Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
,v Termel a kőolajfeldolgozó Az ifjúságpolitika! párthatározat végrehajtásáról K zöldség Gondokozó növényeinkről ; számokban Erdős Károly elnöki megnyílójával kezdődött az SZMT tegnap délelőtti tanácsülése. Első napirendi pontként dr. Takács Lőrinc titkár szóbeli kiegészítője hangzott el az MSZMP 1970. évi ifjúságpolitikai határozatának megyénkben végrehajtásának tapasztalataihoz kapcsolódóan. A hozzászólók az szb-csoportok gondjairól, a hazafias nevelés égetően fontos pedagógiai problémáiról, a munkásfiatalok műveltségi szintjésegftení az ellene harcoló osztályerőket akár Chilében, akár Vietnamban, és lehet katonai és politikai támogatást nyújtani azoknak az arab országoknak, amelyek saját területük felszabadításáért harcolnak, lehet agyanakkor következetesen harcolni a nemzetközi békéért, az államok közötti kapcsolatok javulásáért, a népek közeledéséért, és a kormányok józan együttműködéséért a világbéke érdekében. E bét feladat egyidőben történő teljesítésének létjogát a lenini békepolitika soha nem vonta kétségbe. Ellenkezőleg. Mindig is a kettő egységét és egymástól elválaszthatatlan voltát hirdette. Pedig akkor, a húszas évékben, talán még elképzelni is alig lehetett, hogy fél évszázad múltán milyen hatalmas erővé válik a nemzetközi kapcsolatokban —- mondjuk —» a. nemzetközi munkamegosztás, milyen roppant méretekben vá“ lik nemzetközivé a tudomány és technika fejlesztése, hogy köti össze még az egymástól nagyon is eltérő rendszerű országokat a világkereskedelem szüksége, a Föld erőforrásainak észszerű kihasználása, az emberi lét természeti feltételeinek megőrzése. A békeerők októberi moszkvai világkongresszusa például nemcsak abban különbözött az előzőktől, hogy azon most az egész földgolyó valamiképpen képviselve volt. és így egvetemessé vált. Abban is különbözött, hogy míg az előző világkongresszusokon még sok általánosság található a téma megközelítésében, most a béke elvont fogalmából közös érdekek és programok sora bontakozott ki. «etezvésx hogy a világ, rendkívüli J neb emeléséről, az üzemeik teul- I turális alapjainak célszerű tervezéséről és felhasználásáról, valamint a világnézeti nevelés hatékonyságának növeléséről beszéltek. Az SZMT titkára válaszadásában külön szólt a megyei KISZ-bízottság és az SZMT egyre erősödő és mélyülő kapcsolatáról. Az ülés második részében beszámolók hangzottak el a fogyasztói érdekvédelem és az árellenőrzés tapasztalatairól, időszerű kérdéseiről. előrehaladást tett őnfelismerés- I ben. Vagyis nemcsak az akadá- : lyote tárultak fel, amelyek a ■ béke útjában állnak és ellene * hatnak, hanem rendkívül sok ; összefüggés a nemzeti és szoci- : ális törekvések megvalósítható. ; sága és az enyhülés irányzata- ; nak szükségszerű fejlesztése kö- ■ zott. ; Hasonlóképpen a leszerelés, a : tömegpusztító fegyverek betiltá- ; sa és megsemmisítése, a fegy- ■ verkezési hajsza megállítása, a « stratégiai fegyverfejlesztés esz- : kalációjána(k megszakítása — ; amely 15—20 évvel ezelőtt szín- [ te utópiának tűnt most a | cselekvő megközelítés szintjéhez ! ért A SALT-tárgyalások, a bé- : esi fegyverzetcsökkentési tár- : gyalások eddigi eredményei azt ; mutatják: ez nem propaganda- » beszédek és szónokművészek fő- * ruma, hanem megmozdult a : megmozdíthatatlan problémák | hegye Hazánk — gazdaság, politi- : kai, társadalmi, diplomáciai * erőinek és eszközeinek megfe- •; lelő alkalmazásával — nem kis ; mértékben veszi ki részét ko- ï runk fő problémáinak megoldá- i sából. A béke és enyhülés fo- 1 lyamatához való hozzájárulásuk | során erőfeszítéseink és kezde- | ményezéseink a kötelesség nagy- i sásából indulna^ ki; a szociális- i ta tábor a haladó emberiséggel : szembeni felelősségből. E szol- ; gálát eredménye az a növekvő ■ presztízs, amelyet hazánk a j nemzetközi életben élvez, s Î amely kapcsolataink gyors bő- i vülésében is kifejezésre jut Enyhülés, tárgyalás és béke | — 1973-ban e fogalmak szá- | munkra — és természetesen a | világ számára is —■ új tartalom- ■ mai gazdagodtak. lésais 1 ' A Dunai Kőolajipari Vállalat területén állt munkába az új — évi 3 millió tonnás — atmosz- iérikns-vákuum desztillációs berendezés, mellyel a Szovjetunióból a Barátság II. távvezetéken érkező kőolajat dolgozzák fel. A képen: a vákuumdesztillációs berendezés tornya. (MTI foto: Jászai Csaba felvételei Szerkesztőségi est az ifjúsági házban A nemrégen Békéscsabán megalakult Fiatal Pedagógusok Klubja már eddig is több, tartalmas estet rendezett tagjainak. Most újabb, várhatóan nagy ■ sikerű estet rendeznek ma, december 19-én Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Ezúttal az „Üj Auróra” irodalmi antológia szerkesztőségének tagjait látják vendégül. Részt vesz az esten Fábián Zoltán, az író- szövetség titkára, Filadelfi Mihály felelős szerkesztő és Tóth Lajos szerkesztő. Közreműködnek a Jókai Színház művészei. A házigazdái tisztet ezúttal dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának tagja látja el. A napokban jelent meg a megyei tanács munkaügyi osztályának és a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közös kiadványa, a Békés megyei pályaválasztási tájékoztató az 1974. évre. A 75 oldalas füzet minden bizonnyal segítségére lesz a megye sok ezer most végző általános iskolás tanulójának a pályaválasztás nem kis gondjának: megoldásában, A megye 14 gimnáziuma, közel egy tucat szakközépiskolája, 9 ipari szakmunkásképző intézete és még sok más középfokú oktatási intézmény várja a tanulókat — tudhatjuk meg a felsorolásokból A megyének a Táplálkozástudományi vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a leghelyesebb, ha a felnőtt ember tápanyagszükségletének legalább 15 százalékát zöldségfélékkel elégíti ki. Ez körülbelül 120—140 kilogramm zöldséget jelent. Ezzel szemben egy magyar ember 1965-ben mindössze 77, de még 1971-ben is csak 83 kilogramm zöldséget fogyasztott egy év alatt. Miért baj ez? Miért kell olyan sok „zöldet” enni? Nézzük csak: a zöldborsó cukorban gazdag, ezenkívül C-vitamint, fontos ásványokat és fehérjét is tartalmaz. A paprikának az A és a C, a paradicsomnak a C, az A, a B1 és B2-vitamin mellett a cukortartalma jelentős. A vöröshagyma nemcsak C- vitamint tartalmaz, hanem régi népi gyógynövény is, amely kiváltképp vizelethajtóként, féregűzőként, illetve légúti betegségek ég epebajok ellenszereként bizonyul hasznosnak. S végül a kelkáposzta, egyik legfontosabb főzelék- és zöldségnövényünk, a Cl a B1 és B2-vita- min gazdagságával tűnik ki. Megyénkben a tsz-ek Ezek után nem is csoda, hogy ez az öt növény foglalta le a zöldség vetésterületének 52,7 százalékát 1969-ben, majd 60 százalékát 1971-ben Magyarországon. Annál kevésbé megnyugtatóbb viszont, hogy az alatt a négy év alatt 10 ezer 100 hektár- zöldségnövény vetésterülete 4 500 hektárral megnövekedett, addig az összes zöldségtermő terület majdnem ennek kétszeresével lett kisebb. így miközben az egy főre eső zöldségfogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett, a megtermesztett zöldség mennyisége ugyancsak egy főre számítva két százalékkal csökkent. Országosan végül is 6,3 százalékkal kisebb területen termesztettek zöldséget az elmúlt esztendőben 1969-hez képest. Békés megyében pedig a vizsgált négy év alatt 10 ezer 100 hektárról 9 ezer 50-re csökkentették a zöldségtermő területet. Megyénkben egyértelműen a tsz-ek idézték elő ezt a csaknem IC százalékos hanyatlást azzal, hogy a korábbi 76 százalékos részesedésüket a zöldségtermesztésben 64 százalékra mérsékelték. Ha az egyes zöldségnövények termésmennyiségének és vetés- területének alakulását elemezzük, érdekes kép alakul ki. Az öt szóban forgó növény vetésterülete összességében alig 100 hektárral csökkent, így részesedésük a zöldség összes területének gyors csökkenése következtében, a vetésterületben a korábbi 63 százalékkal szemben 1972-ben következő tanévben mintegy 5 700 szakmunkástanulóra lesz szüksége, valamint 115-en jelentkezhetnek kisiparosok mellé a szakmák fortélyait elsajátítani. A statisztikai adattár mellett a kiadványok olvasója a kollégiumi férőhelyekről, az illető szakma telítettségi fokáról, a munkakönyv kiváltásának módjáról. valamint megyénkén túli középfokú tanintézetekről is sok hasznos adatot, információt megtudhat. A diákokon kívül a szülők és az általános iskolai tanárok is haszonnal forgathatják az új tájékoztatót, amely rövidesen a kezükbe is kerüL már a 70 százalékot is meghat ladta. Egyenként nézve: a zöldborsó termésmennyisége kétezer tonnával volt nagyobb tavaly, mint négy évvel korábban. A zöld- borsó-termés 13 százalékos növekedését a megyében csaknem 30 százalékkal nagyobb vetésterülettel érték el. A paradicsom viszont 500 hektárral kisebb területen termett 2,5 ezer tonnával többet. A zöldpaprika 200 hektárral nagyobb területen adott csaknem ugyanennyivel kevesebbet. A fejeskáposzta „esete” hasonlóan alakult. Évről évre drágábban Vagyis 1969-hez képest mindössze a paradicsom átlagtermése növekedett annyival — csaknem megkétszereződött —, hogy az ellensúlyozta a termés mennyiségével a vetésterület csökkené- sét 1972-ben. A többi növény átlagtermése — a hagyma kivételével — csökkent. A termésátlagok ilyen ingadozása is mutatja, hogy a zöldségtermesztésben a termésbiztonság nem megalapozott sem technológiailag, sem agronómiailag, amiből egyszerű arra következtetni, hogy ugyancsak baj van a termelők érdekeltségével; Az előbbi tényt a háziasszo-' nyok, a vásárlók és a fogyasztók a zöldségboltokban is tapasztalhatják, illetve pénztárcájuk tartalmának változásain is lemérhetik. Az utóbbi időben ugyanis évről évre drágábban jutnak hozzá a családi konyhák ugyanahhoz a zöldségmennyiséghez. Az elmúlt évben átlagban hét százalékkal fogyasztottunk több zöldséget 1965-höz képest, s ezért 17,6 százalékkal fizettünk többet tavaly, mint hét évvel ezelőtt. A fokozatos drágulás természetesen az egyik oldalról indokolt. Hiszen a munkadíjak is évről évre emelkednek a tsz-ek- ben, ahol még mindig több mint kétharmadát termesztik meg az asztalunkra kerülő zöldségeknek, s a termesztés során a korábbi- nál több iparcikket is használnak fel. A zöldségek igen jelentős részét egyre inkább fólia és üveg alól viszik a piacra, ami szintén nem olcsó mulatság. Igaz viszont az is, hogy ezek a még oly elfogadható magyarázatok sem vigasztalják azt, aki zöldpaprikát szeretne enni és vagy egyáltalán nem kap, vagy ha kap is, minimum 30 forintot kell fizetnie kilójáért. Emelni az árakat tehát az érdekeltség megteremtésének csak egyik —• kétségkívül a hatásosabb — megoldása. Ám az árak emelésének: az átlagfogyasztók pénztárcájának tömöttsége határt szabá Próbálják gépesíteni Foglalkozni kell tehát a zöldségtermesztés jövedelmezővé tételének másik lehetőségével is: az adott árak melletti termelés növelésével. Ez pedig — miként már többször is elmondtuk — a kézi erőre alapozott termesztéssel csak nehezen oldható meg. A kondo- rosi Lenin Termelőszövetkezetben sem dolgoznak ma többen a zöldségtermesztésben, mint jó néhány évvel ezelőtt, amikor a most már 220 hektáros kertészetüket fejleszteni kezdték. S ha a paradicsom idei 480 mázsás hektáronkénti átlagtermésével a tsz kétszer akkora haszonra tesz szert, mint az ország közös gazdaságai átlagosan, az csak azért van, mert — helyesen és sikerrel — megpróbálják gépesíteni azokat a nép- gazdaságílag' igen fontos ágazatokat, amelyek az ellenkező esetben csak ráfizetést eredményeznek. A többi között egy ilyen ágazat a zöldségtermesztés is. Kőváry E„ Péter BBsesasBesasseaasesasassaaBeBBsiiBassscaaB Új kiadvány: Békés megyei pályaválasztási tájékoztató — 1974
