Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-15 / 293. szám
Békés megye nemzetközi kulturális kapcsolatai 1973-ban B ékés megye nemzetközi kulturális kapcsolatai 1973-ban tovább bővültek és erősödtek. Az MSZMP Békés megyei Bizottságának irányításával e felelősségteljes munkát a megyei tanács végrehajtó bizottságának megbízásából az internacionalizmus szellemében végezzük. Kiemelkedik tevékenységünkből a szovjetunióbe’i Penza megyével, és a megyénkkel is határos romániai Arad megyével kialakult és közel öt éve tartó testvérme_ gyei kapcsolat gondozása, ápolása & továbbfejlesztése. Nyugodtan elmondható nemzetközi kulturális kapcsolatainkról az is, hogy a találkozók, előadások stb. hozásegitik ahhoz megyénk lakosságát, hogy a távoli Penza és a szomszédos Arad megyékről, az ott éle?* emberek érzelemvilágáról, népi művészetéről, zenekultúrájáról, képző- művészetéről élménydús információkat szerezzenek. Sok esetben ennek hatására közvetlen baráti kapcso’atokat építenek ki, és sor kerül egymás családjának, lakó"- és szülőföld ének megtekintésére, újabbnál újabb barátok szerzésére, vagyis az egyéni kapcsolatok terebélyese- désére. 1973-ban — megállapodásunknak megfelelően — elsőként a távoli Penza megye 45 tagú művészeti együttesét fogadtuk Békés megyében. Csurakovnak, az SZKP Penza megyei Bizottsága osztályvezető-he’yettesének vezetésével, akik a nemzetközi munkásosztály harcos ünnepén, május elsején együtt vonultak fel Békéscsabán, a város dolgozóival. Aznap este a békéscsabai szabadtéri színpadon nagy sikerrel mutatták be a Szurai ajándék című érdekes szerkesztésű, mozgalmas és magas színvonalú műsorukat, A messzi Penza megye üdvözletét, báját és melegségét hozó és árasztó produkciót a megye több városában és községében mutatták be kirobbanó sikerrel. Testvérmegyénk küldöttei, képviselői az elmúlt években eljutottak valamennyi városunkba, nagyközségeink és községeink jelentős részébe. Május végén Arad megye népművészetének képviselőiként a borosjenői népi együttes műsorának tapsolhattak Csanádapácán, Méhkeréken. Kétsoprony- ban, Kétegyházán és Eleken. Szeptember elején Gyulán és Orosházán az Aradi Művelődési Ház Emil Montia kamarakórusának produkcióit hallhatta a közönség. A kiváló és sok tapsot kapó együttest G. Fueras nagyszerűen vezényelte. Ugyancsak szeptember elején került sor a gyomai Körös menti Táncegyüttes nagy sikerű Arad megyei turnéjára is. Októberben a BéKisiskolásolt értékes vállassal a csabai 10-es iskolában Féléves mimikát értékelt a békéscsabai 10-es számú iskola úttörőtanácsa. A tanács tagjai elismeréssel szólták az úttörő- csapat 21 rajának tevékenységéről, melyek közül valamennyi raj benevezett az úttörőmozgalom „Nem térkép e táj” akciójába. A mintegy 700 úttörő lázasan készül a feladatok végrehajtására. Kapcsolatba léptek a célállomások, így Miskolc, Eger, Debrecen, Hódmezővásárhely úttörőcsapataival. Leveleket váltanak; könyveket tanulmányoznak e városokról, ismerkednek azok földrajzával, történelmével, művészeti értékeivel és gazdasági életével. Májusban utaznak el e tájakra. Az utazáshoz szükséges pénzösszeget társadalmi munkákon gyűjtötték össze a rajok: a konzervgyárban, a gyümölcsösökben és hulladékgyűjtéssel. A tanács megállapította, hogy rendszeresen és ízlésesen vezetik a kollektívák naplóikat. A naplóból kiderül, hogy az 'országra kitekintő programok mellett iskolájukról sem feledkeznek meg az úttörők. Hozzákezdtek a jövőre 10 éves évfordulóját ünneplő iskola történetének írásához is. „Egy plusz, egy a tízért” címmel indították el a kutatómunkát, ami azt jelenti, hogy minden úttörő felkeres egy olyan volt diákot, aki a 10-es iskolában végzett, összegyűjtik tőlük az iskola életével kapcsolatos adatokat, emlékeket, okleveleket és ezekből az iskola jubileumi ünnepségén rendeznek majd kiállítást. Az írásos munkákkal pályázatokra neveznek be. öntevékeny mozgalmi munkájukhoz értékes segítséget kapnak az úttörők a pedagógusoktól és a szülőktől, az iskolát patronáló gyárak szocialista brigádjaitól. Az úttörőcsapat e munkáival méltón készül az iskola jubileumára és hazánk . felszabadulásának 30. évfordu-1 lójára — állapította meg az út- i törőtanács, I kés megyei Pedagógus Női Kar hangversenyezett Arad megyé_ ben. Pankotán és Pécskán léptek fel szép sikerrel. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének kongresszusa alkalmából az Aradi Művelődési Ház folklóregyüttese mutatta be műsorát a kongresszus részvevőinek. il’et- ve több községünk közönségének a román népművészetet sokoldalúan és magas szinten képviselve. November közepén államközi megállapodás értelmében, de testvérmegyei kapcsolat keretében az Aradi Állami Román Színház Eleken klasszikus egy- felvonásos román vígjátékokat, Békéscsabán pedig Szofok’ész: Antigone e. tragédiáját mutatta be. A nagy sikerű előadások a román nemzetiségűek anyanyelvi kultúrájának ápolásához, illetve továbbfejlesztéséhez adtak nagy segítséget. Az aradi színészek magas művészi felkészültségükről, fegyelmükről, szép színpadi beszédekről győztek meg. A nagy érdeklődés miatti Békéscsaba színházlátogató közönségének csak töredéke láthatta a Dán Alecsandrescu által rendezett újszerű Antigone előadást. A Békés megyei Jókai Színház december 17—19 között viszonozza az aradi színház Békés megyei vendégjátékát Németh László: Villámfénynél c. drámájával. Színházunk ezzel nyitotta meg az 1973/74-es évadját és valamennyi előadása nagy sikert hozott. A darabot Lovas Edit, színházunk igazgatója rendezte. E gazdag csereprogram Jelentősen járul hozzá a két szomszédos megye — egyben a magyar és román nép — barátságának ápolásához, testvéri kapcsolatának erősítéséhez, népeink, kultúránk jobb megismeréséhez. Az Ismertetetteken kívül Békéscsaba és a jugoszláviai Zren- janin testvérvárosi kapcsolatai is tovább erősödtek. Képzőmű. vészeti alkotások cserebemutatóira, művészeti csoportok előadásaira, könyvtárosok tanulmányaira került sor az év folyamán. Gyula város képviselői olasz testvérmegyéjükben, Budrióban jártak. A Körös Táncegyüttes emlékezetes és nagy sikerű vendégszerepléséről a Békés megyei Népújság részletesen beszámolt. •• sszességében megállapít- íÉ|| ható, hogy Békés megye nemzetközi kulturális kapcsolatai a központi célkitűzésekkel és feladatokkal szinkronban, helyes irányban és jói fejlődnek, amit az elért eredmények is bizonyítanak- Csendé Béla Új bölcsőde Békéscsabán Ha Gyomait végzett... ■ ■ U in i.m ECBEE—egagHMMBEg*. Á juhásznak jé! megy dolga? A birkapörköltet vagy nagyon szereti az ember, vagy nagyon nem szereti. A közömbösök száma mindenesetre kevés. A magyar pecsenyebárány húsát külföldön sem vetik meg. S ha juh túróra vagy ürücombra nem is, hát egy Jó meleg irhabundára azért nagyon sokunknak fáj még a foga. De ismerjük el azt is, hogy st gyapjúfonál keresettsége még ma is vetekszik a műszálakéval. Legelőnk is van elég. Hiszen országosan is és megyénkben is a földterületnek csaknem a 10 százalékát foglalják el a legelők. E legelőket sajnos az utóbbi években egyre kevesebb birka foglalta és foglalja el. Pedig lenne, aki vigyázna rájuk. A Gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola ugyanis minden évben kibocsát tízegynéhány szakképzett juhászt. De 11 termelőszövetkezetünk összességében még most is 25 szakképzett juhtenyésztőt keres. Igaz, a kérdéssel még nincs minden elintézve, mert a fiatal juhtenyésztő szakmunkások is csak abban az esetben járulnak hozzá a juhtenyésztés fejlesztéséhez teljes tudásukkal, ha ott, ahoi dolgoznak — ahogy arról a közismert nóta is szól — a juhásznak jól megy dolga. De jól megy-e? Ezt kérdeztük két tavaly végzett, s ma már a geszti tsz-ben dolgozó juhtenyésztő szakmunkástól. Nagy Mihály Nyugodtan mondhatjuk, hogy juhászdinasztiából származik. Talán még a nagyapjának a nagyapja is juhász volt annakidején. — Igaz, már itthon ellestem a javát annak, amit ehhez a mesterséghez tudni kell. Az iskolában mégis rengeteg új dolgot hallottam. Ha a juhásznak régen jó dolga volt, hát túl rosz- szul ma sem megy a sora. Én például 270 állatot gondozok. Van 12 saját birkám. Ami hasznot hajtanak összesen egy évben, azt a 10—12 ezer forintot beteszem a takarékba. De jut oda a keresetemből is, hiszen a havi átlagom meghaladja a háromezer forintot. A munkám meg? Nem is könnyű, nem is nehéz. A kutyám, a Fickó sokat segít. Ha kinn vagyok a legelőn, hallgatom a rádiót. Nem bántam meg, hogy juhász lettem. Nemrég voltam Gyornán az iskolában, találkoztam az osztálytársammal, Fehér Mihállyal. Túrkevén juhász. Ö is jól keres. Én sem panaszkodom, ha január 1-től megint kapom majd a tsz-től a 10 százalékos „szakmunkáspótlékot”. Bálint István Geszti, akárcsak Nagy Miskai Együtt járták az általános iskolát, együtt végeztek tavaly Eleken, haza dolgozni is együtt jöttek, — Az én kutyámat Bogárnak hívják. Annak már szólni sem igen kell. Tudja a dolgát Akár újságot is olvashatok legeltetés közben. Én csak hat saját birkát tartok. Elég az, hiszen megkeresek háromezret is havonta. Jut arra is, hogy Miskával be^ benézzünk este a presszóba. Ä nagyja persze a családi kasz- szába megy. Jő szakma ez. Sze-' rintam a juhásznak a legjobb az állattenyésztők között. Sokat vagyunk kint a szabadban, ha jó az idő. Igaz, furulyázni már nem tudunk, mint a régiek, de napozgatunk, olvasgatunk. Figyeljük a felhőket, s ha jön az eső, nyomás befelé. Nehogy megázzanak az állatok. Télen meg itt az elletés. Jópofák ezek a kis bégető barik. Persze van úgy, hogy meg kell kérdezni az öregebb juhászokat, hogy mit Hogyan kell csinálni. Máskor meg ők kérdik, hogy mi mit tanultunk erről meg erről. Szóval jól megvagyunk mindannyian. ■ Űi bölcsődét építenek Békéscsabán, a Szigligeti utcában. A négy és fél millió forintba kerülő bölcsődében 60 kisgyermeket tudnak majd elhelyezni. Az átadási határidő jövő év május 31-e A geszti Egyetértés Tsz-ben — ahol Nagy Miska meg Bálint Pista dolgozik — ebben az évben 1 650 anyajuhot gondoznak a juhászok. A tsz az anyajuhok számát a következő évtől fokozatosan kétezerre szeretné majd növelni. Ez a korábbiakhoz képest már merőben új vonás a juhtenyésztés alakulásában, mivel eddig a tsz-ek, állami gazdaságok inkább csökkentették, mint növelték a juhállományukat. Öt évvel ezelőtt, 1968-ban még 2 millió 200 ezer juhot tartottak az ország gazdaságai, tavaly már az 1 millió 800 ezret sem érte el a birkák száma. Az ágazat veszteséges volta, a Békés megyei juhtartók tenyésztői kedvét még gyorsabb ütemben vette el, mint országosan, hiszen szemben az ország juhállomány 18 százalékos csökkenésével, Békés megyében több mint 30 százalékkal kevesebb juhot gondoztak a juhászok 1972-ben az öt évvél korábbihoz viszonyítva. Természetesen a megoldást nem a juhtenyésztés felszámolása, hanem az ikerellések gyakoriságának fokozásával, a korszerű tartásmódok bevezetésével, a legelőgazdálkodás javításával, s főleg a szakképzett juhászok munkába állításával az ágazat jövedelmezővé tétele jelenti. Kővár* £» JPeüw
