saját bevétel az 1970. évihez képest 1973-ban megháromszorozódott. Nyilvánvaló, hogy a megvalósításra tervezett célkitűzések mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap vonatkozásában megvalósítást nyertek. Lényeges vonása a községi tanácsok önálló gazdálkodási tevékenysége elősegítésének a településen belüli koordináció. Ez pedig nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a községen belül a gazdasági szervek és a lakosság bevonásával jelentősen előrelépjünk a szociális és kulturális igények kielégítésében. A közelmúltban koordináció keretében hoztuk létre községünkben a 20 férőhelyes öregek napközi otthonát, melyhez a gazdasági szervek 80 000 Pl-tal járultak hozzá. A tanács és a község gazdasági szervei szintén koordináció keretéiben indítják be egy új, 75 férőhelyes óvoda megépítését, melyhez a gazdasági szerveink több mint egymillió forinttal, járulnak hozzá. A község kommunális feladatainak megvalósításában jelentős erőt képvisel a lakosság társadalmi hozzájárulása is. 1972. évben a község lakossága több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát végzett. Jelentős a lakosság részéről az az anyagi áldozatvállalás is, melyet a község ivóvízellátása végett ez évtől vállalt, vagyis az állami és helyi tanácsi erőforrásokon kívül 9,1 millió forinttal támogatja a vízmű megépítését. A tanácsok önállóságáról szólva említést kell tennem tevékenységünk egyik legjelentősebb területéről, a tanácsi intézmények irányításáról. Ügy gondolom, nem túlzás — a gyakorlati élet is azt bizonyítja —, hogy a tanácsi önállóság kiszélesítése, a hatáskörök leadása révén, e tekintetben jelentősen előre tudtunk lépni. A tanácsok az intézmények gazdáinak érzik magukat, s ezért fejlesztésükkel, irányításukkal, felügyeletükkel sokkal többet törődnek, mint korábban. Az általam elmondottuk ellenére az önkormányzati jelleg gazdasági megalapozottsága ma még nem tekinthető teljesnek és befejezettnek. E munka továbbfejlesztése tekintetében % tanácstörvény garanciáit ad a községi tanácsoknak. A lakosság igényei a falun, a községekben is növekszenek, s tovább kell a központi intézkedéseknek ez irányban követni a fejlődést. A tanácsi önállóság helyzetét taglalva úgy gondolom, szükséges szót ejtenem a községi tanácsok államigazgatási tevékenységéről. Az új tanácstörvény, helyesen, a lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatokat általában a községi, nagyközségi tanácsok, végrehajtó bizottságok, szak- igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A testületi és szakigazgatási hatáskörök pontosítása eredményeként a testületek mentesültek az érdemi irányító szerepüket csökkentő aprólékos ügyek intézésétől, ezzel lehetővé vált, hogy gyorsabban intézzük az állampolgárok ügyeit Ezt a lakosság is érzi. Ismét helyi példa: a szabálysértési ügyek intézésénél az átlagos elintézési határidő 14 napra, az építési ügyek Intézése pedig 11 napra csökkent, a korábbi átlag 30 nappal szemben Nem beszélve arról, hogy korábban a lakosság a fenti és több ügyben a járási központba utazgatott, mély több időt és költséget vont maga után. A tanácsi önállóság nagyobb lehetőségei mellett, nem utolsósorban az önkormányzati vonás lényeges elemeként kell szem előtt tartani az ehhez kapcsolódó felelősséget is, mind testületi, múld a szakigazgatási tevékenységet illetően. Hiszen az új tanácstörvény magától a tanácsi dolgozóktól is megköveteli a régi, megrögzött módszerektől való elszakadást, s az új követelmények által támasztott felelősségteljesebb, odaadóbb munkát. SZILAGYI IMRE Endrőd nagyközség Tanácsának efcneke
