Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
Séta S2 forint körül Ónként vállalt kötelezettség Beszámoló párttaggyűlés a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál n zt mondják, hogy a társadalmi munka egyenlő a lakóhely; szeretetével. Nos, ebben van is valami. Az Egy nap aa. iskoláért, Egy nap az óvodáért, Egv nap a városért, a Virágos városért és községért, Tegyük szebbé községünket, városunkat, a | szta tanácstagi körzet a Rendes utca leghűbb kifejelje a Békés megyeiek lakóhely-szeretetének, amit ebben az évtizedben lokálpatriotizmus néven emlegetünk. A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának gazdaság- politikai munkabizottsága a közelmúltban összegezte és az országos adatokhoz viszonyította a lakóhely szeretetében elért megyei eredményeket, összességében elgondolkoztató az, hogy a megyében egy lakosra átlagosan 52 forint értékű társadalmi munka jut! Ugyanez a szám Báce-Kiskun megyében 200 forinttal több. Csongrádban 202. Szolnok megyében 183, Pest megyében 160, Szabolcs- Szstrnár megyében pedig 144 forint. Somogy, Tolna, Baranya, Zala, Komárom, Vas megye mind-mind megelőzte Békést, A megyében gyűjtött részadatok azt tanúsítják, hogy a szarvasi járásban egy lakosra 98. Békéscsabán 91, az orosházi járásban 76, a szeghalmi járásban pedig 69 forint értékű társadalmi munka jut. A többi járás és város a megyei átlagaié kényszerül. Vajon miért? A megyei tanács végrehajtó bizottsága ez év februárjában megvizsgálta a társadalmi munka szervezésére és értékelésére kidolgozott irányelveket. Az volt a célja, hogy ezzel segítséget adjon a társadalmi munka különböző formáinak kiszélesítésére, tervezésére, szervezésére. megvalósítására és értékelésére. A népfront, a szak- j szervezetek és a KISZ-szervezet a helyi tanácsokkal együtt hathatós erőfeszítést tett azért, hogy megyénk lakossága ebben az esztendőben a korábbinál szervezettebb módon és célirányosan vegyen részt a tanácsi fejlesztési tervekben előirányzott feladatokból. Így született meg az iskolák és az óvodák felújítására, karbantartására a társadalmi munkavégzés gondolata a virágos városért, községért mozgalom. Békéssámson- ban 254, Ecsegfalván 159, Füzesgyarmaton 137, Szeghalomban 122 Nagykopáncson 112 forint társadalmi munka értéket teljesített egy-egy lakos. A megyei átlagot tehát ezekben a községekben megtöbbszörözték. Más községekben és városokban is születtek ehhez hasonló eredmények. Ezekről azért nem tud a nyilvánosság, mert az arra il- | letékesek elfelejtették összesí- ! teni a munkában részt vevők I teljesítményét. A társadalmi munka nyilvántartására miniszteri szinten intézkedtek. A megyei tanács vb is meghozta a határozatot a felsőbb utasítások, rendelkezések végrehajtásának mikéntjére. A megvalósítás mégis nehéz. A városi és községi tanácsoknál — többségükben — nincs ennek a területnek felelőse! Ahol viszont gondját viselik — Szeghalamban és Újkígyóson — kimagasló eredményeket érnek el. Szeghalomban 1,8 millió forint, Újkígyóson kereken egymillió forint értékű társadalmi munkát teljesített a 1 lakosság 1973-ban! Ezek szerint a lakóhelyet igazából csak ezekben a községekben szeretik az emberek ? Meggyőződésünk, hogy nem. Gyulán évekkel ezelőtt a Várfürdő a társadalmi munkások erőfeszítése nyomán jött létre. Ez országra szóló siker volt! A virágos Gyuláért mozgalom is meghozta a kívánt eredményt. Gyula fürdőváros lett. Persze nincs mindenhol ilyesmire lehetőség. De arra igen, hogy a napközit, az óvodát. a bölcsődét a lakosság ténylegesen magáénak tekintse, fenntartásából kétkezi munkájával is részt vállaljon. Nincs mindenhol gyalogjárda sem. A tanácstagi körzetekben ezrt is meg lehetne csinálni, ha a helyi szervek az eddiginél nagyobb szervezettséggel biztosítanák a társadalmi munka feltételeit. A közvilágítás fejlesztésében, a vízműépítésben, az utcák gondozásában, a tanácsok fejlesztési terveiben számtalan lehetőség kínálkozik a lakóhely szeretetének kifejezésére. A helyi szervek több helyen nem élnek ezzel a lehetőséggel. A tanácsi fejlesztéseket — mint ahogyan ez elhangzott a gazdaságpolitikai munkabizottság ülésén is — ki kellene írni, közhírré tenni, s a tanácstagok útján mozgósítani a választó- polgárokat. hogy belőle ki-ki felkészültségéhez mérten részt vállalhasson. Valahol itt kezdődne a társadalmi munka szervezése. Ez' viszont feltételezi azt, hogy a tanácsi fejlesztési feladatokat jól képzett műszakiak állítsák össze, akik képesek technikusokat, mérnököket az ügy szolgálatába állítani, munkabizottságokat létrehozni egy-egy fontos, közérdekű feladat teljesítésére. Van a megyében ilyen erő, csak a feltárása akadozik. De nemcsak a tanácsi fejlesztésekben jelentős a megye lakosságának társadalmi munkája, hanem az üzemek életében is. A békéscsabai téglagyáriak évente 15 ezer óra társadalmi munkáit teljesítőnek. Ennek egy része, jelentős része kapun belül marad. Mivel senki sem kérdezi meg a gyáriakat, hogy mire fordították a szocialista brigádok társadalmi munka felajánlását, nem is ösz- szegezhetik a téglagyáriak eredményét a városéval. Békéscsabán azonban nem egy olyan igen aktív üzem van, mint a téglagyár. A konzervgyár, a hűtőház, a kötöttárugyár, a férfifehérneműgyár, a hajtómű- és felvonó, a DÁV, az építőipar és a ktsz-ek serege, ideértve a termelőszövetkezeteket is, nagyon sokat tettek azért, hogy a megyeszékhely rangjához méltóan szépüljön De még menynyit tehetnének, ha... Sajnos, baj van az adminisztrációval. Ezen is kellene valamit változtatni olyan módon, hogy a tényleges társadalmi munka nyilvántartásba kerüljön, jusson el a városi és a községi tanácsok illetékeseihez. Meggyőződésünk. ha a teljesítményeket maradék nélkül összegezik, akkor nem kell szégyenkeznie Békés megyének az ország közvéleménye előtt az 52 forintos személyenkénti munkaértékkel. A Békés megyeiek szeretik szűkebb értelemben vett hazájukat. A gazdasági életben elért eredmények tanúsítják mindezt. Az a tény, hogy a megye ipari termelése az utóbbi években megtöbbszöröződött, a mezőgazdaságban pedig 11 millió mázsa termény és 1 millió mázsa hús termett 1973-ban, kimagaslóan tanúsítja az élet, a munka szeretetét. Ha a termelésben élen jár a megye, akkor ez jogalapot ad a serényebb társadalmi munkára. Most viszont a társadalmi munka adminisztrációs feladatai sürgetnek leginkább. Itt az év vége, rövidesen értékelésre kerül az 1973, évi teljesítmény. Ma még nincs késő a számba* vételre, a nyilvántartások pótlására, a társadalmi munka üzemenkénti és területi összegezésére, az itt-ott előforduló lemaradás pótlására. Az illetékeseknek meg kellene kísérelniük a valóságos helyzet rögzítését Ezzel talán sikerülne a megyék rangsorában hátulról előrébb lépnünk. Dupsi Károly RISZ-alapszervezet a medgyesegyhází Haladás Mgtsz-ben Befejeződtek a vezetőségi választások a medgyesegyházi Haladás Termejőszövetkezet KISZ- alapszervezetében. Az új vezetőség már összeállította a jövő évi tervét. Ebben szerepel a termelőszövetkezet és a helyi általános iskola közötti szocialista szerződés, amely lehetővé teszi majd a gyerekek munkára nevelését valamint a mezőgazda- sági szakmák megkedveltetése segít a pályaválasztásban is. A termelőszövetkezetben rendszeressé kell tenni az ifjúság élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát, s az így elért eredmények alkalmazását. A termelőszövetkezet vezetősége évente felülvizsgálja az ifjúsági törvény végrehajtását és ennek alapján készíti a termelőszövetkezet intézkedési tervét is. Gondoskodik a gyermekgondozási segélyben részesülő, vagy a katonai szolgálatot töltött fiatalokról. akik háztáji területet kapnak. Az ifjúság képviselői részt vesznek a szövetkezet életét érintő fontosabb döntések meghozatalában, s a tsz-bízott- .ságokban is helyet biztosítottak számukra, ezzel is elősegítve a közéletbe való aktív beleszólást. A szövetkezet ifjúsági alapot létesített, sőt a helyi sportkörnek külön támogatást nyújt, biztosítva ezzel a sportolási lehetőséget, a testkultúra fejlesztését. A vezetőség segíti az ifjúság továbbtanulását, külön gondot fordítva a fizikai dolgozók gyermekeire. A mindenre kiterjedő program átfogó és hiteles képet ad a KISZ-fiatalok jövő évi munkájáról és lehetőségeiről. Zalai Éva A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat segédípari és szakipari részlege pártaiapszer- vezetének beszámoló taggyűlése két fiatal munkás, egy lakatos és egy szobafestő tagfelvételi kérelmének az elbírálásával kezdődött. Egyetlen vélemény hangzott eL A felszólaló elismeréssel beszélt a tagfelvételét kérő szobafestő munkájáról, magatartásáról. A külön-külön megtartott szavazásnál a kezek szinte egyszerre emelkedtek a magasba. A szobafestő azonban egy ellen- szavazatot is kapott, s ez az előzmények után eléggé furcsának tűnt Mert vajon az illető előzőleg miért nem mondta el az okot, ami miatt szerinte a szobafestő nem méltó arra, hogy a párt tagja legyen? Ha tudóit ilyet azt kötelessége lett volna feltárni a taggyűlés előtt A pártalapszervezet ez évi munkájáról részletes áttekintést nyújtott a vezetőség beszámolója. S ha ez kellően rendszerezett is lett volna, akkor a taggyűlésen résztvevők bizonyára még pontosabb tájékoztatáshoz jutnak. Már a beszámoló elején kitűnt. hogy a segéd- és szakipari részleg ebben az évben várhatóan túlteljesíti a tervét és nagymértékben hozzájárul ahhoz. hogy a vállalat ezer lakásnál többet adjon át. Jelentősen nőtt az egy főre jutó termelési érték. Az eredmény nyilvánvalóan a pártalapszervezet, a kommunisták munkáját is dicséri. De vajon minden párttag bekapcsolódott-e a munkába, s teljesftette-e az MSZMP Szervezeti Szabályzatában foglalt előírásokat? A beszámoló — helyesen — név szerint felsorol egyeseket, akik nótorikusan elmaradtak a taggyűlésekről, a politikai oktatásról és olyanokat is, akik a pártmunka minden vonatkozásában példamutatók voltak. Mintha kétíéle emberek lennének, s egy részük nem tartaná magára nézve kötelezőnek azt, amit a párttagsággal együtt önként vállalt. A beszámolóban a pártvezetőség ezután önkritikát gyakorol a következő módon; „Sajnos nem adtunk pártfigyelmeztetést és nem vontunk felelősségre olyanokat, akik az önként vállalt jogaiknak, de fő. lev kötelezettségeiknek nem tettek eleget, sokszor hiányoztak, erkölcsi téren vagy a tagdíjfizetésben való elmaradással követtek el vétséget. Pedig higy- gyék el az elvtársak, a párttagsággal járó kötelezettségek elmulasztása felelősségre vonással járna.” Miért csak .járna”? Mondjuk ki. hogy jár. Aki pedig elmulasztja a felelősségre vonást, az ugyancsak nem tesz eleget a párttagsággal járó kötelezettségének. A beszámoló bevezető része általánosságban hivatkozik az MSZMP X. kongresszusának határozataival kapcsolatos feladatokra. Itt a következők olvashatók: „A párttagságtól fokozott mértékben meg kell követelni a Szervezeti Szabályzat szerinti magatartást, a kommunista példamutatást, az igényességet a munkában.” Ez nem elvont, hanem nagyon is gyakorlati feladat. S talán époen azért, mert a vezetőség nem kellően követel (idézet a beszámolóból), „Vannak, akik gyakran és szívesen szerepelnek különböző fórumokon, okos és szép dolgokat mondanak, csak éppen a saját teendőjüket nem látják el. Ezeket az embereket igyekszünk ráébreszteni arra, hogy hiába prédikálják meggyőzően a vizet, ha maguk nem azt isszák.” Később pedig: „... részlegeink dolgozóinak, párttagoknak is a közgondolkodásuk, világnézeti felfogásuk a kedvező irányú fejlődésünk dacára még nem egységes, nagyon sokszor a szocializmustól idegen jelenségek, kispolgári nézetek, az önzés legkülönbözőbb formái érvényesülnek.” Párttagnak lenni nem kötelesség, de aki az, annak nap-nap bizonyítania kell. hogy egyetért a párt politikájával és értelmével, szívvel ki is áll érte. S úgy vélem, ennek a pártalap- szervezetnek a kommunistái túlnyomó többségben teljesítik is önként vállalt kötelezettségeiket, hiszen valamennyien munkások, dolgozó emberek, akiknek az egyéni érdekei elválaszthatatlanul kapcsolódnak a párt politikájának célkitűzéseihez. Vitathatatlan, hogy egy-egy üzemi pártalapszervezet munkája elsősorban a gazdasági eredményben mutatkozik meg. Az tükrözi igazán, hogy a kommunisták mit tettek, milyen légkört alakítottak ki maguk körül. A segéd- és a szakioari részleg eredménye jó, ami bizonyítéka annak, hogy a kommunisták helytálltak és helytállnak továbbra is. A taggyűlésen elhangzott vélemények, bírálatok igazolták, hogy szükségesnek tartják munkájuk további javítását. Elsősorban példamutatással és az ésszerű, új kezdeményezések felkarolásával. Erezzenek felelősséget valamennyien azért, ami a környezetükben történik. Am az akarat és a cselekvés egysége még jobban megvalósul majd, ha a pártalapszervezet vezetősége a párttagsággal járó kötelezettségek elmulasztása esetén felelősségre vonást is alkalmaz, mint ahogy azt a Szervezeti Szabályzat előírja. Pásstar Bei* «••■■■■«••■■■•■•■■••■■•■■■■•••■•■•■■■■•■■■••■■•■•••■■■■■■•■■■■■■■■■••■•••■■•■■■•■■■■■■■■fi Óvoda szocialista brigádok pénzéből A kaposvári húsüzem két szocialista brigádja, a „Május 1”, női és a „Petőfi Sándor” íelhí . ást intézett a város többi üzeméhez: segítsenek egy óvoda építé ében A felhíváshoz 13® brigád csatlakozóit, és annyi pénz gyűlt össw, hogy felépíthettek egy száz személyes ovodát, amely 3 millió 147 ezer forintba, került. Új oviban meéi az óv'néni. IMII fotó; Bajkor József felvételei
