Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
Országos nëî vadászai Diánák'99 Körosladányban Diána a római mitológiában íz erdők ég a vadászat istennője. Az elmúlt hét végén, szombaton és vasárnap a körösladányi. srdőben nem istennők, nagyon is földi lányok és aszonyok hó„. doltaik Diána oltárán. Ugyanis a körösladányi termelőszövetkefejezése után hatalmas tábortüzet gyújtottak, és még egyszer elsütötték a puskákat, már nem vadra, hanem mintegy befejező aktusaként a kétnapos vadászatnak. A vacsoránál Dorogi József, a körösladányi tsz vadásztársaság elnöke mondott búcsúbeszédet, amelyben köszöA résztvevők elfoglalják a lőállásokaf. Elől Papp Teréz, a ladányi vadásztársaság tagja, aki már nyolc éve hódol szenvedélyének, aet vadásztársasága erre a két napra hívta meg vadászni az ország vadásztársaságainak nőtagjait. Csaknem 40-en tettek eleget a kedves meghívásnak és keresték fel az apróvadban gazdag területet. Az első napon még csak ismerkedtek a területtel, de azért netét fejezte M a vadásztársaknak, hogy eleget tettek a meghívásnak. Beregszászi Gyula, a MAVAB-titkárság fővadásza pedig a vadászok nevében tolmácsolta köszönetét a nagyszerű fogadtatásért és a jól sikerült vadászatért. A női vadászok közül is többen kértek szót és öröFehér Ágnes Budapestről jött Körösladányba. még így ts szép számmal akadt fácán és nyúl puskavégre. Vasárnap már jobb eredménnyel zártak, s összesen a két nap alatt gazdag teríték gyűlt össze, 570 fácánt és 165 nyulat ejtettek eL Vasárnap este, a vadászat be. műket fejezték ki azért, hogy megteremtették a lehetőségét ennek az első országos női vadászatnak. Itt jobban megismer- kadtek egymással, barátságok kötődtek és többen meghívták egymást saját vadásztársaságukhoz egy-egy vadászatra. Kari tanácsülés előtt ai 1974. évi Iskoláztatás Szarvason As áj tanévben ssás első éves A következő tanévre már ed-. dig 200-nál több tanuló jelentkezett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Karára A jelentkezők Békés, Csongrád, Szolnok és Hajdú megyeiek. Érthető, ezekben a megyékben az öntözéses gazdálkodás előtt szép jövő áll. A Tisza II. kiskörei vízlépcső vizének hasznosítását a mezőgazdasági üzemek vállalták. Ehhez teszik meg most a szükséges műszaki intézkedéseket úgy is, ho'ty a szövetkezeti mozgalomhoz közel álló fiatalokat társadalmi ösztöndíjjal Szarvasra küldik, tanulmányaik folytatására A néhány nappal ezelőtt megtartott kari tanácsülésen az iskoláztatással kapcsolatos feladatokat beszélték meg ár. Mihály- falvy István igazgató vezetésével. Tanszékvezetők, egyetemi tanárok és a főiskola KISZ- (szervezetének vezetői ülték körül a tanácskozóasztalt Ott volt a megbeszélésen Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára is. Dr. Matos Károly igazgató- helyettes az iskoláztatásban — Tegyétek tökéletessé a világot, hogy benne mindenki megtalálja a helyét! — hangzanak el a goethei szavaik és befejeződik a irodalmi est. Az elmúlt hetekben Békés megye 27 településén mondta el Kovács P. József előadóművész, a televízió jól ismert bemondója Goethe, Schiller és Brecht verseit. Háromezer kilométert utazott a tíz nap alatt Békésben és majdnem ugyanennyi ember hallgatta meg a német irodalom klasszikusait bemutató műsorát, tapsolt a versek bűvöletében, a vidám és az értékes emberi tulajdonságokért kiáltó költészet kitűnő tolmácsolójának. Meséli Kovács P. József, hogy amikor Goethe szavaival arróL beszélt, nem az a nagy dolog, bogy megöregszünk, hanem az, el tudjuk-e viselni az öregkort —■ egy idős asszony felszólt a nézőtérről: Milyen igaza van! Szerinte már ez a mondat meghozta a tíz nap előadói kőrútjának gyümölcsét. — Szokatlan formát választott műsorához. Bevezetői mond a költők korának mű- vészeiéről, majd verseiket tolmácsolja, közben újra meg újra megáll és a költészetről beszél. Miért? — Tíz éve járom az országot mint előadó. Bájöttem arra, hogy különösen falun, de másutt is, a legtöbb embernek kevés ideje volt irodalommal foglalkozni, keveset tudnak a költőkről, alkotó munkájuk körülményeiről. Az iskolai magyar órák sem sok ismeretet adtak önmagukban, nem hozták eléggé közel az emberhez a művészetet. Ezért azt hiszem, az önálló irodalmi est ismeretterjesztés nélkül nem éri el a célját. Fel kell hívni a hallgatóság figyelmét arra, hogy hozzánk is szólnak a századokkal ezelőtti alkotók. — Kik azok a költők, akikről legszívesebben beszél? •— Csokonai verseibe az idén egészen beleszerettem. A maiak közül Garai, Simon és Baranyí verseivel járom az országot szívesebben. Egyik kedvenc műsorom a világirodalom halhatatlan szerelmes verseiből készült összeállítás. s Miért választott* most szerzett tapasztalatokról elmondotta, hogy azok a fiatalók, akik mezőgazdasági szakközépiskolából jelentkeztek, vagy je. lentkeznek, hátrányosabb nely- zetben vannak, mint a gimnáziumi érettségivel jelentkezők. A gimnáziumok tanmenetében a matematikát magasabb fokon oktatják, mint a szakközépiskolában, A főiskolán gimnáziumi szinten oktatott matematikára alapoznak. Az új tanévben száz első éves hallgatónak teszik lehetővé a továbbtanulást Szarvason. A 200 eddigi jelentkezőből tehát a 100 legjobbat válogathatják ki. Igen jó lenne, ha még több jelentkezőből kellene a legjobbakát továbbtanulásra bocsátani. Ehhez azonban több üzemi vezetőben el kellene oszlatni a szarvasi főiskolával kapcsolatos téves megítélést. Az üzemi vezetők nagy része a szarvasi főiskolát öntözéses szakemberképző-intézetnek tekinti. Ezzel kapcsolatban dr. Martos Károly találóan fogalmazta meg a következőt. — Az öntözéses termesztés > több mint a szárazgazdálkodás. I mégis Goethét, Schillert és Brechtet? A Békés megyei művelődési központ a „Világirodalom klasz- szikusai” sorozatához kérte ezt az összeállítást, de ettől függetlenül is fontosnak tartom tolmácsolásukat, hiszen Goethe és Schiller gyönyörű költészetét kevesen ismerik. — Azt hiszem, csupán legszebb verseik előadásával nem sikerült e műsorban hiteles bemutatásuk. Ezek a versek, bár gyönyörködtetnek és elgondolkoztatok, nem tükrözik a két költő filozófiai — közéleti vívódásait, tévedéseit. — Ez nem is volt célom. A német klasszicista irodalom talán a legkevésbé ismert hazánkban, így egyetlen műsor nem vállalkozhat arra, hogy annak mélységeibe is utat nyisson, hogy azt teljességében mutassa fel. Ezzel a műsorral most csak. ízlelte tni lehet annak a kornak németországi művészetét Van hely, ahol még teljesen új „vendég” a vers. Még ismeretlenek az érzések, amit a vers kiválthat. Nem mernek nevetni vagy elérzéke- nyülni. Először a figyelmet kell tehát a versre irányítanunk, tanítani kell a vershallgatást — Hol és kitől szerette meg a költészetet? — Abban a szerencsés helyzetben voltam kamaszkoromban, hogy Szabó Magda volt a tanárom, aki elementáris erővel táplálta belénk a költészet szeretetét. Örök nyomot hagyott. Először országos szavaló; versenyt nyertem, majd a KISZ Központi Művészegyüttesében mondtam verset Jelenleg tévés hivatásom mellett az Irodalmi Színpad tagja vagyok és Váci Mihály-esten lépek fel. —- Ha már szóba került a tévés hivatás, hadd kérdezzem meg, van-e valamilyen kapcsolat a kamera előtti munka és az ,.élő” közönség előtti fellépés között? — Van. Több is. Egyik az, hogy az élő fellépéseknél visz- szaélek azzal, hogy ismernek a képernyőről. Akaratlanul is ezzel hozok be jó néhány nézőt az irodalmi estre. Persze a fontos az, hogy bejönnek. Aki bejön, az pedig mind verset hallgat, így tehát megbocsátható visszaélés történt, Öntözéses gazdálkodásra csak azok a szakemberek vállalkozhatnak, akik a szántóföldi növénytermesztéssel, az öntözés nélkülivel tisztában vannak. A szarvasi főiskola tehát sokoldalúan képzett, a növénytermesztéshez jól értő üzemmérnököket nevel. Csatári Béla hangsúlyozta: a párt megyei bizottsága és a megyei tanács megkülönböztetett, figyelmet fordít a szarvasi főiskolára, a szakemberképzés megyei bázisának tekinti. A megye vezetése olyan irányban folytat felvilágosító munkát 32 üzemi vezetők körében, hogy évről évre mind több fiatalt küldjenek Szarvasra. A hallgatók között a Békés megyeiek aránya egyre kedvezőbb, a megye szakember-ellátottsága azonban az eddigieknél is több üzemmérnököt sürget Szarvasról. Ezért a főiskolai kar iskoláztatási munkájának jelentős részét Békés megyében folytassa, melyhez támogatást ajánlott Csatári Béla, a járási, városi pártbizottságok és ame- I gvei tanács járási hivatalai ré- I szérőL D. K. A másik kapcsolat az, hogy én a közönséggel való „igazi” találkozásaimból merítem & kamera előtti munkához a szuggeszti vitást. Az irodalmi estek közönségének arcait megőrzőm emlékezetemben és a kamera előtt ülve magam előtt látom őket. így könnyebben tudok a kamera üvegsaemébe nézni. — Mint tévés személyiség, hisz-e abban, hogy a televízió minden művészetet háttérbe szorít? •— Nem hiszek. A televízió ugyanis elsősorban informáló eszköz. Művészetet is tolmácsol ugyan, de nem tud dísz- tingválni, azaz nem tud alkalmazkodni eközben a nézők igényeihez, felkészültségéhez, pillanatnyi hangulatához. Éppen ezért a pódiumok eleven kapcsolatát sohasem pótolhatja a technikai művészet, így például a televízió sem. Nem? hiszek tehát az előadóművészét, a színház sokat emlegetett csődjében. A televízió csak ezekkel együtt létezhet Óriási szerepe a figyelemfelkeltés. Gondoljunk csak arra, hogy legutóbb például hatalmas tömegek figyelmét irányította művészetére. Ez az orientálás Homérosz és Németh László akkor válik igazán értékessé, ha az emberek egyéni életében fejlődik tovább a televíziótól kapott élmény, ha az embereket újabb ismeretek megszerzésére sarkallja a televízió műsora. —■ Köszönjük a beszélgetést Réthy István Háromezer kilométeres utazás versekkel Be**é1getés Kovács P. Jóssef előadóművess%ei ê fenték és a «adásiak.
