Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

Nyolc év alatt:

11 millió firtattál nőtt a termelési érték 9 millió firtattál gyarapodott a közös vagyai Majdnem megháromszorozódott a tagjövedelem- -n~ ír.. .

a

I A KÖRÖSLADÁNYI |

ZALKA MATÉ TSZ |

ÖNÁLLÓ

I ©LDALKIADVÄNYA *

■ 8

OnűMKü Zsigmondi esztergályos a B 200-as ekébe* mélység- áilító orsótengelyt esztergák

Szövetkezetünk életéről még nem készült monográfia. Mintha tegnap alakult volna, pedig 1957 februárja nem most volt. Az ellenforradalom utáni konszolidációban a szövetkezeti mozgalomhoz hűséges körösla- dányi emberek ismét összeadták igás állataikat, szarvasmarháikat, szerszámaikat, létrehozták a Zalka Máté Tsz-t. Azért ismét, mert 1956 októberében néhány hangoskodó befolyásolására feloszlott a megyében egyik legkorábban alakult szövetkezet. A tagság széthord ta a vagyontárgyakat, a berendezéseket, az 1948—49-ben szövetkezetbe adott felszereléseket.

Amikor 1957 februárjában elhatározták a szövetkezet létrehozását, az új alapítók úgy akarták magukat elszigetelni a közös vagyon fosztogatóitól, hogy teljesen új szövetkezetét hoztak létre, az új Zalka Tsz-t. Azóta sokat fejlődött a szövetkezet és ma csak az elismerés hangján beszélünk Vakarcs Miklósról, Serfőző Józsefről, Szegedi Mi- hályról, id. Barna Ferencről, Csikós Gyulánéról, Nagy Ist- vánnéróü, Szabó Istvánról, Almás! Istvánról, Baranya Mihály- ró!, ifj. Barna Ferencről, Baliga Józsefről, I. Boczonádi Sándorról, ifj. Csikós Gyuláról, Harmati Sándorról, II. Boczonádi Sándorról, Kovács Ferencről, Kozák Sándorról. I. Sántha Sándorról, Szűcs Jánosnéról, Sze- leczky Ferencről és H. Sántha Sándorról, akik a legnehezebb hetekben tettek hitet a közös gazdálkodás mellett.

Ez az önkéntes vállalkozás valahogyan más volt, mint a régi Zalka Tsz. Ezek az emberek tele voltak munka- és életkedvvel reménnyel. A szövetkezet határában az összefüggő nagy táblák közepén ott álltak az

à ÊÊÆŒS

SWK DECEMBER 26

egykor! tsz gazdasági épületei, de ezek tátongtak az ürességtől. De nem sokáig. Rövidesen az istállókba bekötöttek 20 pár lovat és 60 szarvasmarhát. A viszonylag mostoha természeti adottságok közepette, hiszen a körösladányi föld minősége a megyében egyike a leggyengébbeknek, indultak el az új út keresésére.

Az alapító tagok nyughatatlan emberek voltak. Minden erejüket latba vetve birkóztak a szikes földdel, amely az ekét nagyon sokszor kivetette magából. S ha valami nem ment rendjén, akkor rendszerint a vezetőséget, illetve az elnököt okolták. Gyorsan, a megye déli részéhez hasonló módon szerettek volna erősödni, anyagilag gyarapodni.

A szövetkezet működése során több éven át bevételi hiánnyal küszködött. A tagjövedelem ezért még 1961-ben is alatta maradt a 8 000 forintnak. A termelési érték ugyanebben az esztendőben megközelítette a 14 millió forintot. Az év közben felvett hitelek, a fejlesztésre fordított összegek visszafizetése veszélybe került. A tsz saját erejéből nem tudott létezni. Sorozatos támogatásra szorult azért, hogy a hozamok növekedjenek, a műszaki fejlődés ne álljon meg.'

Mi magunk, a Zalka Máté Tsz tagjai, az 1960-as éveik derekán éreztük, hogy a megye vezetése milyen megkülönböztetett figyelmet fordít ránk és a hozzánk hasonló körülmények között gazdálkodó közösségekre. A támogatást, amely szakmai tanács és anyagi formájában áramlott felénk, igyekeztünk szorgalmas munkánkkal még gyümölcsözőbbé tenni. Figyelmünket belső életünk újjászervezésére, a munka hatékonyságának növelésére fordítottak. Az év közben összejött anyagiakat úgy osztottuk be, hogy a tagság jövedelme fokozatosan gyarapodjon, jusson belőle gépre, vegyszerre, műtrágyára, korszerű új növényfajták magvainak vásárlására. Az eredmény, nem maradt el«

Vezetőségünk javaslatára a közgyűlés jóváhagyta a növény- termesztés korszerűsítését, sajátos szakosítását. Ennek megfelelően az 1540 hektár közösen művelt szántóból 770 hektáron termesztettünk búzát 1973-ban

30,6 mázsa hektáronkénti hozammal! A búzatermesztés azért járhatott eredménnyel, mert mi is meghonosítottuk a Bezosztája 1 szovjet bűzafajtát, amely kétszer annyit termett a mi földünkön, mint a Bánkúti búza. Most dolgozunk a fajtaváltáson. 1973 őszén Auróra és Kavkáz búzát is vetettünk. A műtrágyaadagot növeltük, hektáronként számolva megközelítettük a 250 kiló hatóanyagot. Ugyanez a hatóanyag-meny- nyiség 1966-ban 75-80 kilő volt. Akkor hektáronként 14—15 mázsa búza termett.

Talajadottságunk lehetőséget kínál a napraforgó termesztéséra, Az idén 265 hektárról takarítottuk be a termést. A belvíz 80—90 hektár napraforgót elpusztított. A Krasznodári fajta összesen 2 900 mázsa termést adott. Kukoricával évek óta 80-90 hektárt hasznosítunk. Sajnos, területünk nem alkalmas kukoricatermesztésre. A holdanként! 17 mázsás hozam igen kevés jövedelmet hoz. Viszont nagyobb területen termesztünk lucernát és vörös herét. E két növény termőterülete meghaladja a 250 hektárt Ezzel a növénytermesztésünk szerkezetének korszerűsítését befejeztük. Most már az újabbnál újabb fajták kiválasztásával, a műtrágyaadagok növelésével, a gépesítés színvonalának emelésével, kemizalással szeretnénk

eredményeinket állandósítani, valamelyest növelni.

Mi is részt vállaltunk a kormány szarvasmarha-tenyésztési programjából. Feltett szándékunk, viszonyaink között egy korszerű tehenészet kialakítása. A kezdeti lépéseknél tartunk; Mentesítettük az állományt a legveszélyesebb betegségektől, s így istállóinkban 92 TBC-men- tes tehenet gondoznak. Meggyőződésünk, hogy a legjobb tejelő egyedek továbbszaporításával növeljük a tejtermelést, amely most évenként az országos átlag szintjén áll.

Sertéstenyésztésünket a tavalyi járvány után most szervezzük újjá. A baromfiból hónapról hónapra 1973-ban is jó pénzt csináltunk, mivel 40 ezer pecsenyecsirkét és 90 ezer gyöngyöst neveltünk értékesítésre. A pecsenyecsirke nevelésében egy kiló hús előállítására 2,6—2,8 kiló abrakot fordítunk. Ez is mutatja, hogy korszerű technológiával dolgozunk. A gyöngyöst élő exportra szállítjuk a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyárának közvetítésével.

Segédüzemágaink közül a varroda és a sebes-körösi homokbánya érdemes említésre. A varrodát 200 ezer forint beruházásból hoztuk létre a budapesti Minta Női Szabó Kisipari Szövetkezet segítségével. 1972 óta 54 asszonynak és lánynak biztosítunk helyi elfoglaltságot női ruhák varrásával. Munkánkban továbbra is együttműködünk a

kisipari szövetkezettel, ök szabják a kelmét, s mi Körösladányi ban varrjuk a ruhákat, melyeket a szövetkezet a Szovjetunióba és NDK-exportra szállít Ebben az esztendőben 60 ezer női ruha kerül ki a varrodából A tervezett termelési érték 1.1 millió forint volt. Ezt tíz százalékkal túlteljesítettük. Mivel a szövetkezet nő tagjai megkedvelték a varrást, szándékunk van az ágazat bővítésére. Már jövőre, 1974-ben szeretnénk a foglalkoztatottak számát 90-100 főre növelni. Kevés beruházással — gépeket kell vásárolnunk — a termelési értéket megkétszerezzük.

A Sebes-Körösből az utóbbi években már 4 000 köbméter homokot termeltünk M hagyományos módon. A sebes-körös» homok minősége kiváló, az épületek pucolásához nélkülözhetetlen, ezért a megye kisipar! szövetkezetei szívesen vásárolják, de eljönnek érte a karcagiak és a mezőtúriak is;

összességében most már egyre kedvezőbb a tsz anyagi helyzete. Termelési értékünk 1973-ban eléri a 25 millió forintot. Az egy tízórás munkanapra jutó kereset 97 forint. (Ugyanez a szám 1967-ben 75 forint volt.) A gazdálkodás hatékonyságából nagy anyagiakat fordítottunk a közös vagyon fejlesztésére, amely az 1966. évi 12,2 millió forintról 21,2 millió forintra növekedett. Épületeket, bekötő utakat építettünk és építünk, gépeket vásárolunk. Ma annyi traktorunk van, mint egykor a körösladányi gépállomásnak volt. A tagság szorgalmas munkájának eredményét mutatja, hogy ebben az esztendőben bruttó jövedelmünk eléri a 6,7 millió forintot, melyből 2,3 millió forintot üzemfejlesztésre fordítunk. Létrehozzuk a lakásépítési alapot, a brigádversenyek jutalmazására is külön alapot képezünk, bővítjük a szociális alapot, az alacsony nyugdíjakat szeretnénk kiegészíteni. Mindezen felül a tagjövedelmet fokozzuk, amely az 1961. évi 7 900 forintról 21 400 forintra nő

Nagy János és Kiss Imre szerelők már a ml szövetkezetünkben szerezték a szakmát. Traktort javítanák

Szeleczky Ferenc, a varroda műszerésze m gépek karbantartásán dolgozik.