Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás ta !. óldalrtSt) idejének csökkentesével javítani kell az építőipar gazdasági hatékonyságát —- hangsúlyozta többek között. Az építő- és építőanyagipar fontos feladata a lakossági igények kielégítése, az építőanyagellátás további javítása. Nagy figyelmet kell fordítani azoknak az igényeknek a kielégítésére, amelyek a kormány életszínvonalpolitikájának (lakásfejlesztési, gyerrr\’ijóléti, közművesí- tési célok) gyakorlati megvalósítását segítik elő. Majd a közlekedés fejlesztésének feladatairól beszélt. Ezután így folytatta: Iparunk fő ereje a magyar munkásosztály, a nemzeti jövedelem nagyobb részét munkásosztályunk termeli. Pártunk és kormányunk határozatai alapján az idei évben béremelést hajtottunk végre a nagyüzemi munkásság körében. Ennek kétségtelenül jelentős szerepe van azokban a termelési eredményekben, amelyeket 1973-ban sikerült elérni. A párt és a kormány természetesen tudatában van annak, hogy még bőven van tennivaló. Éppen ezért az 1974. évi terv és költségvetés is számos olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli a munkásosztály életszínvonalát. Néhányat közülük kiragadnék: Az 1973. márciusi béremelés elveivel összhangban, jövő év áprilisában sor kerül az iparon kívüli ágazatokhoz tartozó vállalatok munkásainak fizetés- emelésére. Részesedési alapjuk terhére bizonyos mértékű béremelésre kapnak lehetőséget az OKISZ területén működő szövetkezetek is. Jövő évi életszínvonal-emelő intézkedéseink között a legfontosabb a népesedési helyzetünkre vonatkozó kormányhatározat, amely kihatásában évi kóFelszólalt a vitában Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Bevezetőben rámutatott, hogy a lakosság áruellátása 1973-ban tovább javult. Csökkent azoknak a fogyasztási cikkeknek a száma, amelyekből a kereskedelem az előző években még nem elégítette ki a keresletet. Ügy készülünk fel, hogy az áruellátás 1974-ben még tovább javuljon — fűzte hozzá. Kereskedelempolitikánk és gyakorlatunk megfelel a párt, a kormány társadalompolitikájának és gazdaságpolitikájának. A kereskedelem a lakosság pénzbevételeinek emelkedésével párhuzamosan most már évek óta gondoskodik a kereslet és az árukínálat egyensúlyáról. Az elmúlt öt évben 59 százalékkal emelkedett a lakosság pénzjövedelme. Ennek nyomán. ez alatt az idő alatt 58 százalékkal emelkedett a kis kereskedelmi áruforgalom. Az élelmiszerek két fontos termékcsoportjával vannak értékesítési, illetve ellátási gondjaink — folytatta a továbbiakban —. Az egyik a tej- és tejtermékek. a másik a friss zöldség és gyümölcs. A termelés oldaláról megvolna a lehetősége a fogyasztás növekedésének. Szarvasmarha- állományunk örvendetesen nőtt és növekszik. Ennek következtében a nagyobb fogyasztáshoz már most elegendő tejünk és tejtermékünk van, s gazdag a választék is. Következetes szervező munka, megfelelő propaganda és bizonyos anyagi feltételek szükségesek, hogy az értékesítési gondok megoldásában előbbre jussunk. Ennek programját a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt már kidolgoztuk, és hozzáláttunk megvalósításához. A gyümölcs- és zöldségellátásban fordított a helyzet. rülbelül 2 milliárd forinttal növeli a családok jövedelmét. Mindehhez hozzáteszem: vállalati vezetőinknek megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük annak, hogy a rendelkezésre álló béremelési lehetőségeket a legésszerűbben használják fel. Egyszer s mindenkorra szakítani kell a még mindig élő és érvényesülő egyenlősdi szemlélettel. Határozottan érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy akik erejükhöz és felkészültségükhöz mérten többet tesznek a társadalomért, azok mindenben többet kapjanak. Továbbra is méltó megbecsülésbén kell részesíteni a munkahelyükhöz hű, hosszú évtizedeken át tisztességgel dolgozó törzsgárdatagokat. Az ipar előtt álló legfontosabb feladatok megoldásában eddig is komoly részt vállalt műszaki és közgazdasági értelmiségünk. Céljaink olyan területek fejlesztését kívánják meg, amelyek leginkább megfelelnek hazai adottságainknak, a rendelkezésre álló kutató-, tervezési • és fejlesztő bázisok adta lehetőségeknek, és összhangban vannak a piaci igényekkel. Timár Mátyás beszédét így fejezte be: Az ipar és az államháztartás között rendkívül szoros a kapcsolat. Eddigi eredményeink szilárd alapot teremtettek a jövő évi feladatok sikeres végrehajtásához. Ügy vélem, magabiztosan munkálkodhatunk a IV. ötéves terv, az 1974-re kijelölt feladatok megvalósításán. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1974. évi költségvetésről szóló törvényben javasoltakat, amelyek megfelelnek szocialista céljainknak, fogadja el. Friss gyümölcsből és zöldségből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A gyümölcs- és zöldségárak pedig hosszú idő óta, évről évre emelkednek. A lakosság összes fogyasztásában — értékben számítva — körülbelül 4 százalék a friss zöldség- és gyümölcsfélék aránya, az élelmiszerfogyasztásban pedig mintegy 10 százalék. Élettani szerepük azonban lényegesen nagyobb az előbb említett arányoknál. A zöldség- és gyümölcsfélék alakosság alapvető táplálékai, naponta nagy tömegek vásárolják. Érthető tehát, hogy akár időleges hiányuk is mindenkor élénk társadalmi visszhangot vált ki- Ezekből az élelmiszerekből elsősorban azért nem tudjuk kielégíteni a lakosság szükségleteit, mert termőterületük évről évre csökken, a termésátlagok nem emelkednek. A kormány megjelölte a tennivalókat a hazai zöldség- és gyümölcsfélék termelésének növelésére, megadta a hozzá szükséges anyagi feltételeket is — mondotta, majd így folytatta : A közepesen fejlett gazdaságú országokban — így hazánkban is — a lakosság elsősorban élelmiszerekre, majd ruházkodásra költ jövedelméből. Az ezek után fennmaradó részből vásárol olyan árukat, amelyek a vegyes iparcikkek körébe tartoznak. Ismét némi leegyszerűsítéssel azt modhatom, hogy a vegyes iparcikkek fogyasztásának növekedése az életszínvonal emelkedését is jelzi. Statisztikai adataink szerint jelenleg 350 ezer személyautó, másfél millió villamos hűtőszekrény, kétmillió televíziókészülék és ugyanannyi mosógép van a lakosság birtokában. Lakásépítési programunk megvalósulása, a lakáskultúra fejlődése erőteljesen növelte a bútorok és a lakberendezési cikkek forgalmát —mondotta a továbbiakban. — 1973-ban 22 százalékkal több bútort adott el a kiskereskedelem, mint 1970- ben. A kormány a negyedik ötéves tervben támogatást nyújtott — 1974-re még a tervet túlhaladó mértékben is — a bútorkereskedelem gyorsabb fejlesztéséhez. Már a következő évben néhány korszerű és nagy bútoráruház, üzlet nyílik meg, több helyen az országban, így a fővárosban is. A kereskedelmi dolgozók szociális ellátottságáról és munkakörülményeiről szólva Szurdi István elmondta: a fogyasztási cikkeket forgalmazó kereskedelemben a dolgozók 65—70 százaléka, az eladóknak majdnem 80 százaléka nő. A kereskedelemnek ma még nincsenek saUsztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslatot, amely az 1974. évi állami költségvetést tartalmazza, áttanulmányoztam és figyelemmel kísérve Faluvégi elvtáre expozéját, azt megalapozottnak és reálisnak ítélem meg. A negyedik ötéves terv felén a főbb gazdaságpolitikai céljainkat és az éves feladataink tervszerű megvalósítását szolgálja. Ez évi adataink mutatják: a tervezettnél kedvezőbb eredmények születtek népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének javítására. Pártunk Központi Bizottságának november 28-i ülése megállapította, hogy az ipar a népgazdasági terv szerint fejlődik, de elismeréssel nyugtázta a mezőgazdasági termelés fejlődését is, amely meghaladja a tervezettet — mintegy 6 százalékkal magasabb összvolumenében, mint az elmúlt évben. Megyénk évek óta jó gabona- termést takarít be. annyi szemes terményt termelünk, mint két átlagmegye. (11 millió mázsa a tervszerű termelési rendszerek elterjedésével, egyenletesen növekvő műtrágya- és növényvédelem ellátásával.) A mezőgazdasági üzemek és háztáji gazdaságaink eredményes működéseként 1 millió mázsa húst értékesítünk. A megyénk egész iparát figyelembe véve, az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak csaknem egyötöde dolgozik. Az ipari beruházásokból az élelmiszeripar részesedése 30,1 százalékos. Fontosabb élelmiszerekből : száraztésztából, hántolt rizsből az országos termelésnek mintegy egyharmadát, gyorsfagyasztott főzelékeknek, tejpornak mintegy egynegyedét, a cukornak, vágott baromfinak mintegy egyhatodát Békés megye élelmiszeripara termeli meg. Ezenkívül egyes cikkféleségekből a megyei termelés részesedése még a felsoroltaknál is nagyobb. Például baromíikonzer- vet csak megyénkben állítanak elő. A termelés növelésére 1,6 milliárd forintot használunk fel az év végéig. Az előirányzott beruházás 48—50 százaléka kerül fel- használásra a ,60 százalék helyett, amely elsősorban a húsipar rekonstrukció-elhúzódásából adódik. örülünk és köszönetét mondánk, hogy gondjainkat segíti az 1974. évben induló kilenc nagyb-rulrízás között szereplő gyulai húskombinát. Építésének nagyobbik része ugyan az ötödik ötéves tervben fejeződik be, de 1978-ban a tervek szerint 500 ezer sertést, 60—70 ezer szarvas- marhát dolgoz fel, s így nem ját szociális létesítményei, óvodái, bölcsődéi, üzemi konyhái. A tanácsi bölcsődék és óvodák pedig nem alkalmazkodnak az üzletek nyitvatartási idejéhez, erre valószínűleg nem is képesek. A kereskedelmi munka — kevés kivételtől eltekintve — ma még nagy fizikai igénybevétellel jár. Sok szaíküzletben, például az élelmiszerboltokban naponta hatalmas árutömeget mozgatnak meg azott dolgozók. Ezért is igen nagy jelentőségű a belkereskedelmi ágazat csaknem 400 ezer dolgozójának életében az a párthatározat, illetve az annak nyomán született kormányhatározat, hogy a következő évben a belkereskedelem területén is csökkentjük a munkaidőt A kereskedelmi dolgozók — úgy vélem nagyra értékelhetik, keil több száz kilométerre szállítani élő állatainkat feldolgozásra. Állattenyésztés- és növénytermesztésben egyaránt még többre vagyunk képesek. A termékbőség adja a lehetőségeket és egyben az igényt is, hogy a feldolgozó, tároló kapacitást is növelni kelL Ha csak a kukoricát mint fontos takarmánynövényt veszem alapul, a 20 évvel ezelőtti szintnek az ötszöröse. Ha még jobb, kedvezőbb idő lesz 1974-ben vagy a következő években, súlyos nép- gazdasági károk keletkezhetnek a tárolók, feldolgozók hiánya miatt. Szűkebb hazámban, a szeghalmi járásban ez évben több mint hatmillió vagon kenyérgabonát vásároltunk fel, közel 1500 vagonnal többet, mint 1972- ben. Mindezt annak ellenére, hogy gyenge talajadottságaink következményeként alatta maradtunk a hektáronkénti országos átlagnak. Nem az évi költségvetésünk témája, de mégis szükségesnek tartom megemlíteni, hogy megyénk északi részén, Szeghalom térségében a jelenleg épülő kétezer vagonos silógabona-tároló mellé (ahová az iparvágány is megépül) tízezer vagonos kapacitású új malom is épülhetne. Ez szállítási költség megtakarítást eredményezne. Esetleg a malmi termék csomagolása is biztosított lenne. Megyei tanácsülésen hangzott el, hogy megyénk a napraforgó-termesztés egyik bázisa lesz. Kérnénk a lehetőséget megvizsgálni a feldolgozó kapacitást, ugyanis a melléktermék is helyben hasznosulhatna állattenyésztésünk 'avár a. Még egy adat sürgető gondjainkra. Amíg a hozamok 80 százalékkal nőttek addig a feldolgozás 8—10 százalékkal. Megyénkben a termelőszövetkezeti közös társulásokban, de néhány termelőszövef>ezet>'en kiegészítő tevékenység is segíti a termék feldolgozását, ezzel a lakosság ellátását. hogy bár jelentős terhek nefe zednek az államháztartásra, a kormány 1974-ben 185 millió forint állami támogatást nyújt a munkaidő-csökkentés anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A 44 órás munkahét bevezetése következtében kieső munkaidő körülbelül 33 ezer kereskedelmi dolgozó egyévi teljes munkaidejének felel meg. A munkaidő-csökkentést fokozatosan fogjuk bevezetni: a fővárosban 1974. április elsején, vidéken 1974. július elsején — miután a vállalatok és a szövetkezetek megteremtették a szükséges és előírt feltételeket. Meggyőződésem — zárta hozzászólását Szurdi István —, hogy a költségvetés jól szolgálja az 1974. évi népgazdasági tervben kitűzött céljainkat, közöttük az ellátás további javítását és a belkereskedelem fejlesztését. A költségvetési vitáiban fel. szólalt megyénk képviselője, Bálint Istvánná is s a következőket mondta: Azonban nagyobb figyelmet érdemel az állami élelmiszer- ipar mellett a térségünkben jól funkcionáló Sárréti Tejfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozás, amelyben 19 termelőszövetkezet működik. Megyénk és a szomszédos Hajdú-Bihar megyének egy részét látja el termékeivel, négy város és tizennégy község lakosságának tej- és tejtermék-ellátását részben, valamint a gyermekek részére iskolatej ellátását biztosítja. Bár a termékeik elhelyezésével jó minőségük ellenére is sok-sok gondjuk van. Egyetértéssel és megelégedéssel fogadta megyénk lakossága pártunk Politikai Bizottságának jelentését, mely a Központi Bizottság anyagában szerepel, hogy a gazdaságpolitikai bizottság irányelvet fogadott el a termelő és kereskedelmi vállalatok szerződéses kapcsolatainak fejlesztésére, illetve a közös piackutatásra is sor körül a jövő év első felében. Szerény ismereteim szerint javasolnám a kereskedelmi szabályoz: b felülvizsgálatát, amely akadálya a fogyasztói és kereskedelmi igény kielégítésének. (Többek között a gyermek- ruházati cikkek választékában.) Pártunk Politikai Bizottsága 1966 októberi, 1967 áprilisi határozatának megfelelően gazdasági. szociális és egyéb intézkedésekre került sor a nagyon lényeges népesedési helyzetünk javítás^ érdekében. így például szülési szabadság időtartamának meghosszabbítása 140 napra, gyermekgondozási segély bevezetése, családi pótlék növelése, gyermekintézmények számának növelése. Változtatások a lakáskiutalási rendszerben a családosok érdekében, munkahelyi kedvezmények, majd ezt követte 1970-ben a nőhatározat, és más intézkedések. A Politikai Bizottság határozata értelmében megszületett kormányintézkedés végrehajtása megkezdődött. Jövő évben felemeljük a családi pótlékot, gyermekgondozást segélyt, anyasági segélyt és a babakelengye ösz- szegét A dolgozó kismamákat segítő gyermekápolási táppénzjogosultságot is kitéri eszHíik. Az egészségpolitika! intézkedések mind-mind a nők és egészséges utódok érdekét védik. A társadalombiztosítás 1974. évi előirányzata 12,1 százalékkal több az előző évinél, amely há- rommilliárd 831 millió forintban jelentkezik, a többlet 44 százaléka szociálpolitikai és a népesedéspolitikai intézkedések pénzszükséglete. Egy lakosra ju- (Folytatás a 3. oldalon) Szurdi István beszéde BáPní Istvánné Békés megyei képviseld fe’szóla’ása R termékbőség adja a lehetőségeket és egyben az igényt is
