Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

Megsúgom ! Á Jókai Színházzal Áradon Magának —hogy mostanában gyakran elbizonytalankodom, amikor olyan szavakkal találkozom, amelyekről azt hittem, hogy pontosan ismerem a jelentésü­ket, s aztán kiderül, hogy nem igy van, Így jártam legutóbb a puritán szóval is, melynek jelentése a „Magyar Értelmező Kéziszótár” szerint: „szigorú er­kölcsű, egyszerű életmódú, minden díszt nélkülöző.” Ebben a tudatban vettem a kezembe az „Ez a divat” téli különszá- mát, melyben arról a Rózsa­dombon álló ikerházról i* fény­képes tudósítás van, ahol egy ismert, szeretetnek és közmeg­becsülésnek örvendő művészpár lakik. Azt eddig is tudtam, hogy a Rózsadomb építkezés szempont­jából nem a kimondottan olcsó helyek közé tartozik. Azt azon­ban most sem tudom, hogy tu­lajdonképpen mennyibe is ke­rült ez a valóban csodálatos j ikerház, ami még készen sincs, de már így is felemésztette a művészpár negyven filmjének gázsiját. Persze lehet, hogy ez az én hibám, mert eddig még nem néztem utána annak, hogy általában mennyi egy film. gá­zsija. De megsúgom Magának, hogy az átlagemberek, ha úgy tetszik, a „gyalogosok” többsé­gé sem tud gázsiban számolni. Es ez nem is baj, hiszen nincs is rá szükségük, a családtagok azzal is megelégszenek, ha azt tudják, hogy mennyi a fizeté­sük, s azt haza is adják. . Hát akkor mi a baj? Azt is megsúgom, Csak ne türelmet­lenkedjen, inkább olvassa fi­gyelmesen ' az alábbi sorokat: „...a nagyszerűen komponált te­raszos függőkért, ...a tágas erké­lyek, a sok nemes építőanyag, a színpompás virágok, ...a puri­tán belső tér egyedülálló at­moszférát varázsolnak.” Hát, most szóljon hozzál Mindez a szépség, gyönyörűség, a színek kavalkádjában pompázó belső tér (a fotók igazolják!) — pu­ritán. Ezért kell negyven film. gázsiját elkölteni, hogy a végeredmény puritán legyen? Egyszerűen szólva, valamit én itt nem értek. Mert ha egyszer va­lami puritán, akkor az miért „egyedülálló’!? Ha meg egyedül­álló, akkor miért puritán? Száz szónak is egy a vége: vigyáz­zunk a fogalmak tisztaságára, mert annyira már nem vagyunk puritánok, hogy ne tudjunk disztingválni! Szilárd Adá» Arad. A Hetei Astória hallja. ' A vendégszereplésre érkezett színház művészeit baráti szere­tettel fogadják a házigazdák. A jelenet ugyanaz, mint aimi pár héttel korábban Békéscsabán, a Körös előcsarnokában lejátszó­dott. Csak a szerepek cserélőd­tek fél:’ezúttal az Aradi Álla­mi Színház nevében mond kö­szöntőt Cornel Maior igazgató- helyettes — a Párizsban időző Dán Alecsandrescu helyett „be­ugróként” —, s a Békés megyed Jókai Színház igazgatója, Lovas Edit, aki válaszol. Ismételten a barátságról, a kulturális kap­csolatok folyamatosságáról esik szó. Bemutatkozás virágkosárral Néhány üres óra következik. December van és hétfő. Az előb­bitőd vigasztalhataUamil latya­kos az utca, az utóbbi miatt kö­nyörtelenül zárva minden látni­való, kiállítás. Bánt a semmit­tevés, hirtelen honvágyat tá­maszt a halott délután. Megvál­tásnak számít a kora esti indulás. Először Kisiraitoson, azaz Do- robainton mutatják be a békés­csabai művészek Németh László drámáját. Míg Bicskey Károly, Dévay Camilla, Dénes Piroska, s a többiek az öltözőben készü­lődnek — a nemrég épült kul- túrházhan bizony érződnek szomszédaink energiatakarékos­sági intézkedései —, Barcza Éva, Körösztös István, Cserényi Béla a falumúzeum iránt érdeklőd­nek. Egy önzetlen, sok-sok ener­giát, pénzt az ügyre áldozó em­ber, Kása Antal évtizedes szen­vedélyének eredménye az egye­lőre két szobában őrzött gyűjte­mény. A község határából elő­került az ezeresztendős agyag­edény és a század elejéről való, fémhálóval övezett szódásüveg, alkoholos üvegben tartott állat­tani ritkaság és első világhá­borús rohamsisak, sorakoztak a tárlókban, polcokon. Hogy mind­ez az érdeklődők elé kerülhes­sen, az alapítónak segítettek a község, a szövetkezet vezetői, a pedagógusok, a diákok. Adók kö­zül néhányan — áthallatszik a szomszéd helyiségből a fiatalok ízes magyar beszéde — vidám jelenetet próbálnak. A színját- szócsoportokban Ramamia-szer- te az ilyeneknek van most a leg­nagyobb divatja. Az előadás — újra a Vili ám- fénynél a téma — szép sikert arat. A nem túlzottan kedvező színpadi adottságok ellenére is tapsot, az utolsó meghajlásnál pedig mellé virágkosarat kapnak a színészek. Csárdás és perenyica Másnap Pécskára indul a ha­zai tájelőadásokon a havas, je­ges utakhoz is hozzászokott Ika­rus. Pécskára, amelynek cigány­során a dal szerint a prímás hal­doklása miatt valaha nagy volt a sírás-rívás. Most azonban na­gyon is ellentétes érzésekkel, a Lendület Termelőszövetkezet tagjainak örömével lehet talál­kozni. Nem ok.‘nélkül elégedet­tek az ittlak ók: övék a megye egyik legeredményesebb közös gazdasága. Büszkén mutatják a vadonatúj sertésfiaztatót, a szarvasmarhák viszonylag olcsón épült istállóját, s az átlagon felüli tejhozamú állatokat. Ugyanúgy folyt az a látogatás, amikor az aradi művészek jár­ták a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetet. Annak vi­szonzására ez a mostani kirán­.... dulás. m. DECEMBER 29. 5 Ebéd titán gyorsan visszarö­pít á busz a megyeszékhelyre, jut idő rövid pihenésre, átöltö­zésre. Mert hogy színházba szólít a meghívó. Bár hivatalo­san szünnap van. az aradiak a csabíú kollégáknak bemutatják (Vollmuth Frigyes rajza) Düirrenmatt FízSkusofcját Előt­te pedig a színház múzeumá­ba kalauzolják őket. Kegyelet, tel tekintenek a vendégek az 1939-ből való selyemplakátra — A peleskei nótáriust hirdeti —, a zongorára, amelyen hajdan Liszt Ferenc játszott, a százados jelmezekre, parókákra, a ma már ormótlannak tűnő — sok­kal inkább hánmasekére, minit finom elektromos szerkezetre emlékeztető — ellenállás-szabá­lyozóra, műsorfüze teltre, fényké­pekre, portrészobrokra. Agárdy Ilona törött légcsavart szemlél —, fiatalság és öregség; a régi- régi légcsavar arról a repülő­gépről való, amellyel félszázada igyekezett Faludi bácsi a leve­gőt meghódítani. Faludi bácsi, á legidősebb — ma már a száza­dik évén is túl járó, Aradon élő — magyar színész. A csabaiaknak tetszik a mú­zeum és tetszik utána az előadás. Annyival is inkább, mert — kü- lönelőadás lévén — alig negy­venfős közönség előtt játsszák az aradiak, ráadásul a nézőté­ren tízen sem értik a nyelvet. És a színész tudja csak igazán, milyen nehéz ilyenkor a ját­szók feladata. Széplaky Endre azok közül való, akik értik is az előadást. A kidolgozottságot, a színészek fegyelmét dicséri, a kitűnő dísz­letet és a záró atomrobba- nás-víziójának parádés megol­dását. Ez azonban már a fehér ■ asztalnál történik, ahol a házi-* gazdák — sokan beszélnek ma­gyarul —, vendégül látják a csa­baiakat. A zenekar felváltva ját­szik román és magyar dalokat Amikor a csárdáshoz érnek, egy román színész táncra kéri a ma­gyar kolléganőt. Sokan követik a példát. Amikor a kör már-már I kinövi a helyiséget, perenyicára vált a zene. A Fizikusok egyik főszereplője, Maria Barboni ma­gyarázza: kis lépések élőre, az­tán hátra, miközben a körben- állóknak, kendővel kell kiválasz­taniuk valakit hogy aztán a j kendőre térdelve jobbról-bal­ról is megcsókolják egymást — a bukaresti VIT óta ez a Világ; ifjúsági Találkozók, s az itteni bizonyság szerint nemcsak azok legnépszerűbb tánca. Zsúfolt nézőtér A szerda délelőtt szabad. Seb­tében odavetett mondatokkal té­lik a notesz... Anyám könnyű ál­mot ígér — Sütő András köny­vének színpadi változatát hirdeti egy plakát a művelődési ház színjátszóinak előadásában... Ats Gyula sárgadinnye alakú, íny- oaiMandozó illatú sajtot vesz.. A Stúdió moziban Walt Disney pazar technikájú természetfilm­jét vetítik, a főszereplő a jagu­ár, a dél-amerikai dzsungel macskája... Szűr- és subakiállí- tás a múzeumban... A szálló presszójában Lovas Edittel ar­ról beszélgetünk, hogy az ott­honi tájelőadások nem egy szín­helye messzebb esik Békéscsa­bától, mint Arad, s hogy egye­bek mellett ez is indokolja a két színház munkakapcsolatainak további szorgalmazását... A Ma­roson milliónyi apró örvény ol­vasztja, tördeli a vékony jeget, a parti sétányon szerelmesek bújnak egymáshoz... Znoravszky Attila — a Sütő-darab rende­zője =— elmondja, ‘Hogy a Vil- lárnfénynél-t néhány éve a te­mesvári magyar színház előadá_ sában már láthatta az aradi kö­zönség... Ez utóbbi csak fokozza a Jó­kai Színház vendégjátéka irán­ti várakozást. Hetek óta nem le­het jő, jegyet kapni. A színház előcsarnokában redezett kitűnő bélyegkiállítás egyik szervezője is tőlünk kér segítséget, de mi sem tudunk jegyet szerezni. Négyszer emelkedik a magas­ba a függöny a felvonások előtt, négyszer hull alá, amikor fel­hangzik a taps. Aztán az utol­só tapsok közepette még négy­szer fel és még négyszer le. Az előadást követő fogadáson Aurel Martin, az Arad megyei Szocia­lista Művelődési és Nevelési Bizottság elnöke és Csenge Béla, a, Békés megyei Tanács Műve­lődésügyi Osztályának csoport- vezetője mondják á tósztokat. Másnap délelőtt, a szálló hali­jában a búcsúzásnál pedig újra az első napi szónokokon á sor. Lovas Edit a két színház kap­csolatainak egyre inkább termé­szetessé válásáról, munkajelle­géről beszél, megköszöni a szí­ves fogadtatást. Cornel Maior a békéscsabaiak művészi produk­cióját köszöni, s. további sikere­ket kíván a társulat , tagjainak. Utolsó szava: Viszontlátásra! Azután indul az autóbusz, az út­ra kelők visszaír ten ék az aradi színház művészeinek* nemsokára a határnál vagyunk. Kovács Lajos az Előrét olvas­sa. A kolozsvári magyar szín­ház Brecht-bemutató.iáról szó­ló kritikát. A szecsuáni jólélek című darabot Major Tamás ren­dezte vendégként. Ebben a da­rabban vizsgázott pár esztende­je a színművészei! főiskolán Kovács Lajos is, Már itthon zö,- työgtet bennünket a busz, ami­kor még mindig erről beszé­lünk. Shakespeare-től kölcsö­nözzük mondandónk summáját: „színház az egész világ...” Dauiss Győző Rossz minősítést kapott a gölbaba és a kisvárdai rózsa Nagyszabású tudományos ku­tató-elemző munka fejeződött be az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet telepein; három év alatt több száz hazai és külföldi burgonyafajtát vizs­gáltak meg, hogy eldöntsék, van-e további létjogosultsága a hagyományos fehér húsú fajták­nak, a gülbabának és a kisvár­dai rózsának, vagy pedig az itt­honi termesztésben is végre kell hajtani azt a fajtaváltást, amely­re külföldön, egyebek között Nyugat-Európa több országá­ban már évekkel ezelőtt sor ke­rült A szakemberek megállapítot­ták: a hagyományos fajtáknak nagy hátránya, hogy igen erő­sen fogékonyak a leromlást okozó vírusbetegségekre, külö­nösen érzékeny ,a vírusokra a gülbaba és a kisvárdai rózsa­fajta, amelynek termésátlaga, ha a vetőmagvát nem „cserélik” le időben, három év alatt felé­re csökkenhet s ilyen körül­mények között a nagyüzemi ter­mesztés gazdaságtalanná válik. A vetőmag rendszeres felújítá­sa sem megoldás, mert ez is túlságosan költséges. Miután a kísérletet a két fajta életre­valóságát’ nem erősítették meg, sőt a vizsgálat ilyen szempont­ból negatív eredménnyel zá­rult, a kutatók számos más faj­tát vizsgáltak meg abból a szempontból, hogyan lehetne helyettesíteni velük a jelenlegi termőterület kétharmadán ho­nos, hagyományos fajtákat Az ellenőrzések során jó .képessé­geket” árult el a magyar nyír­ségi 409-es fajtajelölt amely ugyancsak fehér húsú. Egy má­sik érési osztályban az egyik somogyi fajtajelölt éç a Desire holland fajta tűnt ki: ezeknek jó a termőképességük, és bár sárga színűek, élelmiszeripari értékük ellen nem lehet kifo­gás. Igazolták a külföldi minő­sítési eredményeket az Astüla és az Axiiia NDK-belj burgo­nyafajták. A fajtakísérleti szakemberek szerint az elkövetkező években gondolni kell a hagyományos fajták területének fokozatos csökkentésére, és az új hazái, valamint a külföldi fajták fo­lyamatos termesztésbe vételé­re. (MTI) Készülődés szilveszterre Készülnek a kereskedelmi, idegenforgalmi vállalatok a szilveszterre. A PIÊRT 70 000 papír, és műanyag álarccal, százezernél több lampionnal és 120 000 tasak konfettivel járul hozzá a mulatságok sikeréhez. Elő szerencsemalacokat hor­danak körül az IBUSZ 16 bu­dapesti és 8 vidéki szilveszteri nemzetközi bálján, ötezer tu­ristát vár az utazási iroda Eu­rópa csaknem minden orszá­gából 1974 köszöntésére. Vidékre két- és háromnapos autóbuszkirándulást szervez az iroda, a vendégek Szombathe­lyen a Claud iusban, és Székes­fehérvárott az Álba Regiábán nemzetközi bálakon „pihenhe­tik”. ki az utazás faradalmait-

Next

/
Thumbnails
Contents