Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

A fenyőfa ünnepe Vajáa rrtca Orosházán,’ A végtelenül hoeszúnak tűnő ut­ca egyik oldala szinte vissza- tükröződik a másikon, a két- ablakoB tornácáé parasztháza- fcom. Az egyik ház ablakaiban két váza. vörös és fehér szeg­fűkkel, a deszkakerítés mögül pedig egv lucfenyő utolsó ág­öve és csúcsa nyúlik a magasba. Miért éppen a lucfenyő kerül a szobákba karácsony napján? Mit jelent a ma emberének ez a régi ünnep? S ez a kerítés mögül kikandikáló fenyő má­ért került éppen ide? — ezek­kel a kérdésekkel kopogtattunk be a karácsony előtti héten a 19- es számú, virágos ablaké, fény ős ház ajtaján. Madarász Vilmos egy éve nyugdíjas, a helyi Béke terme­lőszövetkezet lovászaiéban dol­gozik. Rövid hallgatás után ko­mótosan kezd bele: — öt éve vette a feleségem. Olyan kis semmi fa'volt, vagy félméteres, Gyökeres, persze. Ketten díszítettük fel arra az őt évvel ezelőtti ünnepre. — Mit jelent nekem a kará­csony? A család, a szeretet ün­nepét 111 yenkor minden emlék felelevenedik. A mai kapcsoló­dik az elmúlthoz. — Emlékek? Az első háború utolsó évében volt Tízesztendős volton akikor. Anyám díszítette fiel a fáit. Amikor eljött az este — ahogyan mondtuk: a szentes­te —, apám kifordította a ka­bátját és a kucsmáját, aztán így hozta be a karácsonyfát, fid meg szájtátva bámultuk a fei» fenyőt, ami nagyon-nagyon szép volt— — Most már a gyerekeké a karácsony — folytatja tovább Madarász néni. — Két fiunk van, és nékik három gyerme­kük. Ilyenkor valamennyien el­jönnék— nagyon szép ünnep ez... — A háború karácsonya? Ta­lán észre sem vettük, hogy vé­ge az évnek. Apóm az első vi­lágháborúban szerzet* beteggé, gében halt meg... Nem szeretek még rá sem gondolni, ugye meg­érti? Ezerkilencszáznegyvenöt előtt is voltak szép karácso­nyok, de csak addig, amíg gye­rekfejjel néztük a szegényesen feldíszített fát Mért a gyerek­nek nem volt az gondja, hogy mó lesz holnap? Ezekre csak anyám gondolhatott — hor- gasztja le fejét Madarász bá­csi. — Most nincs semmi gondunk. Én a városi kórháziban dolgoza­tain, a nyáron menteim nyug­díjba. Karácsonykor a kórház­ban is fél díszítettünk egy fát: a betegeknek, az ügyeletesek­nek ott volt az ünnepük. — A hetedik unokám ruhát fog kapni, az első osztályo« már tud olvasná, néki egy mese­könyv lesz az ajándék. S a há­romévesnek, a legkisebbnek^. „ő játékot kap. — segiti ki fe­leségét Madarász bácsi. A deszkakerítés mögött áttl a kétméteresre nőtt egykori ka­rácsonyfa. öt éve őrzi Madará­szoknál a béke, a szeretet, a hazavárás emlékeit Mert ez a fa a téli álmot alvó virágoskert fölött egyedül állva, örökaöld lombjával így, ilyenkor, kará­csony ünnepén, még erősebben keríti hatalmába az embert Hogy erezzen, jót akarjon, a jö­vőbe nézzen. A lucfenyő, a kétméteres büszkén hajladozik odakinn a kerítés mellett.. Nemesi László Ás 1974-es népgazdasági terv Az 1974. évi költségvetés 117 —118,5 milliárd forintot bizto­sít a beruházások céljaira. Ez 1973-hoz képest 10 százalék nö­vekedést jelent A beruházások közei 50 százaléka állami erő­ből, a többi pedig vállalati és szövetkezeti erőforrásokból va­lósul meg. Cél: a folyamatban lévő kb. 40 egyedi nagyberuhá­zás tervszerű határidőre való elkészítése. Siettetni Kell a nép­gazdaság hatékonyságát növelő korszerű eljárások elterjedését a kedvező gyárbmányszerkezet kialakítását, a termelésnöveke­dést, ami az életszínvonal-nö­vekedés fontos összetevője. A termelő beruházásokon kívül jelentős összegeket biztosít a költségvetés az egészségügy, (kórházaik) az oktatás (bölcső­dék, óvodák) és a lakásépítés (85—86 ezer lakás) területén is. A békééit Beszélgetés Vichnál Pállal, a Nemzetközi Béke és Barátsági Munkabizottság Békés megyei titkárával Ünnep van. Örömteli találko­zások, beszélgetések, együtt a szerettekkel — ismét egy ered­ményekben gazdag évet zárunk. Békében eltelt évet. A követ­kezőkben, az óév utolsó napjai­ban és 1974-ben tovább dolgo­zunk, hogy nagyobbak legyenek sikereink a különböző munka­helyeken, az élet minden terü­letén. Bízunk benne, országos elhatározásaink eredményesek lesznek, s Békés megye dolgo­zói is méltón hozzájárulnak ehhez. Országgyűlésünk évzáró tanácskozásán megállapította: sikeres gazdasági évet zártunk, népünk sokat tett azért, hogy eredményesen valósítsuk meg az MSZMP X. kongresszusa hatá­rozatait a szocializmus építése érdekében. Tovább növekedett az életszínvonal, erősödött ha­zánk és a Szovjetunió, valamint a testvéri szocialista országok barátsága, együttműködésünk a világ haladó erőivel a béke és biztonság érdekében. Az év végén beszélgetésre kértük Vichnál Pált, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársát, a Nemzetközi Bé­ke és Barátsági Munkabizottság megyei titkárát. — Kérjük, idézze fel 1973 leg­jelentősebb eseményeit, amelyek a világbékét szolgálják. — A legjelentősebb esemé­nyek között szerepel a vietna­mi nép békéje érdekében meg­kötött párizsi egyezmény, a Szovjetunió, az NSZK és Len­gyelország, az NDK és az NSZK közötti szerződéskötések, a két német állam felvétele az ENSZ- be, valamint a csehszlovák, a bolgár és magyar diplomáciai megállapodás a Német Szövet­ségi Köztársasággal. A szovjet párt- és kormánydelegációnak az Egyesült Államokban tett lá­togatása, valamint az európai országok külügyminisztereinek első tanácskozása Finnországban különösen nagy jelentőségű. A békemozgalom kiemelkedő eseménye volt a VIII. magyar békekangresszus és a békekemk moszkvai világkongresszusa. Mint ismeretes, az utóbbi elő­készítésében 130 ország külön­böző pártjai, mozgalmai, ki­emelkedő személyiségei es mintegy 100 nemzetközi szerve­zet vették részt A moszkvai világkongresszuson. 143 ország­ból 3300 küldött képviselt 1100 nemzeti pártot, mozgalmat, il­letve 120 nemzetközi szerveze­tet. Számomra, mint a béke és barátsági munkabizottság titká­rára s mint Békés megye egyik egyszerű emberére is nagy ha­tással volt Romesh Chandrának, a Béke-világtanács főtitkárának az a megállapítása, amelyben Térképünk a legfontosabb nagyberuházásokat tűnteti feL ezt a kongresszust a világ né­pei első közgyűlésének nevezte, mert a világ közvéleményének ilyen széles körű képviselete még nem találkozott — Milyen képviselete van Békés megyének as Országos Béketanács ban? — A VIII. amgyar béke- kongresszuson megyénket 20 küldött képviselte. Közülük né­gyet a kongresszus az Országos Béketanács tagjává választott, s Lehoczki Mihályt, a füzesgyar­mati Vörös Csillag Tsz főagro- nómusát alelnökké, Búza. Ilo­nát a mezőkovácsházi Üj Al­kotmány Tsz tagját pedig az el­nökség tagjává választották. Búza Ilona tagja volt a béke­erők moszkvai világkongresszu­sa magyar delegációjának. A Békés megyéi békemozgalmi te­vékenységük elismeréseként ak­tivistáink közül többen kor­mánykitüntetéseket, s az Orszá­gos Beketanacs kitüntetéseit kapták. —; Hogyan értékeli az ez évi békemozgalmi tevékenysége:? A megyénkben végzett munka része a magyar oéke- mozgalom tevékenységéinek, f inely egyidejűleg jött létre a Béke-világtanáccsai. 1974-ben ünnepeljük a Béke-világtaxtács fennállásának negyedszázados év­fordulóját, s amjt tettünk, már ennek a jegyében is végeztük. Személy szerint a nemzetközi békemozgalom szempontjából az 1973-as éve* a korábbiak foly­tatásaként a béke és biztonság érdekében tett sikeres harcok évének tartom. A január 27- én Párizsban aláírt vietnami békeszerződés, a moszkvai bé­ke-világkongresszus — a sok más eseményt nem la említve — azt mutatja, mozgalmunknak nem volt úgymond „könnyű” éve 1973. Mindén napnak rég­volt a maga jelentősége. A po­litikai munka sikerét bizonyít­ják megyénk szép és kiemelke­dő gazdasági eredményei, ame­lyek alapján látható: a békéért akkor teszünk legtöbbet, lia irundenki a maga helyén becsü­letesen, áldozatkészen és o:la- adóan dolgozik a szocializmus teljes felépítéséért, a hazánk legszebb hagyományait ápoló nemzeti egységért. — Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a nemzetközi béke és barátsági munkabizott­ságoknak. — A Hazafias Népfront moz­galmának keretében 1970-ben alakultak megyei, járási és vá­rosi munkabizottságok, a közsé­gekben pedig változatlanul béke operatív bizottságok szer­vezik a helyi pártszervek irányí­tásával és sokoldalú támogatá­sával a béke és barátsági, a szo­lidaritási tevékenységet. A bi­zottságokon belül az állami, gazdasági, társadalmi és tömeg­szervezetek együttesen vesznek részt a hazai és a nemzetközi béke és szolidaritási munkában. A bizottságok minden tagja, mint békeaktivista — termelő­munkája után — plusz-feladat­ként tevékenykedik, s erről a legnagyobb elismeréssel kell szólnunk. — Közismert, hogy jó kap­csolatokat alakítottak ki me­gyénk és a testvéri országok dolgozói között. Mennyiben erő­södtek ezek a kapcsolatok? — A népfront-mozgalomnak évek óta különösen szeretett munkaterülete és megtisztelő feladata ápolni, állandóan erő­síteni a magyar és a szovjet nép, valamint a testvéri szocia­lista országok népei közötti ba­rátságot. 1973-ban több delegá­ciót fogadott megyénk, főként a nemzeti és nemzetközi évfordu­lók, a békehónap idején. Fo­gadtunk szovjet, mongol vendé­geket, valamint mindkét vietna­mi nagykövetség képviselőit. A lengyel nagykövetség képviselői részt vettek a magyar—lengyel barátsági és kölcsönös segély- nyújtási szerződés 25. évfor­dulója tiszteletére megrendezett békéscsabai ünnepségen. A test­véri országok budapesti kultu­rális intézetei részéről megyénk vendége volt a csehszlovák, a bolgár, s az elmúlt hónapban a nemrégiben felavatott Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója. A hazánkban meg­jelenő szovjet lapok ismerteté­se érdekében író-olvasó találko­zókat szerveztünk, melyeken megjelent a Fáklyának, a Szov. jet—Magyar Baráti Társaság lapjának főszerkesztője is. Me­zőhegyesen és Békéscsabán in­diai parlamenti delegációt fo­gadtunk. Ebben az évben kiét alkalommal indult az IBUSZ szervezésében béke és barátság külonvonat a Szovjetunióba, s számos turistacsoport érkezett a Szovjetunióból, így testvér­megyénkből, Penzából is. Inter­nacionalista kötelességünk­nek teszünk eleget, amikor köz­reműködésünkkel a testvéri or­szágok képviselői ismerkednek, közvetlen, baráti beszélgetése­ken cserélik ki gondolataikat városaink, községeink dolgozói­val. — A világ békemozgatrnsi ese­ményei nyomán az egész ma­gyar nép, így megyénk lakói is példamutatóan kifejezték szoli­daritásukat — Ügy gondolom, nem keil különösebben szólnom erről, ismerték az elmúlt években a hős vietnami nép segítésére szervezett akciók. Az idén pénz­beli felajánlásokra nem szervez­tünk akciókat s mégis számos üzem, intézmény, sok szocialista brigád önkéntes elhatározása alapján jelentős összeget fize­tett be a Magyar Szolidaritási Bizottság csekkszámlájára. Ez is bizonyítja Békés megye lakói­nak szolidaritását azokkal a né­pekkel, akik még elnyomatás­ban élnek, felszabadulásukért harcolnak. —- Miben látja at 1974. évi nemzetközi béke és barátsági munka fő feladatait? — A VIII. magyar békekong. resszus és a békeerők moszkvai világkongresszusa állásfoglalá­sainak szellemében akarunk dolgozni a nemzetközi béke és biztonság további megszilárdí­tásáért, s szolidaritásunkról biztosítjuk a világ még elnyo­mott és felszabadulásáért küz­dő népeit. Az elmondottak szel­lemében emlékezünk meg a magyar és a nemzetközi béke­mozgalom negyedszázados év­fordulójáról. A Hazaras Nép­front V. kongresszusa, a nép­frontmozgalom nemzetközi te­vékenysége alapvető célkitűzé­seként továbbra is pártunk és kormányunk külpolitikájának rendszeres ismertetésén, nép­szerűsítésén dolgozunk, tovább erősítjük a magyar és a szovjet nép, a testvéri szocialista or­szágok baráísagát. Különösen készülünk az 1974—75. évi ren­dezvényekre, amelyekre me­gyénk, illetve hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója alkal­mából kerül sor. Arra törek­szünk, hogy méltón megünne­peljük az 1944-ben a szovjet csapatok által felszabadított Békés megye és az 1945-ben felszabadított Magyarország ju­bileumát. 1974. október 6-án megyesz.erte, a városokban és a községekben a lakosság minden rétegét átfogó nagyszabású ün­nepségek előkészítését és meg­rendezését mozgalmunk, minden aktivistája megtisztelő felada­tának tartja. Hisszük, hogy a nemzetközi béke és biztonság jegyében tett fáradozásaink az elkövetkezendő esztendőben is eredményesek lesznek. Vitessek Tolten

Next

/
Thumbnails
Contents