Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-28 / 302. szám
Jubileumi pályázatok Békés megyében Közeleg hazánk felszabadulásának 30. évfordulója. Az 1974-es megyei és az 1975-ös országos jubileum méltó megünneplésére. azok eszmeiségének és szellemének kifejezése érdekében a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya a különböző szervek, intézmények támogatásával pályázatot hirdet a megyében élő szakemberek, művészek, tanulók és amatőr hely- történeti, honismereti kutatók számára. A pályázat célja az. hogy hitelesebb, minél teljesebb legyen népünk történelmi sorsfordulójáról alkotott képünk, és megyénk lakossága még jobban ismerje meg szülőföldjének a forradalmi átalakulásokban játszott szerepét. Diafilm Pályázni lehet 15—40 felvételből álló fekete-fehér vagy j színes diasorozattal. A pálya- j zónák a diafelvételeket kísérő hanganyaggal kell ellátniuk. A 1 diákat sorszámozni kell és az i azokat tartalmazó dobozon fel j kell tüntetni a beküldő nevét és címét, a sorozat címét, valamint a bemutatás időtartamát. Beküldeni (1974. szeptember 15-ig. a ; megyei művelődési központ címére) csak nyilvános pályázaton eddig nem szereplő sorozatot lehet. Egy alkotó legfeljebb három sorozatot küldhet. Javasolt témák: A változó Békés megye. Városaink, községeink élete. Népművészet. Munkásemberek. A táj szépségei. Műemlékeink. A diafilm-pályázat első díja: 2 000 forint. Film Nyilvános vetítéseken még be nem mutatott egyeni vagy közös alkotással lehet pályázni, bármely amatőr méretű, fekete-fehér vagy színes hangosított filmmel. A forgatókönyv előzetes bemutatása esetén a film elkészítéséhez nyersanyagot biztosítunk. Minden filmet és hangszalagot külön orsón, vetítésre kész állapotban kell beküldeni (1974 szeptember 15-ig. a Gyű- 1 lai Érkel Művelődési Központ- ; ba). A szalagokat X start jel- j lel kell ellátni, a film és a mag- [ nóorsón fej kell tüntetni a film címéit és a beküldő nevét. Javasolt témák: Portrék Békés megyéből, Békési táj. Élő népművészet, Művelődés és szabad idő. Az életmód alakulása. A pályázat első díja 3 000 forint. Irodalom Pályázni lehet a ma dolgozó emberének eszmei és művészi erővel telített ábrázolásával, valamint a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódó irodalmi műsorok szerkesztésével. A megye haladó irodalmi hagyományaihoz méltóan törekedni kell a valósághű, a szociografikus igényű feldolgozásra. A pályázók elbeszélés, vers, szerkesztett irodalmi műsor, dokumentum-játék műfajokban küldhetnek be pályaműveket 1974. szeptember 15-ig a megyei művelődési központba. Az irodalmi pályázat első díja : 5 000 forint. Képzőművészet Műfajra és technikára való tekintet. nélkül lehet pályázni a dolgozó ember mindennapi éle¥ Ev vége a cérnázóban tét és munkáját, szocialista épi- tőmunkánk eredményeit, a végbement társadalmi-gazdasági és kulturális változásokat, a fejlődést bemutató alkotásokkal. A zsűri a' pályázatra beküldött és elfogadott művek díjazására 30 ezer forintot biztosít. A rendező szervek vállalják, hogy a zsűri által közületi vásárlásra kijelölt műveket megvásárolják Illetve eladják, a zsűrizett anyagot kiállításon mutatják be. A képzőművészeti alkotásokat 1974. augusztus 1-ig a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba kell beküldeni. Honismeret és helytörténet Pályázni lehet különböző honismereti és helytörténeti témák feldolgozásával, eddig kiadatlan, más pályázatra még be nem küldött dolgozattal. A bíráló bizottság csak tudományos igényű, jegyzetekkel és hivatkozásokkal ellátott, géppel irt pályamunkákat fogad-el. Javasolt témák: Egy-egy település, gazdasági egység felszabadulás utáni története. A fel- szabadulást követő időszak helyi politikai-történeti eseményei. Egy-egy politikai párt, ifjúsági szervezet története. Kiemelkedő személyiségek tevékenysége a felszabadulás és az újjáépítés időszakában. Egy-egy társadalmi réteg életkörülményeinek, életmódjának változása a felszabadulás után. A mező- gazdaság szocialista átszervezése. A munkásmozgalom és más haladó mozgalmak a felszabadulás előtt. Változások a népművészetben és a néphagyományokban 1945 után. A pályamunkákat 1974. szeptember 15-ig a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba kell beküldeni. A munkákat ifjúsági és felnőtt tagozaton bírálják el. A beküldött pályamunkák a múzeum adattárába kerülnek, az arra érdemesek publikálásáról a megyei művelődésügyi osztály gondoskodik. A pályázat első dija: 3 000 forint. Közoktatás és közmüvelödéstörténet Pályázni lehet különböző közoktatási és közművelődéstörténeti témák tudományos igényű feldolgozásával. Javasolt témák: Az iskolák államosítása. Demokratikus ifjúsági szervezetek létrehozása. Népi kollégiumok. A megye is kódrendszerének fejlődése 1945 után. Harc az írástudatlanság ellen. A szabad művelődés története a felszabadulás után. A szakiskolai oktatás Békés megyében. A tanácsi irányítású népművelés első évei. A pályázatokat 1974. szeptem bér 15-ig, a Békés megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályára kell beküldeni. A pályázat első díja : 4 000 forint. *** A pályázatokkal kapcsolatos egyéb felvilágosításokkal a beküldési címeknél feltüntetett intézmények szolgálnak. A Pamuttextilművek békéscsabai gyára 1971-ben és 1972- ben is elnyerte az Élüzem címet. Az idei eredmény azonban termelési értékben és gazdaságosságban várhatóan minden eddigit felülmúl. Mitykó János, a gyár igazgatója a sikert elsősorban a dolgozók szorgalmának, törekvésének tudja be. Több évvel ezelőtt kiderült, hogy a III-as számú csarnok statikailag már nem bírja el azt a nagy igénybevételt, amit a szövőgépek rázódása okoz. Meg kellett tehát szüntetni a szövést, s a csarnokot folyamatosan cémázóvá alakították át. Az átszervezés emberileg is megrázkódtatást okozott, mert megbomlottak azok a kötelékek, amelyek a dolgozók között a hosszú évek során szorosabbra fűzték a kapcsolatot. Néhány éve azonban már újra rendeződtek a sorok. Tavaly pedig több brigád ismét célul tűzte a szocialista cím elnyerését. és az idén javarészt ki is érdemelte Nyolc-tíz tonnával több cérna A két-három fonalból sodort fonal képezi a cérnát. Cérnából szövik aztán a frottírt, a farmernadrág anyagát, az abroszt. a szalvétát, és a más hasonló késztermékeket A cérnázás természetesen éppen úgy gépeken történik, mint a szövés. Ebben a gyárban csaknem fele-fele arányban dolgoznak cér*ázók és szövők. Gyumbier Gyula művezető eérnázóbrigádja az egyike azoknak, amely az idén tavasszal elnyerte a szocialista címet és az eredménye jelenleg is kimagasló. Annyira, hogy várhatóan 2—3 százalékkal túlteljesíti az éves tervét, ami pedig 8—10 tonna cématöbbletet jelent. Gyumbier Gyula a sikert elsősorban Rédai Gáborné, Harangozó Gizella. Lenti KárolySzőnyegszővők ajándéka A hazai perzsaszőnveg-készí- tés fellegváréiban, a békésszent- andirási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben az év legkülönbözőbb szakában juláttatják kifejezésre az édesanyák megbecsülését. Karácsony előtt például külön bensőséges ünnepséget rendeztek a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák tiszteletére. 30 édesanya érkezett a szövetkezet központjában megrendezett ünnepségre Nagy Béla elnök gyermekenként 300—500 forint karácsonyi segélyt nyújtott át a perzsa, és torontáli szőnyegszövő asszonyoknak. Külön fenyőünnepséget rendezett a szövetkezet a tasok gyermekei számára. Az óriásfenyő alatt táncoltak, énekeltek a gyerekek, majd megkapták az ajándékcsomagokat. A gyermekek és az egyedülálló édesanyák jutalmazására a jó hírű szövetkezet összesen 40 ezer forintot szánt. ^ SÊKÈS ËiïYËJjiwmPi 1973, DECEMBER SS, Á Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz 1 fő faanyagraktárost, 1 fő segédraktárost, asztalos szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, 1 takarítónőt, 1 fő gyorsgőzfejlesztő-kezelőt. Jelentkezés Békéscsaba, Benény* Öt 122 né. Forgó Béláné. Benkó Imré- né, Peretich Sándomé és a többi törzsgárda tag jó munkájának tulajdonítja. Nekik köszönhető az is, hogy egységbe ko- vácsolódott a brigád. Olyan köz- szellem alakult ki, hogy képességéhez mérten mindenki igyekszik a legjobb eredményt elérni. Nem is igen fordul elő, hogy valaki itthagyja a brigádot. Legfeljebb, ha egy lány férjhez megy, és más helyre költözik. Vagy aki továbbtanul, és abbahagyja a munkát. Egy időre persze a kismamák is búcsút mondanak. Számuk mostanában nő. amit a művezető is örvendetesnek tart. Igaz. neki ez gondot okoz, mert helyettük új dolgozókat, kell betanítani. de ebben segíti őt az egész brigád. Nem „könnyű“ ez az ipar A Pamuttextilművek a köny- nyűiparhoz tartozik. De vajon könnyű-e az „ipar” a cérnázóban? Benkó Imréné, aki a cérnázó előkészítőben 30 orsón dolgozik, a kérdésre kérdéssel válaszol: — Vajon könnyű-e a 3 műszak, a sok por, ami a tüdőnkbe kerül, és hogy Csanádapácá- ról járok be. s emiatt naponta 10 órát vagyok távol hazulról, na meg az. hogy otthon nekem kell gondoskodnom a családról? Könnyű viszont a keresztorsó, ám nehéz ezekből előtét- csévét csinálni. Igaz, hogy a gépre hárul a feladat, de az asz- szonyoknak sűrűn kell pótolniuk a keresztorsót, és levenni a gépről az 50—60 dekás elő- tétcsévét. Mée az sem tűnik soknak. hogy ezekből az 50—60 dekákból egy műszakban összesen 4 mázsa kerekedik ki. Eny- nyi a követelmény. Benkó Imréné mégsem panaszkodik. Kárpótolja őt az a megbecsülés, amiben itt az asz- szonyokat, lányokat részesítik. Különösen mióta a brigád elnyerte a szocialista címet. — Októberben és novemberben is elsők lettünk a versenyben, amiért célprémiumot kaptunk. Abból nekem is jutott. — Ki osztotta szét? — fordulok Vad Erzsébethez, aki a cérnázó KISZ-megbízottja. — Nálunk a művezető, a párt-, valamint a szakszervezeti bizalmival és velem együtt határoz minden kérdésben. A pénzek elosztásánál a munka mellett figyelembe vesszük, hogy ki mit tesz a brigádért. — Mit például? — Részt vesz-e a kommunista műszakban, a közösen vállalt társadalmi munkában, a kismamáik meglátogatásában... Persze, mindezt nem várjuk el a többgyermekes anyáktól. Nagyon jól érezték magukat Tapintatra, emberségre van szükség, no meg teljes tárgyilagosságra, hogy azok, akik az elbírálásban részt vesznek, bátran nézhessenek társaik szemébe. A döntésnek a legegyszerűbb kérdésekben is egyeznie kell a dolgozók többségének igazságérzetével. Ehhez az eszmefuttatáshoz fűzi hozzá Vad Erzsébet: — Az idén kezdődött... Bérelt a gyár egy szobát Hajdúszoboszlón, ahol 7 napos váltással folyamatosan 2—2 dolgozó üdülhet teljesen díjmentesen. Hogy ki részesüljön ebben a jutalomban, azt az üzemrészek bírálják el. Mi legutóbb Harangozó Bélánét és Sütő Erzsit javasoltuk. Mindenki egyetértett velünk. A kellemes üdülésre, pihenésre pedig Harangozó Beláné igy emlékezik vissza: — Nagyon jól éreztük magunkat. Külön élményt jelentett számunkra, hogy Erzsikével együtt a gyár személygép- kocsiiján utaztunk oda és visz- sza is. Kényelmesen. Soha nem reméltük, hogy ennyire gondoskodni fognak rólunk. A nők megbecsülésének sok más formája is van. így például az, hogy a legjobbak közülük ebben az évben már rendszeresen részt vesznek a gyár vezetőinek a megbeszélésén. Hadd mondják el a véleményüket, javaslatukat, hiszen egy-egy üzemrészben ők a termelési és az emberi gondok legjobb ismerői. Hogyan is lehetne másképp ezeket a gondokat feloldani? Keresik, mint kotlát a csibét Peretich Sándorné a legjobb cérnázógépes volt, ezért lett be-” lőle előmunkás. A rangot nem ingyen kapta tehát. Véleménye szerint nagyon fontos a munka elismerése, de az csak akkor ér valamit, ha azzal a munkatársak is egyetértenek. Több fiatal dolgozik a brigádban, velük kapcsolatban mondja: — Tanítjuk. segítjük őket, hogy minél előbb jó eredményt érjenek el. Mert a szocialista brigádtól nem azt kérdezik, hogy hány új dolgozótok van, hanem azt, hogy mit tettetekj S igazuk is van a vezetőien eki Kós Ilona és Paucsík János- né az idősebb korosztályba tartozik. Ők úgy tapasztalják, hogy a fiatalok nagyon hálásak a segítségért. — Aranyosak, kedvesek — mondják. — Ha valaki közülük mondjuk betegség miatt nem jön be. már keressük őt, mint a kotlós a csibét. Fekete Erzsiké vésztői kislány. Éz év áprilisában eléggé szorongó érzéssel lépte át a gvár kapuiát. A cémázóba került, és itt hamarosan megbarátkozott a környezettel. Már kétszer jutalmat Is kapott, és most már szeretne végleg Itt maradni. Sülé Katalin a brigádvezető helyettese, ö a cérnázóban kialakult jó légkört a következőkkel indokolja: — Mindent megbeszélünk egymással, aztán csináljuk, őszintén, becsületesen. Ez a lényeg. S ebből ered. hogy nem kerülik el egymást a szabad idejükben sem. Szívesen mennek együtt színházba, moziba. Kirándulást szerveztek már Szegedre is, amelyen az asszonyok férjeikkel, a lányok udvarlóikkal vehettek részt. Természetesen nem tesznek szemrehányást annak a többgyermekes anyának, aki nem tart velük, hiszen — tudják — otthon éppen elég gondja van. Társadalmi munkát sem várnak tőlük. A brigád ebben az évben mar túlteljesítette a tervét és teljesítette az előírt óraszámot is. Karácsony és újév között munkaszünet lesz. Több idejük marad az asszonyoknak, hogy főzzenek, süssenek. Most következnek a disznóvágások is. De talán jut még idő pihenésre és arra, hogy a gyerekekkel egy kicsit többet foglalkozzanak, mint hétköznapokon, amikor a gyárban három műszakban kell dolgozniuk' Pásztor Béla *
