Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

Hz 1974. évi népgazdasági terv A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: egyensúlyát, szocialista viszony­latban a behozatalnak, a kivi­telnél gyorsabb növelésével tö­rekedni kell a forgalom egyen­súlyára. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A terv 1974-ben — a gazda­ságpolitikai célokkal és a ter­melési lehetőségekkel össznang- ban — a nemzeti jövedelem 5 százalékos emelkedését irányoz­za elő. Ez a növekedés nagyobb lehet, ha a termelés hatékonysága az előirányzottnál gyorsabban ja­vul és a többlettermelés a bel­földi kereslet jobb kielégítése mellett a kivitel gazdaságos és kívánatos irányú növelésére fordítható. A lakosság összes fogyasztása 5,2—5,6 százalékkal haladja meg az 1973. évit, míg a felhalmozás az előző évek igen lassú növekedése után 7—8 szá­zalékkal emelkedjen. Az 1974. évi terv a termelés és a felhasználás főbb területe­in a következő fejlődéssel szá­mol: Ipar, építőipar Az ipari termelés 1974-ben 5,5—6 százalékkal — az ötéves tervben kitűzött átlagos növe­kedési ütemben — emelkedik. Az ipar átlagánál gyorsabban nő a villamosenergiaipar, a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése. A gép­ipari termelés emelkedése né­mileg mérséklődik. Az iparban foglalkoztatottak száma 1974-ben is csak mérsé­kelten bővíthető, ezért a munka termelékenységét legalább 5—5,5 százalékkal szükséges növelni. Ennek érdekében tovább kell .jayítani a munka- és üzemszer­vezést, fokozni az üzemen belüli munkaerő-tartalékok feltárását es hasznosítását! A belföldi kereslet jobb ki­elégítése és az export növelé­se megköveteli a termelés szer­kezetének, gyártmányösszetéte­lének gyorsabb változtatását. Ezt elősegítik a folyamatban le­vő központi fejlesztési progra­mok és rekonstrukciók, a kor­szerű termelési módszerek beve­zetése és elterjesztése. Verseny- képességünk fokozása minde­nekelőtt a feldolgozó Ipar, ezen belül is elsősorban a gépipar termékeinek minőségével, mű­szaki színvonalával szemben tá­maszt nagyobb követelménye­ket. Az építési-szerelési teljesít­mények az ez évinél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 4 százalékkal emelkednek. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5 szá­zalékkal nő. A terv célül tűzi ki, hogy a kivitelező kapacitásokat a folyamatban lévő beruházások befejezésére összpontosítsák. Az állami vállalatok teljesítőképes­ségének növekedése biztosítja a folyamatban lévő, közel 40 egye­di nagyberuházás tervezett üte­mű, határidőre történő megvaló­sítását. közelítését tűzi ki célul. Növek­szik a legfontosabb ipari nö­vények, valamint a zöldségfé­lék vetésterülete, megkezdődik a szója nagyobb arányú termesz­tése, és e növényeknél is a ter- nelés komplex gépesítése. Az állattenyésztés termelése az ez évinél gyorsabb ütemben, mintegy 6—7 százalékkal emel­kedik. A szarvasmarha-tenyész­tésben várhatóan folytatódik az ez évben megindult fejlődés. A vágósertés-termelés közel 20 szá­zalékkal növekszik. A mezőgazdasági és .élelmi- szeripari termelés 1974-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellá­tást biztosít. A húsellátás 5—6 százalékkal emelkedik és meg­haladja az ötéves terv /égére előirányzott szintet. Biztosított lesz a lakosság friss zöldség­gel és gyümölccsel való ellátá­sa. Tovább emelkedik a feldol­gozott, csomagolt élelmiszerek aránya. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási tel­jesítményei 3—4 százalékkal nö­vekednek. Jelentősen bővül a vasúti mozdony-, a tehervagon-, valamint a tehergépkocsi-állo­mány. Befejeződik a Szajol—Lö- kösháza közötti vasútvonal vil­lamosítása. A légiközlekedés el­sősorban az 1973-ban beszerzett TU—f54-es repülőgépek üzem­be állításával fejlődik. Folytató­dik az M 3-as és M 7-es autó­pályák építése. A távolsági tö­megközlekedésben tovább nö­vekszik az autóbuszközle­kedés részaránya. Az autóbusz­állomány növekedésével, a vil­lamosvágányok korszerűsítésé­vel. a fővárosban a millenniumi föld alatti vasút ez év végi for­galomba lépésével javul a helyi közlekedés. A távbeszélő főköz­pontok kapacitása az év folya­mán mintegy 20 ezerrel nő. ’'tegkezdőd'k, az ni. 2 000 kw-os Kossuth-adó építése, A lakoggág; életkörülményei 1974-ben központi feladat a negyedik ötéves terv társada­lompolitikai célkitűzéseinek és az ezekhez kapcsolódó párt- és állami határozatoknak a végre­hajtása. Ennek érdekében szá­mos, az életszínvonalat növelő intézkedés történik. Ezek közé tartozik a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsola­tos juttatások növelése, az au­tomatikus nyugdíjnövekedés al­só határának 30 forintban tör­ténő megállapítása, az iparon és építőiparon kívüli ágazatok­ban dolgozó munkások vala­mint az ipari és építőipari ki­segítő állománycsoportba tarto­zók, továbbá egyes költségvetési szervek dolgozóinak béremelése, ' a minimális bérek 1 000 Ft-ban történő megállapítása, a sorkato­nák ellátmányának és családi pótlékának növelése. A kereske­delemben és hírközlésben meg­kezdődik a 44 órás munkahétre váló áttérés. A Minisztertanács megtárgyal- . ta és jóváhagyta az" 1974. évi népgazdasagi tervet, amelyet a negyedik ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai cé­lok és az 1973. évi gazdasági eredmények alapján dolgoztak ki. A terv figyelembe veszi az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács érvényben lé­vő társadalom- és gazdaságpoli­tikai határozatait, biztosítja ezek folyamatos végrehaj­tását A Minisztertanács megállapi- v tóttá, hogy 1973-ban a kitűzött 4 feladatok túlnyomó része siker­rel megvalósult és a népgazda­ság a tervben kijelölt irányban fejlődött. Növekedett a munka társadalmi hatékonysága, tovább javult a gazdasági egyensúly. A nemzeti jövedelem a tervezett­nél gyorsabban, 6—7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása ennél mér­sékeltebben, 4 százalékkal emel­kedett. A felhalmozás, a beru­házások és a készletek növeke­dése nem érte el a tervezettet míg a fogyasztás a tavalyihoz hasonlóan az előirányzott ütem­ben, mintegy 4,5 százalékkal növekedett. A termelőágazatok a negyedik ótéves tervben meghatározott irányban, többségükben az elő­irányzottnál gyorsabb ütemben fejlődtek. Az ipán termelés 6,5—7 szá­zalékkal, a tervezettnél gyorsab­ban emelkedett A negyedik öt­éves terv céljaival összhangban az átlagosnál erőteljesebb volt a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergiaipar termelésé­nek növekedése. A tervezett ütemben folyik a központi fej­lesztési programok, valamint az előirányzott rekonstrukciók vég­rehajtása. Folytatódott a ter­melés szerkezetének átalakítása. Javult a munka- és üzemszer­vezés, a termelés gazdaságossá­ga. Az iparban foglalkoztatottak száma a tavalyi csökkenés után ' mérsékelten, 1 százalékkal emel­kedett. Az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés a vártnál gyor- j »abban nőtt. Az előző évinél na- y/gyobb mértékben csökkentek a fajlagos anyagráfordítások. Az építőipari termelés mint­• egy 3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövet­kezetek termelése a tervezett­. nél gyorsabban, mintegy 6 szá- . zalékkal emelkedett A terme­lés növekedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A korábbinál ki­egyensúlyozottabb az építési ke­reslet és a kínálat összhangja. Eredményes évet zár a mező- gazdaság. Eredményei kedvezőb­bek a számítottnál. Termelése 5-6 százalékkal meghaladta még az 1972. évi magas szin­tet is. A növénytermelés — el­sősorban a kedvező gabona- és szőlőtermelés — 7-8 százalékkal 'növekedett. A gabonatermés elegendő a lakosság ellátásá- hbz, a növekvő állatállomány takarmányszükségletének kielé­gítéséhez és exportra is lehető­séget ad. A gyümölcs- és zöld­ségtermelés a tavalyi szinten alakult, a burgonyatermés azon- f ban kisebb volt az elmúlt évi­nél. Az állattenyésztés eredmé­nyei — a vágósertések számá­nak első félévi átmeneti csök­kenése következtében — elma­radtak a tervezettől, de 2-3 r százalékkal meghaladják az elő­ző évi szintet. A sertésállomány jelentősen növekedett, a szarvasmarha-állomány ebben az évben hosszú idő óta első ' ízben nőtt. Javult a személy- és áruszál­lítás. A fővárosi közlekedésben a járműállomány bővülésének • és a metró üzembe lépésének ' hatására csökkent a zsúfoltság. Befejeződött az M—7-es autó­pálya újabb szakaszának építé­se. Pécsett új televízió-, — Jász­berényben új rádióadó épült. 2 1973, DECEMBER 23. A lakosság jövedelmei a jó­részt az év közben hozott bér­es szociálpolitikai intézkedések hatására — a korábbinál gyor­sabban emelkedtek. A lakosság egy tőre jutó reáljövedelme 4,4 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal maga­sabb az 1972. évinél. Ezen- belüi az állami ipar és építő-' ipar munkásainak reálbére kö­zel 6 százalékkal, a tervezett ütemben nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékkal emelkedett. A lakosság áruellátása számos ter­mékből tovább javult, az áru­ellátás színvonala néhány áru kivételével — sertéshús, zöld­ség, burgonya — mindvégig ki­elégítő volt. A fogyasztói ár­színvonal növekedése nem érte el a tervben megengedett felső határt. 1973-ban a tervezettnél 4 ezerrel több, mintegy 85 ezer la­kás készül el. Ezen belül álla­mi erőből 33 ezer lakás épül fel, 3 ezerrel több, mint 1972- ben. A beruházások mérsékelt nö­vekedése mellett javult a beru­házási egyensúly és a beruházá­sok szervezettsége. Az egyedi nagyberuházásokra a tervezett­hez közel azonos összeget fordí­tottak. A kivitel ez évben is gyorsan növekedett, összességében 17— 18 százalékkal múlta felül az 1972. évit A külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív. Az idei esztendővel túljutot­tunk az ötéves tervidőszak fe­lén. A népgazdaság 1971—73. közötti fejlődésének tapasztala­tai azt bizonyítják, hogy a ne­gyedik ötéves terv gazdaság- politikai céljai reálisak és meg­valósíthatóak. Az elért éredmé- nyek jó alapot teremtenek a népgazdaság további tervszerű fejlődéséhez. v,-.~ A 'Minisztertanács határoza­ta szerint — a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az abban fog­lalt célok teljesítése érdekében — a fő feladat 1974-ben is a társadalmi termelés hatékony­ságának növelése. Fenn kell tar­tani és részleteiben is erősíteni kell a népgazdasági egyensúlyt. A vállalatok — különösen a fel­dől gozóiparban — törekedjenek erőteljesebben a termelés szer­kezetének javítására és a gaz­daságosság növekedésére, hogy így biztosítani lehessen a bel­földi kereslet még jobb kielégí­tését és az exportképes áruk arányának növelését. Az ötéves tervben előirányzottnál gyor­sabb ütemben növeljék a mun­ka termelékenységét, ennek ér­dekében gyorsítsák meg az el­avult állóeszközök kicserélését, javítsák tovább a munka- és az üzemszervezést, segítsék elő a munkaerő ésszerű átcsoporto­sítását. törekedjenek a termelési eszközök jobb hasznosítására, a társadalmi tiszta jövedelem gyorsabb növelésére. A kormány megállapította: a népgazdaság kedvező belső és külső egyensúlyi helyzete lehe­tővé teszi, hogy 1974-ben a fo­gyasztás és a felhalmozás nö­vekedése kismértékben megha­ladja a nemzeti jövedelem emel­kedését. Az ötéves terv életszín- vonalpolitikai céljainak teljesí­tése érdekében ezért központi intézkedésekkel az elmúlt há­rom év átlagánál nagyobb mér­tékben kell növelni a lakosság reáljövedelmét, elsősorban a munkások és alkalmazottak re­álbérét. Szükséges, hogy a fo­lyamatos és egyenletes fejlődés érdekében gyorsabb ütemben növekedjenek a szocialista szek­tor beruházásai, javuljanak a tervszerű megvalósítás feltéte­lei. A vállalatok elsősorban a hatékonyság növekedését segítő fejlesztésekre fordítsanak gon­dot. Fenn kell tartani tőkés vi­szonylatban az áruforgalom Mezőgazdaság A terv az 1973. évi jé ered­mények után a mezőgazdasági termelés kisebb mértékű, 2—2,5 százalékos növekedését irányoz­za élő. Ennek megalapozására tovább bővül a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva 171 kg- ról 192 kg-ra növekszik. Jelen­tősen fokozódik a mezőgazdaság gépellátása. Folytatódik a ter- mőképesebb vetőmagvak és nö­vényfajták, a komplex termelési rendszerek alkalmazásának el­terjesztése. ... » A -növénytermelés az 1973. évihez hasonló magas színvona­lon alakul. Gabonából a terv az ez évi terméseredmény ' meg­Az intézkedések együttesen közel 3,5 milliárd forinttal eme­lik a lakosság nominal jövedel­meit. A lakosság pénzbevételei 1974-ben mintegy 9 százalékkal emelkednek. A terv 1974-ben a fogyasztói árszínvonal ez évinél kisebb, 2 százalékos növekedését engedi meg. Figyelembe véve a jövede­lem növekedését és az árszín­vonal változását, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 5—5,5 százalékkal, az egy keresőre ju­tó reálbér pedig 3,7 százalék­kal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforga­lom folyóáron 7—8 százalékkal nő. ' A szolgáltatások további kedvező fejlődését szervezeti és pénzügyi intézkedésekkel is elő­segítik. 1974-ben összesen mintegy 86 ezer, állami erőből 35—36 ezer lakás épül fel. A terv a lakás­építésre és az ehhez kapcsoló­dó közműfejlesztésekre a negye­dik ötéves tervben előirányzott­nál jóval nagyobb összeget biz­tosit. Az egészségügyi ellátás fej­lesztése keretében a gyógyinté­zeti ágyak száma mintegy 1 609- zal emelkedik. A lakosság járó­beteg ellátása 50 új általános orvosi körzet és napi 650 szak­orvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás mintegy 2 400 új férőhellyel gyarapodik. Az új bölcsődék legnagyobb ré­sze a lakótelepeken létesül. A szo­ciális otthonok hálózata közel ezer férőhellyel bővül. Tovább javul 1974-ben a kul­turális ellátás. Az óvodai férő­helyek száma 20 ezerrel nö­vekszik. Így 1974 végén az óvo­dás korúak 68—70 százaléka he­lyezhető el óvodában. Az álta­lános iskolai tantermek száma közel 200-zal emelkedik, az ál­talános iskolások 86—87 száza­léka tanúi tovább. A gimná­ziumban megközelítőleg 25 ezer, a szakközépiskolákban 28—29 ezer, a szakmunkásképző isko­lákban 62 ezer első éves tanuló felvételére kerülhet sor. A fel­ső fokú oktatási intézmények nappali tagozatára 15 300 első éves hallgatót vesznek fel. Felhalmozás A terv az 1974. évi beruházá­sok értékét mintegy 117—118 milliárd forintban határozza meg. Ez — a további fejlődés megalapozása érdekében — az 1972—73. évinél gyorsabb, lehe­tőségeinkkel összhangban álló növekedést jelent. A terv a be­ruházási folyamat tervszerű sza­bályozásával mindenekelőtt a megvalósítás gyorsítását, a gé­pi állóalapok korszerűsítésének fokozását, a hatékonyság növe­lését szolgáló fejlesztéseket se­gíti elő. Biztosítja a beruházási kereslet és a rendelkezésre álló anyagi eszközök javuló összhang­ját. 1974-ben a terv szerint 8 egye­di nagyberuházás befejeződik. 9 új megkezdődik, amennyiben előkészítésük a követelmények­nek megfelelően, rendben meg­történik. A vállalati beruházások szín­vonala az ideinél előrelátható­lag 6—7 százalékkal magasabb lesz. A vállalatok saját forrása­ikat és a hiteleket növekvő mértékben felhasználják gépek cseréjére, a termelőberendezé­sek korszerűsítésére. Külkeres­kedelmi helyzetünk lehetővé te­szi a szocialista országokból történő gépimport jelentős nö­velését. A készletek az 1973. évinél valamivel gyorsabban nőnek, mivel sor kerül egyes termékek­ből a készletek fel töltésére. Külkereskedelem Az 1974. évi terv a külkeres­kedelmi forgalom továbbra is dinamikus növekedését irá­nyozza elő. Szocialista viszony­latban a terv a behozatalnak a kivitelnél gyorsabb növekedésé­vel, elsősorban gépipari termé­kek, valamint fogyasztási cik­kek importjával számol. A ki­vitel tervezett emelkedése mó­dot nyújt hosszú lejáratú kötele­zettségeink teljesítésére, Tőkés ^viszonylatban a kivitel és a be­hozatal közel azonos ütemben nő. A kivitel előirányzott növe­kedése megköveteli a termékek exportképességének, a kereske­delmi munkának erőteljes, ja­vítását. A forgalom, megfelelő alakulása mellett nemzetközi pénzügyi helyzetünk tovább erő­södik. Az 1974. évi népgazdasagi terv előirányzatai reálisak, egyen­letes fejlődést biztosítanak és kiegyensúlyozott gazdasági hely­zetet eredményeznek. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az Intézmények és szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóját, 4 társadalmi szerveket, hazánk minden polgárát, hogy munká­jukkal segítsék elő az 1974. évi népgazdasági terv sikeres telie- sítését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents