Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
■ A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA tm OECEMBER 21., PÉNTEK Ára 80 fillér XXVIII, ÉVFOLYAM, 298. SZÄM Világ proletárja}, MA i HOGYAN LEHET A KÖRT NÉGYSZÖGESÍTENI? (4. oldal) m SÉTA !52 FORINT KÖRÜL (5. oldal) Az 1974. évi állami küllségvelés törvényre emelésével befejeződét! mm országgyűlés ülésszakot Csütörtököm délelőtt az 1974. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Gáspár Sándor és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alejpöke nyitotta meg, majd Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tímár Mátyás hozzászólása Jövő évi állami költségvetésünk az 1973-ban elért eredmények alapján biztató képet nyújt az előttünk álló esztendőre. Természetesen az éves terv és a költségvetés csupán előirányzat, amelynek megvalósításán erőteljesen kell munkálkodnunk — kezdte beszédét Timár Mátyás, majd az ipar és az építőipar feladataival foglalkozott a szerkezeti változásokra utalva. Az ipar és az építőipar 1974- ben a nemzeti jövedelemnek mintegy 52 százalékát termeli, és az államháztartás bevételeinek ennél valamivel nagyobb hányadát fogja befizetni. Az ipari termelés 1974-re tervezett növekedési üteme 5,5—6 százalék, az építőipari termelésé körülbelül 4 százalék. Az ipari szerkezet javításában nagy szerepe van fejlesztési politikánknak — hangoztatta — 1974-ben az ipari beruházásokra, a fejlesztési alap kiegészítésekre 27 milliárd forintot biztosítunk. E jelentős összeget, de a többi beruházási forrást is jobban kell felhasználnunk az eddiginél. Egy-egy új beruházás eldöntése előtt gondosabban kell felmérni a költségeket, a megtérülési időt, a nemzetközi piacok várható alakulását, az árprognózisokat etb. Egyetlen beruházást sem szabad elkezdeni addig, amíg nem bizonyosodtunk meg e tényezők várhatóan kedvező alakulásáról. Az ipar fontosabb feladatai közül néhányról külön is szólt Timár Mátyás, majd így folytatta; Ipari termelésünk túlnyomó része — mintegy 72 százaléka — a hazai szükségletek kielégítését szolgálja. Már ez a jelentős részarány is megkívánja, hogy valamennyi iparágunk nagy figyelmet fordítson a bélső piac igényeinek jobb kielégítésére. A hazai felhasználók és fogyasztók szükségletének meny- nyiségi, választék szerinti és minőségi ellátásában iparunk az elmúlt években jó eredményeket tudott felmutatni. Szeretném kiemelni a lakosság részére dolgozó textil, ruházati és élelmiszeripari vállalatokat, amelyek — nagyarányú rekonstrukciókkal és új gyárak létrehozásával — az utóbbi években szélesítették a választékot, javították az áruellátást. Figyelemre méltó eredményeket ért el jó minőségű termékeivel a győri Richards gyár, a Hazai Fésűsfonó, a Vörös Október Ruhagyár, a Bonyhádi Cipőgyár —, hogy csak néhányat említsek —; hasonló példákat szép számmal lehetne felsorolni az élelmiszer- ipar területéről és más ágazatokból is. Nagy jelentősége van az iparban felhasznált termékek minőségjavításának, a pontos, határidőre való szállításnak, a kölcsönös bizalmon és megbízhatóságon alapuló szoros együttműködésnek. Ipari termelésünk egyik fő vá- sárlcpartnere a mezőgazdaság. A szállítások között olyan fontos tételek szerepelnek, mint a mezőgazdaság növekvő energiaszükségletének biztosítása, a gépek, az építőanyag-igények kielégítése, a vegyianyag- és műtrágyatermelés stb. mezőgazdaságunk növekvő eredményeiben tükröződnek a magyar népgazdaság gerincét jelentő ipar szállításai is. Ipari termelésünk tetemes hányada, kb 28 százaléka kerül kivitelre, iparunk exportvolumene — élelmiszeripar nélkül •— 1974-ben kb. 1,7 milliárd rubel és kb. 1 milliárd dollár. Természetesen a nemzetközi piacon fokozódó verseny megköveteli áruink versenyképességének fokozását, a pontos, színvonalas munkát. Az előretekintés, a piaci viszonyok felmérése rendkívül fontos, mind a szocialista, mind a tőkés piacokon. A szocialista integrációhoz vezető úton még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Ezt bizonyítja a kooperációk előbb említett alacsony volta is. Nem kielégítő vállalataink munkája a szocialista import-lehetőségek felkutatásában. Sokszor a köny- nyebb utat választva, tőkés devizáért szereznek be olyan anyagokat és feldolgozott termékeket, részegységeket és alkatrészeket, amelyeket jobb piacfeltáró munkával, idejében történő megrendeléssel a szocialista országokból is beszerezhetnének. A következőkben a tőkés piaci válság jelenségek hatásait elemezte az előadó, majd az építőiparról szólt. Az építőiparral szemben támasztott fő követelmény a termelés olyan ütemű növelése, hogy ki tudja elégíteni tervben meghatározott szükségleteket. A beruházók kivitelezési (Folytatás a 2. oldalon) Diplomáciai kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közölt A Magyar Népköztársaság kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya — attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös érdekek alapján tovább fejlesszék a kél; ország kapcsolatait — elhatározták, hogy országaik között a mai nappal diplomáciai kapcsolatot létesítenek, s nagykövetségeket állítanak fel. á Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön Szabó István elnökletével ülést tartott. Az elnökség megtárgyalta a mező- gazdasági szövetkezetek és tagságuk munkaügyi, szociális és társadalombiztosítási helyzetének továbbfejlesztővel kapcsolatos feladatokat. A TOT nőbizottságának állásfoglalása alapján az elnökség elemezte, hogyan vesznek részt a nők a termelőszövetkezetek választott testületéiben. Jelentősen megnövekedett a nők aránya a szövetkezetek vezető testületéiben, és megnőtt szerepük az érdemi döntések meghozatalában. A vezetőségek és a különböző bizottságok tagjainak 22 százaléka nő. A nők különösen a szövetkezetek szociális bizottságainak és döntőbizottságainak munkájában vesznek részt aktívan, itt arányuk eléri a 49, illetve 26 százalékot. A tapasztalatok szerint a vezető testületekbe választott nők jól élnek jogaikkal, annak ellenére, hogy többségük első ízben vesz részt az ön- kormányzati szervek munkájában, sok hasznos javaslatot, kezdeményezést tettek. Egyes szövetkezetekben hatnak még a nők közéleti tevékenységével kapcsolatos előítéletek, s ez nemcsak a férfiak, hanem esetenként a nők részéről is megnyilvánul. Nehezíti a nők társadalmi aktivitásának további kibontakozását túlterheltségük, a közös gazdaságban végzett rendszeres munka mellett a család, a háztáji gazdaság ellátásának gondja.- A háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások a kisebb községekben még nem érték el azt a színvonalat, amely alapvető megoldást jelentene az ott élő szövetkezeti asszonyok számára. Az .elnökség értékelte a TOT 1973. évi nemzetközi kapcsolatait, és meghatározta az 1974. évi feladatokat. A TOT eddig kilenc szocialista, öt fejlődő és hét tőkés ország összesen 29 szövetkezeti szervezetével alakított ki együtt- jnűködést. A TOT a jövő évűjén fokozott segítséget nyújt majd a fejlődő országok agrár- és szövetkezeti problémáinak megoldásához. Az elnökség határozatot hozott arról, hogy 1974. január 8—9-re összehívja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa soron következő ülését. (MTI) Kádár János a szünetben Nyers Rezsővel, Neineuyi Endrével. és F.ilcvéíi Lajossal. (MTI Fotó—Szebellédy Géza felv^j Hazaérkezett Arad megyéből a Jókai Színház társulata Tegnap, csütörtökön délben visszaérkezett háromnapos romániai vendégszerepléséről a Jókai Színház társulata. A hét. késcsabai művészek hétfőn Kis- iratoson, szerdán pedig Aradon léptek fel, Németh László: Villámfénynél című drámáját adták elő, szép közönségsikerrel..
