Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
DÉGlZ—kívülről Számvitel és ellenérzés a tsz-ekben A DÉGÁZ békéscsabai gáz- palack-lerakatával nem sokat nyertek a fogyasztók. Bár az itteni nyitvatartási idő kedvezőbb, mint az UNIVERZÁL Kiskereskedelmi Vállalat lera- katáé, mert reggel 7 órától este 6 óráig fogadják a vevőt, ha,.. És ez a ha, csak ez ne lenne, mert mindig délután 4 óra után, ekörül van a probléma, így a lerakat csak névleg áll a vevőik rendelkezésére. Gyakran közbejön az áruátvétel, a 7 órai nyitás elhúzódása, mert a kulcsot az illetékes odahaza felejti. Valószínű, még nem ellenőrizték elemző szándékkal a lerakat működését azok, akik fenntartják, vagy engedélyezték a kapunyitást, -zárást. Ha megnézték volna a telepet munka közben, sok mindent másképpen csináltatnának. Hát még ha meghallgatnák a több ezres fogyasztóból azt a néhányat — mondjuk így —, akik délután 4 óra után tudnak csak gázért menni és nem kapnak. Ekkorra bezár az UNIVERZÁL-telep, s akinek gáz kell, máshova nem mehet, csak ide, de itt feleslegesen emészti magát. Az istennek sem. szolgálják ki. Miért? Mit lát a vevő 4 óra után? Gáz nincs! Áruátvétel miatt a palackcsere szünetel. Ez áll az ablakban. Érdekes, az UNTVER- ZÁL-lerakatnál akkor is kiszolgálják a vevőt, ha áruátvétel van. Ott régi kereskedők dolgoznak, akik a vevőért, ha már megtisztelte őket, mindent megtesznek, kiadják a teli palackot. Becsülettel kiszolgálják, hadd boldoguljon a család, ne Megyénk legnagyobb élelmiszeripari vállalatát, a Békéscsabai Baromfiipari Vállalatot kerestük fel az év utolsó napjaiban. Kíváncsiak voltunk: hogyan zárják az 1973-as esztendőt. Milyen eredményeket értek el a felvásárlásban, a feldolgozásban és az exporttevékenységben. — A vállalat létrehozása óta a legeredményesebb esztendőt hagytuk magunk mögött minden szempontból — mondja erről dr. Szép Ferenc igazgató. — A vállalat békéscsabai és orosházi gyárában egyaránt nagyobb volt a feldolgozás volumene az elmúlt éveknél. — Mindenekelőtt a felvásárlással kezdeném. Hisz ha nincs megfelelő alapanyag, akkor nem lehet elegendő mennyiségű késztermék sem. A nagyüzemi i gazdaságok és a háztáji porták ! békétlenkedjen az asszony amiatt, hogy nincs odahaza gáz. Ha egymás mellé állítjuk a két szolgáltatást, olyan következtetést is levonhatunk, hogy a DÉGÁZ telepe egyáltalán nem korszerű. Noha később épült, mint az UNIVERZÁL-é. Ha ez a vállalat okosan szeretne közreműködni a lakosság ellátásában, akkor a meglevőhöz hasonló, még egy palacktárolót építene. Így ténylegesen nem lenne akadály áruátvétel miatt a vásárlói igények kielégítése. Ilyen alkalmakkor nem kellene a fogyasztók seregének az udvaron várakoznia zuhogó esőben vagy forró napsütésben. De ez a várakozás is bizonytalan. Ugyanis sohasem lehet tudni, milyen ingben vannak az itt dolgozók. Ha úgy gondolják, akkor munkaidőben reggel 7- től este 6-ig — hétköznap — megtagadják a vevő kiszolgálását. Akik hivatottak arra, hogy a vevő kiszolgálásával törődjenek, munkaidőben elmennek haza. Valahogy így állunk ezzel a DÉGÁZ-zal. Eggyel többen vagyunk vele ebben a városban a palackcserét illetően. Annak idején, amikor megnyitották, reméltük, nyugodtabb lesz a palackellátás. Most bosszankodunk, mert ez az állami vállalat nem a rangjának megfelelően áll a vevők rendelkezésére! Ilyenformán valójában nem sokat nyert Békéscsaba társadalma ezzel a DÉGÁZ- palacklerakattal. S mit tehetnek? Bosszankodnak, mert mégis csak a DÉGÁZ a „Jani”. Dupsi Károly a korábbi éveknél több sovány és kövér baromfit, pecsenyekacsát, libát és egyéb élő állatot adtak el nekünk, a szokásosnál nagyobb áüagsúílyal. Csupán vágóbaromfiból 2 647 vagonnal vásároltunk fel, 300 vagonnal többet, mint az előző esztendőben. Házinyúlból 65 vagonnal — a tavalyinál 25 vagonnal többet — dolgoztunk fel. ’ Arra a kérdésre, hogyan győzték ezt a temérdek árut feldolgozni, az igazgató így válaszolt: — A jó eredmény elérésének sok az összetevője, de mindenekelőtt a dolgozók helytállását szeretném kiemelni. Természetesen a 48 szocialista brigád ezernél több tagja járt mindenben az élen. Elismerem, hogy volt műszaki fejlesztés Oroshá- ! zán és Békéscsabán is, de ezt Esedékes a gépjármií-biztesítás évi díja Életbe lép az új kártérítési rendszer A kötelező gépjármű-biztosítás évi díjának befizetése januárban esedékes. Az Állami Biztosító minden gépjármű-tulaj- donosnav megiküldi az jdión is a postai utalványt, amelynek fel. adóvevényével igazolható a díj befizetése. A csekkel együtt új típusú kárbejelentő lapot, tájé. koztatót és bérmentesített borítékot is kézbesít a posta. Január 1-én ugyanis életbe lép a gépjármű-biztosításban az új kárbejelentési rendszer. Ennek lényege, hogy a kárbejelentő lapot — részben előre kitöltve — a gépkocsi okmányai között kell tartani, s karambol, baleset esetén csak a szükséges adatokkal kell kiegészíteni. A kárbejelentőn a karambol körülményéi, s a felelősségre vonatkozó nyilatkozatok rögzíten. dők. A kitöltött kárbejelenitő lapot a helyszínen adja át a károsultnak, vagy postán küldi el az ÁB-nak a kár okozója. Ily módon egyszerűsödik, meggyorsul a kártérítési ügyek intézése, várakozás, különösebb vizsgálat nélkül térítheti meg a biztosító a kárt a gépjárműfelelősségi biztosítás alapján. (MTI) a jó eredményt csal? a dolgozók odaadó munkájának köszönhetjük. Hozzá kell tennem azt is: a munkás- és az alkalmazottá létszámunk 100 személlyel csökkent 1973-ban. Örömmel hallottuk, hogy megyénk legnagyobb élelmiszeripara 1973-ban mintegy egymilliárd 200 millió forint értéket termelt. ötven országba — Japántól Venezueláig —, csaknem egymilliárd forint értékű baromfiipari terméket exportáltak. A munkások helytállását nemcsak szarvakkal ismeri el a vezetőség. Átlagosan 6,7 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, ezen belül a kormányprogramnak megfelelően a fizikai dolgozók részesültek nagyobb béremelésben. A termelékenység növekedésével párhuzamosan nőtt a tiszta nyereség is, amiből nyereségrészesedést kapnak a dolgozók. A jövő évi felkészülésről ugyancsak dr. Szép Ferenc adott tájféfcoztatást: — Vágóbaromfiból 2 800 vagonnal kívánunk feldolgozni. A házinyúl- és a galambfelvásárlás marad az 1973. évi szinten, tojásból 92 millió a felvásárlási tervünk. A munkások bérét tovább emeljük 4—5 százalékkal, s a termelékenység fokozásával arányosan csökkentjük a munkás- és alkalmazotti létszámot. A vállalat rekonstrukció alatt áll. 1973-ban mintegy 25 millió forintos beruházást valósítottunk meg, 1974-ben pedig 50 milliót szeretnénk fejlesztésre fordítani. A partnereinkkel több évre kötjük a szerződést, hogy az .alapanyagot biztosítani tudjuk. Jóleső érzés az üzemben, az emberek között járni. Az eredményeknek mindenki őrül. A vezetők és a munkások ezután is megteszik, ami tőlük telik s nagyon remélem, hogy egy év múlva ismét jó eredményeikről számolhatunk be. Ez nemcsak a má vállalatunk, de Békái megye egész élelmiszergazdaságának az érdeme, a dicsősége. Ary Rés* — János bácsinak, meg a Nagynénak szép írása van. Majd ők lesznek a könyvelők. Némi túlzással talán, de valahogy mégis ilyen elgondolásból választották ki a szövetkezetek megalakulásukkor a maguk számviteli szakembereit. És János bácsi, Nagyné meg a többiek el is boldogultak annak idején 10—20 évvel ezelőtt azzal a papírmunkával, amit egy-egy tsz-ben az az alig egymillió forintnyi termelőeszköz nyilvántartása és az az egy-két milliós termelés számokkal követése megkövetelt. Ezzel szemben országos átlagban napjainkban már egy termelőszövetkezet több mint 40 millió forint értékű eszközzel gazdálkodik —, ha gazdálkodik. Mert az utóbbi folyamatos köz- gazdasági elemző munkát, korszerű és egyre jobban gépesített számvitelt, mindemellett pedig fokozott pénzügyi, általános gazdasági ellenőrzést feltételez. Hiszen, ha már az egymillió forintra is, a 40 millióra, a 100 millióra még inkább vigyázni kell. Mert nem mindegy mi lesz vele. És nem elegendő csak megőrizni, azt is tudni kell, meg kell találni, mitől fiadzik majd a legtöbbet. JVem elemesnek megfelelően A Körösök Vidéke Tsz Szövetség számviteli és ellenőrzési önálló osztályának munkatársai az elmúlt két évben 72 közös gazdaság és tíz társulás tevékenységét, gazdálkodását vizsgálták meg. Megállapították, hogy a szövetség tagszövetkezeteinél összességében a számviteli munka még mindig nem éri el a megfelelő színvonalat. Egy-két kivételtől eltekintve ugyanis a közgazdasági elemzés- : sei nem követik nyomon a gazdasági eseményeket a döntések j meghozatalától egészen a végrehajtásig. így tulajdonképpen a | tervektől való eltérések okait nem is tudják feltárni. Több helyen baj van a bizonylati fegyelemmel is. Betartatását jó néhány tsz-nél nem követelik meg. Pedig ez egyben a ■ számviteli elemző munka megbízhatóságának, hasznosíthatóságának is alapja. Nem véletlenül írta elő kötelezően a pénzügyminiszter a számlarend kialakítását is. A számlarend- szerhez kapcsolódik ugyanis az önköltségszámítási, a bizonylati és ügyviteli szabályzat is. A szövetségi vizsgálat során aztán kiderült az is, hogy a tsz- ek az előírt szabályzatokat vagy egyáltalán nem, vagy éppen nem megfelelően készítették el. Gyakran pedig — ha a szabályzatokat el is készítették — azokat nem előírásszerűén érvényesítik a gyakorlatban. Hasonlóan a számlarend elkészítéséhez a leltározás lebonyolítását is pénzügyminiszteri rendelet szabályozza. Az utóbbit ugyancsak hasonlóan az előbbihez sokszor nem veszik figyelembe. Ezt követően pedig gyakran előfordul, hogy a leltározással feltárt hiányokért felelős személyeket nem számoltatják el, nem vonják őket felelősségre. Wehevitlk a» eltenőrséat ia Az állóeszközök nyilvántartása több gazdaságban hiányos, nem követi az évközi változásokat. Megint másutt nem kísérik figyelemmel az év közben felhasznált vetőmagot, műtrágyát és az egyéb anyagok készleteinek alakulását. Vagy éppen a kiadott leltárjegyeket nem számozzák meg az előírásnak megfelelően. Mindez természetesen visszaélésekre ad lehetőséget azzal is, hogy az ellenőrzést megnehezíti. Ügyancsak az ellenőrzést állítják nehéz feladat elé ott, ahol az elvégzett munkákat nem jegyzik megfelelően a munkalapokon és a fuvarokmányokon. Esetleg azzal is — mint ahogy nem egy tsz-nél tapasztalták a revizorok —, hogy a prémium- feladatok elvégzésének igazolása, elvégzése nem a legszabályszerűbb. Nem csoda ezek után, ha az ilyen és ehhez hasonló szabálytalanságok. amelyeket a tsz- szövetség ellenőrei az üzemanyag- és takarmánygazdálkodásban tártak fel, próbára teszik a termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok tagjainak hozzáértését. Igaz ugyan, hogy az ellenőrző bizottságok szervezettsége az utóbbi években erősödött. Ma már munkatervek alapján dolgoznak. A közös vagyon védelmében is jelentős eredményeket értek el. Maguk a bizottságok lelkiismeretes, köztiszteletben álló tagokból tevődnek össze. Mindezek ellenére ellenőrzési munkájuk hatékonyságát mégis nagyban akadályozza szakmai felkészültségük hiányossága A számviteli és ellenőrzési osztály kétéves felmérő munka jának itt vázolt tapasztalatait egyébként a Körösök Vidéke Tsz Szövetség december közepén küldöttgyűlésen is megtárgyalta. Még több asakember kellene A területi tsz-szövetség küldöttgyűlésén felszólaló tsz-elnö- kök és számviteli szakemberek maguk is szóvá tették, hogy ma már, amikor a földeken John Deere traktorok szántanak, nem engedhető, hogy az irodákban fejben —, s nem is mindig a legképzettebb fejben — számolgassák a jövedelmezőséget. A számviteli, a közgazdasági munkához a tsz-ekben is még több jól felkészült szakemberre van szükség. A nagyobb közös gazdaságok pedig, ahol a termelési érték jóval meghaladja a 20—30 millió forintot is — függetlenített belső (ellenőröket is kellene alkalmazniuk. Ezen a területen nem szabad a munkaerővel való takarékoskodás elvét mereven értelmezni. Hiszen a tsz-szövetség revizorai, illetve a szakmai továbbképzésekkel felkészített ellenőrzőbizottsági elnökök és tagok csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a jól képzett szakemberek munkáját. Azokét, akik fel- készültségükkel, rátermettségükkel képesek a pénzügyi, számviteli fegyelmet megteremteni, az ellenőrzés szigorúságát, hatékonyságát fokozni. Mindezek nélkül ugyanis még a legkorszerűbb termelési eljárások és rendszerek sem képesek csodára. Velük együtt viszont annál inkább! Kőváry E. Péter 4 U>73. DECEMBER 31. Január l-től: tjabb vámkedvezmény 1974. január 7-től módosítják t a vámjogszabály egyes intézke. déseit. A változásokról nyilat, kozott dr. Szendrei György alezredes. a Vám- és Pénzügyőr- j ség Onszágos Parancsnokságának osztályvezetője az MTI munkatársá nak Elmondotta, hogy a módosító rendelkezések nagyrészt a nem- | zetköza áruforgalom vámszabályait korszerűsítik, de a turistaforgalom néhány előírását is megváltoztatják. Az idegen- forgalom kedvező alakulása lehetővé tette a külföldre utazók valutaellátásának előnyösebb szabályozását, s ezzel összhangban — az alapvető vámrendel- kezések megváltoztatása nélkül .— néhány vámelőírást is megváltoztatnak. Az új intézkedések nagyobb vámkedvezményt biztosítanak a külföldre utazóknak s egyben a vámeljárást is gyorsítják, egyszerűsítik. A. legfontosabb változás Sí. hogy a szocialista országokba szervezett társasutazásokban részit vevők a korábbi ezerforintos felső határ helyett 4 ezer forint belföldi értékű árut hoz. hatnak be vámmentesen. Természetesen továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy a külföldiről behozott egyes áruk mennyiségié nem haladhatja túl a személyes szükséglet mértékét, azok nem lehetnek kereskedelmi jellegűek. Kedvező az a változás is, hogy az egy évet meg nem haladó, de négy hónapnál hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetésből vagy tanulrnányútról hazatérők a 4 ezer forintos vámmentes kereten felül még további legfeljebb tízezer forint értékű tartós fogyasztási cikket is vámmentesen hozhatnak magukkal. Egy évnél hosszabb hivatalos kinttartózkodás esetén az eddig is érvényes még nagyobb kedvezmények változatlanok. Rekordévet zárt a Békéscsabai Baromfiipari Vállalat
