Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

A tanácselnöké a szó Dobi István amiékére D obi Istvánról valaki egy­szer azt mondta, olyan egyszerű és jó, miint egy népdal. Valóban így van, Dobj István, aki tizenöt évig volt az Elnöki Tanács elnöke, évtize­deken át küzdött a szegény- parasztság érdekeiért, az ellen­forradalom legsötétebb eszten­deiben, a Szociáldemokrata Párt, majd a Kisgazdapárt bal- szárnyán, ő volt az, aki a fel- szabadulás után, a Kisgazda^ párt jobboldali vezetőinek le­leplezése után a párt elnöke lett és megtisztította a reakciós elemektől. Életrajza sűrű az eseményektől és ő mégis azt mondotta, mikor 1959 őszén fel­vételét kérte a Magyar Szocia­lista Munkáspártba: „Hazaér­keztem. Ott vagyok, abban a pártban, amelynek célja* és programja a munkáshatalom, a munkás-paraszt szövetség, a szocializmus és kommunizmus megvalósítása Magyarországon”. Többféle miniszteri tárcát is viselt és 1958-tól a Miniszter- tanács elnöke, majd 1952-től haláláig az Elnöki Tanács el­nöke volt. Az Országos Szövet­kezeti Tanácsban, a Termelő­szövetkezeti Tanácsban, a nép­frontban dolgozott és mindig megtalálta azt a munkát, és hozzá az időt, a lehetőséget, hogy tegyen valamit a népért. 1962-ben a Lehin nemzetközi békedíjjal is kitüntették. E sorok írása közben az az esemény játszódott le előttem, amelynek szemtanúja voltam, 1957-ben, közvetlenül a véres ellenforradalom után. Az or­szágban minden vasárnap a kommunisták politikai össze­jövetelt tartottak. Egyszer, úgy nyár végén, Münnich Ferenc­cel Seregélyes községben ren­deztek politikai vasárnapot, ahova összegyűlt a környék népe. Dobi István is ott volt Egyszerűen, őszintén, mint parasztember a paraszthoz — pedig akkor már a legmagp; sabb állami méltóság tisztjét töltötte be — szólott környeze­téhez a szövetkezés jövőjéről, a parasztság egyetlen, biztos, felemelkedést szolgáló útjáról. A hallgatók megértették a sza­vát, kérdéseiket is őszintén tették fel, s a válasz ugyan­olyan egyenes volt; nem hall­gatta el a nehézségeket, de tel­jesen egyértelműen vázolta fel a jövőt, a biztos életet. Ö magáról akkor így szólt: „1956 őszén, mint embert és mint po­litikust, rendkívül súlyos pró­batétel elé állított az ellenfor­radalom. Igyekeztem becsüle­tesen helytállni és végtelen öröm volt számomra, hogy a parasztság nagy tömegében sem csalódtunk abban a veszélyes helyzetben... És éppen ezért merem most ajánlani a szövet­kezést. mert a becsületes helyt­állásért becsületes, szép jö­vőt szeretnék számukra kíván­ni.” D obi István szülőt^újában, Szőnyben 1970-ben em­lékművet állítottak. Az életnagyságúnál nagyobb mell­szobrot Tar István szobrász- művész készítette. Megható, hogy a szülőfalu, amely elin­dította öt, örökké emlékezni kíván nagy fiára. De az igazi emlékművet ő maga állította saját szerény munkájával, egész életén keresztül végzett áldozatos tevékenységével. Így emlékezünk rá, munkájára, tet­teire születésének 75. évforduló­ján. Lend vaj Vera, Körös menti Megjelent a Körös menti Hely­történeti és Honismereti Közle­mény negyedik—ötödik száma. A Beck Zoltán szerkesztette kö­tet első fejezetében, a „Konzul­tációban” Takács László a szo­cialista hazafiság és a honisme­reti-helytörténeti tevékenység Békés megyei problémáiról, Csí­pés Antal a nagykamarás! hely­történeti kutatásról, Tábori György az 1848—49-es szabad­* HHHIIM BBS«*« győzelme előtt 700 ezer munka, nélküli volt, ma munkaerő- problémák vannak. A szigekav szagban egy esztendő alatt 30 ezer család költözött új lakás­ba, s 1975-től kezdődően évi 100 ezer lakást kívánnak építe_ ni. Abban az országban, ahol minden tartós fogyasztási cikket Amerikától vásároltak, tavaly 30 ezer hűtőgép kerülit ki a gyárakból, s a könnyűipar termelése is rekordot ért el. T avaly július 26-án a Mon- cada laktanya megtáma­dásának 20. évfordulóján mondott beszédében Fidel Cast­ro rámutatott, hogy: „Az ide­alista tévedéseket, amelyeket a gazdasági vezetésben elkövet­tek, bátran ki kell javítanunk”. Az elmúlt évben tartott szak_ szervezeti kongresszuson a Ku­bai KP első titkára már új gaz­dasági elképzeléseket körvona­lazott. Ezek közül az egyik rend­kívül figyelemre méltó megálla­pítása, hogy az erkölcsi ösz­tönzők mellett alkalmazni kell az anyagi ösztönzőket anókül, hogy bármelyik szerepét is el­túloznák. Egyben állást foglalt a végzett munka mennyisége ég minősége szerinti bérezés mei_ lett is. Ugyanitt Fidel Castro ki­jelentette. hogy a kubai forra­dalom új szakaszba lép, s ennek cél ja a gazdaság intenzív fej­lesztése'. K uba gazdaságának fejlő­désében nagy jelentősege van a Szovjetunió segít­ségének s ennek döntő szerepe ■na* abban, hogy Kuba gazda' helytörténet sághare tófckotmlósi mozzanatai­ról ír. Szabó Ferenc tanulmányában megyénk helytörténet-írását te­kinti át a kezdetektől az eiső világháborúig. Becsei József írá­sa az Orosháza környéki tanya- világ néhány településmorfoló­giai problémájával foglalkozik. Hagyományaink közül Beck Zoltán ezúttal a Háromkirály- járást jegyezte fel. «»«•RiisiiUlfHciéiMniiimmiiiiüfiiistu a sága fejlesztésének új szakaszá­ba léphetett. Ilyen értelemben, a jövőt tekintve, jeléntős sze­repe lesz a KGST-nek is — a szocialista Kuba immár több mint egy esztendeje a szerve­zet tagja —, mert ily módon ki­használhatja a szocialista integ­rációban rejlő előnyöket. Kuba — a KGST-/tagors zugok­kal. mindenekelőtt a Szovjet­unióval való kétoldalú együtt­működés révén — nemcsak le­győzte az észak-amerikai impe­rializmus által okozott nehéz­ségieket. hanem sikeresen halad előre a gadasága fejlesztésében. Mint láthatjuk, a kubai for­radalom rendkívüli mértékben megerősödött. Nagy sikereket ért el a szocialista gazdaság fej­lődése terén is. Hozzáláttak az első ötéves terv kidolgozásá­hoz. A kubai példa nyomán pe­dig erősödik Lati n-Amerika né­peinek impeirialistaellenes szolidaritása és összefogása. A kubai példa gyümölcsözően hat Latin-Amerika népeinek felsza- badítási halvára. M agy nemzeti ünnepükön, a kubai forradalom győzel­mének 15. évfordulóján a magyar dolgozó nép testtéri üdvözletét küldi Latin-Amerika első szocialista országa népé­nek es vezetőinek, és sok sikert kíván hazájuk további felvirá­goztatásáért vívott harcukhoz. B«r»s Béla Endrőd nagyközség Az önállóság lehetőségei tanácstörvény a tanácsok jellegének lényeges ele­meként a népképviseleti — önkormányzati szerepkö­rüket jelölte meg. A tanácsok jellegéről szólva nem elsősorban a népképviseleti jelleg lénye­géről — bár a népképviseleti önkormányzati jelleg a tanácsi tevékenységen belül szorosan együvé tartoznak —, hanem a tanácsok jellegének egyik fő­oldalával: az önkormányzati te­vékenységgel kívánok bőveb­ben foglalkozni. A tanácsok önkormányzati jellegének lényeges vonása egy­részről a gazdasági önállóság, az önálló helyi gazdálkodás, másrészről a lakosságot közvet­lenül érintő államigazgatási feladatok decentralizálása, az államigazgatási hatáskörök leadása a községi ön- kormányzatok részére. A gaz­dasági önállóság azit jelenti, hogy a jogszabály keretei kö­zött a községi tanácsok önálló­an határozzák meg bevételeik felhasználásának mikéntjét, egyszóval önállóan gazdálkod­nak. A tanácsi gazdálkodás jelen­tőségére a gazdálkodás alapve­tő céljai is utalnak, mely sze­rint a lakosság igényeinek a területtelepülés-fejlesztés, a kommunális, egészségügyi, szo­ciális és kulturális szükségle­tek mind teljesebb kielégítése. Ez igen fontos és lényeges igé­nyek . kielégítését a községi ta­nácsok a költségvetéssel és fej­lesztési alappal való gazdálko­dással, valamint a fenti célok megvalósítását szolgáló intéz­ményhálózat létesítésével, fenn­tartásával és fejlesztésével biztosítják. Az új tanácstörvény hatályba lépését követően, összességében a községi tanácsok részére a korábbiaknál sokkal nagyobb lehetőségeket biztosított a he­lyi erőforrások minél jobb fel­tárására és az anyagi erők kon­centráltabb felhasználására, a célszerűbb beruházások meg­valósítására. A gazdasági önállóság egyik fontos feltétele a községi ta­nácsok bevételei körének bőr vülése, elsősorban a saját és a megosztott bevételek arányá­nak növelése, valamint a me­gyei alapokból való részesedés. Megállapítható az is, hogy a községi tanácsok költségvetési kapcsolatainak szabályozása lé­nyegesebben kedvezőbb a korábbinál, egyre kevesebbek az évközi pénzügyi zavarok, melyek befolyásolóan hatottak a gazdálkodási, beruházási fel­adatok megvalósítására. A teljesség igénye nélkül end- rőrii példával próbálom érzékel­tetni ez eddigiekben rögzítette­ket. A tanacs 1970. évi költség- vetés bevételének 34,5 százalé­ka volt saját bevétel, a meg­osztott bevétel 38,1 százalék, a felsőbb tanácsi hozzájárulás pe­dig 27,4 százalékot tett ki. 1970-ben a költségvetés erede­ti előirányzata 5,5 millió fo­rint volt. Az 1973. évi tanácsi költségvetés tervezett összbevételének 35,7 %-a saját bevétel, a meg­osztott bevétel 52,8 százalék, a felsőbb tanácsi hozzájárulás pe­dig 11,5 százalék, a költségve­tés előirányzata forintban 9,7 millió Ft. A fejlesztési alap tekinteté­ben a saját bevétel az 1970. évihez képest 1973-ban meg­háromszorozódott. Nyilvánvaló, hogy a megvalósításra terve­zett célkitűzések mind a költ­ségvetés, mind a fejlesztési alap vonatkozásában megvalósítást nyertek. Lényeges vonása a községi tanácsok önálló gazdálkodási tevékenysége elősegítésének a településen belüli koordináció. Ez pedig nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy a községen belül a gazdasági szervek és a lakosság bevonásával jelentő­sen előrelépjünk a szociális és kulturális igények kielégíté­sében. A közelmúltban koordi­náció keretében hoztuk létre községünkben a 20 férőhelyes öregek napközi otthonát, mely­hez a gazdasági szervek 80 000 Pl-tal járultak hozzá. A tanács és a község gazdasági szervei szintén koordináció keretéiben indítják be egy új, 75 férőhe­lyes óvoda megépítését, mely­hez a gazdasági szerveink több mint egymillió forinttal, járul­nak hozzá. A község kommunális fel­adatainak megvalósításában jelentős erőt képvisel a lakos­ság társadalmi hozzájárulása is. 1972. évben a község lakossága több mint egymillió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. Jelentős a lakosság részé­ről az az anyagi áldozatválla­lás is, melyet a község ivóvíz­ellátása végett ez évtől vállalt, vagyis az állami és helyi taná­csi erőforrásokon kívül 9,1 millió forinttal támogatja a vízmű megépítését. A tanácsok önállóságáról szólva említést kell tennem tevékenységünk egyik legjelen­tősebb területéről, a tanácsi intézmények irányításáról. Ügy gondolom, nem túlzás — a gya­korlati élet is azt bizonyítja —, hogy a tanácsi önállóság kiszélesítése, a hatáskörök le­adása révén, e tekintetben je­lentősen előre tudtunk lépni. A tanácsok az intézmények gaz­dáinak érzik magukat, s ezért fejlesztésükkel, irányításukkal, felügyeletükkel sokkal többet törődnek, mint korábban. Az általam elmondottuk el­lenére az önkormányzati jelleg gazdasági megalapozottsága ma még nem tekinthető teljesnek és befejezettnek. E munka to­vábbfejlesztése tekintetében % tanácstörvény garanciáit ad a községi tanácsoknak. A lakos­ság igényei a falun, a községek­ben is növekszenek, s tovább kell a központi intézkedéseknek ez irányban követni a fejlő­dést. A tanácsi önállóság helyzetét taglalva úgy gondolom, szük­séges szót ejtenem a községi ta­nácsok államigazgatási tevé­kenységéről. Az új tanácstör­vény, helyesen, a lakosságot közvetlenül érintő államigazga­tási feladatokat általában a községi, nagyközségi tanácsok, végrehajtó bizottságok, szak- igazgatási szervek hatáskörébe utalja. A testületi és szakigazgatási hatáskörök pontosítása ered­ményeként a testületek mente­sültek az érdemi irányító sze­repüket csökkentő aprólékos ügyek intézésétől, ezzel lehető­vé vált, hogy gyorsabban in­tézzük az állampolgárok ügyeit Ezt a lakosság is érzi. Ismét helyi példa: a szabálysértési ügyek intézésénél az átlagos elintézési határidő 14 napra, az építési ügyek Intézése pe­dig 11 napra csökkent, a koráb­bi átlag 30 nappal szemben Nem beszélve arról, hogy ko­rábban a lakosság a fenti és több ügyben a járási köz­pontba utazgatott, mély több időt és költséget vont maga után. A tanácsi önállóság nagyobb lehetőségei mellett, nem utolsó­sorban az önkormányzati vonás lényeges elemeként kell szem előtt tartani az ehhez kapcsoló­dó felelősséget is, mind testü­leti, múld a szakigazgatási te­vékenységet illetően. Hiszen az új tanácstörvény magától a tanácsi dolgozóktól is megköveteli a régi, megrögzött módszerektől való elszakadást, s az új kö­vetelmények által támasztott fe­lelősségteljesebb, odaadóbb munkát. SZILAGYI IMRE Endrőd nagyközség Tanácsának efcneke

Next

/
Thumbnails
Contents