Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
Száztizenötszőr utazhattak volna a Holdra Csúcsforgalom a postahivatalokban A Volán nyugdíjasai Negyvenegy nyugdíjas gépko. esivezető és több mint ötven kalauz, gépkocsiszerelő, technikus, * garázsmester. adminisztrátor ül az asztalok mellett. Barázdált arcú, fáradt, ám most csillogó szemekkel figyelő emberek. Kilencven-valahányan hallgatják érdeklődve a 8-as számú Volán Vállalat igazgatójának. Vándor Pálnak a beszámolóját a vállalat életéről, eredményeiről, munkájáról. Bőven lenne mondanivalója az igazgatónak, de csak a lényeget sorolja. A volánosok az utóbbi években jelentős beruházásokat valósítottak meg. Létrehozták a megyeközpontban a Szarvasi úti új telepet és a városokban, járási székhelyeken is több autóbusz-pályaudvart. — Annak idején, huszonöt évvel ezelőtt, három autóbusz bonyolította le a közúti személyszállítást megyénkben. Ma több mint kétszáz járja az utakat, és néay százötvené ilenc tehergépkocsi szállítja a megye árukészletének huszonöt százalékát, az ötödik ötéves terv Végéig pedig mintegy negyven-negyvenegy százalékát — mondja az igazgató. — Vállalatunk megbecsülést szerzett az elmúlt huszonöt évben. Ebben az Önök munkája is benne van. hiszen a mostani nyugdíjasok rakták le vállalatunk alapjait. S amikor az igazgató a nagy figyelemmel hallgatott tájékoztatóját befejezte, a vállalat kettőezer-ötszáz dolgozója nevében kívánt a nyugdíjasoknak nyugodt pihenést, jó erőt, egészséget, kellemes ünnepeket azon az ünnepségen, amelyet a múlt héten rendeztek nyugdíjasaik részére a 8-as Volán társadalmi és tömegszervezetei. Pali bácsi hárommilliója Munkában megfáradt emberek. Sok-sok kilométer utat be_ járt gépkocsivezetők. Nem mindegyikük jött el erre a találkozóra. Közülük negyvenegyen ülnek itt a Kamuti Csárdában és elevenítik fel az emlékeket, jutalmazzák tapssal a békéscsabai Kemény Gábör Szakközépiskola Irodalmi Színpadának műsorát, mellyel a fiatalok az idős embereknek kedveskednek. Az ízletes disznótoros ebéd után csendes beszélgetés zsongása tölti be a termet. Régi ismerősöm, Várhegyi Pali bácsi mellé ülök. 46 évvel ezelőtt fogta meg először a volánt. — Miután nyugdíjba mentem, kiszámoltam, hogy mennyi utat jártam be. Saccold meg! — Nem is tudom... — Ne törd a fejed. Több mint hárommillió-háromszázezer kilométert Természetesen sok él_ «fawm van. Minden munkása Kamuti Csárdában. (Fotó: Demény) ember élete egy-egv regény is lehetne. Legszívesebben arra az időre emlékszem, amikor a Karcag—Békéscsaba közötti autóbuszjáraton dolgoztam. Több mint hárommillió kilométer. Óriási távolság. Sokan nem is gondolnánk, hogy egy ember ennyit utazhat Hacsak— igen, hacsak nem asztronautákról van szó. De nézzük csak. Számoljunk. Ebben dr. Fodor Endre, a vállalat jogásza és Bácskai László, az szb titkára segít Kiszámolják, hogy egy-egy gépkocsivezető —> nem mindegyikük vezetett 1928 óta, mint Várhegyi Pali bácsi — átlagban egymillió 80 ezer kilométert vezetett az évtizedek alatt. Negyvenegyen. akik jelen vannak, mintegy 44 millió 280 ezer kilométert tettek meg. Vagyis 1105-ször kerülhették volna meg a Földet az Egyenlítőn, vagy pedig 115-ször érhették volna el a Holdat „Äs első úton hóviharba kerültünk** Maróthy Pál 32 évig volt kalauz. Sok utassal találkozott, rengeteg ismerőse van. Nyugodt, kiegyensúlyozott ember még ma is. Ahogy mondani szokás, olyan, akit semmi sün zökkent ki. — Az első írtamra még mindig jól emlékszem. 1940 februárjában Biharnagy bajomba mentünk. Hóviharba kerültünk. Elakadtunk. Több mint 3 kimétert lapátoltam a havat a busz előtt. Akkor a kollégák azt mondták: ez az ember egy héten belül megszökik tőlünk. Igaz. eljöttem, de csak 1972-ben, amikor nyugdíjaztak. Lippai Emilné még mindig kicsit meghatódott. A kis ünnepség végén ugyanis ezer forintos segélyt vett át a vállalat igazgatójától. Érzi a vállalat gondoskodását, a kollektíva segítő erejét. Telefonközpontos volt a Volánnál hosszú évekig. Mindenki szerette, mert. amit lehetett, megcsinált a központban, hogy a munka fennakadás nélkül menjen. — Legnehezebb szolgálatunk az árvizek idején volt Az egész országgal kapcsolatban álltunk telefonon és URH-rádión keresztül — mondja csendesen a volt telefonközpontos és arról is beszél, hogy megbecsülték. A közlekedés kiváló dolgozója és miniszteri oklevéllel is kitüntették. Jóssi bácsi fia is gépkoesivesető — Ezekkel a fiúkkal dolgoztam 1950-től mindaddig, amíg nyugdíjba nem mentem — mutat nevetve szomszédjaira Rozs- nyai József, aki garázsmester volt a vállalatnál — Amikor kezdtem, 22 évvel ezelőtt, akkor még a MATEOSZ-nafc dolgoztam saját gépkocsimmal amelyet roncsokból hoztam össze. Kevermesen postaképviseleti járatot vezettem. Három fiam van. Józsi, a Bács megyei Vo- ; Ián főmérnöke, Zoli a Felsőnyo. máéi Állami Gazdaságban művezető, a legkisebb, Endre pedig az én szakmámat választotta, gépkocsivezető a húsipari vállalatnál Nehéz volt a taníttatásuk, de segített az állam. *** Idős emberek sok-sok év . munkájával kiérdemelt pihené- • sének egyik napját villantottuk fel Ezen a napon találkoztak azokkal akikkel életük java részét munkában töltötték. Találkoztak a vállalat aktív dolgozóival és átadták életük tapasztalatát, hogy a szállítás munkásai még jobban csinálják azt, amit ők, a nyugdíjasok bármennyire is szeretnék, már nem tehetnek. B. 3. Előzzük meg a bajt! Az ivóvízben levő éghető gázok miatt télen különös élővi- gyázatra van szükség. Előfordul, hogy a vízvezeték egy részén jegesedé® tfagy dugó) képződik, ami miatt megszűnik a vízellátás. Az olvasztást papír, szalma, gázolaj, vagy más éghető anyag lángjával próbálják meg, ami többé-kevésbé sikerül is. Az eljárás azonban néhol tüzet okozhat, ha pedig metán, hidrogén vagy más éghető gázt tartalmaz a víz, robbanás is bekövetkezhet. A jég-dugót célszerű forró vízbe mártott zsákdarabbal, rongy- gyal megolvasztani úgy, hogy a csövet addig melegítjük, amíg a nyitva hagyott csapon nem folyik a víz. A vízvezeték fagytól veszélyeztetett szakaszát az olvasztás után hőszigetelő anyaggal, földdel, üveggyapottal, faforgáccsal, szalmával fedjük be. A gázos vizű üzemekben a vízből távozó gázok felgyülemlése csak szellőztetéssel előzhető meg. Ilyen célt szolgálnak a víztornyokban, a mélytárolókban és a szivattyúházakban a szel- lőzőn.vílások, kürtők, ventillátorok. Nagy hidegben azonban a szellőztetés fagy veszéllyel jár. Ez ellen úgy védekeznek, hogy befedik a szellőzőnyílásokat, elzárják a kürtőket, a ventillátorokat pedig leállítják. A gáz felgyülemlik, s ilyenkor egy szikra is elegendő, hogy robbanás következzen be. A robbanás megelőzésére szolgál az úgynevezett vészszellőző berendezés, amelynek automata szerkezete megakadályozza az ajtó nyitását addig, amíg a helyiségben gáz van. A belépés tehát csak akkor lehetséges, ha a működésbe lépett ventillátor már teljesem kicserélte a gázos levegőt. Ilyen berendezés van a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai és orosházi gyáregysége, valamint a Vizesfási Állami Gazdaság vízmüvénél és néhány más helyen is. A téli hideg a lakások fürdőszobáiban is fokozhatja a gáz felgyülemlését. Ott, ahol huzamosabb ideig nagyobb mennyiségű vizet használnák, célszerű a fürdőszobát szellőztetniVágréti László az SZMT munikavédelmi felügyelője : Az idén már december első hetétől kezdve élénkülni kezdett a posta immár hagyományos év végi forgalma. A posta felkészült erre. Újságokban, televízióban, rádióban kéréssel fordult a szolgáltatásait igénybe vevő közönséghez, adják fel időben, s ne az ünnepek előtti napokiban küldeményeiket — levelet, pénzt, csomagot, táviratot —, s akkor azok csúcs- forgalom közepette is időben eljutnak a feladótól a címzettig. A postai csúcsforgalom nyitánya lényegében december kö- zepére esik. Ezekben a sok erőfeszítést igénylő napokban kértünk információt a Szegedi Postaigazgatóság Postaforgalmi Osztályától: milyen intézkedésekkel segítik a forgalom zökkenőmentes lebonyolítását? A várható többletmunkára megfelelő szervezéssel felkészültek. de ennek tökéletes működése nem kis mértékben függ attól is, hogy sikerült-e hatásosan kérni az igénybe vevőktől a küldemények korábbi feladását, az irámyítószámok pontos használatát, feltüntetését Mert saját munkáját csak részben tudja megszervezni ez a szolgáltató intézmény, hiszen nem szabályozható, ki, mikor és mennyi küldeményt ad feL Ezért kap hangsúlyt a posta propagandamunkája, melynek egyik célja, széthúzni a csúcs- forgalom időtartamát s így eleget tenni a postai szolgáltatás iránti fokozódó igényeknek. Ezekben a napokban a Szegedi Postaigazgatóság területé» levő nagy forgalmú postahivatalaiban megerősítik a felvételi szolgálatot, emelik a küldemények továbbításában, irányításában részt vevők számát szükség esetén gyorsítják a szállítást, több gépkocsit állítanak be erre a célra és gondoskodnak a gépjárművek megfelelő állapotáról, gyors javításáról, Az igazgatóság dolgozói közül jó néhányan részt vesznek a forgalom közvetlen irányításában, szervezésében. Mivel a karácsony előtti héten a csomagforgalom az átlagosnak nyolc-tízszeresére növekszik, ezért kéri a posta, hogy a csomagokat minél előbb adják fel, akiknek ez szándékában áll, s a romlandó tartalmúnkat is legkésőbb december 19-ig, hogy azok ünnep előtt, kellő biztonsággal a címzetthez eljussanak. Egy hasznos tanács: a posta- hivatalokban plakátok, hirdetmények tájékoztatják a csúcsforgalommal járó változásokról, célszerű ezekre felfigyelni, de szóbeli felvilágosítást is készséggel adnak minden hivatalba». S e helyen hadd hívjuk fel az újságolvasók figyelmét arra, hogy az ünnep előtti utolsó hétköznapok zavartalan forgalma érdekében december 23-án és 30-án a városokban levő nagyobb forgalmú, felvevő postahivatalok szolgálati ideje az egyéb munkanapokra megállapított nyitvatartási rend szerint lesz, vagyis nem zárnak be hamarabb. B. G% Tanúsítom, hogy még a negyvenes évek elején is Öcsödön az asszonyokat lánykori családi nevükön szólították. Kivétel csak a frissen betelepült tisztviselő, tanító felesége volt, akiről nem tudták milyen szegröl-vég- ről való. Erre akkor gondoltam, amikor a családom birtokában lévő komatál maradványait nézegettem. Mert az még a Sütögető Gál Rébék- től származik. A komatál két hagyatékról tudósítja az utódokat. Az egyik hagyaték arról ad híradást, hogy miként küzdött a nép a létért, a fennmaradásért. Gál Rébék (Rebeka) élete csepp a tengerben. Egy nyár végi, ősz eleji reggelen férje, Farkas Benedek szilvát evett. Es magostól. A csákánytól, kaszától kötélnyire vastagodott izmok mit sem értek most. Estére iszonyú kínok közt örökre lecsukódott a szeme. A bélfala kilyukadt. Es Gál Rébék egyedül maradt öt lányával. Ez a múlt század végén történt. Akkor még jókora legelő terült el Öcsöd alatt. Így hát pásztorok is voltak. Gál Rébék pedig jó kenyeret tudott sütni. Mondta is azoknak, hordana ő nekik frissen sült kenyeret. Azok ráálltak. El is nevezték aztán Sütögető Gál Rébéknek, merthogy későbben a jegyzőnek, a tanítónak is 6 sütötte a kenyeret. És . akinek kellett. Meg eljárt egy nagygazda családhoz szappant főzni, tarhonyát csinálni és ami éppen jött. Így nőttek fel a lányai. És amikor az egyik, Marika férjhez ment, a gazdaasz- szony küldött annak egy komatálat, Komatál amely a másik hagyatékról ezt tudósítja: Amikor egy asszony gyermek- ágyat feküdt, minden közelebbi rokon, szomszéd, ismerős egyszer ebédet, egyszer pedig uzsonnát vitt. Ez hat hétig tartott. Addig az utcára sem volt szabad kimennie a gyermek- ágyasnak. Erre szolgált Sütögető Gál Rébék lányának, Farkas Marikának is a komatál. amikor gyermekágyat feküdt. Merthogy az nem egy családot szolgált, hol az egyiknél, hol a másiknál r>olt. Kölcsön kérték. Ma már Farkas Marika „békítőt old az ég vizében”, s az akkor születet lánya is ötven év körüli. Nézegetem tovább a komatal maradványait. Merthogy négy darabból állt a porcelán készlet, s csak két darabja van meg és a fedője. A tálkák belvilági átmérője 14,4, magassága hat és fél centiméter. Háromnegyed liternyi étel fér egybe. Sokáig forgatom at egyiket, s az alján tisztán olvasható körbefogott írást találok: „MÖROC2 KÁLMÁN SZENTES”. Kitűnő mester volt! Minden tálkának fület is csinált és össze lehet rakni azokat, mint az ételhordót. Különben az is, de csak gyermekáldáskor használták. A tálkák oldalán díszítésül zöld levelek közt piros virágok. A fe-, dő tetején is. A komatálat keményített damaszt- szalvétába kötötték, s a szétálló csücskei közt fogta, aki vitte a gyermekágyashoz. A legfelső tálkában húsleves volt, a másodikban főtt hús paradicsommártással, a harmadikban pedig csirkepaprikás. A legalsóban „tejbeká- sa” (tejberizs). A másik kezében pedig a gyermekágyashoz igyekvő, ugyancsak damaszt szalvétába kötött tányérban cső- rögét vitt. S miután benyitott a szobába, így köszöntötte a gyermekét világra- hozó asszonyt: „Elment erőd helyett ezer annyit adjon az is-, ten”. Sütögető Gál Ré- bét ugyan mit szólna, ha látná, hogy csak darabjai maradtak meg a komatálnak? Talán sajnálkozna rajtunk: szegények, de kevéshez búvik oda buksi fejével a gyerek. Cserei Pál
