Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

Megsúgom Hogyan lehet a kort négyszögesiteni? Program a téli szünidőre Zenés komédia válaszol rá a színházban Mihók Éva és Balázsi Gyula az előadás egyik jelenetében (Fotó; Demény) Magának Iái hogy mrgy igazság van abban a mondásban, amely így hangzik: ajándékot nemcsak kapni, hanem adni is öröm. Ezekben a napol ban mindenütt hatalmas az ajándékozási láz, mindenki ajándékot vásárol sze­retteinek. Mindez nagyon szép, éppen ezért kicsit furcsdllottam, amikor egyik me­gyei vállalatunk vezető beosz­tású dolgozója a következőkre hívta fel figyelmemet: helytele­nítette, hogy néhány vállalat, üzem irányítói ilyenkor év vé­gén igen értékes ajándékokkal lepik meg egymást, illetve meg­sértődnek, ha nem kapnak drá­ga mappákat, táskákat és egyéb szép, nagyobb értékű tárgyakat. Megsúgom Magának, nem ér­tem teljesen, miért nem tetszik ez a kedves figyelmesség az említett dolgozónak. Hivatkozott ugyan a Pénzügyminisztérium egyik idei rendeletére, amely kimondja, hogy belföldiek ré­szére 100 forintnál nagyobb ér­tékű vállalati ajándék nem ad­ható, s az ennél kisebb összegű ajándék költsége is a személyes i reprezentációs keretet terheli. 1 Nos, ez utóbbi rendszerint •nem olyan jelentős, hogy több száz forintos ajándékokat lehet­ne készíttetni, vásárolni belő­le. Am akadnak, akik ügyesen kijátsszák ezt a rendeletet, úgy­nevezett kiskaput találva, más forrásból fedezik a költségeket. Talán nem teszik helyesen? Én is adok ajándékot vállalatom, üzemem kollektívája más cél­ra szánt pénzéből Neked, Te is adsz a Te kollektívádéból ne­kem. Mi van ebben kivetni va­ló, mindketten jól járunk, szeretet ünnepe, az év végi jó­kívánságok idején természetes dolog ez. Éppen ezért megsúgom Ma­gának, bizony óriási meglepe­tés ért a napokban azt hallva, hogy valaki nem fogadott él egy nagyobb értékű ajándékcso­magot. Pedig aki adta, szívbö adta, nem pedig a jó fiút akar­ta megjátszani, hiszen mint említettem, ajándékozni is őröm, minden hátsó gondolat nélkül. Ajándékozzunk tehát miné nagyobb dolgokat az ünnepek ürügyén. Ugyan kinek kell ma napság apró kártyanaptár, üd vözlökártya? I Nekem példáu olyan jó lenne egy toronyóra lánccal, s hogy meglegyen reklámjellege, a talpára nyom futtasson egy miniatűr vállalat emblémát. Ott úgysem zava senkit, az árát pedig így fedez heti a reklámra fordítható ke rétből, s nem sérti meg a mi nisztériumi rendeletet sem Mindezt teljesen komolyan gom Magának. A toronyórát természetesen lánccal — aztá majd niszonzom valamive csak kérem, az említettek ma radjanak közöttünk. Elvégre i van a szeretet ünnepe, s ilyen kor különösen rossz, ha a fe jünkre koppantanak. Ezért csakis ezért, súgtam, és nem hangosan mondtam a fentieke — mintegy 40 ezer példányban Mert a végén még meghallja l valaki — Vítaszek Zoltán £ Ami art rftetí, roppant izgal­mas és erdekes ez az előadás, “ersze, nemcsak az előadás, a darab is, amit játszanak, Kata- jev ifjúkori, alaposan ironikus műve, A kör négyszögesítése. Az újságírói zsargon azzal illet­hetné leginkább, hogy „mere­dek”, azonnal megjegyezve, togy „értünk meredek”, hogy lovatartozása, szeretete, bizal­ma félreérthetetlen; a fiatal szovjethatalomé az, mert hiszen érte haragszik, mert azt a for- nálódó világot szereti, csak ah­hoz van bizalma, csak art félti, eszközül használva szeretete, bi­zalma, féltése kimutatására ért a bizarr történetet, mely nem­csak csintalan hellyed-közzel, ha­nem egyszerűen frivol. Dohát istenem, az élet nem­csak dísztribün és oratórium, nemcsak melldöngető büszkeség és „fejünket-csillagokig-emelő” puritán gyönyör, hanem frivol is, mert embernek születtünk, és nem márványszobornak, hogy a gipszet ne is említsem, Katajev — persze, legyen sza­bad egy kis iróniát nekem is belekeverni a mondat összete­vőibe —, az ifjú, a merész Katajev jól írta meg ezt a dara­bot Látta, érezte, hogy a fiatal szovjethatalom alkotóit és épí­tőit, a személyiségükben gyor­san változó-alakuló embereket mennyiféle veszély fenyegeti. Veszély jobbról, a kispolgári in­dividualizmus világából, veszély balról, a jó elveket dogmákká merevítő szelrtarianizmus élede- zése oldaláról; amikor bemutat­ták a Művész Színház fiataljai, 1928-at írtak. Színháztőrténelmi dokumentum, hogy a moszkvai bemutató után három év kellett, és Katajev darabja a világhírbe robbant. Párizs, Berlin, London, New York és Budapest *is, ne felejtsük a sort. Szókimondása, kendőzet!ensége röpítette ma­gasba, ugyanakkor persze a pol­gári színházak „vörös csemegé­je” volt, mely olyan világról tu­dósított, amelyről jószerével ennyit soha nem tudtak addig az emberek. Látni kell nyilván, hogy ironikus, rrn több szati­rikus éle is lódította a világhír felé, a szimatoló polgári prűd- ség és az ellenséges politikai magatartás „ugye megmondtuk!” önelégültsége. Mert Katajev —, aki látta, tanúm rá — ebben a drámában aztán valóban nem szépítget semmit. Ez a négy fia­tal alig ismeri egymást, máris összeházasodik, együtt laknak egy elit-nyomortanyán, és a nászéjszaka utáni második na­pon már kiderül, hogy mindenki mást szeret. Nosza, győzzenek az igaz emberi érzések, a lá­nyok, bocsánat: az alig asszonyok gyorsan átköltöznek a másik férfi ágyába. Ennyi, de azt hiszem éppen elég ahhoz, hogy felvonjuk a szemöldökünket, és még egyszer végiggondoljuk az egészet. A mégegyszeri végiggondolás után következik az első meglepő kö­vetkeztetés: van ilyen, elvtársak, hogyne volna! És azok az idők, egy évtizeddel a forradalom győ­zelme után még mindig forradal­mi idők voltak, egy egészen új ifjúság kereste életének kerete­it, formáit morális tartásának igazságait, és küzdött az ember­telenség ellen, a rossz ellen, né­ha bizony úgy, mint a mesékben: olyan hitte! a Jő iránt, és annyi tévedéssel, hogy csak az men­tette meg őket, ha valaki azt mondhatta vissza: „Szerencsé­tek, hogy öregapátoknak szólí­tottatok...* A békéscsabai előadás Kata- jev szellemi termékéhez odaál­lította még Aldobolyi Nagy György dramaturgiai funkció­kat betöltő, pazar muzsikáját, és Romhányi József verseit, dal­szövegeit, Katajev stílusában, Katajevhez hűségesein. A ren­dező, Balogh Géza láthatóan a valamikori moszkvai premier fellelhető dokumentumaiból, an­nak korabeli hangulatából, ér­zelmi hőfokából és politákusságá- ból merített, szereplői kitűnően jellemzett figurák, és végre és milyen ritkán! együttest alkot­nak. Balogh nem hangszerelte halkabbra a maró szatírát és nem enyhítette mosolygássá az iróniát, és ez így jó, így taiáió. Ezen az előadáson a színház fiatal művészeié a siker. A né­gyes — Tonya, Ludmilla, Abram és Vászja: Albert Éva, Mihók Éva, Balázsi Gyula és Kárpáti Tibor — meglepő biz­tonsággal, mesterkéltség nélkül komédiáznak, és ami igazán jó: értik, hogyan és miként kell ezt a darabot játszani. És mind a négyen egyformán értik, ez pe­dig már olyan plusz, ami a si­ker robhanó katalizátora. Ki js váltják! Kitűnő Flórián Antal Jemeljan szerepében. Mit nem tud ez a fiatal színész! Itt — bár zenés darabról van szó — mégis világosan kitűnik: igazi műfaja a próza. Jemeljan csodá­latos figura. Ha csak megjelenik, taps csattan, és hirtelen színhá­zi atmoszféra feszül a nézőté­ren. Flávijt Széplaky Endre játssza nagy rutinnal és érett emberábrázoló készséggel, pe­dig nem sok lehetőséget kapott az írótól, de az a kevés is elég volt ahhoz, hogy Flávij ember legyen. Maday Emőke, Kaskó Erzsébet, Kun Zsuzsa és Galisz Géza kaptak még kisebb szere­peket, becsületesen eljátszották. Végül a zenekar, Aldobolyi Nagy György muzsikájának meg- szólaltatója, élén a muzikalitá­sát újból magas szinten bizonyí­tó Holpert Jánossal, az előadás főszereplője ezúttal. A jelmeze­ket Ek Erzsébet tervezte, a tán­cok koreográfiájával (öröm, hogy leírhatom) már hagyomá­nyosan Felkai Eszter adott hoz­zá az előadás sikeréhez. Sass Ervin A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsa­bai Kulich Gyula Művelődési Háza ez év októberében a tég­lagyári dolgozók általános és szakmai műveltségének növelé­se érdekében felhívással for­dult a Békés és Csongrád me­gyei téglagyárak szocialista bri­gádjaihoz, miszerint négyfordu­lós szellemi vetélkedőre várják a benevezéseket. A vetélkedő győztesei számára a megyei vállalat 20 ezer forintot aján­lott fel. A határidőig 83 szocia­lista brigád küldte el nevezését, ami azt jelenti, hogy mintegy 1200 fizikai és számos szellemi dolgozó vállalta a fej tornát. A négy forduló közül az első hármat levelezéssel bq^ nyolították le, s az itt elért összesített pontszámok alapján az első tíz szocialista brigád jutott a december 15—i döntő­be. Már az első forduló anyagának kiküldése után lát­ható volt a brigádok nagy­fokú érdeklődése, szinte min­denütt egy-egy javasolt iroda­lom, atlasz árulta el, hogy mennyire intenzíven foglalkoz­nak a vetélkedővel. A brigádta­gok könyvtárakat bújtak, szak­emberektől érdeklődtek, s jól felkészülten várták a december 15-i újabb feladatokat. A döntőn kilenc témakörben kellett a játékosoknak jártas­X TIT békéscsabai városi szervezete a közelgő téli szün­időben filmklubot szervez az általános és középiskolás tanu­lók számára. Egy-egy alkalom­mal — délelőtt 10 órai, illetve délután fél három órai kezdettel — két-három természettudomá­nyos ismeretterjesztő kisfilmet láthatnak az érdeklődő fiatalok, többek között még jobban meg­ismerhetik az anyagok kémiai szerkezetét, más kontinensek földrajzát, idegen tájak egzoti­kus élővilágát, az űrkutatás leg­újabb eredményeit, történel­münk kiemelkedő személyisé­geinek életét. A 21-i, 27-i, 28-i és január 2-i filmvetítésekre az általános iskolák felső tagozatos tanulóit, a december 12-i és ja­nuár 7-i vetítésekre pedig a középiskolák diákjait várják a csabai Értelmiségi Klubba. A vetítésekkel egyidőben geológiai térképkiállítás is nyílik, ahol 18 tabló mutatja be hazánk föld- történetét, hegy- és vízrajzát. Első díjasok Az idei fogászati hónap al­kalmából országos gyermekraj z- pályázatot hirdettek általános iskolai tanulók részére. Amint az Egészségügyi Felvilágosítási Központban elmondották, a gye­rekek körében a pályázat iránt széleskörű érdeklődés nyilvánult meg. Ezt bizonyítja a beérkezett mintegy 9 000 pályamű is. A legsikerültebbekből kiállítást rendeztek Szolnokon. A bemuta­tott rajzok a gyermekek rendkí­vüli ötletgazdagságáról, sokol­dalú kifejező készségéről tanú»- kodtak. A bíráló bizottság össze­sen 27 első, második, illetve har­madik dijat ítélt oda a legjobb munkák készítőinek. A díjazot­tak közűi öt budapesti, 11 vidéki városi, s ugyancsak 11 falusi is­kola tanulója. Az alsó tagozatos kategóriában első dijat kapott Dudás Eszter Budapest, Kujbus Tamás Debrecen és Opper Péter Kecel. A felső tagozatos diákeüc közül Kovács János kunszent- miklósi. Molnár Zsuzsa debrece­ni, Nagy Ferenc szőnyi és Sza­bó Sarolta balatoniéitól diákot jutalmazták első díjjal. ságukat, tudásukat bizonyíta­niuk. Végül is az első helyezést a békéscsabai központi Jamh. rik József szocialista brigád ér­te el, s kapta meg a nyolcezer forintos pénzjutalmat Második a szentesi 3-as téglagyárat kép­viselő Alkotmány szocialista brigád, harmadik a dévaványai téglagyár Kemence szocialista brigádja, negyedik pedig a bé­késcsabai téglagyár központjá­ban dolgozó Program szocialista brigád lett, míg az ötödik he. lyet a békéscsabai központ Del­ta szocialista brigádja szerezte meg. Az említett brigádok szin­tén pénzjutalmat kaptak, míg a döntőbái részt vevő többi bri­gádtag értékes könyvjutalom* ban részesült. Az izgalmas vetélkedőt nóta- est követte, ismert művészek felléptével. A zenét a békéscsa­bai MÁV-kultúrotthon Sípos Imre vezette népi zenekara szol­gáltatta. A sikeres vetélkedő után már többen érdeklődtek, mikor lesz legközelebb ilyen, ezért hason­ló szellemi torna megrendezé­sét tervezik a téglagyáriak. BitiLjjiMss A 1973. DECEMBER 21. Eladó Gyula, Hódi u. 16. sz. (Aj tósí alva) alatti házingatlan Megvásárolhatja magánszemély, vagy közület. Érdeklődni: Gyula Városi Tanács Művelődésügyi Osztályán lehet Telefon: 37. 134370 A Jambrik szocialista brigád nyerte a téglagyári vetélkedőt T

Next

/
Thumbnails
Contents