Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
Sgjrmdûtailé as arssagbrns, Zárszámadás előtt Halszaküzlet nyílt Békéscsabán Biztató kilátások - örömteli gondok Hagy György, a Halértékesítő Vállalat igazgatója ünnepélyes kereteik között adta át a vállalat új szaküzletét Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úton. Az új bolt egyedülálló az országban. Ez az első olyan szaküzlet, ahol az élő haltól a konzervig a teljes választékot árusítják. A már említett élő halon kívül À Hal-bîsztrôban sült áruinaik szeletelt, filézett és pucolt halat, dán, norvég, francia es NDK mélyhűtött termékeket, különböző ízesítő anyagokat és fűszereket. Az üzletben levő Hal-bisztróban rántott és roston sült halaik és halászlé kapható. Több mint 2 millió 800 ezer forintba került az új, 250 négyzetméteres bolt. összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy a régi Gyóni Gézái utcai üzlet mindössze 80 négyzetméteres volt. Az új boltban egy vagonos mélyhűtő térben raktaaz ország legnagyobb haltermelő vállalata, a Biharugrai Halgazdaság biztosítja. ígéretük szerint a karácsonyi ünnepeken lesz elegendő ponty, márványponty és korlátozott mennyiségben harcsa és csuka is. A Halértékesítő Vállalat különböző tengeri ha hajiakkal bővíti a választékot. halak és halászlé kapható. Bevallott célja a vállalatnak az új üzlet megnyitásával egyrészt a piackutatás, másrészt a halfogyasztás növelése. Megyénkben ugyanis viszonylag kévé«, 60—70 dekagramm az egy főre jutó évi halfogyasztás. Mivel a halhús rendkívül egészséges, fehérjedús táplálék, kívánatos a fogyasztás növelése, A HALÉRT vezetői úgy tervezik, hogy az ötéves tervidőszak végére elérik az egy főre jutó évi 4 kilogrammos forgalmat. A tárolókban egyszerre ötven mázsa éló halat tarthatnak. (Fotó: Demény) rozhatják az árut s egyszerre 50 mázsa élő halat tárolhatnák. Keringető szivattyúk és korszerű biztonsági berendezések gondoskodnak arról, hogy a halak friss állapotban kerüljenek a Vásárlókhoz. A bő választékot 1073, DECEMBER Iái. Az ellátás egyenletesebbé tételére és a választék bővítésére most tervet dolgoz ki a HALÉRT és a Biharugrai Állami Gazdaság. Közös halfeldolgozó és mélyhűtő üzemet kívánnak építeni, hogy ezzel is segítsék a háziasszonyokat. Mivel a hal iránt világszerte. egyre élénkebb az érdeklődés, minden remény megvan arra, hogy a jó minőségű biharugrai hal határainkon kívül is az üzletek mélyhűtő rekeszéibe kerül majd. A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Pap Józsefet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkárát, hogy a mezőgazdasági téeszek közelgő zárszámadásairól beszélgessen vele. Kérdéseink és Pap József válaszai a következők: *— Milyenek M. 1973. évi zárszámadások kilátásai? — Általában kedvezőek. A demokratikus elvek alapján működő szövetkezeti önkormányzati testületek sikeresen éltek az állam által biztosított lehetőségekkel, igazodtak az ösztönzőkhöz. A mintegy egymilliós szövetkezeti tagság a szakvezetők irányításával sikeresen birkózott meg az idei feladatokkal. Egyre inkább érezteti kedvező hatását az elmúlt esztendőkben bekövetkezett technikai fejlődés. A mezőgazdaság idei termelési eredményeiben a téeszek- nek meghatározó szerepük volt, ez a szektor fejlődött a legdinamikusabban. A termelés mintegy 8—9 százalékkal növekedett és — az 1970-es árvizes évet kö. vető lasBÚ növekedés után — Jelentős a jövedelem emelkedése is. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ez évi eredménye megalapozta az 1974. évre tervezett fejlődést is. így fokozódott az esélyünk, hogy a negyedik ötéves terv még hátralevő két esztendejében az előirányzott célkitűzéseket teljesítsük, a legtöbb területen túl is teljesítsük. — Meg,Mentek-e már ások a rendelkezések, amelyeket a zárszámadások készítésénél figyelembe kell venni? — A termelőszövetkezetek ebben az évben a korábbi esztendőkből már ismert Jo^zabé. lyok alapján készítik el zárszámadásaikat, értékelik a közös vagyont és döntenek a jövedelem felhasználásáról. Csupán kisebb változások történtek az előírásokban, de az illetékes szövetkezeti szakemberek ezeket már többnyire ismerik vagy a területi szövetségek keretében szervezett konzultációkon most ismerik meg. A munka megkezdéséhez újabb jogszabályokra ne várjanak. Lehetséges persze, hogy a zárszámadás készítése során keletkeznek olyan új problémák, amelyeket központi állásfoglalással kell tisztázni. Ilyen esetekben szorgalmazzuk majd a gyors intézkedést. A zárszámadást készítők gyakorlata, a korábbinál is alaposabb felkészülése azonban reményt nyújt arra, hogy nem sok ilyen állásfoglalásra lesz szükség. — Az eredményeket tekintve, milyen csoportokra oszthatok a szövetkezetek? — A kép nem egységes, A szövetkezetek nagy többsége örömmel és nyugodtan készül a munkára. Az egyes gazdaságúk eltérő adottságai és különböző ütemű fejlődése, egyszóval a differenciálódás okoz problémákat. A szövetkezetek várhatóan közel húsz százalékában az idén Is gondot okoz, hogy miként adhatnak tagjaiknak kiegészítő részesedést. — Ezen belül a mezőgazdasági téeszek 3—4 százalékánál, mintegy száz szövetkezetnél, ennél súlyosabb gondok adódnak. Ezek a szövetkezetek nehéz helyzetbe jutottak. Egy részük tulajdonképpen eredményesen zárja az évet, a mérleg nyereséget mutat. De a nyereség nem éri el azt a mértéket, amire az év elején számítottak és amiből kiindulva, az elmúlt esztendő során felhasználták fejlesztési, illetve szociális és kulturális alapjaikat így a tervezettnél kisebb összegű nyereségből nem képesek újra feltölteni azokat az alapokat, amelyeket az év folyamán már felhasználtak. Ezeket nevezzük alaphiányos szövetkezeteknek. Az ok különböző lehet. Helyenként az aszályos időjárás vitte el a várt nyereséget. Másutt viszont a terv- készítésben volt a hiba. Már az év elején olyan magas nyereség felhasználását Irányozták elő, amelynek realizálását józan számítással várni sem lehetett. Az egész szövetkezeti mozgalom érdeke, hogy az ilyen esetek megismétlődését a szövetkezetek reális, megalapozott tervek készítésével és szigorúan a tervhez igazodó gazdálkodással előzzék meg. Vannak viszont olyan szövetkezetek, ahol a bevételek nem fedezik a kiadásokat, a mérleg veszteséget mutat. Egyes gazdaságok helyzetének rendezése, stabilizálása csak egyedi elbírálásra lehetőséget adó központi intézkedésekkel oldható meg, — Milyen problémákkal kell szembenézniük a jól záró szövetkezeteknek ? — A jól záró nyolcvan százaléknál is adódnak problémák, ezek azonban örömteli gondok, mert a jövedelem, még inkább az elért többletjövedelem felosztására vonatkozik. E helyeken is nagy körültekintéssel Értesítjük t. Megrendelőinket, hogy az 1973-ban eladott osztályozott kavicsra szóló utalványok csak december 31-ig válthatók be A be nem váltott utalványokat vállalatunk pénzügyi osztálya visszaváltja. Ezeket kérjük 1974. január 31-ig beküldeni. Az osztályozván bányakavicsra szóló utalványok 1974. január 31-ig érvényesek A be nem váltott utalványok visszaváltásáról ugyancsak pénzügyi osztályunk gondoskodik. A beküldési határidő: február 28. Címünk: . Kavicsbánya Vállalat pénzügyi osztály, 1369 Budapest, Postafiók* 351. kell eljárni. A szövetkezeteknek és a népgazdaságnak egyaránt érdeke, hogy tovább haladjanak az eredmények fokozásának utján. Ehhez nemcsak az egyre nagyobb számú, kiváló felkészültségű szakember jogos jövedelmi igényeit kell kielégíteni, hanem azt is biztosítani szükséges, hogy a hagyományos mezőgazdasági munkát végző szövetkezeti tagok jövedelme is azonos ütemben emelkedjék a népgazdasági átlaggal. — A fogyasztás és felhalmozás korábbi években kialakult helyes arányai reményt nyújtanak arra, hogy a többletjövedelemmel rendelkező szövetkezetek az idén is helyesen döntenek. Alaposan latolgatják majd, hogy a többletjövedelemből milyen összeggel növelték a tagok közvetlen személyes jövedelmét szolgáló részesedési alapot, illetve a közvetett juttatásókat biztosító szociális, illetve kulturális alapot; valamint arról is dönteni kell, hogy az év folyamán megvalósított álló- és forgóeszköz növelésén túl, mekkora szabad fejlesztési alapot képezzenek az 1974. évi célokra. Ezeknél a szövetkezeteknél mód nyílik arra is, hogy nagyobb összegű biztonsági alapot képezzenek és ezzel növeljék a gazdaság stabilitását. Felkészülhetnek arra, hogy a területi szövetség mellett Kölcsönös Támogatási Alapot hozza- nak létre. Ez a „KTA” a szövetkezetek kollektív biztonságát szolgálja és szép megnyilvánulása lehet az egymás iránti se- gí tőkészségnek a szövetkezeti eszme egyik sarkalatos elvének, —- Hogyan befolyásolja az állami jövedelempolitika a szövetkezetek döntéseit? — Említettem már, hogy az Idei gazdasági fejlődés és az elért nagyobb jövedelem a tagok magasabb színvonalú, szorgalmas munkájának gyümölcse. Természetes tehát, hogy ezt az odaadást a szövetkezetek a személyes jövedelem növelésével is el akarják ismerni, vagyis ezt ' a magasabb Jövedelemből képezhető, nagyobb részesedési alapból honorálni Igyekeznek. Ennek során azonban azt is célszerű figyelembe venni, hogy a szövetkezeti tagok személyes jövedelmének alakítására is érvényes államunk megfontolt és helyes életszínvonal-politikája. Ez a politika a különböző népesség-csoportok egymással arányos életszínvonal emelését célozza, Egyik szabályozó eszköze a szövetkezetekben 1$ ismert, úgynevezett jövedelem-növekmény adó. Amennyiben a kifizetésre kerülő jövedelem növekedése bizonyos színvonalon túlmegy, akkor ezért külön és egy- ■ re jelentősebb összegű adót kell fizetni. Elképzelhető olyan hely. zet, amikor egy téeszben bekövetkezett technikai fejlődés és ennek nyomán az eredmény- javulás olyan mértékű, hogy a termelőerőkön belüli összhang,, a fejlettebb technikát kezelő szakember jövedelmének szükséges szintű növelése, ennek a külön adónak a megfizetése mellett is szükséges. Ezért helyeselhető, ha a vezetők jövedelemfelhasználási döntéseiket sokoldalú számításokkal támasztják alá és a közgyűlés elé több változatban elkészített határozati javaslatot terjesztenek. Ha ezt az akciót jól előkészítik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a szövetkezeti tagság saját belátása szerint is olyan megoldás mellett dönt, amely helyesen egyezteti össze a ma és à holnap érdekeit —■ fejezte be nyilatkozatát Pap József, a TOT titkára. Földeák! Bel*
