Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

Huszonöt éve a közösségért Gyorsan sasiad az idő, múlnak az évek, különö­sen annak, aki mindig talál ten­nivalót, aki a munkájának, csa­ládjának éL Ész­re sem veszi az ember és eltelik egy negyedszá­zad, egy munká­ban eltöltött élet 25 éve. Nagy Istvánná, a Bé­kés megyei Ta­nács pénzügyi osztályának dol­gozója sem szá­molta az éveket, csak akkor, ami­kor a múlt héten bensőséges kis ünnepségen át­vette a 25 évi jubileumi jutal­mat Király Jó­zsef osztály­vezetőtől. A mindig mosolygós asszony negyedszázaddal ezelőtt Békés­sámsoniban, az ÁFÉSZ-nél kezd­te a munkát, mint adminisztrá­tor. Utána a békéscsabai ruha­gyárba került. Ezekre az évek­re most is szívesen visszaem­lékezik, hiszen nagyon sok volt munkatársnőjével ma is tartja a barátságot Mint olyan sokan azokban az időkben, Nagy Istvánná is tanult 1953- ban kezdte meg a bírói és ügyészi akadémiát. Miután el­végezte, a Békéscsabai Városi Bíróság tanácsvezető bírája lett — Elsősorban munkaügyi és nyugdíjpereket tárgyaltam. Em­lékszem az egyik ügyre, amely­nek felperesed kőművesek vol­tak. Keresték a munkában el­töltött idejüket, a nyugdíjmeg­állapításukhoz. Sajnos nem tudtam szá­mukra igazsá­got szolgáltat- hi, mert a nagyvállalko­zó, akinél dol­goztak, nem je­lentette be őket az OTI-ba és utólag sem volt hajlandó számukra iga­zolni a nála le­dolgozott időt. Ennek az öt embernek az ügye még ma is sokszor jut eszeimbe. Arról is be­szélt Nagy Ist­vánná, hogy talán az ilyen eseteik is közre­játszottak ab­ban, hogy a bí­rói munkát ott­hagyta. 1959- től a megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozik. Sokan kere­sik ügyes-bajos dolgaikkal, adó­ügyekkel. Ebben a munkaköré­ben jól hasznosítja azt a tudást, amelyet a polgári jog gyakor­lásában szerzett. A három- családos anya csendben végzi azt, amivel hozzájárul a közös­ség kiegyensúlyozottabb életé­hez. Jóllehet munka közben is gondol a gyerekekre, akik már felnőttek, s talán legtöbbet a közéipső fiúra, aki most tölti ka­tonaidejét. Amikor a kis ünnepség után, amelyet az osztályon rendeztek, néhány perces beszélgetésre kér­tük, szabadkozott. Azt mondta, semmi olyat nem csinált, ami­vel kitűnt volna. Valóban így van, nem csinált mást, mint be­csületesen dolgozott a közösség érdekében és reméljük, még sok-sok éven át jó erőben, egészségben ugyanezt teszi. B. J. Országszerte befejeződtek a városi és járási KlSZ-bizottsá- gok küldöttértekezletei. A fia­talok két esztendő munkáját vi­tatták meg és adtak hasznos ta­nácsokat a KISZ-munka továb­bi javítására az újonnan megvá­lasztott vezetőknek. A KISZ Szeghalmi járási Bi­zottsága küldöttértekezletén is a bizottság által elkészített — és az alapszervezeti küldöttértekez­leteken összegezett tapasztala­tokra támaszkodva — írásos be­számolóban jó néhány kritikai észrevétel is elhangzott, de ter­mészetesen nem maradt ki az eredmények felsorolása sem. A közelmúltban Gurmai Gyu­lával, a KISZ Szeghalmi járási Bizottság titkárával beszélget­tünk néhány olyan témáról, amelyek hangsúlyozottan szere­peltek a beszámolóban is. — Ügy tudjuk, a járásban a KISZ személyi feltételei nem fejlődtek olyan mértékben, mint ahogyan növekedtek a KISZ-szel szemben támasztott követelmé­nyek. Minek tulajdonítható ez? — Az ifjúságpolitikai határo­zat igen komoly feladatot ró a KISZ-alapszervezetekre is. Ezért jól felkészült, az ifjúsá­got és ifjúsági munkát szerető és értő fiatalok kellenek a szö­vetség vezetőségébe és a vezető testületekbe. Sajnos jó néhány helyen a vezetők ellenzik, hogy a rátermett fiatalok vezető tisztségbe kerüljenek. Másrészt, egyéb területen vég­zett kevesebb munkával na­gyobb megbecsülést szereznek a fiatalok maguknak, mint a KISZ-titkár, vagy a vezetőségi tag. Ebből természetesen követ­kezik, hogy a fiatalok sok helyen idegenkednek a KISZ-munkától, hamar belefáradnak; elfásulnak, főleg azért, mert a munkahely vezetője sem igen támogatja munkájában. Ezeken a helye­ken a KISZ személyi feltételei természetszerűleg nem fejlőd­hetnek úgy, mint az ifjúságpo­litikai határozatból fakadó le­hetőségek és követelmények. — Szeghalmon és Vésztőn a középiskolákban a hagyományos formáról az úgynevezett ver­tikális rendszerre tértek át a KISZ-szervczetek. Milyen a ta­pasztalat, életképesek-e ezek a formák? — Járásunkban Szeghalmon és Vésztőn voltak meg azok a sze­mélyi és tárgyi feltételek ame­lyek lehetővé tették a vegyes életkorú alapszervezetek létre­hozását. A vegyeséletkori alap­szervezetek mellett, az osztá­lyokban diákbizottságok alakul­tak, amelyek az osztályok ön- kormányzati szervei és a KISZ irányításával működnek. Mesz- szemenő következtetéseket még nem vonhatunk le, hiszen mind­össze fél éve tevékenykednek ebben a formában. Az eddigi tapasztalatok azonban kedvező­ek és reméljük, hossza1-*» távon is beváltják a hozzáfűzött remé­nyeket. Az új rendszerre való áttéréssel több olyan lehetősé­get kaptak a fiatalok, amelyek serkentőleg hatnak a munkára. Ilyen többek között, hogy a fiatalok választhatnak, hol akarnak KISZ-tagok lenni. Le­hetőség válik — a vegyes élet­korral — az egészségesebb ver­senyszellem kibontakozására is. A vezetők kényszerítve vannak az állandó mozgalmi élet szer­vezésére, hosszabb időn át foly­tathatók a kialakított jó hagyo­mányok, és nagyobb felelősség hárul a diákbizottságokra, mert az osztályközösség irányítása az ő feladatuk. Erősödött a demok­ratikus jelleg is az új alap- szervezetekben, mert az alsó osztályokba járók is beleszól­hatnak a szervezeti életbe, véle­ményük egyforma súllyal esik latba a felsőbb osztályosokéval. — Az új formára való áttérés után a KISZ közvetlen irányítá­sával különböző érdeklődési kö­rök alakultak, beváltak-e ezek? — Úgy gondoljuk hasznos ezeknek a köröknek a megala­kulása. Már csak azért is, mert ezeket a tanulók igényei sze­rint hozták létre. A fakultatív jellegű foglalkozások jól hoz­zájárultak a szabad idő hasznos eltöltéséhez, de emellett — és ez sem elhanyagolható — az ak­tív politizálódás előiskolájául is szolgál. A körök nagy száma és a jól képzett vezetők lehetővé teszik, hogy a résztvevők ala­pos elmélyültséggel foglalkozza­nak az ott folyó munkával. Nagy érdeklődést váltott ki a jogi. a pedagógiai, természetjáró, fotó, csillagász, horgász és honvédel­mi kör és sok a látogatója a marxista akadémiának és az iro­dalmi színpadnak, , — A szeghalmi járás egyre lobban i"arpsoi,.'k. MII ven«* az iparosodással járó tapasztala­tok és az üzemben dolgozó fia­talok helyzete? — A járás társadalmi gazda­sági életének változását — és ezen belül a fiatalokét is — nagymértékben befolvásolja, hogy községünkben tovább fej­lődött, fokozódott az iparosodá­st folyamat, néhány községünk­ben pedig az elmúlt két évben indult meg. Ennek egyik ered­ménye, hogy mérsékelten bár, de tovább csökken a járásból a fiatalok elvándorlása, hiszen egyre többen tudnak elhelyez­kedni itthon. 1967-től napjainkig csaknem két és fél ezer új ipari munka­hely létesült, amely elsősorban a fiatalok elhelyezkedését, ezen belül is a lányok, asszonyok munkalehetőségét biztosítja. Megindult ezzel párhuzamosan járásunk társadalmi átrétegzödé- se. Az iparban dolgozó fiatalok ( nagy része a mezőgazdaságból és a háztartásból jött, tehát a szó igazi értelmében vett mun­kásifjúság még nem alakult ki a járásban. A fejlődés alapja — a fiatalok több mint kétharma­da betanított ás segédmunkás — a szakmunkásgárda további nö­velése. Erre már vannak is dicsé­retes kezdeményezések. Szeghal­mon a Csepel Autógyárban, az állami gazdaságban, a ruhagyár­ban rendszeresen folyik a szak­munkás- és továbbképzés. Fon­tos feladata az üzemekben mű­ködő KISZ-szervezeteknek segí­teni a fiatalokat a munkahelyi beilleszkedésbe és a továbbta­nulásban. — És a mezőgazdaságban te­vékenykedő fiatalok? — Járásunk az iparosodás el­lenére még mezőgazdasági jelle­gű. Szövetségünk taglétszámá­nak legnagyobb részét a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok adják. Azonban a gépesítés, a kemizálás elterjedése követkéz- tében fiataljaink döntő többsé­ge már nem a hagyományos ér­telemben vett mezőgazdasági munkát folytatja. A mezőgazda­ságban történő átalakulás kö­vetkeztében — gépesítés, kemi­zálás,— az utóbbi években ész­revehetően növekedett a mező­gazdasági munka rangja, a fia­talok körében is. Ennek egyik eredményeként egyre több fia­tal mezőgazdasági szakemoer ke­rül termelőszövetkezeteinkbe, ál­lami gazdaságainkba. A válasz­tások alkalmával örömnél ta­pasztaltuk, hogy jóval nagyobb szánvban kaptak megbízást a KISZ-vezetőségekben, a vezető ' testületekben, mint a korábbi években. Van itt azonban gond is. A mezőgazdasági szakmunkások elhelyezkedésében, foglalkozta­tottságukban és anyagi megbe­csülésükben. Előzetes felméré­sek alapján járásukban a me­zőgazdasági szakmunkások 35 százaléka nem a szakmájában dolgozik. Ennek több oka vaoi Egyrészt a mezőgazdasági üze­mek nem kellően mérték fel az igényeket, másrész jó néhány szakmában nincs folyamatos munkalehetőség, vagy a fiatal szakmunkásnak évekig kell vár­ni, míg az idősebb, de képzetlen dolgozó helyére léphet. — Milyen a versenymozgalom, hány ifjúsági brigád működik? — A korábbi évekhez képest előre léptünk az ifjúsági szocia­lista versenyek, termelési moz­galmak szervezésében. Jelenleg 20 ifjúsági brigád működik 225 taggal, s ebből nyolc brigád ér­te el a szocialista címet A fel­nőtt brigádokban csaknem 150 fiatal dolgozik. Szeretnénk azt elérni, hogy valamennyi szocialista brigá­dunk olyan kiemelkedően dol­gozzon, mint a körö?1 adányi MEZŐGÉP ifjúsági szocialista brigádja —, amely első helye­zést ért el a KISZ megyebizottság által meghirdetett versenytmoz». galomban —, valamint a szeg­halmi ruhagyárban tevékeny­kedő Tyereskova és a vésztői MÁV fűtőház Lenin ifjúsági szocialista brigádja. — Hogyan alakult a párt- és KISZ-tagok száma? — Az eltelt két év alatt 130 KISZ-tagot vettek fel a pártba, a jelentkező 158 huszonhat éven aluli fiatal közül. A statisztika tehát kedvező képet mutat. Ezen idő alatt a KISZ taglétszá­ma 854-gyel gyarapodott. Ezzel nem vagyunk elégedettek. Min­denesetre az eddiginél több fi­gyelmet és időt kell, hogy for­dítsunk a KISZ-tagok felvételé­re, a szervezeti szabályzat ala­pos megismertetésére, különbö­ző megbízatásokra és ezek vég­rehajtásának folyamatos ellen­őrzésére. Ügy gondoljuk, a KISZ következő kongresszusáig jelentősen emelkedik taglétszá­munk. Ez egyrészt új álapszer- vezetek létrehozásával valósul mag, részben pedig a meglévőik növelésével. A KISZ és pártépítés mellett nagy gondot fordítunk az úttö­rőkkel és kisdobosokkal való kapcsolatok ápolására. Kedvező számunkra, hogy a jövő évben a járásunkban már saját tábor­ral kezdjük meg az üdültetést A Káptalanerdő, Kőcsitó tábor korszerűsítése, a táborhely fa­házakkal való felszerelése ősz- szefogásra szólít minden úttörőt és KISZ-est. Ezt a lehetőséget is szeretném megragadni, hogy köszönetét mondjak a táborépítésben már eddig is sokat segítő, a párt já­rási végrehajtó bizottságának, a járási hivatalnak, a községi ta­nácsoknak. termelőszövetkeze­teknek, Iskoláknak szocialista brigádoknak, úttörőcsanatoknak és KISZ-szervezeteknek és egy­ben további, segítségüket kér­jem. Bábelőadás — felnőtteknek A KPVDSZ Napsugár Bábegyüttesének bemutatója Békéscsabán Az az igazság, hogy meglepet-1 ten, csodálkozva jött kl a csa-| bai ifjúsági és uttörőházból hétfőn este vagy 300 ember. Meglepetéssel, mert ilyen gaz­dag élményt nem várt, cso­dálattal, merthogy Békéscsabán így, ilyen színvonalon művelik a bábművészetet. A jövőre ne­gyedszázados fennállását ünnep­lő KPVDSZ Napsugár Báb­együttes valóban kitett magáért, bátran állíthatjuk, nagyszerű élményt tudott /ádni az újdon­ság, a frissesség és a szellemes^ ség erejével. A most látott há­romrészes műsor utolsó harma­dának bpiíutatóját a tervek szerint Venezuela fővárosában tartották volna meg. A közbe­jött dél-amerikai események /meggátolták az együttest; így mi, békéscsabaiak örömmel kö­szönhettük az ősbemutatót. Felnőtteknek készült a mű­sor. Tartalma, formája valóban a végigkísérő zenei alap miatt is fajsúlyos szórakozást nyúj­tott. Az első részben nyolc, Bartók Béla népdalfeldolgozásá­ra koreografált bábkompozíciót láthatott a közönség. A népda­lok archívfelvételek voltak, zongorán Bartók Béla és Diana Andersson, hegedűn pedig Or­szágú Tivadar játszott. A cso­dálatosan, szinte mesebelien szép, népművészetünk motívu­maival díszített bábok a sok százéves folklórunknak szinte teljes gazdagságát a paraván mögé-fölé varázsolták. A második rész a technikáé, a bravúré, a ,.mesterség” ma­gasiskolájáé volt. Novella-feldol­gozástól a legkülönfélébb pan­tomimekig, kéz- és tárgyjáté­koktól villám tréfákig: az egyik jelenet a másikat váltva pe- regték-forogtak, éltek a bábok. Csillogó, pazar ötletsorozat, ami még csak fokozódott, éle­ződött a szünet utáni harmadik részben. Amíg Bartók feldolgo­zásainak előadásánál csak a báb, az „Emberek, állatok, virágok” című második résznél már a kesztyűs kéz, az utolsó, „Slá­gerek, paródiák” című befejező résznél maguk az előadók is megjelentek: a fokozatosság na­gyon jó volt, az ötletességtől fakadt A Sammy Davis és Luis Armstrong dalaira komponált „éneklő kacsa” ellenben túl kö­zeli ismerősnek tűnt — a te­levízió jóvoltából. így ez a produkció pompás előadása mel­lett is kirítt a sorozatból. S ahogy azt mondani szokás: minden jó, ha vége jó, a Ge­nerál-együttes és a Hermet- Hoof zenéjének majom-paródi­ája mindenkiből kicsalta az önfeledt nevetést A könnyű­műfajú két részben a Rossini zenéjére szerzett Macskák, a Táncparódiák, az Izabel, a Cím nélkül és a Bika voltak a legsikerültebb jelenetek. Reméljük, hogy a most mél­tán nagy sikert siratott Napsu­gár Bábegyüttessel, s a hétfőn es­te szereplő 18 előadóval — Alexa Judittal, Bazsó Imrével, Bazsó Imrénével, Eltel Sándor- néval, Gyeraj Évával, Jász Ka­talinnal, Kökényesi Tündével, Lenkefi Konrádnéval, Molnár Istvánnal, Molnár Istvánnéval, Nagy Évával, Pataki Alberttel, Patakv Zsuzsával, Román Zsu­zsával, Sajben Eszterrel, Taub Katalinnal, Zemján Gyöngyi­vel, valamint a tervező-szer- kész tő-rendező, Lenkefi Kon- ráddal, az együttes vezetőjével — mielőbb találkozhatunk is­mét egy új előadáson, amely még színesebb, még tartalma­sabb, még gazdagabb lesz. Nemesi László Szövetkezetünk felvételre keres minősítő vizsgával rendel­kező ívhegesztő szakmunkásokat Fizetés megegyezés szerint, valamint teljesítménybér. Jelentkezni lehet: Gyulai Vasipari Szövetkezet, Gyula, Dobozi u. 134 343 Eredmények és gondok Beszélgetés Gurmai Gyulávala KISZ Szeghalmi járási Bizottságának titkárával Béla Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents