Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
Az év utolsó hete a múzeumokban Tizenkét kiállttás — Két fiatalkori Munkáesy-kep — Készül a régészeti topográfia első kötete Másfél milÍíö dollár exportból A műanyag térhódítása elleniére sem csökken a kereslet a fűzvasszőből készült dísz- és használati tárgyaik iránt, sőt, növekednek a hazad és a külföldi megrendeléseik az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalatnál. A hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező kosáripar mai művelői a legtöbb helyen a népművészet rangjára emelték a fűzvesszőfonást. A szakma egyáltalán nem hal ki, amit az is bizonyít, hogy 10 megyében 53 telepen készülnek a szebbnél szebb dísztárgyak, és összesen 2 200-an dolgoznak a műhelyekben. A vállalat 1973- ban mintegy 12—13 millió forintos nyereséget ért el, exportból pedig 1,6 millió dolláros árbevétele származott — több mint a múlt évékben bármikor. Sokféle módja van annak, hogy segítsük a gyermekintézményeket. Mi ezt tettük... Farkas Pálmának, a kunágotai ÁFÉSZ nőbizottsága elnökének szavait idéztük. Tulajdonképpen arról van szó, hogy anégy községre kiterjedő fogyasztási szövetkezet nőbizottsága — munka- tervének megfelelően — műso- )«6 divatbemutatót rendezett Keverrmesem, ahol Visy László karnagy vezetésével az ÁFÉSZ énekkara is fellépett. A szövetkezet nőbizottsága e rendezvényük sikeréhez siegítségül hívta a kevermesi társadalmi szerveket. Ugyanis nem volt mindegy, hogy telt ház lesz-e. vagy sem; hogy mennyi lesz a tiszta bevé_ tel. amiből az I-es és II-es számú óvoda kicsinyednek vásárolhatnak oktatást és nevelést eeA békési Jantyik Mátyás Múzeumban a helyi önkéntes Tűzoltó Egyesület 90 évét, illetőleg a vésztő—mágorihalmi ásatások legszebb leleteit bemutató kiállítás, Gyulán az Erkel Emlékház, a vár történeti kiállítása, a Dürer-teremben kollektív képzőművészeti és fotótárlat, az orosházi múzeumban a Békés i megyei románok című népraj- | zi bemutató és a nyolc nemzedék életét bemutató állandó kiállítás, Szarvason a szárazmalom várja az év utolsó hetében a látogatókat. , gtto esziközöiíet. Ez volt ugyanis a célja a községi művelődési házban december 8-án megrendezett műsoros divatbemutatónak. ahol több, mint 300-an vettek részt. Közvetlenül karácsony előtt kedves eseménynek voltunk részesei a Kevermesi községi Tanács nagytermében. A társadalmi szervek képviselőinek jelenlétében itt adta át Farkas Pálné az 1750 fórint értékű lemezjátszót Túrák Bélánénak, az I-es számú óvoda vezetőjének. Míg Kovács Etelka, a II-es számú óvoda vezetője ugyanilyen összegű pénzt vett át, amiből játékokat vásárolnak a napokban. A 3 500 forint összegben benne van a kevermesi Lenin Tsz és a kiunágotai ÁFÉSZ forintja is. Kép, szöveg: Balkus Imre A megyeszékhelye® a szlovák tájház, a Munkácsy Mihály Múzeumban pedig az állandó kiállítások mellett Papp György grafikusművész tárlata kínál megnézni- és odafigyelni- valót. A csabai múzeumnak egyébként ez az idei tizenkettedik időszaki kiállítása, amelyet a képzőművészeti bemutatókon kívül megelőzött az 1948—49-et idéző, a Budapest centenáriuma alkalmából rendezett, a Békés megyei románok című néprajzi, a Mi hoztuk az időt című. munkásosztályunk mai életét bemutató s a Ku- lich Gyuláról elnevezett fotó- kiállítás. A múzeum 1973-as szerzeményei közül említést érdemel a részben vásárolt, részben ajándékba kapott csaknem száz képzőművészeti alkotás — köztük Munkácsy Mihály két fiatalkori képe —. a háromszáz- ötven darabot számláló, textíliákból, bútorokból, szerszámokból. kerámia tárgyakból álló népművészeti kollekció, s a csaknem harmincezer forint értékű metszeteket, használati tárgyakat, viseleteket tartalmazó történeti gyűjtemény. Végezetül még egy adat: Harmincötezernél több látogatója lesz év végéig a Munkácsy Mihály Múzeumnak, több mint az előző évben volt. Az 1974-es év békéscsabai nyitánya pedig: január első napjaiban Czinke Ferenc színes fametszeteivel ismerkedhetnek meg a képzőművészet barátai. Móricz Zsígmond irodalmi ösztöndíjat létesítettek A művelődésügyi miniszter a pályakezdő fiatal írók, költők, kritikusok számára „Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj”-at létesített. Az ösztöndíj egy év tartamára szol, összege havonta háromezer forint, amely több személynek megosztva is adományozható. Az ösztöndíjban 35 évesnél fiatalabb írók részesíthetők, akiknek a megjelent művei megfelelő tehetségről és a szocializmus iránti elkötelezettségről tesznek bizonyságot. Az ösztöndíj odaítélésénél előnyben részesülnek azok az írók, akik vállaljál^ hogy huzamosabb időn keresztül részt vesznek — illetve, akik részt vettek — a termelőmunkában, és tapasztalataikat, élményeiket szépáróá, vagy közvetlen való- ságfeltáro (riport, szociográfia, tanulmány sitb.) műfajban folyamatosan fel kívánják dolgozni. Előnyt élveznek azok is, akik olyan művön dolgoznak, amely a szocialista társadalom alapvető osztályainak életproblémáit ábrázolja és ehhez további anyaggyűjtésre, vagy anyagi gondoktól mentes alkotói feltételekre van szükség. Az ösztöndíjat közvetlen pályázattal, vagy a Magyar írók Szövetsége KlSZ-alapszerveze- tének, a Fiatal írók József Attila Köre vezetőségének és az irodalmi folyóiratok szerkesztőségeinek javaslata alapján adományozzák. A bíráló bizottság elnökét és tagjait a művelődésügyi miniszter nevezi ki. A pályázatokat és javaálatokat; a Művelődésügyi Minisztérium irodalmi osztályához kell benyújtani. Az ösztöndíj adományozása első alkalomma] 1974. január 1- től történik (MTI) ém árodáEöá boss’ áfönunet sgadták */i ajándéké* ítfigis lehet.,. À gazdasági munka párteilenőrzése írta; Petbes András, az MSZMP KB munkatársa ! áttekinteni és amelyeken kereszt, ! tül befolyást tudnak gyakorolni I üzemük egész tevékenységére vagy ennek legfontosabb részterületeire. Az ellenőrzés akkor jó, ha a figyelem az alapvető összefüggésekre a fő tendenciákra irányul. A közvetlen tapasztalatokon, beszámoltatásokon és a vállalati üzemi statisztikákon tül. hasznosíthatják az ellenőrzés során az irányító gazdasági, állami szervek tapasztalatait is. A pártellenőrzés azonban nem épülhet csak a statisztikákra és beszámolókra. Támaszkodnia kell a dolgozók és vezetők, mindenekelőtt a kommunisták mindennapos tapasztalataira, véle ményére. A rendszeres információs kapcsolatokon túl egy-egy adott témakör vizsgálata, ellenőrzése során sokait nyújthatnak a jól szervezett csoportos beszélgetések, brigádvizsgálatok és a tömegszervezetefe tapasztalatai is. A pártszervezetek ellenőrző ** munkájával szemben fontos követelmény, hogy a tapasztalatok összegezésénél, a következtetések levonásánál elemző és kritikus legyen. Ismerje el a jól végzett munkát, segítse elő a hasznos kezdeményezések általánosítását, és marasztalja, el a fogyatékosságokat, kezdeményezze a felelősségre vonását mindazoknak, akik mulasztásaikkal, tehetetlenségükkel gátolták a kollektíva munkáját. A dolog jellegénél fogva a gazdasági tevékenység pártellenőrzése magában foglalja a gazdasági vezetők munkájának értékelését, megítélését ki. Az érdemi ellenőrzés segíti a pártszervezeteket abban, hogy képesek legyenek aktív. kezdeményező szerepet vállalni a megfelelő gazdasági vezetők kiválasztásában, valamint a gyengének bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizniük kell a gazdasági vezetők munkastílusát. a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését. Erősítve, bátorítva a jó törekvéseket és időben fellépve a negatív jelenségekkel szemben. A gazdasági vezetők nagy ** többsége, felismerve jelentőségét, igényli a pártszervezetek ellenőrző munkáját, hasznosítja tapasztalataikat és szívesen fogadja javaslataikat. Ez azonban még nem vonatkozik minden gazdasági vezetőre. Vannak még. akik „jogkörük csorbítását” látják a pártellenőrzésben, különösen, ha ez kellemetlen tapasztalatokat is felszínre hoz. Az ilyen vezetőknek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy nincs ' és nem lehet egyetlen olyan terület a társadalomban, amelyre azt mondhatnánk, hogy az eleve nem tartozik a párt illetékességi körébe. Nincs olyan kérdés, .amibe a párt nem szólhat bele. amit nem ellenőrizhet, amennyiben az indokolttá, szükségessé vált. Az más kérdés, hogy a pártszervezetek sehol sem sajátíthatják ki a gazdasági vezető feladatkörét, nem sérthetik tevékenységükkel az egyszemélyi felelős vezetés elvét, de joguk és kötelességük a párt- politika megvalósulásának ellenőrzése A gazdaság területén végzett ^ pártmunka sokoldalú tevékenység, amely a célok meghatározásában való részvételtől a végrehajtás segítéséig terjed. Igen fontos eleme a hatékony és rendszeres pártellenőrzés, ami az egyik legfontosabb serkentője a fegyelmezett végrehajtásnak. Az ellenőrzés konkrét tartalma és iránya helytől és időtől függően változhat, de mindig a párt és a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek végrehajtását kell hogy szolgálja. Napjainkban a termelés mennyiségi mutatóiról a gazdasági teljesítmény minőségére és hatékonyságára helyeződik a hangsúly. Egy-egy vállalat megítélésében mindinkább előtérbe kerül termékeinek korszerűsége és műkő. désének gazdaságossága. Így a pártszerveik és alapszervezetek ellenőrző tevékenységében is alapvető feladattá vált e kérdések rendszeres elemzése, napirenden tartása. A gyártmányok korszerűbbé tétele és a termelés gazdaságosságának javítása a különböző munkahelyeken más-más igényeket támaszt. Az egyik vállalatnál a gyártmányfejlesztés szorgalmazását, a másiknál a technológiai fegyelem megszilárdítását, a harmadiknál a megmunkálás minőségének javítását teszi indokolttá. Ugyanígy igen összetett kérdés a gazdaságosság javítása is. A munka termelékenységének javításától a kapacitás minél teljesebb kihasználásán keresztül az anyagtakarékosságig, sok-sok tényező befolyásolja. A pártszerveknek az ellen- Ä őrzés során mindig konkrétan kell megközelíteniük e kérdéseket. Igényelve és segítve, hogy a gazdasági vezetés tárja fel azokat a problémákat, amelyek megoldása jelentősen előreviszi az adott üzem munkájának hatékonyságát, javítja teljesítményének minőségét. Nagyon fontos területe napjainkban a pártellenőrzésnek a munkafeltételek, a munka szervezettségének elemzése. A jól szervezett folyamatos munkaellátás és az ehhez szükséges feltételek biztosítása minden üzemben, minden munkahelyen alapvető kérdés. Jelentékeny mértékben befolyásolja a gazdaságosságot és meghatározó az élőmunka tervszerű, takarékos felhasználása szempontjából is. Ebben van a vállalati, üzemi munka egyik legjelentősebb belső tartaléka. Mindez indokolttá teszi, hogy a termelőhelyi pártelapsaervezetek, üzemi és vállalati csúcsvezetőségiek, pártbizottságok, sajátos helyzetüknek megfelelően rendszeresen foglalkozzanak a munka- szervezés, az anyagellátás, az anyagmozgatás kérdéseivel. S zorosan összefügg az említettekkel a munkakörülmények alakulása, amit a párt- szervezetek nem tekinthetnek csupán '„szakszervezeti feladatnák”. A pártellenőrzés erre éppúgy ki kell. hogy terjedjen, mint ahogy szükséges a munkások szakképzettségének figyelemmel kísérése, az erre irányuló vállalati tevékenység ellenőrzése is. A pártellenőrzés természetesen a gazdaság területén is politikai jellegű. A partszerveknek azokkal a döntően fontos kérdésekkel kell kiemelten foglalkozniuk, amelyeket képesek sím Hierein 1973. OECbMBkK 28. Farkas Pálué átadja Tarák Bélánénak a lemezjátszót.
